Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-11 / 293. szám

/ «WWWWWWAAAA/VWVWWWXAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAl Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Ismerős arcok, ismerős hangok A NATO brüsszeli főhadiszállásának szervezői precíz szakemberek. Minden nyáron és ősszel szigo­rú sorrendben követik egymást az atlanti vezető szervek ülései. Tanácskozik a NATO parlamentje, a nukleáris tervező bizottság, megtárgyalják ügyeiket a hadügyminiszterek, majd az egész betetőzésekéit a legfelsőbb vezető szerv — az Atlanti Tanács ülé­se zárja a sort. A tradíciókhoz az idén is követke­zetesen tartották magukat, nem tértek el a koráb­ban „jól bevált” sémáktóL Az Egyesült Államok­ban, Williamsburgban megtartott NATO-parlamenti ülésszakon a szervezet főtitkára és Kissinger búcsú­zó amerikai külügyminiszter megadta a hangot, ami aztán uralkodott az egész rendezvénysorozaton. A civil és egyenruhás felszólalók egyaránt a fegyver­kezés szükségességét, a NATO sorainak megszilárdí­tását hirdették, és élesen elítélték > azokat a tagálla­mokat, amelyek a katonai költségvetések csökkenté­sével kívánnának segíteni kínzó gazdasági betegségei­ken. Az érv, amit használnak, szintén ismert, A hadügyminiszterek — akik mellesleg az ősszel nagy hadgyakorlat-sorozatot bonyolítottak le — tanács­kozásukon ismét a keletről jövő fenyegetéssel hoza­kodtak elő, s a meghamisított számadatokkal ope­rálva próbálták katonai lépéseiket magyarázni. Köz­ismert, Bécsben tárgyalások folynak a Közép-Eu- rópában állomásozó haderők csökkentéséről, ahol a szocialista országok több konstruktív javaslatot tet­tek. Nos, ezekre a mostani ülésszakon sem érkezett válasz, viszont Rumsfeld, a távozóban levő washing­toni kormányzat hadügyminisztere bejelentette, hogy az USA tovább folytatja nyugat-európai csapatai­nak erősítését — két gépesített dandárt vezényel­nek át az óceánon az NSZK északi területeire, s nagymértékben megerősítik légierejüket.. Nem csu­pán korszerűbb típusokat, de számszerűleg is több harci gépet helyeznek el a nyugat-németországi és angol repülőtereken. (Ezek a gépek alkalmasak nuk­leáris harceszközök szállítására.) Ügy tűnik, Brüsz- szelben süket fülre találnak azok a kezdeményezé­sek, amelyeket a Varsói Szerződés Szervezetének Politikai Tanácskozó Testületé tett legutóbbi buka­resti ülésén, javasolva: a helsinki alapokmányt alá­író országok mondjanak le az atomfegyverek alkal­mazásáról. , A pénteken befejezett külügyminiszteri tanács­kozás egyben a NATO Kissinger-korszakának végét is’faién ti. Ezen az ülésen vett utoljára részt a re­publikánus kormányzat külügyminisztere,, akinek szerepe jó néhány éven át meghatározó volt a szervezetben. í WWV 'VWWWWWWVWN^AAAA^AA/WWSAAAAAAAAA/WSAAA/NAA/VAAA/W'w ——————————— Kongresszusra készül a VSZK Az élet újra kezdődik A NATO miniszteri tanácsa elutasította a varsói szerződés tagállamainak javaslatait A NATO miniszteri tana. osa Brüsszelben pénteken véget ért kétnapos ülésén elutasította a Varsói Szer­ződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ja­vaslatát arra vonatkozóan, hogy a helsinki záróok­mány aláírói mondjanak le a nukleáris fegyverek egy­más ellen elsőként történő alkalmazásáról. ,yA szövetség tagállamai támadás esetén nem mond­hatnak le arról, hogy igény­be vegyenek minden rendel­kezésükre álló eszközt” — mondja ezzel kapcsolatban a tanácskozásról kiadott zá- róközlemény, nem részletez­ve, milyen „támadással” in­dokolja a negatív választ. Az elutasítást a NATO az­zal próbálja enyhíteni, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában az aláírók már eleve kötelezettséget vállaltak a lemondásra az erőszak alkalmazásáról. Hí­rek szerint a miniszteri vi­tában Hollandia javasolta, hogy a későbbiekben ismét foglalkozzanak a szocialista országok tervezetével, „fel­téve. ha a szárazföldi erők egyensúlya kialakul”. Ugyancsak elutasította a NATO azt a Bukarestben megfogalmazott javaslatot is, hogy a két katonai szö­vetség ne bővítse tagjai­nak számát. A zárónyilatko­zat szövegezői szerint az Atlanti Szövetség továbbra is nyitva áll minden olyan európai ország számára, amely „meg akarja védel­mezni szabadságát”. A kétnapos tanácskozás jelentős részét az európai problémáknak, ezen belül a kelet—nyugati kapcsolatok­nak és az európai biztonsági és együttműködési konfe­rencia óta eltelt időszak elemzésének szentelték. A NATO vezetői szokás sze­rint a fegyverkezés fokozá­sa mellett foglalnak állást, arra hivatkozva, hogy ..fenn kell tartaniok és javítaniok kell védelmi erejüket” a varsói szerződés állítólag növekvő katonai ereje mi­att. A biztonsági konferen­cia záróokmányának végre­hajtásáról a közlemény azt mondja, hogy „valamelyes haladást már elértek, de sürgeti az úgynevezett „bi­zalomkeltő” intézkedések fokozását.” A Szovjetunió és a Francia Köztársaság képviselőinek találkozói A francia nemzetgyűlés­ben csütörtökön megtartotta harmadik munkatalálkozó­ját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két háza külügyi bizottságának küldöttsége és a francia nemzetgyűlés kül­ügyi bizottságának delegá­ciója. A küldöttségeket Bo­risz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizott­ság titkára, a Legfelsőbb Ta­nács nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságának elnö­ké, illetve Maurice Couve de Murville, a francia nemzet- gyűlés külügyi bizottságának elnöke vezeti. A találkozón megvitatták a legfontosabb nemzetközi problémákat, elsősorban azo­kat á kérdéseket, amelyek az enyhülési folyamattal és a leszereléssel kapcsolatosak. Huszár István a SZOT ülésén (Folytatás az 1. oldalról) tervezett bővítését biztosítja a többi között az. hogy a szükséges energiatöbblet ren­delkezésre áll. Igen fontos követelmény, hogy továbbra is létszámnövelés nélkül ér­je el iparunk a termelési többletet A népgazdaság egész te­rületén jelentős erőfeszíté­sekre van szükség ahhoz, hogy terveinket végrehajt­suk, s a megindult kedvező folyamatokat még inkább kibontakoztassuk. Minde­nekelőtt szükséges a ter­mékstruktúra korszerűsítése, a gazdaságtalan cikkek gyár­tásának visszaszorítása, mert az itt elért eredmények nem kielégítőek. Ez fontos felté­tele annak, hogy külkeres­kedelmi mérlegünk egyen­súlya javuljon tovább csök­kenjen tőkés külkereskedel­mi mérlegünk hiánya. Mind a szocialista partnerek, mind a tőkés piac korszerűbb és jó minőségű árut kíván, s alapvető érdekünk, hogy en­nek az igénynek eleget tud­junk tenni. A miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy a vállala­tok számára a gazdálkodás feltételei ezúttal kedvezőb­bek, mint tavaly. Az 1977. évi terv előzetes adatairól már szeptember végén, ok­tóber elején tájékoztatták a vállalatokat, hasonlóképpen a közgazdasági szabályozók tervezett korrekciójáról is, ami egyébként jóval kisebb mértékű, mint tavaly. A kül­kereskedelmi megállapodá­sok jelentős részét a koráb­biaknál előbb aláírták, ami ugyancsak lehetővé tette, hogy kellő időben megkezd­jék az előkészületeket sa­ját tervük elkészítésére, 1. Ha megkérdeznénk száz embert, milyen városokat vagy falvakat ismer Dél-Vi- etnamból, a legtöbben való­színűleg Saigont, Da Nang- o). My Lait említenék. Ahol a legnagyobb harcok foly­tak és a legszörnyűbb ke­gyetlenkedések. Azt hiszem, itt az ideje, hogy újra tanuljuk Viet­namot. Ehhez szeretnék hoz­zájárulni azzal a beszámo­lóval, amely Ho Si Minh várostól délre, a Huyen Cay Lai járás életéről készült. Maga a járás nem túlsá­gosan nagy, mindössze 215 ezer ember lakja, vagyis annyian, mint Ho Si Minh város egyetlen kerületét. Te­rülete 50 ezer hektár, en­nek nem egészen a fele termőföld. Elöljáróban any- nyit mondanék még el, hogy a járásban 28 község van. — Most már ismét 28 — hangsúlyozta Tran Van Hong, a járás Népi Bizott­ságának elnöke. Látva, nem értem, hogy miért kell ezt külön hang­súlyozni, igy folytatta sza­vait: — A háború alatt nagyon sokszor bombázták a kör­nyéket. Mindössze három falu maradt épen, húsz fa- I lu teljes lakossága pfedig el­menekült. Ha csak azt a kárt kel­lene számba venni, amelyet a szörnyű pusztítás a falvak lakóinak személyes sorsában . okozott, döbbenetes lenne az erkölcsi és az anyagi vesz­teség értéke. Pedig nemcsak erről van szó. A falusiak tömeges elvándorlása miatt egyre több föld maradt par­lagon s így erőteljesen csök­kent a rizstermelés. Már­pedig a rizs a vietnamiak „kenyere”, legfontosabb táp­láléka. — A lakosság többsége azóta visszaköltözött — folytatta Tran Van Hong — így az élet is újra kezdő­dött. Nem volt könnyű az újra­kezdés. Elpusztultak a la­kóházak. Nem maradt egyet­len gép sem. Minden mun­kát kézi erővel kellett vé­gezni. Sok öntözőcsatorna is tönkrement. Ezeket is ásó­val kellett helyreállítani. De az a vezetőség, amely tulaj- • donképpen már a felszaba­dulás előtt összeállt, nem­csak a harcban, a munká­ban sem ismerte a lehetet­lent. — Azzal kezdtük, hogy a termőföldeket megtisztítot­tuk... — A gaztól és a törme­léktől? — A fel nem robbant bombáktól! Nem speciális műszaki alakulatok végezték ezt a munkát. A vietnamiak a háború alatt megtanulták, hogyan bánjanak a robbanó­anyaggal. — Aztán szétosztottuk a földet. Egy-egy család álta­lában egyhektárnyi területet kapott. Rizst és különböző gyümölcsöket termelnek. Kilenc tonna a hektáron­kénti rizstermés. — Az állam vásárolja fel a terményeket? — Az idei első aratásnál, járásunkban 40 ezer tonna rizs termett. Ebből 7 ezer tonna volt az adó. a fenn­maradó rész 30 százalékát szabadpiacon értékesíthet­ték, a többit az állam vá­sárolta fel. De a falusi la­kosság általában a termés 90 százalékát átadta az ál­lamnak ... Annak ellenére is, hogy a szabadpiacon má­zsánként 30 dongot kapnak érte, az állam pedig 24 dongot fizet... De az em­berek megértik, hogy a vá­rosokban nagy szükség van az élelmiszerekre. Ezt az áldozatvállalást Vi­etnamban mindenki termé­szetesnek tartja. Nem mint­ha nem lenne szükség több pénzre, nagyobb jövedelem­re egy-egy családban. Nem gazdag ma még a vietnami falu. De tudják hogy most alapozzák a jövőjüket. — Eddig az egyéni gaz­dákról beszéltem — foly­tatta a tanácselnök. — Hadd mondjam el, van már négy termelőszövetkezetünk is. A Tien Giang tartományban mi kezdtük ezek szervezé­sét. Mint ahogy mi kezd­tük el a kétszeri rizsvetést is. Ha körülnéznek a járás­ban, éppen a második ara­tást látják... Északon ez az általános. Délen, ahol kedvezőbb az időjárás, s mondják, jobb a föld is, eddig csak egyszer arattak. A Huyen Cay Lai járás nagy részében már ezt is csak múlt időben le­het mondani, ahogy egy sor más dolog is egyre inkább az emlékek közé szorul vissza s helyükbe olyan új sikerek és törekvések lép­nek amelyek során egy másik Vietnam képét lehet megtanulni. Önody György végrehajtásának Jő megala­pozására. A vállalatok most már lényegében tisztában vannak jövő évi értékesítési és importlehetőségeikkel, és nem utolsósorban az export- és importárakkal is. Könnyí­tik munkájukat az oly an in­tézkedések. mint például a benzin és a gázolaj beszer­zési kontingenseinek felol­dása vagy á dolgozókat köz­vetlenül érintő olyan intéz­kedések, mint a bértarifa­rendszer módosítása, a jó­léti alapba helyezhető egy főre jutó összeg emelése. A kormányzat azt kéri a szakszervezetektől, hogy to­vábbra is rendszeresen tá­jékoztassák a tagságot az ország helyzetéről, a gazda­sági élet dinamikusabb fej­lesztésének feltételeirőL To­vábbá, hogy a dolgozók kez­deményezései, a szocialista munkaverseny a népgazda­ság központi feladatainak megoldását, tehát jó minősé­gű termékek előállítását, a munkaidő jobb kihasználá­sát segítse, s támogatást kér* a kormányzat a szakszerve­zetektől az ésszerű munka helyi átcsoportosításokhoz is. Nem.. utolsósorban igen fon­tos, hogy a bérfejlesztések­kel a munka hatékonysá­gának növekedését ismer­jék el, és segítsék elő, azok kapjanak magasabb bért, akik jobban dolgoznak, akik nehezebb körülmények kö­zött is helytállhak. Huszár István tájékozta-' tója után Herczeg Károly, a SZOT főtitkárhelyettese, a SZOT elnöksége nevében korreferátumot tartott, amelyben az 1977. évi nép- gazdasági feladatokkal kap­csolatos szakszervezeti te­endőket elemezte. Huszár István tájékozta-: tóját és Herczeg. Károly korreferátumát széles körű vita követte. A felszólalók valamennyien egyetértettek a jövő évi népgazdasági terv végrehajtásával kapu csolatos szakszervezeti ada tokkal. További napirend! pont­ként Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese az üzemi demokrácia továbbfejleszté­sével kapcsolatos tapaszta­latokat ismertette. Ezután Vas Jánosnak, a SZOT titkárának előterjesz­tése alapján a tanácsülés szervezeti, személyi kérdé­seket tárgyalt. Érlesitjiik I. Fogyasztóinkat, hogy 1976. december 14-én 06.00 órától 17.00 óráig az Északi-városrész 35/10 kV- os tr. állomás üzembe­helyezése miatt rövid, maximum 5 perces áram­kimaradások lesznek Eger város belterületén, ezért szíves elnézésüket kérjük. Továbbá értesítjük Fogyasztóinkat, hogy a Magyar'Posta telefon­könyvben a transzformá­torállomás Eger, Sas út 7. címszó alatt feltüntetett 18-33-as telefonszám 1976. december 14-től megszűnt, ezért a jövőben hibát be­jelenteni csak a 20-70-es telefonon lehet. ÉMÁSZ Vállalat Egri Kirendeltsége Karácsonyi engedményes vásár a hevesi szövÁruházban december 13—is-ig. Méterárukat és konfekcióárukat 20 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak kedves vevőink. Mos! vásároljon! Misi ölesül! Csak egy hétig! ■V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents