Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-06 / 4. szám
KORSZERŰSÍTÉS :GER-BÉLAPATFAI VA KÖZT O OJ AlLOMASÉPÍTÉS A ME- GYESZÉKHELYEN Kevesebb utas, több ám 7,1 milliárd forint a vasút fejlesztésére A MÁV Vezérigazgatóság 1977 évi terve, a személy- forgalom további csökkenésével — a tavalyi 333,5 millió helyett 331 millió utassal — viszont valamivel több 131—132 millió tonna áru elszállításával számol. A személyforgalom mérséklődése nem jelenti egyben a feladatok csökkenését, hiszen a nemzetközi forgalom változatlanul növekszik, s a belföldi utasoknak is nagyobb kényelmet, gyorsabb, kulturáltabb körülményeket teremtenek; javítják a menetrendszerűséget, kü- féle intézkedésekkel gyorsítják a forgalmat és sűrítik a járatokat is. Gazdasági i életünk szállítási igényességéből következően az árufuvarozásban is döntően a nemzetközi forgalom növekszik az import és a tranzit 1,5—1,6 százalékkal, az export 3,2 százalékkal. Az idén összesen 7,1 milliárd forint jut a vasút fejlesztésére, ebből 3,7 milliárd forint a hálózatra, 2,3 milliárd a járművek korszerűsítésére, az állomány gyarapítására. Az összeget mindenekelőtt a folyamatban levő, gyorsan megvalósuló, s jól előkészített beruházásokhoz koncentrálják. Alapvető feladat a hálózat korszerűsítése amelynek során 330 kilométer vasúti pályái hoznak rendbe, tesznek ,,gyorsabbá”, teherbíróbbá. Folytatják például Bicske- alsó—Szárliget között a Budapest—hegyeshalmi vonal, a Szajol—Debrecen a Hatvan—Miskolc—Mező- zombor, Eger—Bélapátfalva, a Godisa—Szentlőric a Szeged—Hódmezővásárhely, a Szombathely—Celldömölk közötti vasútvonal korszerűsítését. A hálózatfejlesztéshez tartozik 154 kilométeren vonali, valamint 15 állomási biztosító berendezés felszerelése és 78 önműködő vasúti sorompó létesítése. Biztosító berendezést szerelnek fel egyebek között Kelenföld és Bicske, Hatvan és Üjszász Cegléd és Szeged között. Nagy erővel, csehszlovák szakemberek közreműködésével, folytatják a Budapest—Kelebia közötti vasútvonal villamosítását. Kiemelt feladat a záhonyi körzet és a Budapest—Kelenföld pályaudvar fejlesztése. Jelentős összeget fordítanak még a debreceni, az egri, a gyékényesi állomás és a Budapest—Délipályaudvar beruházására. A járműpark fejlesztésére jutó 2,3 milliárd' forintból 55 villamos és Diesel- mozdonyt állítanak munkába, s ezzel a korszerű vontatás arányát 91,9 százalékra növelik. A személyforgalomra mindössze 90 személy- és büfékocsit tudnak beszerezni a teherszállítást viszont 1650 vagon üzembe helyezésével javítják, s annak ellenére, hogy több mint 2500 kocsit kiselejteznek, bővítik a raksúlykapacitást. A vasút fejlesztésére fordítható összegből tetemes rész jut a dolgozók munka- körülményeinek javítására, a nehéz fizikai munka gépesítésére. Munkavédelmi célokra mintegy 2 milliárd forintot használnak fel, több mint 400 millió forint jut szociálpolitikai célok megvalósítására és mintegy 100 millió forinttal támogatják a dolgozók lakásépítkezéseit. (MTI) Januártól új rend a szülőszobákban A SZÜLŐSZOBÁK, az újszülött- és gyermekosztályok ápolási-gondozási feltételeinek javítása céljából három egészségügyi miniszteri utasítás lép életbe januártól. Az átfogó intézkedés — a szakemberek által örömmel üdvözölt, s a szocialista országokban már bevált gyakorlat meghonosításáról van szó — szabályozza a szülőszobák működési rendjét, az újszülöttek és gyermekágyas anyák látogatását, valamint a koraszülött és csecsemőosztályok higiénés rendjét is. A szülőszobák új működési rendje szabályozza a kismamák felvételét és szülés előtti ellátását, rögzíti a szülések levezetésének általános szabályait, s kiterjed az esetleges szövődményes esetek kezelésére is. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a szülészeten jelentkező kismama átadja a minden korábbi orvosi észlelést tartalmazó terhesgondozási könyvecskéjét, az ügyeletes orvos pedig köteles a pácienst azonnal megvizsgálni, s állapotának megfelelően intézkedni. Az utasítás azt is leszögezi, hogy a szülőszobában önálló ügyeletes szolgálatot csak szakorvos teljesíthet a jövőben. A kis intézeteknél — ha nem szakorvos ügyel — biztosítani kell, hogy a szakorvos telefonon mindig elérhető legyen. Egyébként a szülőszobán mindenkor csak a főorvos által beosztott. az intézet kötelékébe tartozó orvosok és szakdolgozók, illetve a szükség esetén behívott szakorVos-kon- ziliáriug tartózkodhat. Az életbe lépő szabályzat az intézet „szintjének” megfelelően tartalmazza a szülőszoba megfelelő működését biztosító felszerelési tárgyak listáját. Az előírás egyik figyelemre méltó passzusa rögzíti: ha az adott intézel nem tudja biztosítani azokat a feltételeket, amelyeket a szülő nő állapota megkíván, akkor gondoskodni kell a megfelelő helyre történő szállításáról. AZ ÚJSZÜLÖTT és gyermekágyas osztályok látogatási rendje is új keretek között folytatódik. Az utóbbi években örvendetesen csökkent az anyasági és a csecsemőhalálozás is, bár az anyák és csecsemő halálá- , ban még mindig sok eset' ben a különböző fertőzések kárhoztathatok. Nyilvánvaló, hogy a fertőzésekben fontos szerep jut a látogatóknak: a tüdőgyulladás, a légúti fertőzések, és a gennykeltő betegségek nagy része a látogatások következménye. A kórokozók terjedését megkönnyíti az újszülött osztályok általában szűkös volta is, éppen ezért vált szükségessé az újszülöttek és n gyermekágyas anyák látogatásának korlátozása. Az intézkedés lényege hogy az újszülöttek és a gyermekágyas anyak szobájába nem léphetnek be a látogatók. Az utasítás elő' írja: a legrövidebb időn belül meg kell szervezni, hogy a családtagok a látogatói helyiségben megfelelő körülmények között találkozhassanak a kismamákkal. Biztosítani kell az üzenet- átadás, a beszélgetés lehetőségét, s nem utolsósorban a fekvőbeteg megfelelő védőöltözetét is. Az előírások értelmében a jövőben sem vágott, sem cserepes virágot nem lehet bevinni a szülészetekre. INTÉZKEDÉST KÍVÁNT az újszülött, koraszülött és csecsemőosztályok higiénés helyzete is. Bár az elmúlt három év alatt az újszülött ellátás javítására jelentős összeget fordítottak, komoly anyagi támogatásban részesült ez az ágazat (egy év alatt 500 szülészeti ágyat adtak át, s 1980-ig további 1590 ággyal bővülnek a szülészetek) a nagyobb higiéné, tisztaság biztosítása érdekében nagyobb munkafegyelmet, pontosabb ellátást és kezelési módot írnak elő. Az új — az eddiginél nagyobb higiénét biztosító — szabályok betartásáért a szülész-nőgyógyász főorvos, valamint az igazgató együtt felelős. (MTÍ) Hogyan tovább, exportbrigád ? A BUBIV egri gyára nem olyan munkahely amelyről sokan beszélnek, hiszen nem is sok embert foglalkoztat, egyetlen láncszem csupán a bútoripari vállalat gépezetében. Persze lehet, hogy ezúttal pontatlanul fogalmaztunk, s az előbbi állítást módosííani kell. Mégpedig így: eddig nem sokat beszéltek a gyárról, de ezután másként lesz. őszintén szólva ugyanis, igencsak meglepett a válasz, amikor megkérdeztem: mekkora nyugati üzletre van kilátásuk 1977-ben? — Amiatt fő most a fejünk. hogyan készüljünk fel — mondta Vermes Ferenc igazgató. — Kimondani is sok: csaknem 800 ezer dollár értékű bútorra kaptunk megrendelést. Egy 350 embert foglalkoztató kis gyár, amelynek az idei terve ösz- szesen 86 millió forint volt. Igaz, több mint 100 milliót teljesítünk. A fenyő a divat A gyár tulajdonképpen ebben az évben „ugrott ki”. Parnert kereső útja során eljutott Egerbe az egyik svéd bútorkereskedő vállalat megbízottja, s látván a modern gépeket, új üzemcsarnokot, ajánlatot tett: fenyőből készült kerti székeket vásárolna nagyobb tételben. Odakint most a fenyő a divat. Megadta a mintát, s az eddig szinte kizárólag bükkfa asztalokat, asztallapokat gyártó üzem átállt a7- új termékre. Megalakítanák az exportbrigádot, válogatott emberekből, célprémiumos' feladatokkal. A vállalati központ támogatta a dolgot, hiszen az idén már látható volt, meg kell harcolni a vásárlókért, mert a bútoripari rekonstrukció révén megtelik a hazai piac. Az előzményekről még csak annyit: a közelmúltban nagy visszhangja volt a dicsérő levélnek, amit a Budapesti Bútoripari Vállalat kapott nyugati exportjának minőségében, mennyiségében kifogástalan teljesítéséért. Nem túl gyakori eset ez gazdaságunkban, lám-lám így is lehet dolgozni. Az említett export egyébként szinte teljes egészében az egri gyárból került ki. — Az év végére egy kicsit elfáradtunk mindannyian — vélekedett az igazgató. — Nem kis próbatétel volt ez a gárdának: átállni új termékre. sokkal igényesebb munkákra, napra pontosan teljesíteni a szállításokat. De az igazán nagy munka jövőre következik. A tervünk 100 millió fölött van, jelentős a szocialista export és újabb svéd megrendelő jelentkezett, az IKEA cég. Ha sikerül bizonyítanunk, nagy fejlődés előtt áll a gyár. — Mi lesz a exportbrigáddal? — Ilyen szervezeti keret már szűk ehhez a feladathoz, hiszen a termékek fele külföldre megy. Mindenki tagja lesz ennek az exportbrigádnak. A fejlesztők dolga Ladányi Péter gyártmány- fejlesztő mérnök egyike azoknak a fiataloknak, akik a gyár új szellemének hordozói. Mert a fiatalok sokan vannak, s egyre többen lesznek itt. mintha vonzaná őket a nagyobb lendiftet. Vagy talán a gyár vezetői jöttek rá, hogy ebben a helyzetben szükség van fiatal szakemberekre? Hiszen csak az idén három kezdő mérnököt vet. tek fel a gyárba, telepítettek le a városban. — Brassóban fejeztem be az egyetemet ösztöndíjasként, majd néhány évi, Debrecenben szerzett gyakorlat után jöttem ide Egerbe — mutatkozott be Ladányi Péter. — Az új gyárat itt akkor avatták, jók korszerűek a gépek, lehet dolgozni. Ezért is ragadtuk meg a lehetőséget a nyugati exportra, pedig ugyancsak ráment jó néhány éjszakánk, mire mindenki megszokta a bükk után a fenyőt. s nem követett el minőségi hibákat. Az exportbrigádot szakmailag én irányítottam. Azért mondom múlt időben, mert januártól változik a szervezet, rájöttünk, nem lehet a műhelyek kollektíváiból kiszakítani embereket, meg