Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-22 / 18. szám

Tartalékok a mezőgazdaságban (IV.) Kétmilliárd liter tej fölé Az előző cikkemben em­lített gödöllői tanácskozás­nak is egyik fő témája volt: hogyan tovább „a mezőgazdaság nehézipará­ba^”, a szarvasmarha-te­nyésztésben? Dr. Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter egye­bek közt bejelentette: az 1977-re előirányzott húszez­res tehénlétszám-növelés, no meg a tejhozamok emelése révén az ország történeté­ben először szeretnénk el­érni, hogy a kétmilliárd li­ter fölé növekedjék az or­szág tejtermelése! Hogy ennek a törekvés­nek mennyi ága-boga van, azt jól tudja minden szak­ember. Maga a miniszter is utalt rá, hogy az Egye­sült Államokban járván lát­ta csak igazán: milyen je­lentős tartalékaink van­nak takarmányok dolgában, így megemlítette, hogy so­kan vallják: pusztán a gyeptermesztésünk megkét­szerezhető. Sok olyan is­mert módszer van, amely valamilyen oknál fogva nem terjedt el. A miniszternek keze ügyébe jutott a minap egy 1911-ben megjelent munka: Dorner Béla Legelő- gazdálkodás című szak­könyve. „Ez a könyv akár ma is kiadható” — állapí­totta meg Romány Pál, ez­zel is igazolván, hogy sok régi módszer lenne föleleve- xüthető. — A már Ismert módsze­rek adaptálásáért április 4-re akár két Eötvös-cijat is adnánk — folytatta a több száz főnyi tsz-szovet- iségi és tanácsi vezetőkből álló hallgatóság előtt a mi­niszter, hozzáfűzvén, hogy hétmillió forint jutalmat szánnak a tej termelési ver­seny legjobbjainak díjazá­sára, ugyancsak „ tavasz folyamán. Ide tartozónak mondotta a jól dolgozó hrigádok ta­pasztalatainak elterjesztését, s kissé eltűnődött azon, hogy sokszor mondjuk: & mezőgazdaság fölött nincs tető, ezért is olyan bonyo­lult eredményt produkálnia a szakembernek. „A jószá­gok fölött viszont van tető, s lám, mégis ugyanazon faj­ta, azonos istállóban miért ad olykor fele annyi te­jet?” Kétségtelen, hogy van ebben szerepe a rét- és le­gelőgazdálkodás, a gyep­gazdálkodás, a szálas és tö­megtakarmányok termeszté­se elmaradottságának nem ritkán évszázados , .színvo­nalának”. Tavaly például 20—21 százalékkal termett kevesebb szálas és tömeg­takarmány, mint 1975-ben; apadt a lucerna vetésterü­lete is, amit azonban sike- . rült ellensúlyozni oly -mó­don, hogy a gazdaságok 130 ezer hektáron vetettek má­sodnövényként takarmányt, s minden eddiginél több mellékterméket takarítottak be az állatállomány átte- leltetésére. Az óesztendő végén szervezeti intézkedé­sekét is . hozott a MÉM, hogy még világosabbá vál­jék a takarmánygazdálko­dás és az állattenyésztés összefüggése. Ennek egyik fontos fejleménye hogy az Országos Takarmány Fel­ügyelőséget beolvasztották az Országos Állattenyészté­si Felügyelőségbe, s az új intézmény elnevezése. ez lett: Országos Állattenyész­tési és Takarmányozási Fel­ügyelőség. Kicsiben az efféle össze­függésekre persze nem ne­héz rábukkanni, termelő­szövetkezeti példa is akad rá, hogy meglelték szerve­zetét az érdekek összehan­golásának. Az érdi Benta- völgye Tsz-ben láttam — amelynek elnöke, Dékány István, egyébként tavaly kapott Eötvös-díjat —, hogy a legelőgazdálkodást a fŐ- állattenyésztő hatáskörébe utalták. „Így aztán vagy jól, vagy rosszul dolgozom, de mindenkeppen egyazon érdekeltség alapján” — em­lítette a főállattenyésztő. A gödöllői országos ta­nácskozást r, szervezők föl­használták arra, hogy a du- navarsányi Petőfi Tsz el­nöke, dr. Tresser Pál be­mutathassa — szóban és filmen — szarvasmarha-te­nyésztési módszereiket. Az elnök elmondta egyebek kö­zött, hogy pillanatnyi állat­sűrűségük az országosnak a háromszorosa. Vetésszerke­zetük olyan, hogy el tud­ják látni a nyolcszáz tehe­net takarmánnyal. Modern telepükön — ahol' 61 ezer forintba került egy férőhely — húsz munkaórát hasz­nálnak fel ezer liter tej előállításához s az egy dol­gozóra jutó évi termelési érték megközelíti az egy­millió forintot, ami hatszo­rosa a tsz hagyományos te­lepén elért " színvonalnak. Duna varsánkban Holstein- Friz és magyartarka tehe­nek egyaránt vannak, így lehetőség nyílik a legkü­lönfélébb egybevetésekre. Közülük pusztán egyet em­lítünk: az utóbbi állomány tejtermelésén fele annyi a nyereség, mint az előbbién. Dr. Csomós Zoltán, a MÉM illetékes főosztályveze­tő-helyettese, a napjaink­ban folyó fajtaváltást ah­hoz hasonlítótta, amely a XIX. század közepén tör­tént hazánkban. Akkor a Svájcból importált törzsál­latok vetették meg alapját a minőségi cserének. a mai fajtapolitika célja pe­dig: nagy genetikai ké­pességű állomány megte­remtése a tejhasznosítás dolgában; másfelől a vi­lágpiaci hatásokkal is szá­mot vető húshasznositású állomány kialakítása. A cél tehát kitűzve — eléré­se megannyi tartalék ki­aknázását sürgeti, Keresztényi Nándor Tél a Bükkben IftfWMiMiMflTO'hriiit ........ ..................... mi u A Bükk-fennsík lejtőin. (MTI fotó — Bal ogh P. László felvétele) Kevesebből is - ugyanennyi Cukorszezon után, cukorszezon előtt A HÉT KÖZEPÉRE — mint lapunk korábbi szá­mában már hírül adtuk — befejeződött a cukorrépa fel. dolgozása Heves megye üze­meiben is. A hét végéig pe­dig Selypen és Hatvanban vé. get ér a néhány napos utó­szezon is — amelynek során a gyári melléktermékből „sárga cukrot” készítenek ipari célokra — s több mint 120 napos „kampány” után leállnak a gyárak, nyugovó­ra térnek az ügyes berende­zések mindkét munkahelyen. Megapad megint a létszám, mert jó ideig ismét nem lesz szükség az éjjel-nappali, va­sárnapi, ünnepi szolgálatra, a karbantartáshoz, az újabb felkészüléshez sokkal keve­Fiatalok itt, ott: mindenütt Az ifjúság megítélése nem lehet független a társadalom egészének megítélésétől. El­képzelhetetlen, hogy az egész társadalom az igen. az csu­pán jó, csakhát itt van ez az if jóság, ez a gond, ez a baj forrása. És nem lehet ez for­dítva sem, hogy az ifjúság az igen, az a csodálatos, de a társadalom egészével van a baj, és csakis az ifjúság le­het a világ, a társadalom megváltója. Hogy végletes ez a két vélemény? Az, és az igazsághoz tartozik, hogy az ilyen végletes . megítélések megszűnőben vannak. Ma már elvétve — de még oly­kor-olykor igencsak — talál­kozik az ember olyan véle­ménnyel, amely kizárólag a hajviselet és a zene rajon­gása alapján ítéli meg a fia­talokat. Vége annak az idő­szaknak is, amikor az ifjú­ság magatartásáról, divatolá­sáról hosszú-hosszú órákig győzködték a tanulóifjúságot, de a hazaszeretetnek, a helytállásnak, a munkának jó ha öt perc jutott. Többletmunkával is Miért melegítettük fel eze­ket az emlékeket? Azért, hogy ismételten megerősít­sük: az ifjúság megítélése nem lehet független a társa­dalom egészétől. Itt van pél­dául az elmúlt esztendő, amikor az egész társadalom erőfeszítésére volt szükség, hogy az ismert okok és gon­dok ellenére is előbbre lép­hessünk. Nos az eredmény ismert. A nagyobb és a szer­vezettebb munka, a helytál­lás és a többlet-munkaválla­lás gyümölcsözött, és ebben nagy szerep jutott és nagy érdemük van megyénk KISZ—szervezeteinek, sző­kébb hazank ifjúságának is. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a pártszervek és szer­vezetek segítségével me­gyénkben is mozgósította tagjait a tervek teljesítésé­re, akciókat szervezett a cé­lok megismerésére és azok megvalósítására. A fiatalok, az ifjúkommunisták döntő többsége erejéhez, tudásához mérten becsülettel, felelős­séggel végezte munkáját, já­rult hozzá a termelési célok megvalósulásához. Ki a munkapadoknál, ki at isko­lák padjaiban, ki a traktorba kombájn nyergében teljesí­tette kötelességét, és nagyon sokan közülük a kötelességen túl többletmunkával, társa­dalmi munkával segítették az új ötéves terv első évének célkitűzéseit. Heves megyében kereken 54 ezren dolgoztak munka­brigádokban és ebből több mint 18 