Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
A szocialista tudatosság ereiével Irta: Gyors Imret, az MSZMP KB titkára MÉRLEGKÉSZÍTÉS, az eredmények, a tapasztalatok összegzése folyik ezekben a napokban, hetekben mindenütt. A szocializmus építésének minden területén szorgalmas munka folyt. Elmondhatjuk, eredményes évet zártunk. A jól végzett munka eredményeire építve figyelmünket a jövőre irányítjuk. Jövőnk programja adott: a fejlett szocialista társadalom építése. Ez ösz- szehangolt politikai, gazdasági kulturális és ideológiai munkát igényel. Fejlődésünk jelenlegi időszakában gazdasági feladataink megoldása .társadalmi viszonyaink fejlesztése a meghatározó. Partunk ezért is fordít megkülönböztetett figyelmet a gazdasági építőmunkára. De társadalmi előrehaladásunkkal, sokrétű, összetett feladataink elvégzésével együtt növekszik a tudati-ideológiai tényezők jelentősége. Köztudott, hogy a szocialista tudat nem alakul ki önmagától. automatikusan a gazdasági eredmények, a javuló életkörülmények hatására. Ezért az eszmei nevelés szer vepe is mind nagyobb lesz ö ■fejlett szocialista társadalom építésében. Az anyagi létfeltételek és a tudati tényezők kö'c-önößen hatnak egymásra feltételezik az összehangolt fejlesztést Pártunk XI. kongresszusa a társadalom eszmei, világnézeti állapotával is számolva határozta meg a politika fő vonalát, a fejlett szocialista társadalom felépítésének programját. A Köznonti Bizottság ebből kiindulva tűzte 1976. október 26-i ülésének napirendjére a párttagság eszmei-politikai helyzetének vizsgálatát, a pártpropaganda megjavításának feladatait. Az elfogadott határozat hosszú távra szól, meffál’aoításai szélesebbek, mint a szervezett pártoktatás keretei. Egész népünk érdekeit, a fejlett szocialista társadalom építését szolgálják. A PROPAGANDA szerves része a párt egész tevékenységének; segíti eszméink elfogadását. politikánk megértését, feladataink megvalósítását. Célunk, hogy a XI. kongresszuson megszabott köve*elmények színvonalára emel jük a párttagság ideoló- g!ai felkészültségét, erősítve a nrlitikai, szervezeti és a cse'ekvési egységhez nélkülözhetetlen eszmei egvséget. A párt egysége, eszmei-politikai kisugárzása döntő hatást gyakorol a tömegek gondolkodására, magatartására, világnézetére. Kommunisták és pártonkívüliek, marxisták és nem marxisták, hívők és ateisták együtt vesznek részt aktívan a szocializmus énítésében. A párt- egység erősíti a társadalom politikai egységét. A társadalom po’itikai egységére éoítve pedig erősíthetjük a tömegek szocialista tudatos- S3 ?áí A Központi Bizotság 1976. októberi határozata értelemszerűen vonatkozik az állami, az egyetemi és tömegszervezeti marxista—leninista oktatásra; közvetlenül csaknem kétmillió pártonkí- vülire. Társadalmi szükségletté vált nálunk az önál Mi <e"~„zodásí készség kifej-, lesztése, korunk tudományos világnézetének a marxizmus —leninizmusnak az elsajátítása. Mind általánosabb az a felismerés, hogy politikai- idco’óeiai felkészültség nélkül nincs korszerű műveltség. A tudományos és technikai forradalom lélegzet elállító felfedezéseit is csak jó világnézeti iránytű segítségével helyezhetjük el „hagyományos” világkéoünk* Len T> a felgyorsult társa- da’mi mozgások még inkább igénylik ezt az eligazodási készséget A fejlett szocialista társadalom építése során felvetődő új kérdések be Íves megválaszolása, a szocialista demokrácia kiteljesedése összefü eséseket értő lés önállóan cselekedni képes embereket kíván. A fellendülő nemzetközi kommunis- , x& mozgalom jelentős előretörése révén szintén űj módon vetődnek fel, illetve más megvilágításba kerülnek fontos elméleti és politikai kérdések. Ezek óhatatlanul eszmecserék, v.iák és — e mélyült -anu mányozás. türelmes keze1 es esetén — kets^to'entil at erőgyűjtés, s elvi alapokon nyupvó nemzetközi akcióegység forrásai. Pártunk propagandája, egész politikája és gyakorlati tevékenysége ugyanarra az alapra épül: a marxizmus —leninizmusra, építőmunkánk elméleti értékű következtetésem, és pártunk, valamint a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom minden osztagának — különösen a Lenin alapította Szovjetunió Kommunista Pártjának — történelmi tapasztalataira. Pártunk politikáját is csak úgy érthetjük me~ és támogathatjuk igazán. ha ismerjük azt a gazdag elméleti, történelmi hátteret, amelyre alapozódik. A társadalmi osztályok és rétegek közérzetére, tudati állapotára döntően hat pártunk gyakorlatban bevált, a dolgozó nép érdekeit kifejező politikája, forradalmi elméletünk alkotó alkalmazása Hazánk konkrét viszonyaira. A magas fokú társadalmi tudatosság azonban feltételezi a marxista-leninista ismeretek megszerzését, gyarapítását, elmélyítését. Ehhez azonban már kevés a tapasztalás, a társadalmi aktivitás — szükséges a rendszeres és céltudatos tanulás. A TANULÁSBAN —ahogy erre a oamaiarozat feinivja a figyelmet — vissza ke.l nyúlnunk a k'acszikusok műveihez. A klasszikus művekből alkotó módon elsajátíthatjuk a társadalmi fejlődés — a kanitalizmus, a szocializmus, a kommunizmus — általános elméletét, a dialektikus módszert. Marx. Engels, Lenin müvei felvérteznek a hamisítókkal szemben. Hiszen azokat elmélyülten ta-ui’rpA ■—rék a kispolgári és burzsoá ideológusok is, és némelykor érvoen a klasszikus tanítások sajátos értelmezésével ignorálják a reálisan létező szocializmust, máskor a reálisan létező szocializmus problémáit, az objektíve létező, szükségszerűen jelentkező és leküzdhető ellentmondásait abszolutizálva, dramatizálva vetik el a marxizmus—leniniz- must. A klasszikusoktól felmérhetetlen segítséget kapunk a valóság elemzéséhez, a gyakorlati feladatok meghatározásához és végrehajtásához. Megóvnak saját hibáinktól: a betűrágástól, a dogmatizmustól, a mechanikus gyakorlattól. De nem várhatunk tőlük „utasításokat” a konkrét napi tennivalókhoz. A párt politikája eleven, alkotói idegen tőle a dogmatizmus. A klasszikusok műveiből tehát ne tételeket idézgessünk hanem ismerjük meg azok lényegét, módszerét, a szellemét, az alapos és következetes gondolkodást sajátítsuk el. Az oktatás, a propaganda számára fontos kérdés: hogyan érvényesült a marxi elmélet és módszer a forradalmi munkásmozgalom évszázados gyakorlatában és különösen pártunk immár csaknem hat évtizedes történetében. A magyar munkásság küzdelme, a kommunisták harca szerves része népünk történelmének, és így méltó helyére kell hogy kerüljön nemzeti önismere- retünkben, a hazafias nevelésben. De a magyar kommunisták harcának, sokoldalú tapasztalatainak reális bemutatása hasznos tanulságokkal is szolgál a jelenre és a jövőre, erősítheti az eszmeiséget, gyarapíthatja a politikai ismereteket, megóvhat bennünket a hibáktól. Az ideológia! munka alkotó folyamat, a valóság szüntelen tanulmányozása, a szocialista fejlődés törvény- szerűségeinek feltárása, új kérdések megválaszolása. Így az ideológiai képzésben kiemelkedő szerepet számuk a társadalomtudományi kutatások eredményeinek, szocialista épitíánunkánk elméletileg általánosított tapasztalatainak. Ebből a szempontból is nagy horderejű pártunk XI. kongresz- szusa és a Központi Bizottság állásfoglalásainak tanulmányozása. Csupán egyetlen megállapítás a Központi Bizottság október 26-i határozatából: „A fejlett szocialista társadalom megteremtésének feltétele és egyben eredménye a szocialista életmód általánossá válása. A szocialista életmód a mindennapos tevékenységben tör utat. s nem pusztán nevelési kérdés, a termelési viszonyok és az anyagi feltételek alakulásával kölöcsönhatásban fejlődik. A szocialista életmód új értékrendet teremt, amely a példamutatóan végzett munkában, az elkötelezett politikai magatartásban, a kollektívákban, o munkahelyeken, a brigádokban, a családban töltődik meg tartalommal. A propaganda fontos feladata a kibontakozó szocialista életmód elemeinek feltárása és támogatása’“ Nem azért szükséges idézni a fentieket, mintha ezzel a szocialista életmóddal kapcsolatos kutatásokat lezártnak, befejezettnek tekinthetnénk. Szó sincs róla. Csupán azért, mert érzékletesen bizonyította a probléma felvetésének, kezelésének helyes módját, az ok és okozati összefüggések, a kölcsönhatások, a tudati tényezők, a nevelés szerepét. A határozat, amelyet teljes terjedelemben közölt a decemberi Társadalmi Szemle és Pártélet. kitér a fejlett szocialista társadalom építésének - lényeges kérdései re távlataira és korunk legidőszerűbb problémáira. MINDEN OKTATÁSI intézmény számára alape.v, hogy az életre tanít, nevel. A J marxista propagandamunkáról szólva talán felesleges is ezt hangsúlyozni. Célunk az elmélet és a gyakorlat minél teljesebb egysége, eszméink valóra váltása. Az elméleti tudás, a marxista felkészültség mércéjének tekintjük, hogy milyen mértékben párosul az aktív társadalmi cselekvéssel. jó munkával, a szocializmus iránti elkötelezettséggel, példamutató magatartással. Csupán azt a tudást értékeljük, ami a társadalmi haladás szolgálatára, helytállására, kiállására, a jó munkára ösztönöz, amely elmélyíti az ügyünkbe vetett hitet, a meggyőződést é6 magas szintre emeli a szocialista tudatosságot A ma alkotó-dolgozó generációk közül az ifjabb csak elbeszélésekből, olvasmányokból ismeri a korábbi évtizedek hősi időszakát. A fejlett szocialista társadalom korszakos feladatainak megoldásához is lelkesedésre van szükség. Alapos ismeretekre, következetességre, kitartásra, magas fokú tudatosságra. Szükség van szívre, meggyőződésre, érzelmi kötődésre is. Céljaink, igaz ügyünk szolgálata ma is lelkesítő. Feladataink azonban sok szempontból nehezebbek, mint a korábbi évtizedekben. Hogy megvalósuljon az elmélet és a gyakorlat egysége, hogy teljesebb életet éljen az ember, az értelmen át jobban, hatásosabban kell az érzelmekig eljutnunk. Különösen a fiatal generáció soraiban. AZ tJ ESZTENDŐ dolgos hétköznapjain társadalmunk szocialista jegyeinek erősítésével. a nem szocialista jelenségek visszaszorításával, kiküszöbölésével segíthetjük az emberek, a közösségek, az ország további boldogulását. A hatásos propagandával is szolgálhatjuk a határozottabb, a magabiztosabb haladást, az 1977. évi népgazdasági feladatok és XI. kongresszuson hozott határozatok végrehajtáséi, _______ ] A tervezetnek megfelelő ütemben épül Tatándörög'lőn .tz Űrtávközlés? Földi Állomás, Április e'ején már megkezdhetik a Szovjetunióin! érkcr'ő híradástechn'kai berendező!* sek szerelését. Az állomás műhold közbeiktatásával teremt tv,- rádió-, il’eive telefonösszeköttetést a szocialista országokkal. (MTI fotó — Bajkor József) Gazdálkodó tanácsok írta: dr. Papp lafos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke Belpolitikai életünk két fontos eseménye zajlott le a közelmúltban. Ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága és az országgyűlés. Mindkét ülés napirendjén népgazdasági helyzetünk értékelése, jövő évi feladataink meghatározása volt. Ügy az értékelés, mint & kitűzött célok, széleskörűen érintik a tanácsok munkáját, hiszen a tanácsi gazdaság szerves része a népgazdaságnak. A tanácsok 1976. évi gazdálkodása alapjában eredményes volt. A tanácsi beruházásban megépülő mintegy 25—26 ezer állami lakás, a gyógyító szolgálatba belépő 3300 új kórházi ágy, a gyermekek fejlődését szolgáló újabb 4 ezer bölcsődei, 20 ezer óvodai férőhely, a több mint 620 általános iskolai tanterem, az ellátást javító kereskedelmi, szolgáltató és szociális létesítmények, számottevően hozzájárulnak a lakosság életkörülményeinek javításához. Kedvezőnek ítélhetjük, hogy többségében — elsősorban a lakásépítésnél —a tervezettnek megfelelően alakultak a beruházási ráfordítások, ily módon sikerült megállítani vagy mérsékelni az építési költségek emelkedését. Sajnos, a tervezett beruházások nem mindenütt valósultak meg. Ennek oka, hogy a tanácsok egy része olyan célokat tűzött magi elé, amelyek teljesítéséhez nem voltak meg a feltételek. Helyenként még mindig él az a helytelen szemlélet és gyakorlat, hogy elsősorban a pénzszerzésre és nem a meglevő lehetőségek tervszerű megvalósítására fordítják a nagyobb gondot. A tanácsi intézményekben a nehezebb gazdálkodási körülmények ellenére sem romlott az ellátás színvonala. Kedvező az is, hogy hosszabb idő ótn először sikerült elérni, hogy a tanácsi kezelésben levő lakóházak, utak, hidak felújítása megközelítette a tervezett szintet. Viszont nem volt kielégítő a tanácsi intézmények rekonstrukciójának üteme, bár „ lehetőségek ehhez is megvoltak. A Központi Bizottság határozata, az országgyűlés ál- - tál jóváhagyott 1977. évi költségvetési törvény is a népgazdaság fejlődési ütemének meggyorsítását, a gazdasági egyensúly helyre- állítását, s ennek érdekében a központi és helyi erőforrások, lehetőségek jobb kihasználását, a hatékonyabb gazdálkodást jelölte ki célul. ■ Ennek megfelelően kell a tanácsoknak is gazdasági munkájukat végezniök. A tanács össztevékenységén belül növekvő szerepe van a gazdaságszervező munkának. A tanácsok gazdálkodási tennivalói a termelés elősegítésén túl, elsősorban a társadalmi fogyasztással kapcsolatosak. Ezért gazdasági feladatuk a terület, a település összehangolt fejlesztése, a lakosság ellátásáról való gondoskodás, működési területükön * gazdaságból1 tikai feladatok eredményes koordinálása. A helyi tanácsok január— február hónapba» - tárgyalják meg az 1977. évi tervüket, költségvetésüket. Az országgyűlés a tanácsok részére jövő évre 31 milliárd forintot fejlesztésre és 42 milliárd forintot fenntartási, ellátási célokra hagyott jóvá. Most az a teendő, hogy az 1977. évi tervükét reálisan, az össze* lehetőségeik figyelembevételévé! készítsék elő és terjesszék a tanácsülés elé. Megalapozottságának fontos követelménye a lakosság és „ nem tanácsi szervezetek széles körű bevonása a tervkészítésbe. A rendelkezésre álló pénzeszközöket a legszükségesebb — a népgazdasági és a helyi érdekeket egyaránt szolgáló — célokra kell fordítani. Ha a lehetőségek szűkösebbek, mindig nagy jelentősége és szerepe van a rangsorolásnak. Fontos az is, hogy a feladatokat mindenki, akit érint, világosan ismerje meg, értse meg a teendőket és munkálkodjék annak következetes végrehajtásán. Ezért van nagy szerepe annak az eddig is jól bevált módszernek, hogy a helyi tanácsi tervekről a lakosság kapjon tájékoztatást, vitalehetőséget a Hazafias Népfront helyi szervei által szervezett falugyűléseken, tanácstagi beszámolókon és más közéleti fórumokon. A reáljövedelem és ’ ke- resetek növekedésének mérsékeltebb üteme fokozza a tanácsok felelősségét a lakosság életkörülményeit érintő célkitűzések következetes megvalósításában. Éppen ezért — figyelembe véve a központi célkitűzéseket — úgy a tervezésben, mint a megvalósításban nagyobb gondot, szervezettséget, figyelmet kell fordítani a tervnek megfelelő város- és községfejlesztésre, a lakóházak, intézmények felújítására, karbantartására, a szolgáltatások színvonalának növelésére, a sokoldalú helyi ellátás javítására, a fogyasztói árak fokozottabb ellenőrzésére, a szociális gondoskodásra. A tanácsi gazdálkodásban társadalompolitikai szempontból is kiemelkedő az 1977. évre tervezett 88 ezer új lakás és ezen belül a 31 ezer állami lakás megépítése és a kapcsolódó közmű, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási s egyéb, „ lakosság szolgálatát hivatott létesítménynek a lakással egyidejű beléptetése. Az országgyűlés ülésszakán is megfogalmazódott az a követelmény, hogy nagyobb erőfeszítések szükségesek a területi építőipari teljesítőképesség növeléséhez. Az építőipari kapacitás hiánya számos megyében, településen gond. Éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy a tanács a reális beruházási igény és á meglevő építőipari kapacitás összevetésével vizsgálja meg az építőipar teljesítőképességének fokozása érdekében szükséges intézkedéseket. Ezek sorába tartozik & tanácsi építőipari vállalatok, illetve szükség esetén a min!sztéríumi és a szövetkezeti építőipar tanácsi támogatása. A beruházások jó előkészítése, az építőipari -kapacitással összhangba hozása fontos bizto»’ sítéka annak, hogy a beruházási költségek ne növekedjenek, s a beruházások terv szerint megvalósuljanak. A jövő évi tanácsi gazdálkodás eredményei nagyban függnek a takarékossági intézkedések következetes végrehajtásától. A korábbi takarékossági terveket ki kell egészíteni azokkal az 1977. éves tervek megvalósulását elősegítő intézkedésekkel, amelyek egyben a folyamatos takarékosságra ösztönöznek. Nagy jelentősége van ebben annak, hogy minden tanács képezzen megfelelő tartalékot az előre nem látható feladatok teljesítésére, a váratlan kiesések ellen- súlyozására. A tanácsi költségvetés 1977. évi lehetőségei mérsékeltebbek. Ez a helyzet még inkább indokolttá teszi, hogy a területen jelentkező, közös érdekű feladatok megoldására a tanácsok szélesebb körben szervezzék az együttműködést, a közös fejlesztések mellett keressék az együttes fenntartásnak, a közös hasznosításnak a lehetőségét. A tanácsok egymásközti együttműködéssel is segítsék elő a helyi feladatok jobb megoldását olyan közös költségvetési üzemek, iskolai kollégiumok, szociális otthonok és más intézmények létesítésével; amelyeket külön-külön, egy-egy tanács nem tudna megvalósítani, de gazdaságosan kihasználni sem. A jól szervezett területi koordináció növeli a gazdasági hatékonyságot. Ezzel ugyanis elkerülhető a párhuzamossá” a beruházásokban, intézmények fenntartásában, gazdaságosabban lehet szei vezni a lakosság ellátását szolgáló tevékenységet. Ahhoz, hogy a tanácsi szervek eredményesen láthassák el megnöveli? Jett gazdasági feladataikat, tervszerűbben, szervezetibben, fegyelmezettebben kell dolgozni minden területen. A tanácsi testületek tevékenységében, a feladatok meghatározása mellett erősíteni kell a testületek beszámoltatási szerepét, saját határozataik végrehajtásának iobb szervezését és ellenőrzését. A z eredményes gazdál- kodási tevékenység fontos feltétele, hogy a tervek kialakításában és azok végrehajtásában a vezetés következetességének erősítése mellett — a társadalmi szervek, üzemek, vállalatok, a lakosság bevonása révén — tovább szélesedjék a szocialista demokratizmus. _ A tervek ismertetése, nit 11 több embernek végrehajtásukba, ellenőrzésükbe való bevonása amellett, hogy társadalmi kontrollt is nyú't, elősegíti a tanácsok „nyíltabb” és egyben hatékonyabb gazdálkodási tevékenységét, ami társr la1 mi népgazdasági célok *'>ljesíté» sének fontos záloga. Mmm® 1977. január L, szombat j|