aztán a feladat is olyan sok, hogy a brigád úgyse győzné. De jöjjön, nézze meg az újdonságainkat, amiket még a svéd vevő is csak részben látott. Általuk megadott formák alapján mi terveztük ezeket a bútorokat. Rusztikus fenyőbútorok; kecskelábú asztal, szép formájú székek. Az anyagszerűséget jól kihangsúlyozó megoldások. A mintadarabok ott sorakoznak a vezetői iroda. Egy régi gyár, ami új „Ipari Szerelvény- és Gépgyár Gyöngyösi Öntöde és Gépgyára” — ezt a nevet viseli 1976. január 1-től a hajdani Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat. Kerek egy esztendő telt el a fővárosi vállalattal való egyesülés óta. Veres Albint, a gyár igazgatóját kérdezzük : — Hogyan sikerült ez idő alatt beilleszkedniük a vállalat szervezetébe? — Ebben az évben még az 1975-ös szerződéseinknek tettünk eleget. Ezt a munkát önállóan végeztük, sikerrel. Pár nappal az év vége előtt már túlléptük a 100 százalékot. Foglalkoztunk azonban már a jövő évi munkánkkal is. 1977- ben szerelvényalkatrészeket gyártunk mintegy 4 millió forint értékben. Felkészültünk a sorozatgyártásra, amely a minőségi öntvények előállítását lehetővé teszi. Az önállóság Már az új névből kitűnik, hogy egy önálló vállalatból gyár lett, azaz egy másik vállalat része. Óhatatlan tehát, hogy csorba essék az önállóságon. — Beolvadásunkat a termelés koncentrációja tette szükségessé. Ebből következik, hogy az önállóságunk csökkent. Ez az év tehát bizonyos fokig az egymással való ismerkedés jegyében telt el, be kellett illeszkednünk a nagyvállalatba. El kell mondanom, hogy mi akartunk beilleszkedni, nem ellenkeztünk. Megértettük, hogy a nagyüzemnek szüksége van egy öntödére. A mi feladatunk ugyanis a vállalat öntvényszükségletének kielégítése. — Mi a vélemény önökről „odafönt”? Hogyan gondolják? — Kivívtuk a bizalmukat. Az adódó nehézségekkel nem mentünk Pestre, hanem mi magunk birkóztunk meg velük. Talán ennek köszönhető hogy november 1-én gyáregységből gyárrá léptünk elő. Ez természetesen tovább növelte önállóságunkat, amely még nem alakult ki teljesen, de gyárunk önálló elszámolási egység jelenleg is. 1978-ban önálló gazdasági érdekeltséget biztosítanak számunkra, ami azt jelenti, hogy majdnem teljesen visszakapjuk a régi önállóságot. Ezt megígérték. Rajtunk múlik, hogy ne másítsák meg ezt az elhatározást. jó-e vagy rossz ? Gazdaságunk egésze szempontjából föltétlenül előnyösebb a vállalatok egyesülése. A beolvadt kisebb vállalatok azonban átmenetileg nehézségekkel küzdenek a kialakult függőség miatt. — Milyen volt a változás Gyöngyösön? — A kollektívának föltétlenül pozitív. Jövedelem szempontjából nagyobb az előrelépés, mint amekkorára mi képesek lettünk volna, ha önállóak maradunk. Az öntöde például 12 százalékos bérfejlesztést kapott, a többiek 6 százalékosat. Kiemeltek minket, mert ugyanekkor a vállalat egészénél mindössze 4 százalékos volt a fejlesztés. — Hogyan növekszik tovább a gyár? — Ebből a szempontból is kedvező a helyzet. Ha mögöttünk áll egy nagy vállalat a bank bizalmn is nagyobb. Több a lehetőség. Űj öntödét tervezünk, a meglevőt pedig rekonstruáljuk. Régi tervünk a három és fél millió forintos szociális létesítmény felépítése. 1977-ben kezdünk hozzá ehhez a munkához. — Miben jelent hátrányt az egyesülés? — Az átszervezés következtében néhány vezetőnknek csökkent a fizetése. Valamint kevesebb lesz a nyereségrészesedés is. Mi általában húsz napot fizettünk, a vállalat hat napot szokott, s ahhoz tartja magát. A nagyobb arányú fizetés- emelés azonban többé-ke- vésbé kiegyenlíti ezt a különbséget. A dolgozók — Hogyan fogadták az egyesülés hírét a gyár dolgozói? — Kis vállalatnak nincs komoly jövője — mondja Bodor László párttitkár. — Egy nagyvállalat követelményei azonban nagyobbak. Több munkát igényel a dolgozóktól. Ezt megszokni nem volt könnyű, egyes területeken váltott ki bizonyos feszültséget. Ez a körülmény alapszervezetünk számára azt „ feladatot szabta hogy fokozzuk az agitá- ciós tevékenységet. A ’76-os év sok szempontból új volt. De azt lehet mondani, hogy hamar, sőt: a vártnál gyorsabban beleilleszkedtünk a vállalat munkájába. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár Gyöngyösi Öntöde és Gépgyára a város V legrégibb vasipari üzeme. 1976- ban fejlődésének új szakaszába lépett. 1977-ben pedig a már megkezdett úton halad tovább. Molnár Pál A fenyőbútorokat igen kedvelik a külföldi vásánók (Fotó: Perl Márton) ból hirtelenjében átalakított kis mintateremben. Ha egyszer hazai vevő is kedvére vásárolhatna az ilyen ötletgazdag garnitúrákból! De hát ez még a svédnek is új, s ráadásul dollárt fizet érte. Nem is keveset. — Négyezret kell ezekből a székekből majd havonta gyártanunk. A prototípusok most készültek el, hamarosan a sorozatba, gépre kerülnek. A svéd partner egyébként szerszámkészleteket, új gépsorokat is felajánlott, azt hiszem, élnünk kell ezzel a lehetőséggel. Ha értelme van... Bálint Béla csoportvezető az exportbrigád jelenlegi irányítója. Csaknem húsz évet töltött már el az asztalos szakmában. — Nem ment ám ez az átállás olyan simán, ahogyan azt kívülről elképzelik — állította le a csiszológépet a brigádvezető. — A főnökök szívesen aludnának már egy jót, de például én sem voltam szabadságon az idén. s egy csomó olyan ledolgozott órám van, amit seholv nem számolhatok el. A művezetők nem lelkesedtek, hogy elvették a legjobb embereiket, s ezt meg is mondták. Ha meg a munka nem ment valahol, én álltam be a gép mellé, vagy valamelyik mérnök. De azért csak sikerült ... Amikor elköszöntünk a brigádvezetőtől, a fejlesztő- mérnök ezt súgta: — Ilyen ember kellene még vagy húsz az üzembe, mint ő. Magyaráz, elégedetlenkedik, de az biztos, hogy a keze alól a legjobb minőség kerül ki. A „33 évesek”, Karkusz Károly és Kiss Zoltán asztalosok a segítői a gyártmányfejlesztőnek, aki szintén egyidős velük. Együtt „bütykölik” a propotípusokat. — Tulajdonképpen mi térj vezünk is, nemcsak a rajzokról olvasunk — kezdte Karkusz Károly. — Itt a gyakorlatban derül ki. hogy mit lehet megvalósítani és mit nem az ötletekből. A munka olyan gyors, hogy a svéd tervező a sebtében papírra vetett elgondolásaival egy hét alatt már nálunk volt és kezdtük is a kísérletezést. Megbíznak bennünk, tetszik nekik a munkánk. Mert azért az sem mindegy,0 hogy az általuk kért két változat helyett, mi alig két hét alatt, összesen hét variációt mutattunk be a székekből. Büszkék voltak a vállalati vezetők, amikor megkapták a dicsérő levelet, de akkor minket is dicsértek. Megcsinálja ez a gyár jövőre is azt, amit várnak tőle, elhiheti... Kinek hinnénk ha nem neki? Hekeli Sándor Mmmrn 1977. január 6„ csütörtök J)
