Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

•*aaaaaaaaaaa*aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa* I "edd esti külpolitikai kommentárunk: | Táplálék í ' , a sovány oroszlánnak ÉRZÉKENYEBB ÁLLATKERTI LÁTOGATÓK tanú­síthatják: az oroszlán táplálása mindig különös látvány. Az oroszlán úgy él az ember képzeletében, mint rette* gett, királyi vad, amely játszi könnyedséggel maga gon­doskodik táplálékáról — természetesen úgy, hogy meg­eszi a gyengébbeket. Nem is olyan régen még ezt tette a brit oroszlán is, amely az utóbbi esztendőben mind kevésbé rettegett a — politikai-gazdasági — szavannákon, és amely bizony egy­re soványabb. Pénzügyi bordái olyan mértékben látsza­nak ki, hogy vitathatatlanul külső táplálásra szorul. Aligha túlzás az az állítás, hogy a tőkés világ leg­utóbbi, elhúzódó válságjelenségei nyomán — talán az olasz lírán kívül — az angol fontsterling gyengélkedik a legjobban. A nemzetközi valutaalap, amely elméletben ; ugyan az ENSZ égisze alatt működik, gyakorlatilag azon- ; ban a nagy tőkés országok külön bejáratú szervezete, ért- ; hető gazdasági és politikai okokból már többször próbálta megtámogatni a pilledt oroszlánt. LONDON TAVALY KAPOTT az alaptól 1,7 milliárd dollárt, ami a szervezet történetének egyik legnagyobb hitele volt. A hatalmas összeg azóta nyomtalanul eltűnt az oroszlán gyomrában. Anglia helyzete olyan aggasztóan és rohamosan romlott tovább, hogy az alap — és a tu­lajdonképpeni döntéseket hozó tíz leggazdagabb tőkés ország, az úgynevezett Párizsi Klub — már saját érdé- j kében is úgy látta: valamit tennie kell. A mostani hitel a legnagyobb az alap'történetében: 3,9 milliárd dollár. A feltételek enyhén szólva megalázók egy olyan országra nézve, amely elméletben ma is a ; nagyhatalmak közé számít: az alap szigorúan ellenőrzi a hitel felhasználását és nem titkolja, hogy „ha kell” bele- ; szól London bel- és, gazdaságpolitikájába. A hitel belpolitikai következményeit nem nehéz meg­jósolni: a tizek klubjának követelésére a Labour-kor- ; mánynak tovább kell faragnia a szociális kiadásokon, és tovább kell „racionalizálnia” a gazdasági életet, amely magyarul további elbocsátásokat jelent. A CSAKNEM NÉGYMILLIÁRD DOLLÁR nyilván injekciót jelent, tüneti kezelést, de magát a betegséget aligha gyógyíthatja meg. A betegség ebben a számtalan áruból importra szoruló országban a gazdasági struktúra elavultsága. Ezen kellene változtatni a gyógyuláshoz, ami £ csak az export sikeres növelése lehetne. M/WWWWWNWWWVtAA/VAM/VWWVWWWWWWWMWWAMAA ' Egyiptomi útinapió (1.) ALLAH AKBAR! A világ más nagy kikötővárosaihoz hasonlóan Hamburgban is mind többen tiltakoznak a légszennyeződés egyik legkomolyabb helyi forrása, az elavult hajók kéményeiből go~ molygó füst ellen. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Genscher nyilatkozata Brezsnyev bonni látogatása előtt Hans-Dietrich Genscher, nyugatnémet külügyminisz­ter rádiónyilatkozatban vá­zolta az NSZK-nak az 1977- es esztendőre vonatkozó leg­fontosabb külpolitikai célki­tűzéseit. Ezek között első helyen említette az egységes Nyugat-Európa megteremté­sét, a nyugati katonai szö­vetség megszilárdítását. A miniszter fontosnak mondotta a „realisztikus enyhülési politika” folytatá­r Eget zendítő bődüléssel üdvözli hajónk Alexandri­ai remeg a hajókürt. Halk zümmögéssel nyílik meg a hajótat, a sötét folyosóra beárad a napfény. Partot ér a leszállóhíd, s mint a ro- 1 ham, teherhordók hada zú- j dúl a folyosóba hangos ki- j áltozásuk betölti a teret. — Doktor Mohamed Halil! Doktor Mohamed Halil! — tolakodnak befelé, átlépnek rajtunk, a bőröndjeinken, ta- szigálnak, nyomakodnak. Barna arcukban villogó, fe­kete szemek, testükön földig érő, bő ruhadarab — gala- béjja — fejükön turbán. Már tülekednek is visszafe­lé rángatják az irdatlan ha­jóbőröndöket, nyomukban tekintélyes, európai ruhás arab úr... Átvergődünk Alexandrián, kocsi páholyából nézzük az utca forgatagát. Járművek tömege autók, trolibuszok, tarkára pingált teherautók és közöttük kerékpárok, ké­zitargoncák, öszvérfogatok, zsibvásári kép. Minden autó dudál szabályok nincsenek, a KRESZ ismeretlen. Ki­érünk a forgatagból, elma­radnak a házak, kitárul a Nílus-delta lapos alföldje. Haragoszöld a vidék, az út menti csatornából — s a többiből apróbbakból, na- gyobbakból — táplálják a föld minden négyzetméterét. Amott furcsa szerkezet — I meg kell állni! — vízikerék. ! Kajla szarvú, lomha, fekete l bivaly jár bólogatva körbe- i körbe forog a vízikerék. : Loces-loccs — csobban a víz, s árad szerteszét. Fella- ; hók dolgoznak mindenütt. teve üget nagy teherrel, für- | tökben lóg az érett gyü- i mölcs a datolyapálmákon. Túl a csatornán vasúti sínek, jön is a vonat. Die­1977. január 5., szerda sel-szerelvény, zöld kocsik, illik a tájhoz. S megkövül­tén nézünk: utasok a kocsik tetején, ülve, guggolva s ya- laki szalad előre a vona­ton egyik kocsiról a másik­ra ugrálva, ruháját rázza a szél. Itt így szokás. Ha megtelt a vonat, van még hely a tetőn. Nézünk a vo­nat után, megvannak-e még? Néhány kilométer után széles hídra gördülünk. Meg­hatott furcsa érzéssel néz­zük a vizet: a Nílus. Zava­ros, barnássárga vize hét­köznapi, de hullámain ott csillog a történelem. — Alláááah akbar! Al- láááah akbar! Kairó ezerötszáz mecsetjé­ről egyszerre szólal meg a müezzin elnyújtott éneke, a hajnal csendjében különö­sen zeng a kórus: Allah az egyetlen. Ébred az Azhar- mecset környéke kinyit a bazár. Szűk kapualjból lépünk az Azhar-mecsetbe, a me­csetszolgák posztópapucsot kötnek cipőnk fölé, nehogy bevigyük az utca porát. Nagy mecsetudvar, körbefu­tó kerengővei középen mos- dókút, a mecsetbelső ^ ke­rengőbői nyílik. Karcsú osz­lopok sorai, vastag szőnye­gek. Az oszlopok tövében kisebb-nagyobb csoportok, tudós professzor irányításá­val tanulják a Koránt. Az Azhar-mecsetiskola, innen kerülnek ki a mohamedán előimádkozók, az imámok. A szőnyegeken itt-ott el­nyúlt alakok alszanak. A csarnok közepén félkörívfl fülke — a Mihrab — mu­tatja Mekkn irányát, előtte egy csoport reggeli ájtatos- ságát végzi. Még elviselhető a hőség, amikor az Aranyművesek utcájából befordulunk egy valószínűtlenül szűk siká­torba. Ez már a bazárne­gyed — a Khán el-Khalili — közepe üzlet üzlet után. Mély meghajlással fogad bennünket Musztafa, a sző­nyegkereskedő. Odabent ha­talmas ventillátorok keve­rik a levegőt, erős a textil-, szag. Körben, a falakon függnek a szőnyegek, bok- harák, iszfahániak siráziak... ámuló szemmel nézzük a ke­leti remekműveket. Karcsú kereveten kínál hellyel Musztafa és megren­deli a teát. Addig is, amíg elkészül nézzük meg együtt választékának egyik legszebb darabját. Hatalmas, iszfaháni per­zsa, legalább százötven éves. Indák virágok hajlanak egy­másba fehér, arany és piros színek, szokatlan, furcsa áb­rák — harminc négyzetmé­teren. Megilletődve — és csak mellékesen — kérdez­zük meg az árát. — Tizen­hétezer egyiptomi font. — Gyors fejszámolás, szeré­nyen is több mint egymillió forint. Elgondolkozva szür­csölgetjük a finom, fodor- mentás teát. Ize rágógumi­ra emlékeztet. • Biztosabb a tőke, amíg áru alakjában hever a pol­cokon. A pénz hónapról hónapra romlik, emelkednek az árak nő az áruhiány. Becslések szerint egymillió­val kevesebb turista járt az idén nyáron Egyiptomban, mint régebben. A nemzet- gazdaság tántorog. Átjutunk a széles Tahrir- hídon, át Gezira szigetén és Gizában vagyunk. — A Sza- dat-ház — figyelmeztetnek. Az elnök rezidenciája. Hó­fehér épület, körülötte fegy­veres őrök a kapun túl páncélautó. És katonák mindenütt. Táborok, őrállások, lokáto­rok forgó ernyői, a lakóhá­zak bejáratai előtt ember- nyi magas téglafalak légi­támadás esetére. Golyó-, vagy repeszfogó. Hadiálla­potban álló országban já­runk. Kazal Gábor (Folytatjuk.) sát és az „érdekek igazsá­gosabb kiegyenlítését” a harmadik világ országaival szemben. Az enyhülési politika „elő­feltételének” minősítette a nyugati katonai szövetség erősítését, majd hangsúlyoz­ta. hogy „az NSZK számá­ra Nyugat-Berlin döntő kér­dés”. Genscher üdvözölte Leo- nyid Brezsnyev várható bon­ni látogatását, jelezte ugyan­akkor, hogy kormánya ér­demben kívánja felvetni a „Nyugat-Berlini kérdést”. Az NSZK igényt formál ar­ra, hogy Nyugat-Berlint is vonják bele e szerződéses megállapodásokba. Kitért a Közép-Európá ban állomásozó haderők lét­számának csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások­ra és elismerte a tanácsko zások kiemelkedő fontossá­gát. Hitet tett a közös NA- TO-álláspont mellett, viszont hallgatott a szocialista or­szágok ésszerű javaslatairól. Síkraszállt a nyugati szö­vetség katonai erejének megőrzése mellett és óva in­tette a nyugati katonai szö­vetséghez tartozó országokat attól hogy „egyoldalú lesze­relési intézkedéseket tegye­nek”. Házkutatás szovjetellenes személyeknél Mint a TASZSZ munka­társának tudomására hozták, a moszkvai városi ügyészség vezető ügyészének házkuta­tási parancsa alapján ked­den házkutatást tartottak J. Orlov, A. Ginszburg és L. Alekszejeva lakásán. Ezek a törvényellenes csele­kedeteket elkövető szemé­lyek nem rendelkeznek meg­határozott foglalkozással. Nem munkával szerzett pénzből élnek és olyan tevé­kenységet fejtenek ki, amely ellentétben áll a szovjet tör­vényekkel. A házkutatás során olyan anyagokat foglaltak le, ame­lyek arról tanúskodnak, hogy a szóban forgó szemé­lyek közvetlen kapcsolatban állnak a Nyugat-Németor- szágban tevékenykedő úgy­nevezett Népi Munkásszövet séggel. Kiderült, hogy ezek a személyek e szovjetellenes szervezet utasításai alapján tevékenykedtek. A szervezet mögött, mint ismeretes, né­hány nyugati ország felderí­tő szolgálata ált. Közvetlen bizonyítékok vannak arra, hogy a szovjetellenes tevé­kenységet kifejtő személyek szolgálatait külföldi valutá­val honorálták. Robbanás Bejrutban A falangista párthoz közel­álló körök kedden részleteket tettek közzé a libanoni fővá­ros keresztény negyedében, a párt székháza közelében hétfőn este elkövetett bom­bamerényletről. A nem hi­vatalos adatok szerint leg­alább 30 személy meghalt és a sebesültek száma megha­ladja a hetvenet. A mintegy 50 kiló robbanóanyagot az ismeretlen tettesek egy for­galmas utcán parkoló gépko­csiban helyezték el. A rob­banás következtében a kör­nyező gépkocsik kigyullad­tak és 200 méteres körzetben betörtek az ablakok. Az idé­zett körökben nem közölték ugyan, hogy kit gyanúsíta­nak a merénylettel, de je­lezték, hogy megtorlásokra lehet számítani. Ostravai bánya­szerencsétlenség Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága, a csehszlovák kormány és a Szakszerveze­tek Központi Tanácsa mély gyászának ad kifejezést az ostravai szénmedencében történt december 30-i bá­nyaszerencsétlenség miatt. A három vezető testület ked­den közzétett közös nekro­lógja megállapítja: Mint ismeretes, az ostravai