Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-10 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 292. szám ARA: 80 FILLER 1976. december 10., péntek Jogaink A ntigoné emberi jogára hivatkozott, amikor a király Kreón megtiltotta, hogy testvérét eltemesse. A Bastille leromboló! már pol­gárjogi deklarációt fogal­maztak. A nürnbergi tör­vényszék az emberiség ne­vében ítélkezett azok fölött, akik a legelemibb emberi jogokat, a szabadságot, a vi­lágnézetet, a békéhez, bol­dogsághoz való jogokat méggyalázták. A nácizmus új rabszolgarendje és a má­sodik világháború adott újabb ösztönzést az orszá­goknak, hogy az ember alap­vető ' jogait ezentúl ne egy- egy nemzet, állam belső ügyének, hanem az egész emberiség ügyének tekint­sék­Az Esésűit Nemzetek alapokmánya már 1945-ben leszögezte: „ ... mi, az Egye­sült Nemzetek népei elhatá­rozván azt,... hogy újból hitet teszünk az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, va­lamint a nagy és kis nem­zetek egyenjogúsága mel­lett. •. megállapodtunk ab­ban, hogy e célok megvaló­sítására erőfeszítéseinket egyesítjük.” Az alapokmány idézett gondolata a továb­biakban szélesedik, kimond­ja, hogy a földön mindenkit egyenlő emberi jogok illet­nek meg — fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül. És mivel az ENSZ tagországai azt is vállalták, hogy kidolgozzák az emberi jogok chartáját, törvénykönyvét, megszületett az emberi jogok egyetemes nyilatkozata. A nyilatkoza­tot az Egyesült Nemzetek Szervezetének ^ közgyűlése 1948. december 10-én fo­gadta el, e azóta minden esz­tendőben ezen a napon vi­lágszerte megemlékeznek az emberi jogokról. Az emberi jogokról,, ame­lyeket a magyar törvényho­zás nem egészen egy évvel a felszabadulás után, már 1946-ban törvénybe iktatott, 1949-ben született alkotmá­nyunk pedig az alaptörvény paragrafusai közé emelt. Amikor 1972-ben az ország- gyűlés módosította a Ma­gyar Népköztársaság alkot­mányát, tovább szélesedett az állampolgárok alapvető jogainak és kötelességeinek köre­Bár az ÉNSZ-tagállamok huszonnyolc esztendővel ez­előtt ünnepélyes nyilatko­zatot fogadtak el az emberi jogokról, sajnos, ma is van­nak rezsimek, amelyek sem­mibe veszik a nemzetközi akaratot, az ember méltósá­gát Gondoljunk csak a chi­lei fasiszta juntára, a dél­afrikai gyilkos apartheidre, az imperialista hatalmak új­gyarmatosító törekvéseire. A földön mindazoknak, akiknek megadatott, hogy teljes értékű emberi életet éljünk kötelességünk, hogy cselekvő szolidaritá­sunkkal küzdjünk a humá­num, az emberi jogok ma­radéktalan érvényesüléséért Liosonczi Pál Úg-Delliiből vidéki útra indult Az indiai fővárosban tett látogatásának befejeztével országjáró körútra induló Losonczi Pált és kíséretét csütörtökön helyi idő sze­rint 15.20 órakor ünnepé­lyesen, katonai díszpompá- val búcsúztatták Űj-Delhi repülőterén. A búcsúztatá­son indiai részről Fakhrud- din Ali Ahmed köztársasági elnök és felesége, Indira Gandhi miniszterelnök-asz- szony, valamint számos köz­életi személyiség vett részt. Az indiai különgépen or­szágjáró kőrútjának első állomására — Bangaloreba — induló magyar államfő a meleg hangú búcsúztatásra válaszolva ezeket mondot­ta: — Hivatalos eszmecseré­inket és tárgyalásainkat be­fejezve, indiai küldetésünk első részét teljesítve. né­hány perc múlva elhagyjuk országuk gyönyörű és ven­dégszerető fővárosát. Bú­csúzóul szeretném még egy­szer megköszönni azt a szí­vélyes, és baráti fogadta­tást, amelyben feleségemet, engemet és kíséretem vala­mennyi tagját részesítették. Az Indiai Köztársaságban tett eme, második látogatá­som mindenben igazolta ed­digi tiszteletünket, barátsá­gunkat, várakozásainkat. Ki­épült és rendszeressé lett személyes kapcsolataink tar­talmára és értékére utal az a tény, hogy otthon érez­tük magunkat fővárosukban. Üjból megbizonyosodtunk róla, hogy nem puszta ud­variassági formula az a kapcsolatainkat jellemző megállapítás, hogy nézeteink az emberiség létfontosságú kérdéseiről, országaink vi­szonyáról azonosak, vagy na­gyon közelálinak egymás­hoz. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége kíséretével csütörtökön he­lyi idő szerint az esti órák­ban országjáró kőrútjának első állomására az Űj-Delhi- től 1500 kilométernyire délre fekvő Bangaloréba, Karnata­ka állam fővárosába érke­zett, ahol szívélyes fogad­tatásban részesültek. Tovább küzdünk a világbékéért Az Országos Béketanács és a Magyar Ei\$Z-társiság állásfoglalása az „emberi jogok napja ” alkalmából Az Egyesült Nemzetek Szervezete 28 évvel ezelőtt hozta nyilvánosságra az em­beri jogok egyetemes nyi­latkozatát. Az 1948. decem­ber 10-én alkotott okmány azonban csak összefoglalta az alapvető emberi jogokat, nem azok egyetemes érvé­nyesülését deklarálta, ha­nem csupán az általános szükségletet. Programot adott az emberi jogok érvényesí­téséért vívott harchoz min­denütt, ahol még ma is küzdeni kell értük. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának időszerű nemzetközi kérdésekről néhány nappal ezelőtt hozott határozata joggal hangsúlyozza, hogy a megváltozott nemzetközi erőviszonyok kedvező felté­teleket teremtettek a függet­lenségük elnyeréséért, a faji megkülönböztetés felszámo­lásáért és a társadalmi ha­ladásért küzdő népek har­cához. Gondoljunk Chilére, ahol a fasiszta terror meg­fosztotta az ország dolgozó­it legelemibb jogaitól, s újra és újra veszélyezteti a politikai foglyoknak — köz­tük Luis Corvalánnak. a Chilei Kommunista Párt fő­titkárának — egészségét, életét. Szolidaritásunkról biz­tosítjuk a fasiszta terrorral szembenálló chilei dolgozó­kat. az egész haladó embe­riséggel együtt követeljük az ország törvényes rendjének helyreállítását, a politikai foglyok haladéktalan szaba­don bocsátását. A nemzeti felszabadító harc fokozódásával szemben «z imperialista körök politi­kai, gazdasági és katonai eszközökkel próbálják vé­delmezni neokolonialista ér­dekeiket A nemzetközi imperializ­musra támaszkodó Dél-af­rikai Köztársaság kormánya továbbra is akadályozza Na­mibia függetlenné válását, a törvénytelen rhodesiai kor­mány folytatja elnyomó te­vékenységét. Folytatódnak az imperialista provokációk az Angolai Népi Köztársa­ság ellen is. Az emberi jogok napján tehát elsősorban a jogtip- rásról kell szólnunk, arról a véres erőszakról, amelyet az imperializmus, a neokolo- nializmus, a régi és az új fasizmus alkalmaz az alap­vető emberi jogok ellen a világ különböző tájain. A többi szocialista or­szágéhoz hasonlóan, a mi törvényhozásunk is az al­kotmányban rögzítette eze­ket az elveket. Az emberi jogok napján , jogos büszke­séggel tekinthetünk vissza az elmúlt évtizedekre, ame­lyek során megteremtettük hazánkban az emberi jogok tényleges érvényesülésének társadalmi és anyagi felté­teleit. Szíwel-lélekkel azok oldalán állunk, akik meg akarják teremteni az embe­ri jogok intézményes védel­mének nemzetközi rendsze­rét is. Tudatában vagyunk annak, hogy e jogok tényleges ér­vényesülése csak békében lehetséges. Ezért csatlako­zunk egy emberként a szo­cialista országoknak, a világ haladó erőinek, a nemzetkö­zi békemozgalomnak az egyetemes békét biztonságot szolgáló kezdeményezéseihez, s vállalunk részt azok meg­valósításából. Országos Béketanács Magyar ENSZ-társaság Sikeresen fejlődnek a magyar-szovjet kulturális kapcsolatok Moszkvában december 7—; 9. között megtartották a magyar—szovjet kormánykö­zi kulturális együttműködési bizottság XIII. ülését. A ta­nácskozáson részt vett ma­gyar delegációt Aczél György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a szovjet küldöttséget Pjotr Gyemicsev, az. SZKP Politikai Bizottságának pót­tagja, kulturális miniszter vezette. Az ülésről kiadott hivata­los közlemény szerint az eszmecsere során megállapí­tották, hogy a két ország közötti kulturális együttmű­ködés az SZKP és az MSZMP legutóbbi kongresz. szusain elfogadott határo­zatok szellemében sikeresen fejlődik. A bizottság üléséről szóló jegyzőkönyvet csütörtökön délben ünnepélyes külsősé­gek között írták alá a szov­jet külügyminisztérium Tolsztoj utcai vendégházá- | ban. Az aláírást követően Pjotr Gyemicsev ebédet ardott Aczél György és a kíséretében levő személyisé­gek tiszteletére. Czinege Lajos Szófiában A varsói szerződés tagál­lamai honvédelmi miniszteri bizottságának soron levő ülésére csütörtökön Szófiába utazott Czinege Lajos ve­zérezredes honvédelmi mi­niszter. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Csémi Károly altábor­nagy, honvédelmi miniszté­riumi államtitkár. Jelen volt J. A. Naumenko, vezérez­redes, a varsói szerződés egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyaror­szági képviselője és F. F. Krivda vezérezredes, a Ma­gyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet déli had­seregcsoport parancsnoka. Új aknatorony Recsken Recsken, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat szakemberei a második 1200 méter mély akna építésével új mclyítési techno" lógiára térnek át. A jelenleg 401 méter mély aknába szovjet munkapadot eresztenek, amelyet egy különleges aknatorony tart köteleken. (MTI fotó — Erezi K. Gyula) Lázár György fogadta Makó Dakovot Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön délelőtt hivatalában fogad­ta Makó Dakovot, a Bolgár Minisztertanács elnökhelyet­tesét, aki a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság társelnökeinek meg­beszélései alkalmából tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű esz­mecserén részt vett Havat,i Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint Vladimír Videnov, Bulgária budapesti nagykövete is. .(MTI): Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Egerben N Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság székházában Virág Károlyiiak. a megyei pártbizottság titkárának elnökletével tartotta meg kibővített ülését a Magyar Szocialista Munkás­párt Heves megyei Bizottsága. Az ülés napirendjén Vaskó Mihály, a KEB tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót a Központi Bizottság 1976. december l-i ülésének határozatairól. Ezután a megyei pártbizottság sze­mélyi kérdéseket tárgyalt. Négy világrész 33 országába 160 útvonalon Az idén élénk forgalmat bonyolított le az IBUSZ. Megközelítően 200 ezren utaztak, illetve utaznak ja­nuár elsejétől december vé­géig az iroda szervezésében külföldre, s több mint 400 ezer külföldi vendég ismer­kedett hazánk nevezetessé­geivel az IBUSZ kalauzo­lásával. A kiutazók közül legtöb­ben — mintegy 30 ezren — Sarlós István tárgyalásai Jugoszláviában A Hazafias Népfront kül­döttsége Sarlós István fő­titkárnak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának ve­zetésével hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Ju­goszláviában és tárgyaláso­kat folytat a vendéglátó: a Jugoszláv Dolgozók Szocia­lista Szövetsége, Dusán Pet- rovics elnök vezette delegá­ciójával. A megbeszéléseken a küldöttségvezetők kölcsö­nösen tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, a gazdasági feladatokról és szervezetük társadalmi sze­repéről, valamint legfonto­sabb teendőiről. A két szer­vezet kapcsolatainak fejlő­dését pozitívan értékelték, hangsúlyozva az együttmű­ködés, összhangban a ma­gyar—jugoszláv. viszony'md­vező alakulásával, állandóan bővül. A magyar delegációt Belg- rádban fogadta Sztane Do- lanc, a JKSZ KB Elnöksé­ge Végrehajtó Bizottságá­nak titkára és a küldöttség­gel folytatott szívélyes, ba­ráti eszmecserén ugyancsak a jól fejlődő magyar—jugo­szláv viszony jelentőségét hangsúlyozta.. a Szovjetunióba látogattak, s ugrásszerűen növekedett az angliai és a görög—török programok iránti érdeklődés. A belföldi programok is si­kert arattak, 300 ezer ha­zai lakos vett részt a kü­lönféle hazai túrákon. Az IBUSZ felkészült az 1977-es évre, minden eddi­ginél gazdagabb programkí­nálatot állított össze a tu­risták számára akik négy világrész 33 országának 160 útvonala közül választhat­nak. A hagyományos, jól bevált túrák mellett egész sor az újdonság. Ezek kö­zött szerepel a Szovjetunió —Mongólia, a Szovjetunió— Japán kombinált utazás, és a kéthetes Földközi-tengeri hajóút spanyolországi üdü­léssel. Emellett Algériába, Marokkóba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba és Vietnamba is eljuthatnak az IBUSZ tiristái.

Next

/
Thumbnails
Contents