Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-28 / 23. szám

IM»AAAAAAAAAAAA/SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/SAAAi^A*« Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Találkozó a repülőtéren MINDENKÉPPEN FONTOS PONTHOZ ÉRKE­ZETT az immár másfél évtizedes múltra visszatekin­tő ciprusi probléma. Nicosia nemzetközi repülőterén, amely az 1964 óta a szigetországban tartózkodó ENSZ békefenntartó haderő ellenőrzése alatt áll, csütörtö­kön Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke találkozott Rauf Denktassal, a ciprusi török közösség vezetőjével. A két politikus most először tárgyal sze­mélyesen egymással, mert korábbi közösségközi tár­gyalásokon, — amelyek egyébként egy éve szakad­tak meg — a görög cipriótákat az azóta politikailag leszerepelt Glafkosz Kleridesz képviselte. Nagy jelentőségű a ciprusi probléma rendezése szempontjából, hogy Rauf Denktas, aki pár hónappal ezelőtt e sorok írójának azt mondotta: Makarioszszal mi sohasem fogunk megegyezni”, most mégis tárgya­lóasztalhoz ült vele. Ez egyben azt is jelzi, hogy a két közösséget elválasztó bizalmatlanság falán — egye­lőre tagyon is keskeny — rés keletkezett. Az 1974 nyarán végrehajtott török katonai intervenció nyo- mán szinte ténylegesen kettéosztott szigetország jö­vője szempontjából sorsdöntő a két közösség közötti párbeszéd felújítása. Enélkül ugyanis nem érhető el a mindkét fél jogos érdekeit tartalmazó kompromisz- szum, melynek hiányát a külső erők felhasználhatják saját megoldásuk ráerőszakolására, a ciprusiakra. Ez a veszély elsősorban a NATO részéről fenyegeti Cip­rust, hadászati értéke miatt fontos helyet foglal el a katonai paktum terveiben. Az elmúlt években a NA­TO több kísérletet tett arra, hogy saját „családi” ügyeként kezelje a bonyolult problémát, és valami­lyen formában bevonja a szigetországot támaszpont­rendszerébe. BIZTATÓ AZ IS, hogy a két közösség közötti ;< párbeszéd felújítása az ENSZ égisze alatt történik, ' mert — a NATO-mesterkedések elhárítása szempont­jából — fontos, hogy a világszervezetnek szerepe le­gyen a ciprusi probléma rendezésében. Az első Ma­kariosz—Denktas-találkozóról közleményt nem adtak ki, csupán annyit jegyeztek meg, hogy a tárgyalásik jó légkörben zajlottak le és hasznosak voltak. E biz­tató kezdet után még hosszú út vezet a megegyezésig Az bizonyos azonban, hogy bármilyen megállapodás csak akkor lehet életképes, ha — a két fél jogainak biztosításával — megőrzi a független, területileg egy­séges és el nem kötelezett Ciprusi Köztársaságot. ♦WVVNAAA/N/WWW Illúziók válsága (A mai kapitalizmus problémái 4.) A KÉT RENDSZER köze­ledésének antimarxista té­zisét nemcsak nyilvánva­lóan apologetikus, a tőkés viszonyokat védelmező cél­lal fogalmazták meg. A hat­vanas évek második felé­ben a diákság és az értel­miség jelentős rétegei — Amerikában és Nyugat-Eu- rópában — tudatára éb­redtek kiszolgáltatott, el­nyomott helyzetüknek, a lázadás a „kontesztáció” el­keseredett dühével üzentek hadat az elembertelenedés, a kizsákmányolás, az egyen­lőtlenség és az imperialista agresszivitás jelenségeinek. Mivel azonban a forrada­lom döntő erőitől, a mun­kásosztálytól és mozgal­mától elszigetelődtek ak­cióik a romantikus antika- pitalizmus keretei között maradtak. Tőkeellenségük egyfajta technika-, fogyasz­tás-, sőt civilizációellenes- ségbe csapott át, így moz­galmuk egyik tragikus el­lentmondása éppen abban nyilvánult meg. hogy —ér­zelmileg ugyan negatív elő­jellel — adaptálták a pol­gári ideológia technika-fe- tisizmusát és konvergencia­koncepcióját. A létező szo­cializmusban — úgy vélték — a humanista értékek ro­vására továbbra is döntő marad az ipar, a technika fejlesztésének törekvése; a „technikai racionalitás” és „ „teljesítményelv” végze­tesen egymáshoz kapcsolja a kapitalizmust és a szo­cializmust, lehetetlenné te­szi az igazi felszabadulást — az egyén ösztönstruktú- rájának forradalmát. A hetvenes évek elejétől kezdve azonban teljesen QAmüsäß 1977. január 28., péntek nyilvánvalóvá vált, hogy a tőkés világot már nemcsak erkölcsi-politikai, tudati­kulturális krízisjelenségek, hanem mélyről fakadó gaz­dasági válságfolyamatok is sújtják. A polgári teoreti­kusoknál a technika és a tudomány feltartóztathatat­lan fejlődésébe, a gazdasági növekvés korlátlanságába vetett hit helyére egyre in­kább a „növekedés korlá­tainak” koncepciója lép. Az ún. Római Klub jelentései arra figyelmeztetnek, hogy az emberiséget egyetemes katasztrófa fenyegeti; a nyersanyag- és energiafor­rások kimerülése, a kör­nyezet sízennyeződése, a nö­vekvő népszaporulat és az elégtelen élelmiszer-ellátás bolygónk lakosságát a túl­élés vagy pusztulás dilem­mája elé állítja. A kiút te­hát magának a — gazdasá­gi és demográfiai — növe­kedési folyamatnak a leál­lítás., vagy legalábbis drasz­tikus visszafogása. MÍG A KONVERGENCIA elmélete „klasszikus”, tech­nicista formájában azt az elméleti mondanivalót tar­talmazta, hogy a gazdasági növekedés automatikusan megold minden társadalmi konfliktust és megszünteti a szocializmus—kapitalizmus ellentétét, napjainkban a konvergencia a növekedés lehetőségeinek tagadása ol­daláról is jelentkezik azzal az állítással hogy a két rendszer politikai-strukturá­lis közeledése az egyedüli útja a növekedésből szár­mazó katasztrófák elkerülé­sének. Ebben az esetben is nyilvánvaló az ideológiai- politikai háttér: a szocializ­mus létének, erejének, rea­litásainak elismerése is­mét a szocializmus minő­ségi meghatározottságainak tagadásával kapcsolódni össze. Az ún. „zéró-növeke­dés” hívei ugyanis úgy ál­Megnyílt a lisszaboni szakszervezeti kongresszus Csütörtökön délelőtt négy­napos országos szakszerve­zeti kongresszus kezdődött a portugál fővárosban. Olyan antikapitalista platformon álló szakszervezetek vesz­nek részt rajta, amelyek összekapcsolják a dolgozók anyagi és szociális helyze­tének javításáért folytatott harcot a szocialista társa­dalom kivívásáért folytatott Prágában ülést tartott a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának el­nöksége. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint az ülésen értékelték a múlt évben megtartott választá­sok eredményeit és meg­állapították, hogy az 1976- os évben a nemzeti front szerveinek és szervezeteinek munkájára a növekvő akti­vitás volt jellemző. Tevé­kenységükben, a politikai- szervező és az ideológiai­nevelő munkában követke­zetesen hozzájárulnak a CSKP XV. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításá­hoz, a hatodik ötéves terv első évi feladatainak telje­sítéséhez, felhasználva a dolgozók társadalmi és mun­kakezdeményezéseit. A nemzeti frontban tömö­rült politikai pártok és tár­sadalmi szervezetek képvise­lői tájékoztatták a központi bizottság elnökségét azokról a levelekről amelyeket alap­szervezeteiktől kaptak. A levelek írói határozottan el­ítélik a Csehszlovákia szo­cialista társadalmi rendjét sértő „Charta—77-et” és annak szerzőit. A levelek teljes támogatásukról biz­tosítják a Csehszlovákia küzdelemmel. A kongresz- szus jelszava: „A dolgozók egységéért”, az „Intersindi- cal átszervezéséért”. A kongresszusi küldöttek az előkészítő bizottság ja­vaslata alapján három do­kumentumot vitatnak meg: az akcióprogramot, az át­szervezendő szakszervezeti központ (Intersindical) új működési szabályzatát és a Kommunista Pártjának po­litikáját, amely szavatolja a köztársaság megszilárdítá­sát, a szabadság és a de­mokrácia fejlődését Cseh­szlovákiában. A nemzeti fronthoz tartozó politikai pártok és társadalmi szer­vezetek nevében a közpon­ti bizottság elnöksége teljes támogatásáról biztosította a csehszlovák kormány prog­ramnyilatkozatát, amely megegyezik a Csehszlovákia Kommunista Pártja és 1 a nemzeti front politikai cél­kitűzéseivel. szakszervezetek működéséről szóló törvénytervezetet, ame­lyet jóváhagyásra a parla­ment elé terjesztenek. A lisszaboni szakszerveze­ti kongresszust nemzetközi érdeklődés kíséri: Portugá­lián kívül is fontos ese­ménynek tartják abban az éles küzdelemben, amely a szakszervezeti mozgalom egységéért és „pluralizálásá- ért” küzdő erők között megy végbe. „A portugál szocia­lista és a szociáldemokrata párt fokozottan törekszik arra, hogy a munkásmozga­lom politikai megosztottsá­gát szakszervezeti síkra is kiterjessze. Tőkés érdekek­nek alárendelt reformista mozgalmat igyekeznek lét­rehozni megbontva a szak- szervezeti mozgalom egysé­gét — hasonlóan ahhoz, ami a második világháború után történt Franciaországban és Olaszországban. A lisszaboni szakszerve­zeti kongresszust a parla­mentben képviselt pártok közül csak a kommunista párt támogatja. Megkezdődött a Tanaka-per A Csehszlovák Nemzeti Front KB elnökségének ülése LONDON: Huszonnégy órás „villám­látogatásra” csütörtökön Londonba érkezett Walter Mondale, amerikai alelnök. Az angol fővárosban Cal­laghan miniszterelnökkel és Crosland külügyminiszterrel fog tárgyalni. Mondale megérkezésekor úgy nyilatkozott, hogy a brit államférfiakkal első­sorban gazdasági kérdések­ről, a nyugat védelmi poli­tikájáról. valamint az Afri­ka déli részén kialakult helyzetről folytat majd esz-i mecserét. SZÓFIA: Martti Miettunen finn kormányfő, aki szerdán es­te érkezett hivatalos látoga­tásra Bulgáriába, csütörtö­kön vendéglátójával, Sztan- ko Todorov bolgár minisz­terelnökkel tárgyalt. A tár­gyaláson mindkét részről több miniszterhelyettes (köz­tük a két ország külügymi­niszter-helyettesei) valamint felelős beosztású gazdasági vezető is részt vett. RÓMA: Az olasz fővárosban alá­írták a szakszervezetek és a munkáltatók között a ter­melési költségek csökken­tése és a termelékenység növelése kérdéseiről több mint egy hónapja folyó tár­gyalások eredményeként lét­rejött megállapodást. A meg­egyezés szerves részét ké­pezi az Andreotti-kormány gazdasági stabilizációs prog­ramjának, bár mennyiségi­leg nem tartalmaz annyi engedményt a szakszerve­zetek részéről, amennyit a munkáltatók és a kormány eredetileg akartak. ÚJ-DELHI: Edward Gierek, a Len!, gyei Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára befejezte négyna­pos indiai hivatalos látoga­tását, és csütörtök reggel Üj-Delhiből hazautazott. Indira Gandhi, indiai miniszterelnök hangsúlyoz­ta, hogy Edward Gierek lá­togatása egész Indiában rendkívül nagy érdeklődést, váltott ki. KAIRÓ: Az egyiptomi kormány úgy döntött, hogy januar elsejéig visszamenő hatály - lyal felemeli a közalkalma­zottak, az. állami szektor dolgozóinak fizetését és va­lamennyi nyugdíjat. A ma- gániparban ugyancsak fi­zetésemelés lesz. A bérren­dezés mértékét hivatalosan nem közölték, az A1 Ahram szerint ez átlagban 12.5 százalék lesz. A kairói rá­dió szerint a kormány ülé­sén hozott döntések az egyiptomi politikai vezetők és Szadat elnök megbeszé­léseinek eredményeként szü- lettek. A kormányhatározat ugyanakkor betiltott min­den gyülekezést, tüntetést és sztrájkot. Irtják be a jövő perspektí­váit. hogy a növekedés, a tudományos-technikai hala­dás társadalmi rendszerek­től független problémákat vet fel. amelyekre ugyan­csak társadalmilag semle­ges megoldásokat kell ki­dolgozni. A tőkés világ gazdasági­társadalmi ellentmondásai­nak mélyülése. „ válságje­lenségek sokasodása azon­ban rávilágítanak arra, hogy a korlátokba a tőkés típusú növekedés ütközik, s a „globális”, természeti és emberi korlátok mögött a profitra. az egyoldalúan nyereségre orientált nőkés termelés korlátái húzódnak meg. A növekedés igazi korlátja azonban nem föl­dünk lehetőségei kimeríté­sének veszélye — ez a kor­lát társadalmi jellegű. A tőkés növekedés határát a termelés társadalmasultsága és az elsajátítás magánjel­lege közötti ellentmondás húzta meg. .Ezt az ellent­mondást világtörténelmileg azonban nem a növekedés leállítása, hanem alapjai­nak forradalmi megváltoz­tatása szüntetheti csak meg. ÉRTHETŐ, HOGY a pol­gári rend ügyét és az össz­társadalmi fejlődés távla­tait azonosító burzsoá ideo­lógia „ tőkés rend általános válságát az egész emberi­séget fenyegető katasztró­faként éli át. A polgári ideológia tehát — és ezt a társadalmi folyamatok és az erőviszonyok objektív mozgásai határozzák meg — a szocializmus elleni küz­delmében védekező hadál­lásba kényszerül s ez a marxizmus—leninizmus esz­mei ofíenzívája további ki­bontakoztatásának feltétele­it. lehetőségét teremti meg. G. Márkus György (Vége) Tokióban csütörtökön meg­kezdődött az első Lockheed- per amelynek fő vádlottja Tanaka Kakuei egykori kon­zervatív pártelnök és mi­niszterelnök. Tanakával együtt foglal helyet a vád­lottak padján volt személyi titkára és a marubeni ke­reskedőház három volt ve­zetője. A vád ellenük meg­vesztegetés, megvesztegetés­ben való bűnrészesség, il­letve a japán valutatörvé­nyek kijátszása. A vádpontok ismertetése után Tanaka és vádlott tár­sai a teljes tagadás állás­pontjára helyezkedtek és védőügyvédeik útján köve­telték a vád azonnali elej­tését és a bírósági eljárás megszüntetését. Mindany- nyian ártatlannak vallották magukat. Tanaka kijelen­tette, hogy semmiféle sze­repet sem játszott a Lock- heed-botrányban és nem vett fel ötszázmillió jen megvesztegetési pénzt az amerikai repülőgépgyár ja­pán megbízottaitól. Mint mi­niszterelnök mindenkor kor­rekt módon cselekedett — mondotta, a sajtónak adott nyilatkozatában a volt párt­elnök és miniszterelnök, hangsúlyozta: bízik benne, hogy a per rövid lesz és hogy a tények őt igazolják. Képünkön a nyíllal jelzett Tanaka, volt miniszterel­nök. Eltemették a terror áldozatait Madridban az Igazságügyi Palota elöl tízezrek kísérték utolsó útjára a három nappal ezelőtt brutálisan meggyilkolt öt, baloldali ügyvedet. A terrorcselekményért a „Spa­nyolország apostoli antikonununista szövetsége” vállalta a „felelősséget”. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) .í­«X. ' i . V Az „Ipari társadalom” válsága

Next

/
Thumbnails
Contents