Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-18 / 14. szám
Á gazdasági bűncselekmények tanulságai Beszélgetés dr. Cziíi Gyulával, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesével Munkásőr egységgyülésekröV jelentjük Legmagasabb btroí szerrüüknek, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának felada fa a bíróságok elvi irányítása, a fellebbezés vagy törvényességi, óvás alapján elé kerülő ügyek jogerős eldöntése. A bűncselekmények számából, az egyes cselekménycsoportok arányainak, valamint az elkövetési módoknak és körülményeknek alakulásából általános érvényű következtetéseket von le. A bíróságok elé kerülő ügyek jelentős része vagyon elleni, illetve gazdasági természetű. Ezekről. s a belőlük levonható általános tanulságokról kérdeztük meg dr. Czili Gyulát, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét. — Milyen jellegű gazdasági bűncselekmények kerültek leggyakrabban az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróság tanácsai elé? — Ha csoportosítani akarjuk a jogerőre emelkedett ügyeket — hangzott a válasz —, többféleképpen is tehetjük ezt. Egyféle bűncselekményeket úgy lehetne legjobban jellemezni, hogy a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek sorrendjének felcseréléséből, ezek helytelen szembeállításából származnak. Más ügyekre az a jellemző, hogy konjunkturális jellegűek: elkövetőik visszaélnek azzal, hogy még nem minden téren tudja a társadalom kielégíteni az egyes emberek jogos igényeit Külön kell beszélni azokról az ügyekről, amelyeknek vád- lottairől a bíróságon derül ki: féddhetetlen múltú emberek, akik fontos beosztásba kerülve úgy gondolták, rájuk nem kötelező a jogszabályok tiszteletben tartása. A törvény mindenkit kötelez — A felsorolásból is kiderül, hogy az utóbbi ügyek nemcsak bűnüldözési, de morális szempontból is külön említésre méltóak. Talán egy idevágó példa illusztrálhatna az elmondottakat? — Korántsem „szenzációkeltés” a célunk, hanem az, hogy a közvélemény figyelmét felhívjuk bizonyos bűncselekmények társadalmi veszélyességére. Itt nem csupán az ügyek gazdasági kihatásaira gondolok — noha azok sem lebecsülendők —, hanem arra: senki sem hiheti azt, bármilyen beosztásban volt vagy van, bármilyen tiszteletre méltó múlt áll mögötte —, hogy önmagát felülemelheti a jogszabályokon. Egyetlen példa: Gyó'ött az egyik nagy vállalat igazgatója. közgazdasági főosztályvezetője, továbbá ugyanennek a vállalatnak munka- védelmi felelőse és egyik gyáregységvezetője került bíróság elé. Ügyüket fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság tárgyalta másodfokon, jogerős ítéletet hoztunk. A vállalat fölöttese, a tröszt, munkaversenyt hirdetett, amelynek feltételei között kizáró okként szerepelt, ha valamelyik vállalatnál halálos, csonkulásos következményű, vagy tömeges üzemi baleset következik be. Ugyancsak a tröszt hirdetett külön munkavédelmi versenyt is, magasan díjazva azt a vállalatot, amely legbiztonságosabban dolgozik. Az ügyben szereplő vállalat vezetői eltitkolták a náluk bekövetkezett üzemi baleseteket, így a versenyt megnyerték és 478 ezer forintot kaptak. Szintén ennél a vállalatnál történt, hogy az igazgató, a közgazdasági főosztályvezető és az szb-titkár fiktív jutalmakat osztott ki, a „megjutalmazűttak” kötelesek voltak a kapott össze- ' get visszafizetni. A pénzt reprezentációs célokra költötték el. Ezzel újabb, több mint 40 ezer forintos kárt okoztak a népgazdaságnak. Kiderült a tárgyalás folyamán, hogy a vállalat vezetői jó előre felhívták a művezetők figyelmét: a legközelebbi Imin verseny értékelésekor az kap legtöbbet, aki legjobban el tudja titkolni a nála bekövetkezett baleseteket. — Természetes — folytatja a Legfelsőbb Bíróság elnök- helyettese — hogy ezekért a bűncselekményekért büntetés jár. Az Igazgató korábban vezető párt- és állami tisztségeket töltött be, s úgy gondolta: ez az ő számára kivételes elbánást jelent, számára nem kötelező a törvények tiszteletben tartása. Bíztak ebben bűntársai is, arra számítva, hogy az igazgató neve, múltja mögé bújhatnak a felelősségre vonás elől. Tévedtek. A Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet, amely az igazgatót és a főosztályvezetőt végrehajtható szabadság- vesztés- és pénzbüntetéssel, s a többi vádlottat is cselekményüknek megfelelő büntetéssel sújtotta. A jó szándék nem mentség — Milyen tendenciák figyelhetők meg a társadalmi és a csoportérdek szembeállításából, illetve a csoport- és magánérdekeknek a társadalmi érdekek elé helyezéséből származó bűncselekményeknél? — Elég sűrűn találkozunk azzal, hogy a vádlottként elénk kerülő gazdasági — főleg szövetkezeti — vezetők tulajdonképpen jót akartak, de a jót rosszul akarták. Másoknál a jó szándék legfeljebb feltételezhető, de bizonyítani azt lehet, hogy vélt csoportérdekből megkárosították a népgazdaságot. Ismét mások üzérkednek s ezt szövetkezetek, szocialista gazdálkodó szervek legalizálják. Az első két bűncselekményfajtánál közös az, hogy mire a bíróság elé kerülnek az elkövetők — az elért gazdasági eredmények már meg is semmisültek, vagyis a megfontoltság, az előrelátás teljes hiánya jellemzi az ilyen embereket Például: mezőgazdasági termelőszövetkezetek eladják terményeiket, majd tárolási szerződést kötnek a felvásárló vállalattal. Megkapják a tárolásért járó pénzt, de mire a vállalat el akarná szállítani a terményt, kiderül, hogy azt (vagy annak jelentős részét) feletették a tsz állataival. A szövetkezet vezetői ilyenkor azzal védekeznek, hogy ők jót akartak, hiszen az állattenyésztés fontos, de a zárszámadásra, a tagságnak osztandó pénzre is gondolni kelL Előfordul, hogy az igy keletkezett hiány csak 2—3 év múlva mutatkozik, s a rosz- szul számító vezetők is addigra kerülnek bíróság elé. — Melyek azok a bűncselekmények, amelyeket konjunkturális jellegűnek nevezett? — Több ilyen bűncselekményfajta fordul elő a bíróságok gyakorlatában. Kezdjük a legismertebbekkel, az építkezési ügyekkel. Köztudomású, hogy a lakásépítési program teljesítése ellenére még mindig nagy a lakáshiány, az emberek szeretnének mielőbb, igényeiknek, elképzeléseiknek megfelelő lakáshoz jutni. Nemrégen került bíróság elé építő kisiparosok ügye. ök társasházak építésére szövetkeztek, de ehhez sem képesítésük, sem jogosultságuk, sem kapacitásuk nem volt. Az építtetni akaróktól nagy összegeket vettek fel, új meg új építkezéseket vállaltak, de befejezni egyiket sem tudták, ahogy mondani szokták: lyukat lyukkal akartak betömni, egyik építkezéstől a másikhoz vitték át a tőkét, míg végül feljelentették őket. Ugyancsak konjunkturális jellegű az a bűncselekménytípus, amely abból ered. hogy gazdasági vezetők fontos, megoldandó feladatok elvégzésére a kollektív szerződésben előirt bérért nem kapnak szakembereket. Ilyenkor „ráígérnek”, olykor a megállapított bér ötszörösét is. Amikor fizetésre kerül sor, kapkodnak, illegális forrásokból teremtik elő a pénzt. Ez az út szinte biztosan a vádlottak padjáig vezet. Bizonyos mértékig még az olyan esetek is ide sorolhatók. amikor sikkasztásért vagy hasonló bűncselekményekért büntetett embereket helyeznek pénz kezelésével járó munkakörökbe. Ezt gyakran a munkaerőhiány okozza. A baj azonban ott van, hagy az illető előéletének ismeretében sem veszik a fáradságot fölötteseik, hogy kellően ellenőrizzék tevékenységüket. Alkalom szüli a tolva it — Túl a büntetőjogi felelősségre vonáson, milyen tanulságokkal szolgálnak a büntetőügyek az ön, illetve a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a társadalom számára? '— A gazdasági, közelebbről a népgazdaság elleni bűn- cselekmények természetszerűen csak egy részét képezik a bíróságok elé kerülő ügyeknek, de horderejűket, társadalmi hatásukat tekintve, igen jelentős részét. Folytatva a gondolatot: a bűncselekmények hatása szinte mindig sokkal nagyobb, mint maga a cselekmény. A közvélemény — talán a sajtóban szokásos szűkszavú ismertetésnek is szerepe van ebben — sokszor leegyszerűsítve látja az ügyeket s nem érti. hogy látszólag ugyanolyan bűncselekményekért miért szabnak ki a bíróságok különböző súlyú büntetéseket. Pedig a bíróságnak meg kell vizsgálnia minden körülményt, a társadalmiakat és a személyieket egyaránt, mérlegelnie kell a büntetés elriasztó és nevelő hatását, törvényes eszközökkel el kell vonnia a bűnös úton szerzett anyagi javakat stb. — Tanulság az is, amit a régi magyar közmondás úgy foglal össze, hogy „alkalom szüli a tolvajt”, vagyis sokkal komolyabban, szigorúbban kell végre venni a társadalmi tulajdon védelmét, őrzését Nemegyszer hónapokig keresik milliós értékű gépek gazdáit, míg végre előkerül, s felelősségre kell vonni hűtlen kezelésért S még egy nagy tanulság: a vállalat, a köz vagyonáért felelős mindenki, aki ott dolgozik. Természetesen a vezető nagyobb mértékben, mint a kis beosztásúak, de nekik is van felelősségük. Az üzemi demokrácia szélesítése magával hozza azt is, hogy mindenki jobban érezze magáénak a köz tulajdonát, lépjen fel annak védelméért bárkivel szemben. Várkonyi Endre Növekszik a mezőgazdaság állami nagyüzemeinek tejtermelése. Az Állami Gazdaságok Országos Központjának összesítése szerint az üzemek tavaly eleget tettek in szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében vállalt kötelezettségeiknek. Amellett, hogy növelték a tehénlétszámot, emelték az egy tehénre jutó hozamot is. A tehénállomány 1976. december végén 103 ezer volt, az egy tehénre jutó évi átlagos tejtermelés pedig 3674 literre emelkedett, ami azt je-- lenti, hogy 1975-höz képest 348 literrel nőtt a tehenenként! „teljesítmény”. Az állami gazdasagaikban est az Füzesabonyban a járási nagyközségi művelődési ház színháztermében rendezték meg vasárnap délelőtt a járás Hámán Katóról elnevezett munkásőr századának ünnepélyes egységgyűlését, amelyen megjelent többek között Holló Endre, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Bánkúti Károly, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese, Veres István, a füzesabonyi járási pártbizottság első titkára, dr. Bocsi József, a járási hivatal elnöke, valamint a társ fegyveres erők képviselői, a járás üzemeinek, szövetkezeteinek és intézményeinek a vezetői. Cseh József egységparancsnok ismertette a munkásőrség országos parancsnokának díszparancsát, majd a parancsnoki beszámolóra kér rült sor. Cseh József először a húsz évvel ezelőtti megalakulásra és az azóta megtett útra emlékezett vissza. A füzesabonyi járási önálló egység 1957. március 12-én alakult meg, s még ez év június 30-án felvette Hámán Kató nevét. — „Az akkor adományozott és azóta zászlónkra kötött szalagok is igar zolják munkásőrségünk él* tető erőforrását, a dolgozók* kai való szoros együttműködést. Jelképezik üzemeink, hivatalaink, a társ fegyveres szervek és tömegszervezeteink figyelmességét és nagyrabecsülését” — hangsúlyozta a parancsnok. (A füzesabonyi járási egység 1964- ben, 1971-ben, 1972'ben és 1973-ban a . megye legjobb egységének bizonyult, s az akkor felajánlott vándorserleg örökös védője lett. A szerk.) Ezután az egység elmúlt évi tevékenységének értékelésére került sor. Az 1976. évi kiképzési feladatokat eredményesen hajtották végre. Tovább erősödött a politikai nevelő tevékenység, az állomány fegyelmének szilárdsága és harckészsége. Jelentősen fejlődött az alegységparancsnoki állomány vezetőkészsége. Növelte a versenymozgalom jelentőségét fokozta a feladatok végrehajtásába való aktivitást az 1976. június 13- án megtartott kiváló munkásőrök és parancsnokok tanácskozása. .. A beszámoló az idei feladatok ismertetésével ért véget Az egységgyűlésen szót kért Veres István, a járási pártbizottság első titkára is, aki összességében jónak értékelte az egység munkáját Többek között elmondotta: „Az egység megalakulása óla végzett önzetlen munkájával a munkahelyeken és a testületben tanúsított példa- mutatással, az egész járás lakossága, a pártbizottság, a társadalmi szervek, a gazdasági egységek, az intézmények a fiatalok és idősebbek elismerését kivívta.” Ezt követően az első titkár felmentette a leszerelő és tartalékállományba vonuló munkásőröket akik nevében Simon Mihály búcsúzott el az egységtől. Kitüntetések és szolgálati érdemérmek átadására is sor eddigi legmagasabb éves tejhozam. A gazdaságok tehenészetei tavaly az előző évinél 17 százalékkal több tejet adtak a feldolgozóiparnak és a fogyasztóknak. Néhány állami gazdaság egészen kiemelkedő eredményt ért el. Az Enyingi Állami Gazdaságban 1500 tehén átlagosan 5661 liter tejet adott Ebben az állományban 900 Holstein-friz tehén átlagos tejtermelése meghaladta a 6300 litert, ami nemzetközi mércével mérve is jó eredmény. A világszerte ismert Holstein- friz fajtát tartó gazdaságok közül a legjobb eredményt tavaly az Agárdi Állami került Bánkúti Károly n Haza Szolgálatáért Érdemerem aranyfokazatát nyújtotta át Veres Istvánnak, a járási pártbizottság első titkárának. a munkásőrség fejlesztésében, pártirányi tásában végzett huzamosabb munkája elismeréséül. A kitüntetés ezüstfokozatát Németh Barnabás kapta meg. Az alapító tagok közül Rajna József, Simon Mihály, Medveczky István, Kovács Lajos, Nagy József, Oláh János, Rai Raffael, Makó Sándor, Juhász József és Barkas Nándor kapta meg a Húszéves szolgálati érdem-1 érmet a 15 éves fokozatot négyen, a tízéveset pedig öten érdemelték ki. Ketten kapták meg a Kiváló parancsnok, öten pedig a Kiváló munkásőr kitüntetést A szocialista versenymozgalom legjobbjait is kitüntették. A század legjobb szakasza címet a besenyőtelkiek érdemelték ki. a legjobb rajnak járó vándoirzászlót pedig a xnezőtárkányiak kapták. Az új munkásőrök eskütétele után a tartalékállományba vonuló Deáki Károly adta át jelképesen a fegyvert Verhóczki Andrásnak. Szigetváry József Hatvan Vasárnap délelőtt a cukorgyár művelődési otthonában rendezték meg a hatvani Zalka Máté munkásőrszázad ünnepi egységgyűlését, amelynek elnökségében foglalt helyet Papp Béla, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, Tőzsér József megbízott megyei munkásőrpa- rancsnok, Patkó Imre tanácselnök és a helyi üzemek, vállalatok, valamint a fegyveres testületek több vezetője. Az egységparancsnok jelentéstétele után Burzük György, egységparancsnok pillantott vissza húsz esztendő munkájára, elemezte a Gazdaság érte el 6724 literes átlagos termeléssel. 1977-ben az állami gazdaságok, a téeszek és a kistermelők országosan összesen 4 százalékkal fokozzák a tejtermelést. Ennél nagyobb mértékben, kereken 7 százalékkal növelik a tejtermelést az állami gazdaságok. Egyebek között a tejértékesítési prémium teszi az eddiginél érdekeltebbé a gazdaságokat a tehenészet eredményeinek fokozásában, s a többi támogatási forma is ösztönzi a hozamok emelését. Az állami gazdaságok a terv szerint 1977-ben tovább növelik a tejelő tehénállo- mányt, (MTI) kiképzés fejlődését és hess- szabban beszélt az 1976-os év eredményeiről, illetve a munkásőrökre váró további feladatokról. Mint az egységparancsnok szavaiból megtudtuk, tavaly az állomány döntő többsége lelkiismeretesen eleget tett a szolgálattal járó kötelességeinek, kivette részét a párt- építéssel és a termelőmunkával kapcsolatban reá háruló feladatokból. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Zalka Máté szazad munkásőreinek 66 százaléka szocialista brigádokban dolgozik, s ezt az arányt is meghaladja a „Kiváló dolgozó” és a „Szakma kiváló dolgozója” kitüntetést birtoklók száma. Az új kiképzési feladatokkal kapcsolatban Burzük György kérte a munkásőröket, hogy vállaljanak továbbra is részt kiképzési munkájuk mellett a népgazdaság célkitűzéseinek megvalósításából. Az ünnepi értékelést követően Tőzsér Józséf kitüntetéseket adott át A megye tnunkásőregységed és szak- alegységei között meghirdetett verseny során a Lopko- vicz János parancsnokságával dolgozó raj nyerte eí a legjobb ellátó szakalegységnek járó címet és vándorzászlót, míg a Zalka Máté század a szocialista verseny- mozgalomban második helyezést ért el. Kitüntető oklevélben részesítették az egység híradóraját is. Ugyanakkor Juhász Rudolf technikai szolgálatvezetőt a munkásőrség országos parancsnoka „A Haza szolgálatáért Érdemérem” arany fokozatával tüntette ki. Huszonegyen, akik alapítás óta az egység tagjai, a Szolgálati Érdem: érem megfelelő fokozata kitüntetésben részesültek. 1 b és 10 évi szolgálatért hatan kaptak hasonló érdemérmet, 12 munkásőr tevékenységét pedig emlékjelvénnyel méltányolta a felsőbb parancsnokság. Kitüntetések átadása után Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára beszélt a munkásőrség megalakításának történelmi szerepéről és méltatta a század tevékenységét. Amikor a leszerelő, tartalékállományba vonuló munkásőrökhöz beszélt, megköszönte áldozat- vállalásukat és kérte, hogy továbbra is szolgálják az eszmények megvalósulását. A leszerelő munkásőrök nevében Erdélyi Vilmos köszönte meg az eddigi bizalmat, majd az új munkasőrök eskütétele következett. A tartalékállományba vonuló Alapi Andrástól Gond a Ferenc ú j munkásőr vette át a fegyvert. 1977- Januar 1&» kedd Az állami gazdaságok eddig! legnagyobb tejhozama Art! Ferenc mnnkásőr Tőzsér Józseftől, a munkásőrség megbízott megyei parancsnokától veszi át a „Húszéves szolgálatért” emlékérmet. (Fotó: Szabó Sándor)
