Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-11 / 293. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . Az új kórház építői A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat Musicz Ferenc brigádja már sok, Egerben ismert épület elkészítésében munkálkodott. így például, a posta, a Centrum, á kenyér. gyár, az áfész-szolgáltató és az északi kazánház építésében, A 22 tagú „kiváló'’ címet viselő brigád jelenleg az egri kórház vasbetoiivázkt építi. A munka — mondják — a tófüveknek megfelelő ütemben halad. A brigád fele szakmunkás, és így nem véletlen, hogy a vállalatnál ök kezdték éh es ma is alkalmazzák a korszerű Hünebeck-technológ'w.t amelynek licencét az NSZK-ból Vásárolták. Áz építő szakemberek véleménye szerint jelenleg ez az egyik leg korszerűbb és leggyorsabb építési mód. XXVn. évfolyam, 293. szám ABA: 80 FILLER 1976. december 11., szombat Hazaérkezett Moszkvából az Aczél György vezette küldöttség Pénteken különrepülőgé- fpen hazaérkezett Moszkvából az a magyar küldöttség, amely Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével a magyar—szovjet kormányközi kulturális együtt- működési bizottság ülése alkalmából tartózkodott a szovjet fővárosban. Losonczi Pál Bangaloreban és Madrasban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete pénteken délelőtt megtekintette India állami tulajdonban lévő legnagyobb ipari vállalata, a Hindustan Machine Tools LTD (HMT) ban- galorei gyártelepeit. A főként nehézipari szerszámgépeket, kiegészítő ágazatként traktorokat, nyomdagépeket és karórákat is gyártó vállalat az ország négy különböző szövetségi államában lévő hat gyártelepen' összesen 17 000 dolgozót, köztük 400 Hosszútávfutó vállalatok A legtöbb iparágban emlegetnek néhány céget úgy a minden fölött szkeptikusan töprengők, mint „akiknek bejött a lutri”. Már-már hajlanánk arra, hogy higy- gyünk a titokban folyó nagy ipari szerencsejátékban, ahol az ötös találat milliárdokat ér, ám óvatosságra Int az § közhelyszámba menő igazság, hogy a gazdasági életben semmit sem lehet a szerencsére bízni. Ha azután tüzetesebben «zemügyre vesszük az enyhe gúny s az irigység elegyével körített vállalatokat, kiderül, a „bejött lutri” nem más, mint a józan és hosszú távra szóló stratégia, azon belül periig az átgondolt fejlesztésgyártásnál, gyártmánynál, a minőségre és mennyiségre együttesen ügyelő üzletpolitika. öt esztendő, az 1971 és 1975 közötti időszak tapasztalatait vizsgálva arra a fontos tanulságra bukkanhatunk, hogy a negyedik ötéves tervben azok a vállalatok érték el A legdinamikusabb fejlődést, ahol hosszú távú program alapján dolgoztak. E cégek sarában említhetjük a közúti , járműgyártás, az alumíniumipar, a vegyipar — főként a nehézvegyipar — több. termelőegységét. Ami azt mutatja: a távlati népgazdasági célokhoz igazodni üzletnek sem rossz. Még akkor is igaz ez, ha a szabályozó rendszer némely eleme annak adott — sajnos, olykor ad ma is — átmeneti, gyorsan elillanó, de pillanatnyilag jól mutató előnyt, aki pusztán a közvetlen holnapot tartotta fontosnak. Ahogy a különálló szemek a láncban kapják meg igazi rendeltetésüket, szerepüket, úgy a vállalati tevékenység sem választható el más vállalatok, intézményele munkájától. Ha tehát az egyik cég arányt, mértéket téveszt, rosszul nézi a naptárt, s csak a mindenkori rövid útszakaszt látja, zavart okozhat másoknál ezzel, ami azután hullámmozgásként terjed, hol gyengül, hol felerősödik, de hat. E hatások valódi erejét akkor becsülhetjük fel igazán, ha leírjuk: hazánkban egy-egy vállalat olykor egész iparággal, az iparág túlnyomó részével egyenlő. Ez a helyzet például a cement- és mésziparban, a papíriparban, az üvegiparban, á selyem, a len- és kenderiparban, a gumiiparban. Ilyen vállalatok esetében különösen nagy, ám másoknál sem sokkal kisebb súllyal esik latba a rövid vagy hosszú távú tervezés uralkodó szerepe. Az tehát, hogy mekkora a látókör, átfogja-e a partnerek igényeit, lehetőségeit, rugalmas-e a vállalati szervezet, nem*„belügye” a termelői egységnek, nem függhet szeszélyes elhatározásoktól, esetleg váltakozó vezetők felfogásától. Ezt leírni egyszerűbb, mint érvényt szerezni neki a gyakorlati munkában. A hosszútávfutáshoz tréning kell, tapasztalat az erő jó beosztásához, nem hiányozhat a taktikai érzék sem, mikor kell tempót váltani, a bolyban maradni, majd kiugrani, s bátor hajrával elsőként a célba érni. Tagadhatatlan, ilyesfajta ismereteket csak a legutóbbi esztendőkben szerezhettek a vállalatok, hol küszködve, hol ' könnyedén. A gyakorlatlanság mellé társul azután a kényelmesség, a megszokotthoz ragaszkodás, s máris forog a „verkli”, a folyó termelés szorgalmazása, a napról napra, hétről hétre élés. Az előbbiek tudatában már nem hat indokolatlan fel- tételezésnek, hogy a vállalatok aránytévesztésében szubjektív és objektív okok egyaránt közrejátszanak. A jelen tervidőszakban például a ruházati iparban 17—18 milliárd forint értékű beruházást valósíthatnak meg. Ugyanakkor a cégek tekintélyes csoportja — elsőként a pamutiparban — a reális lehetőségeken jóval túlterjedő fejlesztési kiadásokkal „támasztotta meg” középtávú programját. Hasonló a helyzet a munkaerő tervezésénél, holott az optimizmus nem lehet vállalati magatartásmód akkor, ha hiányoznak hozzá a szilárd alapok, a megteremthető feltételek. A hosszú távon futó termelői közösségek ugyanezen az iparterületen, így a gyapjú-, a kötő- és hurkolóiparban, más előjelű bizonyítékát adták arányfelmérő képességeiknek. Belső tartalékaik feltárásával, szervezőmunkával a tervezett termelésnövekedés negyven százalékát beruházás nélkül kívánják elérni. Bejött a lutri, bejön? A boldogulás ilyen útjainak nincs köze a szerencséhez, ahhoz sokkal inkább, hogy jól fogant gondolat okosan születik, s haszonnal megy végbe. E haszon nem nyeremény, hanem nyereség, erkölcsiekben, s anyagiakban. Hosszú távon, azaz biztonságosan, mert kemény munkával támasztották, támasztják meg azok, akik fölismerték: a restnek a kicsi is nehéz, a serény a soknak is gyorsan a végére ér. LÁZ ÁB. GÁBOR mérnököt foglalkoztat. Idén kezdték meg az izzólámpagyártást az Egyesült Izzóval kooperálva, magyar szakemberek részvételével létesített és működésbe állított hyde- rabadi üzemükben. A banfealorei szerszámgép- gyárban a HMT vezérigazgatója, dr. S. M- Patil üdvözölte a magyar államfőt, majd ismertette az üzem tevékenységét és bemutatta a vendégeknek az üzemet. A HMT két évtizedes fejlődéséről szóló ismertető jogos büszkeséggel megállapítja — olyan fejlett gépiparral rendelkező országokba is exportálnak gépeket, mint például az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kanada az NSZK, az NDK, Nagy- Britannia, Lengyelország, Csehszlovákia, , Magyarország, 'Franciaország, stb. Az üzemegységeket végigjáró, a munkásokkal, üzemvezetőkkel gyakran szót váltó magyar államfőt mindenütt meleg szeretettel, a baráti érzelmek ezernyi jelével üdvözölték a munkások. Losonczi Pál az indiai sajtó képviselőinek adott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az Üj-Delhiben folytatott hivatalos tárgyalásokon elvi egyetértésre jutottak az indiai kormány vezetőivel ä két ország ipdri kooperációjának kölcsönösen előnyös kibővítéséről, Itt, Bangaloretjan — mondotta — olyan partnerekre találtunk, akikkel már kialakult az együttműködés és az itt látott nagyon korszerű berendezések és gyártási folyamatok arról győztek meg bennünket, hogy megvan minden alap együttműködésünk további szélesítésére. Tiszta, barati őszinteséggel örülünk az indiai munkások és mérnökök nagyszerű eredményeinek és sok sikert kívánunk további munkájukhoz — jelentette ki az Elnöki Tanács elnöke, majd megköszönte azt a meleg, baráti fogadtatást, amelyben Bangalore lakosai és a szerszám- gépgyár dolgozói részesítették. Hozzáfűzte, hogy az ebben megnyilvánult baráti érzelmeket a magyar nép iránti rokonszenv legőszintébb megnyilatkozásaiként fogja odahaza tolmácsolni. Ezután a gyártelep klubjában rögtönzött ünnepség keretében dr- S. M. Patil megköszönte a magyar államfő kitüntető látogatását és emlékeztető ajándékként egy saját gyártmányú karórát nyújtott át Losonczi Pálnak, aki rövid beszédében hangoztatta: fokozni kell az együttműködést. Losonczi Pál és kísérete éljenző, tapsoló és integető munkások sorfala között vett búcsút a HMT dolgozóitól, majd rövid pihenő után Urna Shankar Dikshit, Karnataka állam kormányzója és felesége a kormányzói palotában díszebédet adott Losonczi Pál és felesége tiszteletére. Helyi idő szerint 16.30 órakor (magyar idő szeriiit 12.00 órakor) Losonczi Pál és kísérete az indiai légierő kü- löngépén országjáró kőrútjának következő állomására, Madrasba repült. (MTI) Balogh László és Heszpuk Lajos arttstamufatványnak (a beillő módon készíti a zsaluzást A Hünebeik technológia szakértői, Varga Pál és Török Antal, az asztalzsalu szerkezeiét biztosítják. (Fotó: Perl Márton) Huszár István tájékoztatója a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülésén Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanácskozást FöldMagyar pártllitlséi utazott a vietnami pártagresszusra Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével pénteken elutazott Hanoiba a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, hogy részt vegyen a Vietnami Dolgozók Pártja IV. kongresszusán. A küldöttség tagjai: dr. Horváth István, a Központi Bizottság tagja, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára. Varga István, a KB osztályvezetőhelyettese, Karsai Lajos, hazánk hanoi nagykövete, aki a vietnami fővárosban csatlakozik a delegációhoz. A pártküldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja búcsúztatta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Dang Tran Ngoan, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttség^ kedden Tbiliszibe érkezett. A küldöttséget a repülőtéren Zurab Csheidze, á Grúz KP Központi Bizottságának titkára üdvözölte. (MTI) vári Aladár, a S^QT elnöke nyitotta meg s\első napirendi pontként Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a tanácsülést az 1977. évi népgazdasági terv megvalósításával kapcsolatos feladatokról. Rámutatott, hogy V. ötéves tervünk, a számítottnál hátrányosabb feltételek ellenére, kedvezően indult. Gazdaságunk 1976-ban a népgazdasági terv céljaival összhangban fejlődik, javult ■a munka termelékenysége, intenzívebbé vált ‘az anyag- ég energiatakarékosság, termelésünkben nőtt az export részaránya. A miniszterelnök-helyettes igen pozitív jelenségnek értékelte, hogy a közvélemény, a dolgozó nép megértette gazdasági körülményeinket és kész részt vállalni' a problémák megoldásában. Az irányítás összehangol- tabbá, céltudatosabbá vált. A népgazdasági ráfordítások mindenütt a tervezett kereteken belül maradtak. Ezeket a tendenciákat kell tovább erősíteni, ezt igényli az 1977-es népgazdasági terv sikeres végrehajtása. Az említett pozitív tendenciák ellenére ugyanis az idén — ez az MSZMP Köz-' ponti Bizottságának legutóbbi üléséről kiadott közleményből is ismert — a nemzeti jövedelem, a termelés, így az életszínvonal is szerényebb mértékben, emelkedett a tervezettnél. A fejlődés iránya és annak arányai jók, de fokozni kell a gazdasági építés lendületét. Ez fejeződik ki az 1977. évi terv előirányzataiban is, amelyek a nemzeti jör'ede- lem, az ipari, termelés, a mezőgazdasági termelés,. s ezzel párhuzamosan az élet- színvonal tavalyinál gyorsabb ütemű .fejlődésével számolnak. Az ipari termeiéi (Folytatás oldalon.)
