Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-16 / 13. szám

Megújuló ősgyepek Mátraderecskei A holnap térképe Pályázat - diákotthoni felvételre Előnyben a fizikai dolgozók és a nagycsaládosok gyermekei A Mátra északi részén megváltozik a táj arculata. híatraderecske határában ál_ formálják a művelésre al­kalmatlan területeket. Megújulnak az ősgye- peK — mondja Kiss István ágazatvezető. — Szövetkeze­tünkben sok a lejtős, nehe­zen művelhető föld, ahol nem érdemes búzát, kukori­cát termelni, olyan alacsony termést hoz. Ezzel már ko­rábban megpróbálkoztunk, de a tapasztalatok nem a leg­jobbak. Ezért másra gondol­tunk, és még 1971-ben elha­tároztuk, hogy a gyepgazdál­kodást modem alapokra he­lyezzük. Térkép kerül elő és mellé géppel írt tervtanulmány. — Több mint 200 hektár a falu határában levő ős­gyep — folytatja az ágazat­vezető —, melynek 1971-ben megkezdtük a felújítását. Az Eger—Laskó völgyi Vízgaz­dálkodási és Talajvédelmi Társulat készítette az ehhez szükséges terveket, ennek alapján láttunk munkához. Sorra kiirtottuk a bokrokat, s eltávolítottuk a gyomokat, a megmaradt füveket pedig nagy adagú .műtrágyával szórtuk meg. Az eredmény nem is .maradt el. mert ha­marosan meg háromszorozó- dott a gyepek fűhozama. — Hogyan hasznosították ezt? — Akkoriban 300 szarvas- marhája volt szövetkezetünk­nek, melyeket a felújított ős­gyepen legeltettünk. Aztán 1975 tavaszán gazdaságunk is tagja lett a zagyvarékasí gyepgazdálkodási rendszer­nek. Ez lényegében az állat- tenyésztés továbbfejlesztését segíti elő. A társulásnak le­galább 30 gazdaság tagja, melyek mind állattenyésztő űzetnek. — Milyen előnyökkel jár a. rendszer? Fellapozza a tervtanul- jnányt, beleolvas: — A társuláshoz való csatlakozásunkhoz kapcsoló­dig gazdasagunk legfőbb fej­lesztési terve 1980-ig. 1978-ig 400 hektáron telepítünk gye- pet, melyből 138 hektár már megvalósításra is került. A rendszer előnyös szövetkeze­tünknek, mert kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodunk, s ezzel a rossz minőségű földeket jól hasz­nosíthatjuk. A rendszerben való gazdálkodás felöleli a kémiai talajvizsgálatokat, ta­nácsot ad, milyen füveket vessünk és menriyi műtrá­gyát használtunk fel a ter­meléshez. Zagyvarékasről be­takarító és szénafelszedő gé­peket kapunk. Főleg NDK gyártmányú önjáró szecská­zót és kaszálót, melyekhez pótalkatrészeket is biztosí­tanak. — Lesz-e elég munkaerő a termeléshez? — A zagyvarékasiak mór kidolgozták a gyepek beta­karításának új módszerét, az úgynevezett nagyhálás széna­készítést. Ez a művelet telje­sen gépesített. így az amúgy is csökkenő kézi munkaerőre már nem lesz szükség. A gyeptelepítéssel együtt nö­veljük a szarvasmarha-állo­mányt. Miután évről évre több lesz a takarmány menyisége, így a meglevő 600 szarvasmarhát ezerre nö­veljük. Ezek ellátását teljes egészében a korszerű gyep­gazdálkodásra alapozzuk. Gazdaságunkban a felhasz­nált műtrágyának több mint felét a gyepre szórjuk, ezzel intenzív legelőgazdálkodást valósítunk meg. Legfőbb célkitűzésünk továbbra is a szarvasmarha-hizlalás, az ál­latokat tőkés exportra te­nyésztjük. — Hogyan értékesítik őket? — A zagyvarékasiak ebben is segítenek, így nem" lesz­nek elhelyezési gondjaink. A rendszergazda a gépekért, a szaktanácsadásért, valamint az állatok értékesítéséért évente a megtermelt takar­mánytöbblet 1—2 százaléká­nak pénzbeni értékét kapja szövetkezetünktől. Így jól jár­nak a zagyvarékasiak, és jól járunk mi is. Men t úsz Károly Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma pályázatot hirdet diákottho­ni felvételre az 1977—78. tanévben. Mindazok a nem Budapesten és környékén la­kó tehetséges lányok es fiúk jelentkezhetnek, akiknek a szülei fizikai dolgozók, és kö­rülményeik indokolják a di­ákotthoni elhelyezést. Felvé­telüket kérhetik azok a nyolcadik osztályt idén befe­jező fiatalok, akik gimnázi­umban, majd ezt követően felsőfokú oktatási íntézmé. »yekben kivannak tovább ta­nulni Képességeiken túl előnyben részesülnek a nagy- családosok gyermekei és azok, akik lakóhelyükön, vagy közelében egyébként nem tudnának tovább tanul­ni. A pályázók írásbeli és szóbeli alkalmassági vizsgán vesznek részt; időpontjáról írásbeli értesítést kapnak. A diákotthonba felvett ta­nulóknak az elhelyezésértés étkezésért nem kell térítést fizetniük. Tanulmányi ered­ményüktől függően ösztön .. díjban es indokolt esetben szociális segélyben részesül­hetnek. A középiskolai to­vábbtanulási nyomtatványon történő jelentkezéshez mel­lékelni kell a szülők írás­beli kérelmét, és hivatalos kereseti kimutatásukat. A jelentkezés határideje; 1977. február 8. A pályázatokat az iskola címére — ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gim­názium, 1053 Budapest, Eöt­vös Loránd utca 4—6. szám — kell küldeni. Tamusék visszatértek Meglepetések - Veliiírűl A Szojuz 22, felvételei A népszerű moszkvai képes újísag, az Ogonyok ax Szovjet­unióban először közölt ne­hány olyan felvételt, ame­lyeket az 1976. szeptember 15-én felbocsátott Szojuz 22. fedélzetéről készítettek. A felvételeket a szovjet—NDK együttműködéssel készült különleges, sokzónás fény­képezőgéppel készítették. A£ Ogonyokban közölt színes fényképek elsősor­ban a Földet ábrázolják. Az egyik fényképen például Közép-Ázsia hegyes vidékét, számos földtani törésvona­lat látni. A hatzónás fény­képezőgép felvételt készített a Bajkál-tóról is — ez el­sősorban a Bajkál-tó vize tisztaságának megőrzésén fáradozó szakembereknek nyújt majd nagy segítsé­get. Felvétel készült a szi­bériai Viljuj-folyó vidéké­ről is. Ez a kéo e geológu­sok számára tartogat meg- lep^^ket mivel a vidék, a sok mocsár és tó miatt edHii? meglehessen felderí­tetlen terület (TASZSZ) Amikor Tamus László és a felesége december közepén bekopogtatott a hatvani Ser_ köv igazgatójának ajtaján, Hóka Mihály egy kicsit el­csodálkozott. A férfi jobb kereset reményeben másfél éve ment el a Betonútépítő Vállalathoz, Tamusné .pedig csupán húkz hónapja élvezte a. gyermekgondozási szabad­ságót, lett volna ideje a visszatérésre. Dehát meggon­dolták magukat! — Bedőltem a cimborák­nak! — mondja egyszerűen a férfi. — Minden jót, szinte hihetetlen kereseti lehetősé­get csillogtattak előttem. Fe­le se vált be ... Meg aztán az is nehéz volt, hogy egész héten távol kellett lennem a családtól. Van három gyere­künk, a legnagyobb mosta­nában nősült. Ott laknak ve­lünk egy fedél alatt, a Ga­garin utcában. — És Tamusné? — Ha hjszi, ha nem, egyre jobban kívánkoztam vissza a telepre. Szeretem a jószágot, pedig nincs könnyű dolgom. Most is kétezer süldőre kell gondolnom, reggel ötkor ke­lek, s ram sötétedik, mire visszaérek Kerekharasztra. Meg aztán tudja, a jövede­lem. A ház és család követe­li, hogy keressünk mindket­ten. Hatezer forint Ennyit visz haza megint ha­vonta a Tamus hazaspxár. It­teni keresetüket megtoldják évente pár ezer forinttal, ami otthoni állattartásból ke­rül a konyhap>énzhez. Pár sertést mindig fölnevelnek. Igaz, kell hozzá az anyós se­gítsége, mert napközben nem maradhat ellátatlan a jó­szág, de hát ez nem jelent akadályt Jó közöttük a kap­csolat — Persze, amikor 1973-ben átjöttem 4 Lénia I'ermelóczc^ vetkezetből st sertéstelepre, messzire álltunk a mostani jövedelemtől, hiszen gyakor­latlanok voltunk, meg aztán akkor még a teljesítménybér járta — mondja a piros ké­pű, telt arcú asszony, mi­közben egy süldő gyógykeze­lésével foglalatoskodik. Rug_ dalözik a kis állat, de vé­gül csak beleszalad az injek­cióstű, hogy mielőbb kilá­baljon a tüdőgyulladásból. — Közben fordult a világ. Négy­hónapos iskolát végeztem, s Tareusnc: — Négy hónapos iskolát v<r geztem órabért kapunk. Az enyém, most 14 forint közelében jár. Azon kívül premizálnak ben­nünket. A szakvezetők véle­ménye alapján pár száz fo­rint bérkiegészítést kapnak az arra érdemesek. Szóval, megéri becsületesen dolgom au. illetve csak tíy szabad; Négy bőttsp hessn@ Amikor Tamus Lászlőné vállalkozott a négyhónapwe állatgondozói tanfolyam el­végzésére, még naponta négy emberre kellett gondolnia kenyérkereső munkája mel­lett Ennek ellenere vállalta az éjszakázást, a heti két foglalkozásra való felkészü­lést, tanulást. Hogy mi lett a négy hónap haszna? — Itt végzett dolgaimon tudom lemérni igazán. Egé­szén másként látom most már a sertésnevelést, s ma­gukat a jószágokat Reggel, már az első etetésnél figye­lem, melyik szédeleg, me­lyik nem lát rendesen az evéshez. Akkor elő a gyógy­szert. Mióta visszajöttem, nincs például hasmenéses jó­szág. Ez azzal is összefügg, hogyan készítjük elő részük­re a takarmányt, s gondosan takarítunk-c? No és az át­állás. Nálam 36 kilós súlyha­tárig marad a süldő. Az utolsó időszakban lassan kell átalakítanom „étrendjét”, hogy följebb kerülve zavar­mentesen, betegség és súly- csökkenés nélkül fogyassza a másféle tápot. Ehhez p>onto_ tan ismerni kell a tápszerek hatásfokát! A légkör sem mindegy Tudunk néhány jellemző dolgot Tamusék családi éle­téről. Az asszony beszélt min­dennapi munkájáról, amit szeret, s amiért tisztessége­sen megfizetnek. Áldozatot is hozott azért, hogy jobban értse dolgát. Csak azt nem tudjuk, hogyan érzi magát húszhónapi távoliét után a telepien ? — Nem vagyok ijedős, gátlásos Ha valamiben meg­akadok, valamit tudni szeret­nék, rögtön aegíteiégert Pör­getek. Ezek a szakmai kér­dések. De ha munkahelyi gondom, elintézetlen ügyem, nézeteltérésem van, akkor sem sajnálom a számat. Ter­mészetesen érzem a tisztes­ség határát! Emiatt van ta­lán, hagy mindig meghallga­tásra találok, s a vezetők igyekeznek felvilágosítást nyújtani, dolgaimon segíte­ni. Vagyis azt mondhatom, hogy a szakvezetés tisztában van azzal: nem mindegy,mi­lyen légkörben végzik mun­kájukat az itt dolgozók, még ha sertésgondozónak hívják is őket Nálam például ez is hozzájárult a mielőbbi visz- sza téréshez... Az igazgató mérlegei Mind ezek után kiváncsiak voltunk Hóka Mihály véle­ményére. Hogyan mérlegeli például Tamus Lászlóné munkáját, magatartását? — Kívüle tucatszám tud­nék mondani derék, becsü­lettel helytálló jóezággondo. rókát itt a telepien. Ök azok, akik felöl nyugodtabban al­hat az ember, mert minden igyekeztük összecseng a kö­zös vállalkozás törekvései­vel... Mást ne mondjak; fél esztendővel ezelőtt még ki­csit féltem az 1976-os össz­teljesítménytől, a hiánytól, amit talán magyarázni lehe­tett volna a „ka-hyb” fajtá­jú alapanyagra való átállás­sal. Ha most mégis egyenes­be jövünk, s némi nyereség­gel zárjuk az évet, elsősor­ban a Tamusné féle munka­társaknak köszönhető, akik elképzeléseinket átültették a valóságba, s megerősítettek bennünket hitünkben, misze­rint a jövő a ka-hybé! Moldvay Győző Raktári segéd' munkásokat azonnali belépéssel felveszünk. ÉTEX egri tarakata, Eger, X*i. Münnich F. a. 1 a VISSZAZÖKKENTÜNK a régi kerékvágásba. Mint az elmúlt hét nap csciné' nyei is igazolják, teljes „nagyüzem” volt a megyé­ben. Igaz, a tél olykor-oly­kor próbára tette az em­bert és a gépet egyaránt, de győzni most sem tudott. A megyei útügyelet járőrei az éjjel-nappal cirkáló só" szóróikkal, a nagy teljesít­ményű hómaróikkal bizto sítani tudták a szállítás fo lyamatosságát, s a közieke" dés biztonságát — ezt iga­zolandó : a baleseti helyszí­nelőknek csendes szolgála' tűk volt. Hadd folytassam a téllel, hiszen ennek az évszaknak az időjárása egy sor mun" kahely tevékenységét befo­lyásolja. A termelőszövet kezetekből például a műn kaerő-átcsoportosításről ér­keztek hírek: aki csak te hette — még a traktoré" sok is —, a gyümölcsösök­ben, a szőlőtáblákban szor­goskodott az elmúlt héten. Metszik a fákat, a szőlőt — lám, így is bizonyítható * közmondás „hitele”: ki ko­rán kel, aranyat lel, azaz, majdan jő termést... A közös gazdaságok irodái' ban is felelősségteljes mun ka folyt, megkezdődött a héten a zárszámadások elő készítése. Ilyentájt minden­ki számol, s nemcsak az irodában: mit végeztünk, mennyit ért a munkánk. Am, rögtön idekívánkozik a megjegyzés, a legtöbben nem anyagiasságból teszik ezt, inkább a jó gazda szemével! A KÖZÖS MUNKA ered menyei, a tervek, a helyi elképzelések kerültek szóba a hét egy másik kiemelkc dó eseményén, a VOLÁN" nál megtartott aktíván is. A közlekedési tárcához tar tozó vállalatok párt* és gazdasági vezetői, vala mint a szocialista brigádok képviselői találkoztak Horn Dezső közlekedés* és poe> taügyi miniszterhelyettes” sei. Az ilyen szintű „ran­devúnak” kettős haszna van: a mindennapi mne* ka irányítói első kézből ér tesülnek az átfogó, orszá­gos — am a megyét is érintő — szakmai kérdé­sekről, s a miniszterhelyet­tes is á saját fülével hall' ja, hogy milyen gondok helyi problémák foglalkoz­tatják a vállalatok kollek­tíváit. Mert közösen — fent és lent gondolkodva — könnyebben megtalálható a megoldás. Azzal kezdtem, hogy sr ünnepek után visszazök'1 kentünk a dolgos hétköz-' napokba. Most mégis egy ünnepi eseményről szólok, mint az elmúlt hét egyik jelentős eseményéről. Eger1 ben ünnepi egységgyúlést tartott a Láng Sándor- munkásőregység. Az acél* kék egyenruhások a mun­kásőrség megalakulásának 20. évfordulóiéról emlékez­tek meg, s természetesen a dicső elődökről, a Tanács­köztársaság idején önkén­tes szolgálatot teljesítő Vö­rös Őrség tagjairól- Murr kásőreink az ünnepi meg1 emlékezések perceiben sem feledkeznek azonban mega vállalt feladataikról, hiszen az egységgyúlések során mindenütt szót ejtenek az idei év közös teendőiről« hogy holnap, vagy holnap* után már ismét a munka- ban, a szolgálatban élenjár rók között találkozhassunk velük. S VÉGÜL térjünk vissza, napjaink örökzöld témájá­ra, az időjárásra. A tél, a, bo szerelmesei is kényte­lenek tudomásul venni, hogy hamarosan itt a ta­vasz: az üzletekben megje­lent — igaz, még borsos áron — a kellemesebb, a melegebb napokat jelképe­ző primőráru, a paradicsom, a paprika es a retek... Szilvás Isíras £ JELENTŐSEBB NAGYBERUHÁZÁSOK . - ' ............

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents