Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-12 / 294. szám
A TEJ Kulcskérdés vagy nem kulcskérdés? Korszerű üzem, jobb szolgáltatások Például: Magyarországon a tej nem kulcskérdés. Ügy tűnik a bel_ ső fogyasztásnak igen korlátozottak a fejlesztési lehetőségei. Tejterméket eladni exportra pedig egyszerűen lehetetlen, hiszen Nyugat-Eu- rópa államaiban tejporhegyek halmozódnak fel, _ eladatlanul állnak a hűtőházakban a vagonszámra rúgó vaj tételek, a tejet pedig a túltermelés következtében, egyszerűen kiöntik. A szomszédos szocialista országok tejtermelése — és -fogyasztása is — fölötte van a mi átlagunknak. Bulgáriában például kereken hússzor annyi holsteinfriz — a világ legjobb tejelő tehene —található mint nálunk. 1 A tejtermelésnek gyakorlatilag tehát csak hazai felvevőpiaca van. Ha tehát a tejkérdést úgy vizsgáljuk, mint az egyikét a népgazdasági termelés kérdésének, azt kell mondani, hogy a tej nem kulcskérdés. Ellentétben több mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékkel, amelynek fejében létfontosságú nyersanyagokat és nemzetgazdaságunk számára nélkülözhetetlen cikkeket tudunk beszerezni. Vagy mégis? Nem iszunk elég tejet Saj. 1 nos. f Akik jártak a skandináv államokban vagy Dániában, azok számára ismerős a kép. Az éttermekben ebéd után le-lehajtanak egy pohárka tejet az emberek. Nálunk egykét fröccsöt. Melyik az egészségesebb, alig érdemes vitat, ni, de hát miért éppen ebben a kérdésben lenne abszolút mérvadó a bölcs értelem és az egészség megóvása. Ha valaki abban a reményben ringatja magát hogy majd mi is elérünk egyszer ilyen tömeg., szokást nagyon valószínű, hogy csalódni fog. Évszázados étkezési szokásoknál — már a belső él választású nedvek is hozzáidomultak — aligha van makacsabb dolog a. világon. Talán a nemzetet alkotó nép legintimebb saját. ’ íjainak egyike. Nem is kell azonban nekünk lemásolni a | svéd asztalt, hanem beépíte- | ni a tejet, és a több tejet a | már meglevő étkezési szokásainkba. Hogy vannak és vol_ 1 iák szokásaink, mi sem bizonyítja jobban, mint az a csaknem hihetetlen tény, hogy Budapesten a tejfogyasztás 1910-ben duplája volt a mainak. Pedig nem ittunk elég tejet akkor sem, mégha Budapest kivétel is volt az országos statisztika alól. f Nem iszunk elég tejet ma sem. Az egy személyre jutó átlagos fogyasztás tejből és tejtermékből 1950-ben 99 kilogramm volt és tizenöt esztendő múlva. 1965-ben, nem hogy növekedett volna ez az átlag, hanem csökkent. Akkor egy magyar állampolgárra számítva, csaknem 2 kilogrammal kevesebb tej és tejtermék fogyott el, mint 1950-ben. Ismét tíz esztendő múlva — azaz tavaly — már 125 kilogrammot mutatott ez a statisztikai adat. S bár abszolút számban növekedést jelent, még mindig messze le vagyunk maradva — nem az a baj, hogy a fejlett nyugat-európai országoktól, hanem az. hogy — az egészséges életmódtól, már ami a tej- és tejtermékfogyasztást illeti. Van tehát mit tenni bőven. A tej így már kulcskérdés. Biológiai motor Az élő tejgyár — a tehén — sajnos utánozhatatlan, a legfejlettebb technika számára is. Olyan gép nincs, amely napenergiából és takarmányból tejet tudna csinálni. A hatékonyság azonban a biológiai motornál is döntő tényező, ugyanúgy, mint bármilyen ipari üzemben. A magyar tarka állományt azért kellett és kell fokozatosan lecserélni, mivel nem felel meg a mai követelményeknek. Az alacsony tejhozamok és a növekvő takarmányozási költségek együttes hatásaként a legtöbb gazdaságban ráfizetéses volt a tejtermelés. Elég talán azt megemlíteni, hogy nálunk Heves megyében az év végére elérjük a tehenenkénti 2400—2500 literes átlagot, s ez már igen nagy javulást jelent. Termelőszövetkezeteink szeptember 30-ig kereken hárommillió literes többlettermelést produkáltak ezzel az emelkedéssel, de változatlanul ott lebeg a termelők feje fölött a hatékonyság kérdése. Háromezer literes évi átlag alatt ugyanis a tejtermelés ráfizetéses. Van persze olyan gazda, ság, ahol már jócskán lehet a tejről nyereséget lefölözni. Nagyrédén az év végére valószínű megközelíti a négyezer litert, Tiszanánán ötezer liter közelében alakul ki az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés. A szürke számok nagy döL gokat takarnak. Történetesen azt. hogy végre nemcsak eldőlt a szakmai vita — a magyar tarka-e vagy más —. hanem gyakorlati úton halad előre a hazai viszonyoknak legjobban megfelelő állomány kialakítása. Az ötödik ötéves terv 24 százalékos emelkedést tűzött ki a tejtermelésben. Hogy érzékelni lehessen ennek a számnak a valós értékét, hadd említsük meg, hogy az idei, mintegy ötszázalékos tejtermelés-növekedés 70 millió literrel több tejet jelentett az idén az országnak. Ezt a többletet még zökkenőmentesen tudta felvásárolni a feldolgozóipar, és örvendetes választékbővítéssel forgalomba is hozta. Ha azonban 1980- ra elérjük a 24 százalékos — merész, de egyáltalán nem elérhetetlen terv — növekedést, sem a jelenlegi feldolgozókapacitás, sem a szállítási eszközök mennyisége és minősége nem lesz elegendő, ha nagyon komoly beruházásokra nem kerül sor a tejiparban. Itt bonyolódik a kérdés Ez az a pont, ahol bonyolódik a viszonylag egyszerűen feltehető kérdés. Mi lesz A Taurus Abroncsgyár (elvesz 18. életévüket betöltött férfi és női segédmunkásokat és kiképezi őket gumiipari szakmunkássá. Továbbtanulási lehetőség. Jelentkezés esetén bővebb felvilágosítást ad a gyár Munkaügyi Főosztálya: . 1965. Budapest VIII., Kerepesi űt 17. (a Keleti pályaudvar mellett). Telefon: 342-385. az egri ingatlankezelő Megéri? Nem éri meg? Ezeken a kérdéseken nem sok módjuk van meditálni az ingatlankezelő vállalatoknak, ha javítaniuk kell a lakások elromlott vízvezetékeit, ha hull a vakolat, ha repedeznek a falak. El kell végezni a munkát, ezért kapják az állami támogatást, ez a feladatuk. Persze — hallani időnként —. ahhoz jó szakemberek kellenek, jobbak, mint az új házak építkezésein vagy pedig gépek, okos berendezések. Ilyenekre pedig nem mindig futja. Maradnak hát a javítások helyett a javítgatások, a hosszadalmas, fárasztó huzavonák. Ehhez hasonló okok miatt az ingatlankezelőkről valahogy mindig a bosszankodó- sok, a panaszok jutnak az eszünkbe. S talán igazunk is van, hiszen láthatjuk, az adott lehetőségek vagy korlátok között lehet jól is dolgozni. Példa erre: az egri ingatlankezelő. Az Egri Ingatlankezelő, -Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat az elmúlt öt év alatt igen gyors fejlődéssel „hozzánőtt” a feladataihoz. Legfontosabb teendője a régi lakások teljes vagy részleges felújítása, javítása, karbantartása. Vagyis éppen olyan munka, amely a legkevésbé kifizetődő, s kellő szervezés híján bizony sok pénz veszhet kárba. A tanácsi támogatást felhasználva jutottak hozzá 42 átmeneti lakáshoz, hogy a felújításokat zavartalanabbul végezhessék, s hozzáfogtak egy új telephely kialakításához. Mert ebben az ötéves tervben már 178 millió forint értékű javítást, felújítást kell végezniük, s ehhez már a „háttérben” korszerű műhelyeknek kell dolgozni. Ez nyilvánvaló, a fejlődés diktálta követelmény; ami azonban példaként állítható, az a megvalósítás módja. — Tavaly hoztuk létre a karbantartó, felújító és gépészeti részlegünket, az idén ezeket összevonva, önálló főépítésvezetőség alakult a vállalatnál. — tájékoztatott Semjén Pál igazgató. A létszámunk a feladatokhoz igazodva. fokozatosan nőtt, most már meghaladja a 360-at, a végleges szám pedig 420 körül lesz. A belvárosban levő szűkös, ósdi telepünkön már nem tudunk mit bővíteni, korszerűsíteni, a városi tanács a déli iparterületen jelölte ki új telephelyünket. 19 millióba került, s itt már azt hiszem, mindent sikerült megvalósítani, ami a gyors, a jó minőségű javítómunkáinkhoz szükséges. Dobróka Miklós főmérnökkel végigjártuk az új telep műhelyeit. Nem is illik rá ez a szó: „telephely”. Korszerű, jól felszerelt üzem ez inkább a megyeszékhely déli peremén. Eddig, ha elromlott • teherautó, irány a szerviz, s megállt a tudomány, amíg ott ki nem javították. Itt viszont á vállalat 13 gépkocsija számára már karbantartó, javítóműhely, garázs épült. Kevesebbet kell állni, folyamatos a karbantartás. Az asztalosüzem eddig egy nyitott színben .működött”, ahová ilyen táj ban már befújta a havat a szél. Most: korszerű elszívóberendezésekkel felszerelt, nagyobb teljesítményű fűrész-, gyalugépek dolgoznak a zárt műhelyben. Külön kaptak helyet a bádogosok, a kovácsok, s mindezekhez tágas raktárak tartoznak, ahol jól rendszerezve, a biztonságos munkához elegendő anyagot tarthatnak. A munkakörülmények teh gyökeresen megváltoztak, de az állandóan itt tartózkodó 50—60 dolgozónak vonzóvá teszi a telepet a tágas fürdő, öltöző és étkező is. Természetesen említést érdemel, hogy a kivitelező tanácsi építőipari vállalat jó minőségű munkát hagyott maga után a nemrégiben átadott telepen. A raktárakban már munkára készek a javításokat megkönnyítő kisgépek, a 42 méteresre összeszerelhető új felvonó, amely a hosszadalmas állványozást helyettesíti majd. Megfelelő helyre került tehát a pénz, amelynek jó részét saját maguk gazdálkodtak ki a fejlesztési támogatás mellett. — Persze még sok mindent kell nekünk itt építeni, hogy azt mondhassuk; készen vagyunk — fogadott Kiss Imre, a telep vezetője. — A bontásból származó, még használható anyagok tároló- helyét elő kell készítenünk, újabb kisgépeket kell beszereznünk, s kialakítunk egy előregyártó üzemrészt is. A habarcsot például innen készen szállítjuk majd a munkahelyekre.. Itt az épületek mellett, több mint 4 ezer négyzetméteren sportpálya épül — természetesen elsősorban a fiatalok önkéntes társadalmi munkájával. A régi telep helyén gyors- szolgálati készenléti munkahelyek alakulnak, ahonnan nyomban útnak indíthatók a hibák kijavítására az ügyeletes szakemberek. Itt lesz majd a konyha és ebédlő is. Aminek pedig külön örülni lehet; a vállalatnak ez a kapacitást bővítő fejlesztése azt jelenti, hogy kívülről érkezett megrendeléseket is elfogadnak lakás javításra, karbantartásra. Elsősorban a lakásszövetkezetekkel kötnek majd megállapodásokat. Hogy milyen áron? — Nem célunk nyereséget elérni ezzel. persze az állami lakások felújítására kapott támogatást sem költhetjük el — mondta az igazgató. — Csak a ráfordítás költsége az, amit felszámolunk... (hekeli) Korszert fzemépületek — biztos „háttér” a munkához (Fotó: (Perl M.) MEGJÖTT A TÉLAPÓ, elment a télapó, és aki jó kislány, jó kisfiú volt, ka” pott annyi mikulásesoma- got, hogy csak győzze kihe" verni a heveny gyomorrontást. A decemberi ünnep” ség-sorozat kezdetén a na” gyobbacska „kislányok” és „kisfiúk” közül is többnek kijutott a jóból — prému- mok, jutalmak formájában. Ezekből aztán ismételten kiderült, hogy felnőttek is tudnak gyerekesen örülni vagy bánkódni, méghozzá egyenes arányban a bori” ték vastagságával... Hiába, emberek vagyunk, s újfent felfedezzük, hogy vigadni, búsulni — emberi dolog, és a figyelmünket röv idesen az élet újabb eseményei fele fordítjuk. És eseményekben ezen a tűdén sem volt hiány: hétfőn megkezdődött az egri járási művészeti napok rendezvénysorozata, s ezen a na* pon fogadtuk a megyénkbe ellátogatott fiatal vietnami újságírók csoportját. Igen jelentősnek tekinthetjük azt a megyei tanácskozást, amely élelmiszer-termelésünk újabb feladataival foglalkozott. A témáról miniszterhelyet" tes tartott bevezető előadást, és több időszerű tennivalóra hívta fel a figyelmet. Különösebb aggodalomra nincs ok ezen a téren sem, és az árvízveszély is elvonult szép csendesen, így aztán a hét közepén megszüntették az árvízvédelmi készültséget. Közvéleményünk természetesen megnyugvással értesült erről, hiszen nem is olyan régen, két esztendővel ezelőtt, átéltünk néhány nagyon ne. héz napot megáradt patakjaink miatt A SIROKI ASSZONYOK kellemes ajándékot kaptak, igaz, nem a télapótól, hanem a Mátravidéki Fémművektől, illetve a parádi áfész-től: új élelmszer" boltot a Fémművek tubus- gyáregységében. Közben a tél szép csendesen elfoglalta állásait, összefüggő bö” takaró borítja a Mátrát és egyre hidegebbek a reggelek. Felfér a meleg kabát sapka, sál, kesztyű, és mindezt, valamint az egyéb szükséges árucikkeket meglehetősen nagy választék, ban kínálja a kereskedelem. Az elmúlt héten — szerdán tartotta ez évi utolsó ülését — ezúttal Gyöngyöspatán — a Heves megyei országgyűlési képviselők csoportja. Tájékoztatásukon több figyelemre érdemes megállapítás közül legszívesebben azt jegyezhetjük meg talán, hogy a termelőszövetkezet jó munkájának eredményeként egyre több fiatal tér visz- sza a községbe... Csütörtökön kibővített ülést tartott a megyei párt- bizottság, s ezen a napon ülésezett a Hazafias Népfront Heves megyei bizottsága Is — a lakóhelyszépi- tési verseny eredményeiről. E „SZÉP” HÍR meflé egy jó kívánkozik: Boldogon ezen a héten avatták fel a társadalmi összefogással épült MHSZ-otthont, és jő ütemben halad a község új párt- és tömegszervezeti székházénak építése is. Mindkét beruházás az összefogás szép eredménye, s lehetséges, hogy a példának rövidesen lesznek újabb követői is a megyében. (ku—ti) Mmmm Q 1976. december 12* vasárnap a több tejjel? Persze zárójelben jegyezzük meg, hogy most még távolról sem fenyeget ez a probléma, hiszen jövőre is importálni kell vajat. Szóval, mi lesz a tö tejjel, amely százmilliós nagyságrendekre fog rúgni? Először is a minőségen kell nagyon sokat javítani. A magyar tasakos tej íze, frissesé- ge — éppen a kezelés technológiája miatt — nemcsak a dánétól marad el, hanem a csehszlovákétól is. A tej minőségi ellenőrzése a kereskedelmi hálózatban alig szervezett. A minőség javításé- ' hoz pedig nagyon sok minden kell. Ha több tej lesz, még több mindenre lesz szükség. A jobb kezelésre, tá. rolásra, hűtésre, feldolgozásra, szállításra. Arról van tehát szó, hogy olyan beruházások tömegére lesz szükség, amely nem termei közvetlenül új értéket, tehát megtérülésié áttételes és rendkívül hosszú időt vesz igénybe. A fogyasztást azonban másképp magasabb szintre emelni nem lehet A hazai állattartásban nagyon fontos a tejpor, mint takarmány. Kétségtelen, hogy a hazai gyártású tejpor fontos tehertől mentesíti a külkereskedelmi mérleget Itt is rendkívül fontos azonban, hogy ne öncélú lánccá záruljon a tej feldolgozása tejporrá, amely meglehetősen drága takarmány, s így visszakerülve az állattenyésztésbe, ön drágító folyamattá erősödjön. A több tej termelése lehetőséget adna a szociális intézkedések kiterjesztésére is. például az iskolatej_ákció ki- szélesítésére — netán ingyenessé tételére. A több tejtől tehát nem kell félni — egyelőre még kevesebb van, mint kellene. Az igazi veszélyt az jelentené, ha a vártnál nagyobb mértékben és gyorsabban növekedne a megtermelt tej mennyisége. Valószínű gokan megmosolyogják még ezt az aggodalmat De ne feledkezzünk meg arról, hogy az idei ötszázaié, kot növekedés 70 millió litar. rel több tejet eredményezett. A 34 százalékos növekedés — az egyre javuló takarmányozási feltételek és az új fajták termelésbe vonása, ugrásszerű javulást idézhet elő — azonban a közeljövő nemcsak örvendetes ténye, de nagyon súlyos gondja is lehet Az új esztendő közgazdasági környezete várhatóan tovább növeli a tej termelési kedvet Idejében kell minden kapcsolódó intézkedést megtenni, hogy a tej fehér arannyá váljon és se nyűg. fiá. Mert bármilyen elképzelhetetlen a mai helyzetben — ha nem tervezünk pontosan és gondosan — egyszer még üyen gonddal is szembetalálhatjuk magunkat Szigcthy András
