Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-05 / 288. szám

Heti külpolitikái összefoglalónk A EST CÍMSZAVAKBAN: hétfő Feszültség Dél-Libanonban — Közös piád csúcsértekezlet Hágában — Befejeződik a szocialista Internacionálé genfi kongresszusa KEDD: Szovjet—amerikai megbeszélések Moszkvában a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről, Leonyid Brezsnyev fogadja az Egyesült Államok pénzügyminiszterét — Foly­tatja munkáját a Rhodesio-konferencia SZERDA! Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása idő­szerű kérdésekről — Az új mexikói elnök beiktatása — Bejelentik Kadhafi líbiai elnök moszkvai útját — Tanács­kozik a lengyel párt plénuma CSÜTÖRTÖK: Havannában megnyílik az újonnan választott kubai nem­zetgyűlés első ülésszaka — Magas bolgár kitüntetés az szkp KB főtitkárának — Összehívják a nyugatnémet CSU rendkívüli kongresszusát — Merénylet a szíriai külügy­miniszter ellen — Angolát felveszik az ENSZ tagjai közé PÉNTEK: Tárgyalások a Biztonsági Tanácsban az új ENSZ-főtitkár személyéről, a világszervezet rendkívüli közgyűlést tart a Leszerelés problémáiról — Cyrus Vance lesz a Carter­kormány új külügyminisztere SZOMBAT: x Véget ér a japán választási kampány, vasárnap megvá­lasztják az új parlamentet Kommeniátcrinké, Réti Erviné a szó: A hét 3 kérdése ír köztársasági elnök Az fr Köztársaság újonnan beiktatott elnöke dr. Patrick Hillery és felesége, Maeve Hillery professzor az országház előtt (Népújság teleíotó — AP—MTI—KS) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központig Bi­zottságának ülése az idősze­rű nemzetközi kérdésekről is tárgyalt a hét derekán. Ál­lásfoglalásában messzeme­nően támogatta a varsói szerződés tagállamai által Bukarestben elfogadott do­kumentumot — amelynek világszerte változatlanul nagy visszhangja volt a hé­ten —, s különösen nyoma­tékkai hangsúlyozta az eny­hülési irányzat további ki- terjesztését, a fegyverkezési hajsza megfékezését. A ma­gyar diplomácia, a maga le­hetőségeivel élve, a jövőben is tevékenyen munkálkodik e célokért: a közeli napok­ban olyan jelentős magas­szintű látogatásokra kerül sor. mint Kádár János auszt- S' riai, illetve Losonczi Pál in­diai útja, s parlamentünk a a hónap közepén vitatja meg a kormány külpolitikai be­számolóját. X. Miért hívtak össze rend­kívüli közgyűlési üléssza­kot az ENSZ-ben a lesze­relés kérdéseinek megtár­gyalására? Ha a fegyverkezési hajsza megállítása, de legalábbis mérséklése az egyik közpon­ti feladat, akkor különleges figyelmet érdemel a New York-i bejelentés, amely szerint összehívják az ENSZ- közgyűlés rendkívüli ülés­szakát a leszerelési kérdések megvitatására. A leszerelés természetesen nem új téma a világszervezetben, sőt a nem hivatalos statisztikák tudni vélik: eddig huszon­hétmillió szót ejtettek róla az üvegpalotában. A szocia­lista országok éppen e túl­ságosan is megszokott ke­rékvágásból akarták kira­gadni a kiemelkedő fontossá­gú nemzetközi problémát, mikor leszerelési világérte­kezlet megtartását indítvá­nyozták. Az ENSZ-szel szo­rosan együttműködve, de nem szigorúan annak keretei között, hogy azok az álla­mok is részt vehessenek ta­nácskozásain, amelyek kü­lönböző okok következtében nem tagjai a szervezetnek. (Angola a 146. és a felvéte­lét előterjesztő Nyugat-Sza- moa a világszervezet 147. tagállama lesz, de hiányzik még a padsorokból az ame­rikai vétóval távol tartott Vietnam, valamint a KNDK és néhány más ország.) A leszerelési világértekez­let nem került le a napi­rendről, de közbeeső állo­másként felvetődött a rend­kívüli ülésszak összehívása. Az ilyen „egyközpontos” ta­nácskozás azzal az előnnyel járna, hogy minden eddigi­nél nagyobb erővel irányí­taná rá a közvélemény fi­gyelmét a leszerelés sokrétű Mmmm-, *£76. december 5., vasárnap kérdéscsoportjára. Lehető­séget adna különféle indít­ványok együttes, összefüggő és komplex megvitatására, hiszen gyakran előfordul, hogy valamelyik ország egyetlen leszerelési témát, valódi vagy vélt okokból hátrányosnak tart a maga számára. Így viszont alkalom kínálkozik a kiegyenlítődés­re, a biztonsági szempontok és a leszerelési követelmé­nyek összeegyeztetésére. Az új forma segíthetné, hogy olyan országok, amelyek ki­vonták magukat az eddigi tárgyalásokból (a genfi le­szerelési megbeszéléseken például üresen maradnak a francia delegáció székei!), a presztízsokok kizárásával, „arcuk megóvásával” vissza­találjanak a megbeszélések­hez. Igaz, az éremnek két oldala van, s azok az orszá­gok, amelyek nem kívánnak építő szándékkal hozzájárul­ni a várható ENSZ-vitához, végső soron önmagukat szi­getelik el. A leszerelési kérdésekről Moszkvában is szó esett: Leonyid Brezsnyev az ame­rikai pénzügyminiszterrel folytatott beszélgetésekor ja­vasolta: a két nagyhatalom mondjon le bizonyos fegy­verfajták kifejlesztéséről. Sajnos, az egyenként 90 millió dollárt felemésztő B— 1-es bombázó e heti próba- útja (az SZKP KB főtitkára ennek a programnak leállítá­sát is javasolta, természete­sen párhuzamos szovjet lépésekkel egyetemben) nem adott bíztató jelzést az ame­rikai szándékokról. A szov­jet fővárosban a gazdasági és kereskedelmi együttmű­ködésről is ezó volt, hiszen 230 tekintélyes amerikai üz­letember érkezett a tanács­kozásra. A nagy kérdés, hogy vajon a Carter-kor- mányzat mit tud és mitakar tenni a hátrányos megkülön­böztetések megszüntetéséért, a legnagyobb kedvezmény el­vének érvényesítéséért, amely nélkül nehéz lenne elképzelni ugrásszerű fejlő­dést 2. Hol tart a genfi Rhodesia'koníerencia? A „hengerben”, » genfi nemzetek palotájának külön­leges biztonsági berendezé­sekkel ellátott új épületszár­nyában második szakaszába lépett a Rhodesia-konferen- cia. Elvben sikerült megál­lapodni a független Zimbab­we kikiáltásának időpontjá­ban: 1978 márciusáig meg kell történnie e lépésnek. A diplomáciai harc újabb üt­közete most az átmeneti időszak formai és tartalmi vonatkozásai körül bontako­zott ki, A fekete többség képvi­selői egy olyan nemzeti egységkormányt kívánnak, amelyben arányosan részt- vennének az összes nagy íelszabadítási szervezetek s emellett a huszonöt tagú ka­binetben öt-hat fehér is he­lyei foglalna. A Smith-re zsim nem vonja kétségbe ugyan, hogy a miniszterel­nök fekete zimbabwei le­gyen, de ragaszkodik az erő­szakszervezetek, a belügyi és hadügyi tárca kézben tartá­sához. Sőt, magának Smith- nek az elnökletével állam­tanács felállítását kívánja, majd ez nevezné ki a fe­kete kormányfőt s a mi­nisztereket. A telepesrend­szer abban reménykedik, hogy a íelszabadítási moz­galmak nem egységesek s ezekkel az „alkotmányos” és politikai manőverekkel affé­le „angolai receptet” lehet majd keresztülvinni, 6ikerül majd összeugrasztani a zim­babwei szervezeteket. Csu­pán arra nem gondolnak, hogy az a bizonyos angolai próbálkozás nem vált be... 3. Mi várható a japán választásokon ? Ma japánok tízmilliói já­rulnak az urnákhoz, hogy a következő négy esztendőre megválasszák a parlament tagjait Vagy rövidebb idő­re, hiszen a múlt években gyakran került sor rendkí­vüli választásokra is. Ezút­tal azonban kivárták a leg­végső dátumot, mivel a ha­talmon levő konzervatívok­nak mindenáron időt kellett nyerniök a Lockheed-pana- mák esenűesedéséhez s a pártjukon belüli zavarok csillapításához. A fejlett tőkésországok közül Japán liberális-demok­rata pártja látszik a legszi­lárdabb kormányzóerőnek, miután 1949 óta egyvégté- ben az ország élén áll. Csakhogy éppen a párt egy­ségének hiánya, frakcióinak sokasága s a szenvedélyek levezetését szolgáló váltó­gazdasága segítette ezt a ’„túlélést”. Tanaka botrá­nyos bukása után a „tiszta kezű” Miki lett az ellenpont (jóllehet követőinek száma viszonylag kevés volt és cso­portja nem tartozott a párt fő áramlataihoz) ezúttal vi­szont már szabadulni sze­retnének tőle s Fukuda Ta- keo, a legnagyobb érdek- szövetség feje esélyes a mi­niszterelnöki tisztségre. A japán választások tehát kettős kérdést vetnek fel: megmarad-e a hatalmon a liberális-demokrata párt, s ha igen, milyen frakcióból tevődik össze az igazi ha­talmi központ. A közvéle­mény-kutatások adatai sze­rint a liberális-demokraták most még átugorhatják a lécet, ele a kormány össze­tételére vonatkozólag csupán a találgatásokig jutottak el. S van egy harmadik kér­dés is: ha nem történik fordulat miként alakulnak a politikai erőviszonyok? Az ellenzék előretörése kedvező jel lehet a következő felső­házi választásokra, igaz, a számszerű eredmények mel­lett nem kevésbé fontos lenne az ellenzék szorosabb együttműködésének kialakí­tása. INDIÁBAN MINDEN esz­tendőben több mint tízmillió ember (mint hazánk teljes lakossága) jön a világra. Min_ den második másodpercben születik egy gyerek. E világrésznyi ázsiai or­szágban 600 millió ember él. India a fejlett technika és az őskori elmaradottság földje. India a szó szoros értel­mében fejlődő ország: sze­retne megszabadulni a gyar­mati sors örökségétől, az írástudatlanságtól, a sze­génységtől, a munkanélküli­ségtől. Indiában rendkívül bonyolult és nehéz az előre­haladás. Az országot 27 ál­lam szövetsége tartja össze, s mindegyik más-más fejlett­ségi fokon áll. Szinte minden államnak sajátos történelmi múltja, kultúrája, vallási ha­gyományai vannak. S ehhez járul, hogy az állampolgá­rok 1652 nyelvet, tájnyelvet beszélnek. Hivatalosan 14 nyelvet ismertek el. ám í«v sem értik egymást. Ezért a volt gyarmatosítók nyelvét, Angolai székfoglaló az ENSZ-ben Jósé Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársaság külügyminisztere köszönetét mondott az ENSZ-közgyűlé- Sének azért, hogy országát 146. tagállamként fölvette a világszervezetbe^ az angolt nem lehetett kiik­tatni. Most kezdik erőtelje­sebben terjeszteni a hindi nyelvet A születésszabályozás fon­tos kormányprogram, de még nincs számottevő eredménye annak ellenére, hogy a hiva­talos családideál egy, legfel­jebb két gyerek. A demográ­fiai robbanást még eddig nem sikerült megállítani, en­nek oka, hogy a lakosság mű­veltsége, felvilágosultsága még nem megfelelő színvo­nalú. Az ország haladó emberei vallják, hogy a jelenlegi helyzet gyökeres megváltoz­tatásához mélyreható társa, dalmi reformok szükségesek. Indira Gandhi miniszter- elnök a nők nemzetközi éve alkalmából nyilatkozta, hogy a társadalmi egyenlőtlensé­geket nemcsak a nők és fér. fiák hanem a szegények és gazdagok között is meg kell szüntetni. A El' 1GE ELENSÉG kiví­vó. a, 194. óta T"'r ■•'•’n “i* nyös változások tör: . „Gyáva feíL.*’’ Az Al-Thaurah félhivata­los szíriai napilap „gengszte­rek és fasiszták gyáva tet­tének” minősítette az Ab­del Halim Khaddam szíriai miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter ellen szer­dán elkövetett merényletet. Jólértesült körök szerint a minisztert, akit a merénylők lövései karján találtak el, — korábbi jelentésekkel ellen­tétben — még mindig kór­házban van, de jól érzi ma­gát. Feleségét nem találták ugyan el a merénylők go­lyói, de az asszony is súlyos fejsérüléseket szenvedett és önkívületi állapotban fek­szik a kórházban. Japánok tízmilliói járul­nak a szavazó urnákhoz, hogy megválasszák a parla­ment alsóházának 511 képvi­selőjét. A választásokra olyan időpontban k^rül sor, amikor a japán társadalom még érzi a Lockheed-bot- rány okozta „politikai föld­rengés” utórezgésiet. Az adott helyzetben a japán szavazó számára logikusan vetődik fel a kérdés, érde­mes-e hatalmon tartani az meggyorsult az ország iparo­sodása, civilizációs fejlődése. Törvényt alkottak a földre­formról, haladó társadalmi törvényeket fogadtak &L A lakosság 80 százaléka ma is falun él. A földreform még a jövő feladata. Sok he­lyen felszabadították a szoL gákat, de talpalatnyi földet sem kaptak. S a szabadság létminimum nélkül újabb szolgaságot hoz. A föld nél­küli páriák milliói a nagy­városokban próbálnak sze. rencsét, sokszor a munkale­hetőség reménye nélkül. India mai vezetőinek ilyen örökséggel kell megküzdeni­ük. hiszen a mai gondok többsége az ország életerejét kiszívó brit helytartók ha­gyatéka. S mindezeket n«m lehet a legjobb tervekkel, rendeletekkel sem egy csa­pásra eltüntetni. Az ország miniszterelnöke — aki több . mint 10 éve dol­gozik a nem könnyű felada­tok megoldásán, következete­sen vallja, hogy Indiát egyetlen csoda” mentheti Hétvégi Jegyzet m testőrök Kézitáskájukban a rúzs és a festék mellett revolvert is tarta­nak, szükség esetén pedig biz­tosan célbatalálnak vele. Akár­csak a rúzzsal és a halványkék szemfestékkel. Torinóban dol­goznak, olykor egyenruhában látni őket, jobbára azonban ci­vilben járnak, és egy magáncég alkalmazottai. Női testőrök. Mil­liomosok, nagyvállalatok vezetői és más olyan tehetős emberek veszik Igénybe a cég e csinos, de kissé félelmetes hölgyek szol­gálatait, olyanok, akik az elra- boltatástól félnek, vagy attól tartanak, hogy más módon tá­madják meg őket, és elveszik a pénzüket. Nem könnyű mesterség. Mir tudniillik a női testőröké. Fia­talos erő és nagy ügyesség szük­ségeltetik. Átlagos életkoruk 24 év, kemény munkával tanulják a mesterséget: a célbalövést, a dzsudó és a karaié fogásait. Ké­szen kell állniuk, hogy a legke­ményebb legényekkel is fölve­gyék a versenyt verekedésben, közelharcban. Ha pedig éppen nincs megrendelő, tréningre kül­di őket a cég saját tornatermé­be és a céllövőpálydra. Még ki­jönnek ffl gyakorlatból, ha sze­rencsétlenségükre hetekig, hó­napokig nem támadja meg senki védencüket. Nem valami örvendetes dolog, hogy ilyen szolgáltatást kellett szervezni Torinóban. Előzőleg föl is tették a kérdést, hogy mi történjék: szüntessék meg a milliomost szakmát, és így ne legyen, kit elrabolni, vagy léte­sítsenek testőrséget. Hosszú töp­rengés után ez utóbbinál ma­radtak. Annál is inkább, mert utánpótlásra nincs gond, bőven van válogatási lehetőség: napon­ta hétszáz ifjú hölgy ad föl a torinói lapokban állást kereső hirdetést. Történt pedig, hogy ez egyik vezérigazgató vidáman tért haza ragyogó villájába, felesége azon­ban villámló szemekkel fogadta, és megkérdezte, ki volt az a leányzó, akivel kart-karbaöltve endalogni látták. A férj szem­rebbenés nélkül válaszolta, hogy a testőrnője. Ilyenformán min­den rendben van. A feleségek nem tesznek megjegyzéseket, mert úgy vélik, hogy az a kar­csú. kacér teremtés férjük olda­lán, csak a női testőr lehet. A genszterek pedig nem tudhatják, hogy valami könnyű nőcske pi- piskedik a kiszemelt áldozat mellett, vagy olyan amazon, aki egyetlen mozdulattal falhoz keni őket. Csak éppen az a néhdnyszáz, állást kereső lány, akinek még « testőrszolgáltató eégnél sem jut hely, töpreng magában. Mit kívánjon, több milliomost, vagy kevesebb munkanélkülit? utóbbi években különösen korrupttá vált konzervatív pártot A szavazás ugyan­akkor döntő fontosságú az ellenzéki pártok számára, amelyek a jelek szerint el­érhető közelségbe kerülnek, hogy megdöntsék a konzer­vatívok csaknem negyed- százados uralmát és haladó jellegű, koalíciós kormányt juttassanak hatalomra Ja­pánban. meg: a kitartó, szorgalmas munka. Indira Gandhi 24 éves ko­ra óta tagja a kormányzó Kongresszuspártnak. A jobb­oldali erők minden lehető­séget felhasználnak az elma­radottság konzerválására, a társadalmi reformok meg­akadályozására. (Pergőtűz alá vették például a földre­form végrehajtását, az álla­mosított bankok munkáját, támadást indítottak a kor­mány 20 pontos gazdaságfej­lesztő programja éllen.) A kormány a társadalmi vívmányok védelmére kény­telen volt rendkívüli állapo­tot bevezetni, melynek érvé­nyességét a parlament továb­bi egy esztendőre meghosz. szabbította. INDIA FEJLŐDÉSÉT se­gíti az a külpolitika, mely baráti viszonyt épít a szocia­lista országokkal, fejleszti velük kulturális és kereske­delmi kapcsolatait. India hoz­zájárulása Ázsia békéjéhez és biztonságához előmozdítja közös ügyünk, a békés egy­más mellett élés megvalósí­tását, a világbéke megőrzését. N. L (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) A változó India Tatár Imre (apán választás / *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents