Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-05 / 3. szám
TOÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 3. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. január 5^ szerda Csúcstalálkozókat... Carter nyilatkozata James Carter, az Egyesült Államok megválasztott elnöke a Times Recorder című vidéki lapnak adott interjú' Jában legfontosabb feladatárak minősítette, hogy „minden tőle telhetőt megtegyen” fi világbéke megszilárdításáért, a nemzetközi válság- helyzetek enyhítéséért. A megválasztott elnök fontos törekvései közé sorolta azt is, hogy helyreállítsa az amerikaiaknak a kormányukba vetett bizalmát. James Carter nyilatkozatában megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy üdvözölné az Egyesült Államok és a Szovjetunió legmagasabb rangú vezetőinek csúcstalálkozóját, Kijelentette, kész arra,. hogy tisztségének átvétele után hamarosan találkozzék Leonyid Brezs- nyevvel, és más országok vezetőivel, „lehetőleg az Egyesült Államok területén”. Nagygyűlés Moszkvában Corvalán tiszteletére I.uls Corvalán, a Chile! Kommunista Párt főtitkára, alr't a nemzetközi szolidaritás a közelmúltban szabadított ki a Pinochet-junta börtönéből, Maszkjában felesége társaságában megkoszorúzta a Lenin-mauzóleumot. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Kedden Moszkvában a szovjet dolgozók és a szovjet társadalmi szervezetek képviselői nagygyűlésen találkoztak Luis Corvalánnal, a Chilei Kommunista Párt főtitkárával. A nagygyűlés elnökségéElso helyen a gazdaság Ülésezett az amerikai kongresszus Míg az elmúlt nyolc évet a demokrata többségű törvényhozás és a republikánus kormányzat éles harc., jellemezte, Carter természetesen számíthat pártja támogatására, bár viták, erőpróbák a jövőben is elképzelhetők. Elnök és kongresszus egyetért abban hogy az első helyen a gazdaság problémái állnak. A törvényhozás napirendre tűz majd új munkaalkalmak teremtéséről, illetve (a fogyasztás élénkítését szolgáló) adó- csökkentésről szóló javaslatokat. Később megalkotásra Kedden ült össze először az Egyesült Államok november 2-án újjáválasztott törvényhozó testületé. Carter elnök a kongresszus mindkét házában sz'lárd többségre támaszkodhat: a képviselőházban 292 demokrata és 143 republikánus, a szenátusban 62 demokrata és 38 republikánus foglal helyet. A kormányzó párt így nagyobb többséggel rendelkezik, mint a korábbi demokrata kormányok, Kennedy és Johnson elnök idején 12, illetve 16 évvel ezelőtt. várnak a Carter-igérte jogszabályok a betegbiztosítás kiterjesztéséről, a szociális segélyek reformjáról'. Sok szó esik majd az új kongresszusban etikai kérdésekről is, azután hogy legutóbb kiderült: a déíkoreai rendszer képviselők sorát vesztegette meg céljai érdekében. A 95. kongresszus új vezetők irányításával kezdi meg munkáját. Thomas O’Neill, a képviselőház elnöke, a republikánus kisebbség vezetője John Rhodes. Szadat a palesztin államról T Anvar Szadat egyiptomi államfő az Izrael által megszállt gazai övezetből érkezett palesztin delegáció tagjai előtt ismertette elképzeléseit a közel-keleti válság rendezéséről. Az Al Ahram című kairói lap szerint az elnök hangoztatta, hogy a genfi közel-keleti békekonferenciát nem lehet a palesztinok nélkül megrendezni és "Egyiptom úgy véli, hogy a konferencián önálló palesztin küldöttségnek kell részt vennie. Az elnök a továbbiakban hangoztatta. hogy egyetért Asszad szíriai elnökkel a Alkotmánymódosítás Indiában T A hét elején elnöki rendelet kibocsátásával életbe léptek az indiai alkotmányt módosító és kiegészítő törvénycikkelyek. Az alkotmánymódosítás Indiát „szuverén, szocialista, világi és demokratikus köztársaságként” nevezi meg. A módosítások növelik a központi parlament szerepét, fokozottan hangsúlyozzák az állampolgárok törvény előtti felelősségét. s az eddiginél nagyobb mértékben hivatottak megakadályozni, hogy a nemzetellenes erők visszaéljenek a demokratikus szabadságjogokkal. A mélyreható alkotmány- módosítás szükségességét a kormány az utóbbi évek jelentős politikai és szociál- gazdasági változásaival indokolta. palesztin állam megteremtésének szükségességében, és „e stratégiai fontosságú döntés megváltoztathatatlan” Egyiptom álláspontja szerint létfontosságú egy ideiglenes forradalmi palesztin kormány létrehozása. Ez a kormány mintegy 100 ország elismerésére számíthatna. Nyilatkozata végén az egyiptomi elnök a múlt héten elhangzott felhívásához hasonlóan hangoztatta, hogy Jordánia és a PFSZ között „együttműködési formulát” kell találni, maid magyarázatképpen hozzáfűzte, hogy e kapcsolatokat az Arab Köztársaságok Szövetségének mintájára képzeli el. Betiltott tüntetés Barcelona kormányzója betiltott egy keddre tervezett nagygyűlést. A Katalán Egyesült Szocialista Párt által szervezett megmozduláson részt vett volna Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára is. A tüntetéshez a város polgár- mestere előzőleg már jóváhagyását adta. A spanyol rendőrség erőszakkal oszlatott fel egy tüntetést az ország nyugati részében levő Bermeo városában. A tüntetők a város egyik temploma előtt gyűltek össze, hogy támogatásukról biztosítsák a templomban éhségsztrájkot folytató fiatalok kövételéseit. A 18 fiatal a politikai foglyok azonnali szabad bocsátásáért kep dett éhségsztrájkot, ben Luis Corvalán mellett helyet foglaltak Andrej Kiri' lenko, az SZKP KB Politikád Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, a párt- és az állam más vezetői, a szovjet társadalmi szervezetek képviselői, kiváló dolgozók, tudósok és művészek. Megjelent több kommunista párt- és nemzetközi demokratikus szervezet számos vezetője. Emberek és bérek A bérekkel kapcsolatos ** kérdések természetszerűen mindig közérdeklődésre tartanak számot A bér a lakosság túlnyomó részénél a személyes jövedelem legfőbb forrása, mértéke, alakulása és egyéni vagy a családi életvitel első számú meghatározója. Éppen emiatt ha jól gazdálkodnak vele, az egyik leghatásosabb ösztönző is a népgazdasági, vállalati feladatok teljesítéséhez. Népgazdasági szinten persze a bérek „mozgását”, differenciálását nem határozhatja meg csupán egyetlen szempont — tehát, hogy mondjuk ott emeljenek bért, ahová munkaerő kell — hiszen országosan tekintettel kell lenni más, olykor talán még a termelési hatékonyságnál is fontosabb, például szociálpolitikai, vagy hosz- szú távú oktatáspolitikai érdekekre is. Nem lehet például ma országosan elrendelni, hogy jelentősen emeljék fel mindenütt a kazánfűtők vagy a takarítók bérét, mert akkor a fiatalok közül a kívánatosnál bizonyosan sokkal többen mondanának le a továbbtanulásról, s 10— 15 év múlva a közép-, vagy magasabb szintű képzettséget megkívánó munkahelyek maradnának betöltetlenül. A népgazdasági bérarányoknál tehát egyfelől hosz- szú távú, stratégiai szempontok a döntőek, másfelől — jelenbeni feladatként — a vásárlóerő összehangolása a piacra kerülő árumennyiséggel. Így országosan elkerülhetetlenül kötöttebb, óvatosabb, körültekintőbb bérgazdálkodás szükséges, a bérarányoknak csak óvatosabb, lassúbb változtatásával No, de — és ez a lényeg — ami népgazdasági szinten túl kockázatos, az vállalati szinten nyugodtan alkalmazható. Az országos előírások — a bértömeg, vagy az átlagbérszínvonal szabályozás, a bértarifa rendelkezései, a béremelések adózási rendszere stb. — a vállalatok „kerítéséig” érvényesek, a vállalatok egészére kötelezőek, de az adott kereteken belül 6zinte oiyan bérrendszert alkalmazhatnak a vállalatok, amilyet csak akarnak. E lehetőségre, különösen az utóbbi 10 évben igen sokszor felhívták a vállalatok figyelmét, mégis a helyi adottságokra és különbözőségekre épülő változatos vállalati belső bérrendszerek köre még mindig nem alakult ki. Emiatt szükséges a bérgazdálkodásban is a helyi lehetőségekkel számoló és az adott vállalati célokkal jól összehangolt változatos vállalati belső bérformák bérrendszerek alkalmazása Nép- gazdasági méretekben, központi szabályozókkal lehetetlen például elérni a bérdifferenciáltságnak azt a fokát és árnyaltságát, aminek pedig a hiánya ma már igen erőteljes fékező erő a termelésben. A túlságosan kiegyenlített bérek ugyanis csak a közepes teljesítményre ösztönöznek. Nem szabadna például bérezéssel szociálpolitikai teendőket ellátni. Sőt: az ilyesmi tulajdonképpen a szociálpolitika alapvető céljaival ellentétes, hiszen ha a bérek nem ösztönöznek a pontos, fegyelmezett munkára, a többletteljesítményre. akkor végül is sokkal kevesebb jut a közös kasszába is a társadalmi és szociálpolitikai célokra. A jó bérgazdálkodás a vállalaton belüli munkaerőátcsoportosításokon is sokat lendíthetne, ha a gyárakban „mernének” különbséget tenni a béremelések idején, s a visszafejlesztésre ítélt területre nem, a fejlesztésre kijelölt tevékenységre viszont jelentős béremelést biztosítanának. A bérekbe beépíthető a minőség javításának, fenntartásának követelménye, az anyagtakarékosság „normája” és bármi, ami csak egy- egy vállalatnál egy adott időszakban fontos gazdasági feladat. A differenciálásban a dolgozni szeretők, a pénzt csak becsületes munkával keresni akarók támogatására mindenütt nyugodtan számíthatnak. Az emberek szeretnek dolgozni és szeretnek pénzt keresni — ezt a két tényezőt kell összehangolni korszerűbb bérgazdákodás- sal, s ezzel jelentős tartalékok szabadulnának fel a hatékonyabb munka kialakításához. Gerencsér Ferenc Hatékonyabb gazdálkodással nagyobb termelésre és exportra képes a kohó- és gépipar Gácsi Miklós államtitkár nyilatkozata A kohászat és a gépgyár- . tás 1976. évi eredményeiről ég 1977. évi terveiről nyilatkozott az MTI munkatársának Gácsi Miklós kohó- és gépipari államtitkár. Az általános népgazdasági feladatokat illetően vállala-' taink egységesen gondolkodnak, de saját terveikben és a cselekvésben ez az egységes szemlélet még nem nyilvánult meg kellően. Ez is oka annak, hogy a jobb előkészítés érdekében az 1977. évi terv részletes, al- ágazatonként konkretizált irányelveit az eddigi gyakorlattól eltérően, már az előző év októberében közzétette a minisztérium. Ezekben a napokban szakembereink valamennyi vállalat éves tervét értékelik. Ami az 1976. évi munkát illeti a kohászati vállalatok termelése négy százalékkal haladta meg az előző évi szintet, s ez megfelel a népgazdasági tervben előírt növekedési ütemnek. A nyersvastermelés a tervezett szinten, az acél- és a hengereltáru-termelés az előirányzottnál valamivel gyorsabban fejlődött. A gépipar termelésének növekedési üteme 6 százalékos, lényegében ez is megfelel a népgazdasági terv előírásainak. A gépipar átlagánál ebben az évben is gyorsabban növekedett a híradás- és vákuumtechnikai ipar és a műszeripar s az előző évekénél dinamikusabb volt a fejlődés a villamos gépek és berendezések gyártásában. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében mind a kohászatnak, mind a gépiparnak nagy feladatokat kellett megoldania. Mindkét ágazat (az előzetes adatok szerint) teljesítette szocialista exportkötelezettségeit. A kohászat tőkés kiviteli tervét mintegy 12 százalékkal túlteljesítette, a gépipar azonban az előirányzottnál kevesebb terméket szállított tőkés piacokra. Ennek az is oka volt, hogy a vállalati tervek a népgazdasági céloknál alacsonyabb exportelőirányzatot tartalmaztak. A vállalatok egy része nem szorgalmazta eléggé a vevőszolgálat és az alkatrészellátás fejlesztését az ármunka javítását, az intenzívebb piacfeltárást A megszüntetendő gyártmányokból 1976-ban 1,4 milliárd forint értékűvel gyártottunk kevesebbet, mint amekkora az előző tervidőszak éves átlaga volt. Mintegy 30 vállalatunk több mint évi egymilliárd forint értékű termék gyártásának átadására tett javaslatot, ezeket az ipari szövetkezetek valószínűleg gazdaságosabban állíthatják elő. Eddig több mint félmillió forint értékű gyártmány átvételére megállapodás is létrejött. A szelektív fejlesztéssel kapcsolatban kell szólni a korszerűtlen telephelyek felszámolásáról is. A tárca 1990-ig körülbelül j/.er korszerűtlen telephely felszámolását tűzte ki célul. Az V. ötéves tervidőszakban, 260, 1976-ra 44 telep megszüntetését irányoztuk elő. Sajnos, ennek egy része a beruházások elhúzódása miatt eltolódik 1977-re, ami. kor összesen mintegy 70 telephelyet szüntetünk meg. Gazdaságpolitikai igény a tartalékok feltárásé iák egyik szükséges eszköze a felesleges párhuzamos gyártások ésszerű csökkentése. Felméréseink szerint a párhuzamosságokkal mintegy 340 millió forint értékű termelésnél egy-két éven belül további 320 millió forint értékű gyártásnál fői ma- tosan felszámolhatók. A vállalatok közötti koope.á- ció fejlesztése vagyis az ésszerű munkamegosztás útján további csaknem 700 millió forinttal csökkenthető a párhuzamosan gyártott termékek értéke é- sok területen gazdaságosabb a termékek beszerzése szocialista importból. További nyolcmilliárd forintnyi termelés vizsgálata is rövidesen megkezdődik. Minderről vállalati intézkedési tervek készülnek. 1977-re a népgazdasági terv 4 százalékos kohászati termelésnövekedéssel szá(.Folytatás a 2. oldalor) íi UtfjLb >A t \
