Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-29 / 24. szám
A jogi kultúra megteremtése — társadalmi szükséglet Irta: dr. Kovács Pál „Nézd a m! hadseregünket, a büszkét99 Évzáró a munkásőrség megyei törzsénél az Egri Megyei Bíróság elnöke TAPASZTALJUK, hogy a Jogi alapműveltség megszerzése egyre inkább az állampolgárok belső igényéből fakad Ugyanakkor a dolgozó tömegeknek a bekapcsolása a közélet, az állami élet folyamatába, további fejlődésünknek is fontos feltétele. Minthogy a lakosság jogtudatának a fejlesztése a szocialista törvényesség to- vábbszilardításáhoZ is szükséges. A szocialista jogi . kultúráért folytatandó jogpropaganda az ideológiai munka szerves része, amelyet a pártunk XI. kongresszusa ■politikai feladattá tett. A jogi tudatlanság még sok konfliktus és jogsértés forrása. A jogi tájékozatlanság még egyes szakembereknél. egyes hivatali személyeknél a hatáskörükhöz tartozó kérdésekben is jelentkezik. Márpedig a munkaköri feladatok ellátásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket mindenki köteles jól megismerni. A jogszabályok tényleges ismeretén túl fontos, hogy helyes szemlélettel sajátítsuk el a jogszabályokat. A jogszemléletünk elvi alapjait az alkotmányunk rögzíti: a jogok és kötelességek egységére kell megtanítani 0l. lakosság tömegeit, és arra is, hogy jogaikat a társadalom érdekével összhangban gyakorolják. Ez kétirányú követelményt jelent. Egyrészt: a szocialista demokrácia a- jogok és kötelességek egységét jelenti. A kettőt nem lehet egymástól szétválasztani, sőt ezt az egységet úgy kell értelmeznünk. hogy a jogok forrása és bővítése mindig csak a kötelességek maradéktalan és mind jobb teljesítéséből fakadnak. Sajnos, itt még akadnak gondjaink. Vannak, akik a demokráciától elválasztják az állam- polgári fegyelmet, az önmaga által végzett jobb munkától az életszínvonal emelkedésére, a nagyobb munkabérre vonatkozó igényt. Éppen ezért, aki a szocialista demokráciát csak a jogok oldaláról közelíti meg, kötelezettségek teljesítése nélkül, szembekerül önmaga és a társadalom érdekeivel, a közvéleménnyel. JÓ LENNE kialakítani olyan közéleti szokást is, hogy a bírálattal egyidöben — amennyiben ez lehetséges — megoldásra vonatkozó javaslataikat is megtennék. A vitának csak a felelős döntés előtt van helye a döntések után már csak arra kell a figyelmet összpontosítani. hogy miként tudnánk azt mind jobban és következetesebben végrehajtani. A jogok és kötelezettségek szétválasztása a gyakorlatban annál is inkább káros állampolgári magatartást vált ki, mert ezek egységes irányban fejlődnek. Nehéz eldönteni, hogy ha valaki például részt vesz a népfronttanácskozásokon, az állampolgári jogait gyakorolja-e, vagy pedig az állam- polgári kötelezettségének tesz-e eleget. A helyes jogszemléletünk másik irányú követelménye éppen abból a feltételből fogalmazódott meg, hogy a mi társadalmunkban az egyéni és a társadalmi érdek új tartalmat kapott, az egyéni érdek az össztársadalmi érdekben feloldható. Ez úgy is kifejezésre jut. hogy a szocialista állampolgári magatartás is több annál, mint hogy az állampolgár csak megismerje jogait és kötelességeit. Ez a magatartás mindig felelősségérzetet is jelent a közösségért. A TÁRSADALMI érdek érvényesítése mindig embereken múlik. Éppen ezért fontos, hogy az egyéni érdeknek a társadalmi érdekkel való egybeesését jobban tudatosítsuk. Szükséges ugyanis, hogy az emberek ezt át is éljék. így is érezzék. Ennek a pozitív hatása abban mutatkozna meg, hogy az állampolgárok mind nagyobb része a jogszabályokat meggyőződésből, saját érdekük felismeréséből tartják meg. és nem attól való félelemből, hogy megsértésük esetén majd felelősségre vonják őket. Jobban kell hangsúlyoznunk azt is, hogy a csoportérdekből sem lehet a társadalmi érdek rovására tevékenykedni. Az elmúlt időkben egyes gazdasági vezetők csoportérdekre hivatkozással különböző gazdasági bűncselekményeket követtek el. A csoportérdekből sem lehet szembekerülni a társadalmi érdekkel, mert ez nem menti a bűnösséget, sőt még enyhítőként sem értékelhető ez a javukra. Az össztársadalmi céljaink — amelyek a társadalmi érdekeinknek megfelelnek — nem valósulhatnának meg, ha minden kollektíva, csoport így gondolkozna. A jogpropaganda-munkában is ezekre az elvi követelményekre jobban kell figyelnünk. bármilyen jogi kérdés bemutatására is kerüljön sor. A jogi ismeret- téi-jesz.tő munkánk tartalmát ezen. a területen kell fejlesztenünk. Az elkövetkező időben a jogi felvilágosítás mennyiségi növelése mellett elsősorban a színvonal, a hatékonyság emelésére szeretnénk koncentrálni. E minőségi követelmények elérése kétségtelenül nehezebb feladatot jelenthet, azonban számunkra követelmény. SOK SZERV végez jogpropaganda-tevékenységet. Koordinálásra nemcsak az összehangoltság végett van szükség, hanem azért is, hogy a minőségi követelmények teljesíthetése végett az ilyen irányú tevékenységre fordítható erőt osszuk el: elsősorban a feladatok pontosabb elhatárolásával. Egyes közös feladatokra is jobban kell összpontosítani. (Például alkoholizmus ellen, családvédelemre stb.) A jog- propagandában súlypontokat kell kialakítanunk. Egyes időszakban ugyanis előtérbe kerülnek bizonyos jogi kérdések. A jogi ismereteket a lakosság egyes rétegei között differenciálni kell. azok érdekköréhez, tudatához kell igazítanunk a mondanivalót és szintjét. Tanács előtt: a tanácsi építők y$P (Folytatás az 1. oldalról) Bevezetőjében Tőzsér József megemlékezett a 20 évvel ezelőtti napokról, felidézte a munkásőrség megszületésének körülményeit, a kommunisták erőfeszítéseit a munkáshatalom megszilárdításáért. A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottsága a párt szervezésével párhuzamosan úgy határozott, hogy fegyőrzésén, védték a közrendet, részt vállaltak a súlyos elemi csapások elhárításából, helytálltak a kiképzésben éppen úgy, mint a termelő, a hivatali, vagy a mezőgazdasági munkában. Az idősek, a megfáradtak helyébe új, fiatal. friss erők léptek, az eltelt évek alatt szilárdult az egységek politikai, erkölcsi magatartása és növekedett, modernizálódott a munkásvirág Károly átveszi a Haza Szolgálatáért Érdemérem kitüntetést (3. oldal) (Varga László felv.) ven ad a munkáskézbe, 1957. február 18-án pedig közzétették az Elnöki Tanács rendeletét a munkásőrség megszervezésére. Megjelentek az utcákon az ellen- forradalmárok ellen, .harcoló vattakabátos munkásoszta- gok — 1919-es vöröskatonák, spanyolországi önkéntesek, volt partizánok és munkások, értelmiségiek, — hogy megvédjék a proletariátus hatalmát. Megyénkben a munkásőrök ott voltak a járási székhelyeken, a munkásgócokon és ez bátorságot adott a dolgozóknak, visszavonulásra késztette a népi hatalom ellenségeit. Az ellenforradalom leverése után az eltelt két évtized alatt hozzánőttek életünkhöz azok az elvtársak, akik acélszürke ruhában teljesítik pártmegbizatásukat. Ott voltak az objektumok őrség technikai ellátottsága, felszereltsége is. Az elmúlt év munkáját értékelve hangsúlyozta az előadó, hogy a megyei, a járási és a városi parancsnokságok az 1976-ra meghatározott feladatokat eredményesen valósították meg és ebben nagy szerepe van annak a segítségnek, amelyet a megye párt- és állami? szerveitől, a gazdasági egységek vezetőitől és az országos parancsnokságtól kaptak. Az állomány döntő többsége lelkiismeretesen, szorgalmasan és fegyelmezetten tett eleget a munkásőri szolgálattal járó kötelességeinek, aktívan részt vettek a párt és a kormány határozatainak végrehajtásában és példás helytállást tanúsítanak a termelőmunkában is. A megye munkásőrségének erkölcsi, politikai állapota, fegyelme, kiképzettségének színvonala, szolgálati tevékenysége, anyagi, technikai ellátottsága, hadrafoghatósága megfelelő, bármikor alkalmasak feladataik végre- v hajtására. A parancsnok részletesen szólt ezután a törzs szak167 lakás — terven leiül csoportjai és a híradós szakasz tevékenységéről, a parancsnokok, a munkásőrök munkásőri és a munkásőrségen kívüli munkájáról és a tevékenységüket átfogó szocialista versenymozgalom kérdéseiről. Megyénkben a mintegy 2500 szocialista brigádban 31 ezer fő dolgozik. Köztük ott van a munkásőrök 60 százaléka, akikből nyolcvanan szocialista brigádvezetők. A munkásőrségen belül folyó szocialista munkaverseny jól tölti be szerepét és a jövőben is mozgatórúgója lehet a még jobb eredményeknek. A legjobbak mellén — és ezek szép számmal vannak — ott csillog a kiváló munkásöri, vagy kiváló parancsnoki jelvény, amelyre joggal lehetnek büszkék. Befejezésül Tőzsér József köszöntötte azokat, akik 20 évvel ezelőtt fogtak fegyvert, megköszönte munkájukat és elbúcsúzott azoktól, akik tartalékállományba mentek, leszereltek, majd ismertette azokat a feladatokat, amelyek a XI. kongresz- szus határozatának megfelelően ebben az évben munkásőreink előtt állnak. A munka értékelése után került sor a parancsok ismertetésére, a kitüntetések és a versenycímek odaítélésére. Gáti József a Haza Szolgálatáért Érdemérem aranyfokozatát nyújtotta át Virág Károlynak, a megyei pártbizottság titkárának és Bodnár Jánosnak, a megyei parancsnokság kiképzési szakcsoportvezetőjének. Húszéves szolgálatért érdemérmet és emlékplakettet nyolcán, 15 évest hárman, 10 éves szolgálatért pedig ketten kapták meg ezt a kitüntetést, az ötéves szolgálatért tizenhármán rhunkásőr“em- lékjelvényt és elismerő oklevelet vettek át. Dicsérő oklevelét tizenegy, Kiváló munkásőr-jel vényt hat fő kapott, kiváló parancsnoki jelvényt Hideg Gábor kapott, a megye híradó egységei közül a megyei közvetlen szakasz a második helyet szerezte meg — parancsnoka Kelepecz József. A megyei pártbizottság elismerését és ''jókívánságait Virág Károly tolmácsolta a kitüntetetteknek, és a megyei törzsnek és felmentette a le- szér élőkét a taralékállo- mányba vonulókat. A lesze- relők és kitüntetettek nevében Jenei János búcsúzott. Az évzáró munkásőrgyű- lés az Intemacionálé hangjaival ért véget. (P- j ) Megyei küldöttközgyűlés a MESZÖV-ben A hivatalos -számvetés ismerete nélkül is elmondható már, hogy a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat — jól sikerült IV. ötéves terve után — V. ötéves tervének első esztendejét sem zárta rosszul. Mint a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé, a napokban terjesztett jelentésből — egyebek mellett — kiderül: a helyi igényeknek megfelelően történt a termelési'szerkezet megvál. toztatása. amelynek során na. gyobb szerepet kaptak a fenntartási munkák. Űj te. vékenységként került bevezetésre a pincekárok elhárítása és .a tanácsi hidak gondozása s a szokatlan feladatok végzésében is eredményesen vizsgáztak. Az összesen 530 millió forintos árbevételen belül továbbra is jelentős a lakásépítési teljesítmény: az öt esztendős ' programban szereplő 1300 új családi otthonból az időarányosan tervezett 280 helyett végül is é47 került átadásra, méghozzá — első alkalommal — november végéig. A vállalat mindennapi munkájával közvetlenül vagy közvetve, tevékenységének kétharmadában tanácsi kívánságokat teljesített. Fontosabb megbízásai közül említésre méltó — többi között — az egri, Felszabadulás téri lakberendezési áruház, illetve vendéglátóipari kombi, nát, valamint az ezekhez kapcsolódó háromemeletes lakóépület, a tanárképző főiskola kollégiumának na- gyobbítása, továbbá — tér. ven felül — a vár életveszélyessé vált Dobó-bástyájának biztonságosabbá tétele. Gyöngyösön pedig a Bugáth Pál Kórház felújítása, bővítése, Hevesen az új mentőállomás felépítése. Vagy —, hogy a megye fejlődésével összefüggő üzemi létesítményekről is szóljunk —: a gyöngyösi Volán-telep fejlesztésével, illetve á mátraderecskei új vázkerámi agyár létesítésével kapcsolatos feladatok végzése. A kiemelt tanácsi .megbízások közül a vallalat csupán az egri Arany János utcai 80 személyes bölcsőde átadását nem teljesítette — miután a munkaterületen kisajátítási problémák akadályozták az előrehaladást. Az építők igyekezetét egyébként általában is gon. dók nehezítették év közben. A termelési szerkezet már' említett megváltozása miatt például nem tudták folyamatosan használni a korábban nagyobb arányúnak elképzelt lakásépítéshez beszerzett technikai eszközöket. A csaknem megduplázódott munkahelyeken költségesebbé vált a tevékenység: egyrészt; a szétaprózódás, a távolságok, másrészt a felújításokhoz szükséges képzettebb munkaerő foglalkoztatása miatt gazdaságtalanabbak lettek a vállalkozások. Mindez pedig a szabályozó rendszer módosítása következtében is csökkent nyereséget tovább rontotta. A gondokon, nehézségeken a vállalat megpróbálja magát .túltenni s — mint az építők ígérik — iparkodnak maradéktalanul megvalósítani az öt évre szóló 2,66 milliárd forintos tervet. Az idén — a tavalyihoz hasonlóan — további 530 milliós termelés a céljuk, a felújítási, fenntartási munkák részarányának újabb növelése mellett. 363 új lakás elkészítésén túl több más mellett különösen fontos feladatuknak tartják a detki egészségügyi kombinát, az egri megyei csecsemőotthon munkáit, a szintén egri szakmunkásképző-intézet bővítését, s az Arany János utcai bölcsődével kapcsolatos megbízás teljesítését. Szeretnének eleget tenni a megbízók kéréseinek az egercsehi tornaterem és iskolai napközi otthon, valamint a pétervásári tanács- és pártház építésénél, Gyöngyösön pedig az Izzó gyáregységének tőkésexportot növelő — bővítésénél s a város közelében a Gagarin Hőerőmű környezetvédelemmel össze, függő — szereléseinél. Gy. Gy. Megtartották idei első küldöttközgyűlésüket, a megyei fogyasztási takarék- és a lakásszövetkezetek. Egerben a MESZÖV-székházban rendezett tanácskozáson csaknem százan vettek részt. Elsőként Klaisz Ferenc, a megyei szövetség elnöke ismertette a A növényvedelem időszerű kérdéseiről tanácskoztak pénteken délelőtt Egerben megyénk állami gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek illetékes képviselői. A megjelenteket Kovács István, a Heves megyei Növényvédő Állomás igazgatója köszöntötte. Ezután dr. Sándor Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fogyasztási szövetkezetek előtt álló idei feladatokat Ezután dr. Molnár Ferenc MESZÖV-elnökhelyettes előterjesztésében a küldöttek megtárgyalták és elfogadták a megyei közös fejlesztési és támogatási alap felhasználásának szabályzatát. osztályvezetője tartott elő'* adást. Ismertette az idei nagyüzemi növényvédelmi feladatokat és szólt a háztáji gazdaságokban fontos védekezésekről is. mi. január 28.. szombat Növényvédelmi tanácskozás Egerben