medence Starzich szénbányá­jában december 30-án rob­banás történt. A robbanás idején 225 bányász dolgozott a föld alatt; többségüknek sikerült a felszínre jutni, de a robbanás közelében dolgo­zó 43 bányász életét vesztet­te, a szerencsétlenség okai­nak és körülményeinek ki­vizsgálása folytatódik. Az állami és gazdasági szervek mindent megtesznek a szerencsétlenség szociális és gazdasági következmé­nyeinek megszüntetésére. Az elhunytak családjait rendkí­vüli segélyben részesítik. Kissinger még nem adott választ A New York Post hétfői jelentése szerint a CBS Rá­dió- és Tv-Konszern elnöke azon fáradozik, hogy a távo­zó Kissinger külügyminisz­tert megnyerje erre a tiszt­ségre. William Paley, a CBS jelenlegi elnöke 75 éves és nyugalomba akar vonul­ni. A new york-i lap szerint Kissinger és Paley már több ízben tárgyalt, de a külügy­miniszter még nem adott végleges választ. Gácsi Miklós államtitkár nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) mól. Ennek megfelelően jö­vőre nyersvasból el kell ér­ni 2,3 millió, nyersacélból a 3,75 millió hengereltáru­ból pedig 3 millió tonnás termelési szintet, hogy bel­földi és exportkötelezettsé­geinket teljesítsük. Ehhez az anyagellátás biztosított. A nyersvasgyáráshoz szüksé­ges érc és koksz hazai for­rásból és szocialista import­ból rendelkezésre áll, az ötvözőanyag-szükséglet ki­elégítése érdekében tőkés behozatalra is szorulunk. A nagyobb termelés érdeké­ben jobban ki kell majd használni a hengersori ka­pacitásokat tovább kell ja­vítani a termékszerkezetet. A vállalatok előzetes terv­célkitűzései megfelelnek e követelményeknek. A gépipari termelésnek az ipari termelés átlagánál na­gyobb ütemben, mintegy 10 százalékkal kell nőnie. Fi­gyelembe véve erőforrásain­kat és a szelektív fejlesz­tés ütemének gyorsítását, a tervet reálisnak kell tekin­teni, amely fegyelmezett és kemény munkával teljesít­hető. Néhány vállalat azon­ban előzetes tervében ala­csonyabb termelésnöveke­déssel számol. A tervellen­őrzések során ezeket a ter­veket külön is megvizsgál­juk s szükség esetén módo­sításukat kérjük. Közismert, hogy 1976-ban visszakerült a tárcához a mezőgazdasági gépgyártás. Ennek ötéves és távlati fej­lesztési programját 1977 kö­zepéig dolgozzuk ki. Ezen belül készül a háztáji és kisegítő gazdaságok céljait szolgáló kisgépek gyártásá­nak fejlesztési programja is. Mindkét ágazat legfonto­sabb idei feladata az ex­portképesség erőteljes növe­lése. Ä kohászat szocialista kivitele csaknem egyhar- maddal meghaladja majd a tavalyit. Különösen a Dunai Vasmű lemeztermékeinek Exportiát fokozzuk nagy­mértékben, különböző fél­késztermékek ellenében. A gépipar szocialista exportja a terv szerint 17—18 száza­lékkal bővül. Miután a leg­több szocialista partnerünk­kel már befejeződtek az 1977. évi árucsere-tárgyalá­sok, most a vállalatokon a sor hogy megkössék ma­gánjogi szerződéseiket. A népgazdasági előirányzat­nak megfelelően jelentősen fokozni kell a tőkés expor­tot is. A gépipar tőkés ki­vitelét például 23—24 szá­zalékkal kell növelni, de a kohászat feladata is megha­ladja az 1976. évit. Tovább­ra is igen fontos feladat a belföldi ellátás javítása. A lakosság ellátását közszük­ségleti cikkekkel most is a Belkereskedelmi Miniszté­riummal egyeztetve tervez­tük meg. Mindezek érdeké­ben növelni kell a nagy ha­tékonyságú gépek és beren­dezések kihasználását, javí­tani kell az üzem- és műm. kaszervezést, s fokozni azok­nak a dolgozóknak az anya- gi ösztönzését, akik vállal­ják a több műszakos mun­kát — mondotta befejezésül Gácsi Miklós államtitkár, j

Next

/
Thumbnails
Contents