ezer a harminc éven aluli, a szocialista brigádok­ban dolgozóknak is egyhar- mada a fiatal. Az újítók kö­zül minden negyedik e kor­osztályhoz tartozik. A Ki mi­nek mestere? szakmai, politi­kai vetélkedőkön, a munka­helyeken 2225 fiatal vett részt, a „kiváló” mozgalmak” ban 149i-en indultak és 457 fiatal érte el a Kiváló ifjú munkás, szakmunkás, mér­nök, technikus, közgazdász, vagy a Szakma ifjú mestere címet A KISZ IX. kong­resszusa tiszteletére rende­zett kommunista műszakokon 41 ezer fiatal 271 ezer órát dolgozott és becsült adatok szerint több mint félszázmil­lió forinttal növelték a ter­melési értéket. A KISZ-szervezetek ered­ményesen vettek részt a nagyberuházások kivitele­zésében, a kormányprogra­mok megvalósításában. Segí­tették és segítik a Tisza II. második programjának meg­valósítását, a húsprogram gyorsítását. A fehérjeprog­ram Viszneken létesített bá­zisa a KISZ-szervezet véd­nökségével üzemel. Részt vesznek a környezetvédelmi és az ország fásításának véd­nökség! munkájában.. A KISZ a megyei küldöttgyű­lésen kapott pártfeladátnák megfelelően ott vannak a Bélapátfalvi Cementmű beruházásán is t Az itt dolgozó fiataloktól becsületes, helytállást. a szükség" szerinti többlet- munka vállalását és elvég­zését kérték, s ezeket több­ségében teljesítették is. A beruházás határidőre történő befejezésében érdekeltté tet­ték a diákokat és a más te­rületekén dolgozó fiatalokat is: ez idáig a megye külön­böző részéből 1500 fiatal végzett itt társadalmi mun­kát, munkaszüneti napon. Megyénk fiataljai a múlt évben js nagy segítséget' nyújtottak az őszi betakarí­tási munkákhoz. Huszonöt ezer tanuló átlagosan nyolc napot dolgozott a tsz-ekben, az állami gazdaságokban, s rajtuk kívül háromezer dol­gozó fiatal egynapi munkával járult hozzá az ősziek beta­karításához. Országos és he­lyi építőtáborokban 1150 ta­nuló dolgozott, míg Gyöngyö­sön 1525, Egerben 1640, a Mátraalji Szénbányák Vál­lalatnál 4600 fiatal vett részt kommunista műszakban óvo­da, bölcsőde építésén, vég­zett parkosítást, segítette a vállalati feladatot, vagy a lakóhelyi fejlesztések meg­valósítását és mintegy ezer tonna fémhulladékot gyűjtöt­tek össze a KlSZ-esefe és az úttörők. Ifjúságunk szocia­lista szemléletét tükrözi, hogy munkabérük, illetve keresetük egy részét szoli­daritási alapra, ifjúsági, szo­ciális létesítmények építésé­re ajánlottak fel. A KISZ aktív résztvevője és kezde­ményezője volt a szocialista munkaverseny-mozgalom- nak, sokszínű, változatos, if­júsági munkaversenyformá­val segítette a gazdasági cé­lok megvalósítását, a fiatalok képzését. továbbképzését Nagy népszerűségnek ör­vend a Ki minek a mestere? szakmai, politikai vetélkedő, amely a hiányszakmák irán­ti érdeklődés felkeltése szem­pontjából is figyelemre mél­tó. Elismerés a munkáért Megyénk fiataljai, a KISZ- szervek és szervezetek 1976- ban eredményes munkát vé­geztek a népgazdasági tervek teljesítésében, s ezért — a közelmúltban — a megyei párt-végrehajtóbizottság el­ismerését is fejezte ki. Gaz­dasági célkitűzéseink meg­valósítása azonban továbbra is fegyelmezett, szorgalmas munkát igényel a KISZ-ve- zető testületektől és tagjaitól egyaránt. A megyei párt­végrehajtóbizottság azt kéri és várja, hogy a KlSZ-szer- vezetek legyenek ott és ve­gyenek részt az 1977. évi ter­vek megvalósításánál is. Is­mertessék meg a fiatalok minél szélesebb rétegeivel a népgazdaság, a megye, és a szűketíb környezet — az üzem, a vállalat, a szövetke­zet — előtt álló feladatokat és mozgósítsák tagjaikat, és a KISZ-en kívülieket ezek végrehajtására. Bizonyítsák fiatajaink 1977-ben is, mint tették ezt az elmúlt esztendőben: megyénk ifjúsága helytáll a munkában. í Papp János sebben kellenek, mint a cu­korgyártáshoz. A csöndesedé napok egyi. kén a'Mátravidéki Cukorgyá­rak két vezetőjével, dr. Han­gyái Károly főmérnökkel és Kiss Gyula főosztályvezetővel. beszélgettünk az elmúlt hó­napokról, az eredményekről, illetve a további tennivalók, ról. — Nem könnyű időszakot zárunk — mondták á szak­emberek —, hiszen, ahogyan közismert, a szeszélyes idő_ járás a mi programunkat is alaposan felborította. A ve­getáció elhúzódása miatt hatvani és selypi gyárunk is csak jókora késéssel látha. tott feladatához. Aztán pe­dig — röviddel az üzemkez­det után — átmenetileg kény­telenek voltunk leállítani a hatvani gyárat. S miközben 10 napig szünetelt munkája, a selypi is csupán csökken, tett kapacitással dolgozhatott. Igazán, mindennek nevezhe­tők ezek, mintsem kedvező előjeleknek... — Szerencsére azonban túljutottunk az akadályokon. S végül is csaknem elégedet­tek. Tehetünk a számvetéssel: miután az előzőnél sokkal ke­vesebb — összesen mintegy 645 ezer tonna — répából is lényegében ugyanannyi — 60 ezer tonnányi — cukrot nyer­tünk, mint esztendővel ko­rábban. Jobb volt a répa bel. tartalma. Amíg a korábbi szezonban minden mázsa ré­pából 7,8 kilogramm cukrot sikerült előállítanunk. most 9,4-ről is beszélhetünk! Jól­lehet. a „digesszió” — a cu_ korszázalék — említett emel­kedése ellenére is alatta ma­radt a. tervezettnek. Sőt, az országos’ átlagnak. Meg sem közelítette a kaposvári gyár­ban mért legjobb értéket. Az­az. hogy megyénkben két he. lyepl a hevesi Rákóczi, va­lamint a kiskörei Vörös Haj­nal tsz-ekben ehhez eléggé közel álló eredményeket tud. tak felmutatni, no, de e gaz­daságoknak még együttes cu­korrépa-területe is elenyésző, 21 600 hektáras körzetünk­ben. .. A javuló eredményekben — ahogyan értesültünk még —■ nagy szerepe van’ a gazda„ ságoktíhn végzett jó talaj­előkészítésnek, a megfelelő vetésnek, az immár 80 szá­zalékban haszfiált, genetikai­lag egycsírájú magnak, a csaknem teljes mezőgazdasá­gi gépesítésnek. Nem utolsó­sorban pedig a késő őszbe nyúló répaszedésnek. Feltétlenül sokat jelentett a két cukorgyárban végre­hajtott, további 100 millió fo­rintos műszaki fejlesztés, amelynek során Hatvanban befejeződött a * répafogadás teljes korszerűsítése — a. ko­csifordulók gyorsításán túl. 15 ezer tonnányi termény, ötna­pos készlet ideális tárolására van már mód — Selypen pe­dig a feldolgozóteljesítményt növelték számottevően. A ka­pacitásfokozás hatására égé. szén kiemelkedő rekordok is születtek. A két gyár, példá­ul október 13-án, nem keve­sebb, mint 6114 tonna répá­ból készített cukrot.! A KEDVEZŐ tapasztala­tok birtokában az idén is folytatódik a fe^esztés: meg­közelítőleg újabb 100 millió forintot költenek ilyenféle célokra. Csupán . a selypi magdrazsírozó üzemre 15 millió jut az összegből, hogy megduplázhassák itt a terme­lést. Ügy, hogy az előállított egycsírájú vetőmagból már teljesen elláthatják az igény­lő répatermelő gazdaságokat. Gy. Gy. Az „igazi1’ télben Több mint 3800 gyermekbaleset két hónap alatt Az idei „igazi” tél ked­vező lehetőségeket kínál a sportolásra, a síelésre, a szánkózásra, a korcsolyá­zásra, vagy akár az egy­szerű csúszkálásra. ame­lyek azonban kellő figye­lem, hiányában komoly ve­szélyeket is jelentenek a gyermek számára. Nem sza­bad forgalmas útnál szán­kózni. befagyott folyók, ta­vak jegén csúszkálni! Az idén . is hányszor hangzott már el ez az elsősorban gyermekeknek szóló fi­gyelmeztetés sajnos, nem egyszer eredménytelenül, mert már eddig is követelt fiatal életeket a beszakadt jég, okozott baleseteket a téli szórakozás. Az Állami Biztosítónak — miután o fiatalok 96 százalékának van tanuló- biztosítása — meglehetősen pontos adatai vannak a gyermekbalesetekről. A sta­tisztika szerint a múlt év novemberében 2225, decem­berben. pedig 1620 gyermek szenvedett balesetet, két­harmad részük téli sporto­lás közben. Az adatokból kiderül az is. hogy a téli gyermekbalesetek következ­ménye legtöbbször kéz-, csukló-, láb- térd-, boka- és lábfejtorés. (MTI)-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents