Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-05 / 288. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 288. szám ARA: 1 FORINT 1976. december 5» vasárnap Taraszov nyilatkozata Kibővített ülést tart a Budapesti Pártbizottság Az MSZMP VII. kerületi Bizottságának székházában szombaton kibővített ülést tartott az MSZMP Budapesti Bizottsága. Az értekezleten részt vettek a főváros állami és társadalmi szervezeteinek vezetői, a kerületi pártbizottságok titkárai és több üzem, intézmény párt-, gazdasági vezetői. Részt vett a tanácskozáson Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke. Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára tájékoztatta a részvevőket a Központi Bizottság december 1-i üléséről. Részletesen szólt a Központi Bizottság határozatából a főváros kommunistáira háruló tennivalókról, elemezte Budapest iparának várható idei eredményeit, s az elkövetkező esztendő feladatait. (MTI) Mi várható a bécsi tárgyalásokon? N. K. Taraszov nagykövet a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalásokon résztvevő szovjet delegáció vezetője interjút adott Oltványi Ottónak, az MTI bécsi tudósítójának. — Ml Jellemzi három év elmúltával a haderőcsökkentési tárevalások jelenlegi szakaszát? *— A jelenlegi szakasz eddig nem hozott lényegesen új elemet a tárgyalásokba — állapította meg válaszában N. K. Taraszov. Ez a helyzet kizárólag abból ered, hogy a nyugati delegációk még mindig nem hajlandók feladni arra irányuló törekvésüket, hogy a NATO számára egyoldalú katonai előnyöket szerezzenek a szocialista országok biztonságának rovására. Lényegében még mindig kitartanak teljesen irreális követelésük, az úgynevezett .asszimetrikus” csökkentés mellett, vagyis amellett, hogy a szocialista országok olyan mértékben csökkentsék fegyveres erőiket, ami csaknem háromszor több szárazföldi csapatot jelentene mint amennyivel a Nyugat csökkentené erőit. A nyugati országok elzárkóznak a légierő, a fegyverzet és a harci technika csökkentésétől. Csak az Egyesült Államok nyilvánította ki készségét a Közép-Európá- ban levő amerikai szárazföldi csapatok és atomfegyverek bizonyos mértékű csökkentésére. A tárgyalásokon részt vevő többi nyugati ál" Pénteken ülést tartott az RKP Politikai Végrehajtó Bizottsága Nicolae Ceauses- eunak az RKP főtitkárának elnökletével. Az ülésen megvitatták több jelentést az ötéves népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos tennivalókról, az árak és a bérek alakulásáról, továbbá az élelmiszer- ellátás javításáról. Az ülés során Nicolae Ceausescu tájékoztatta a politikai végrehajtó bizottságot L. I. Brezsnyev romániai baráti látogatásáról, annak eredményeiről. Nagyra értékelve N. Ceausescu és L. I. Brezsnyev bukaresti megbeszéléseit a PVB egyhangúlag jóváhagyta a két őárt és a két ország együttműködésének és barátságának fejlesztésére vonatkozó nyilatkozatot, amely •,széles távlatokat, új lehetőségeket nyit” a két párt, a két ország és nép kapcsolataiban. A PVB több intézkedést fogadott el a létrejött megegyezések megvalósítására és úgy értékeli hogy az RKP és az SZKP, a Románia és a Szovjetunió közötti barátság és együttműködés fejlesztése a román és a szovjet nép érdekeit, a szocializmus és kommunizmus építését, a szocialista országok egységét. a szocializmus és a béke ügyét szolgálja. Ugyanakkor a politikai végrehajtó bizottság meghallgatta és elfogadta N. Ceausescu tájékoztatóját a "Varsói Szerződés Politikai tanácskozó Testületének ta- gtóskozásáróla melyre nolám azonban nem akar semmiféle garanciát sem adni arra vonatkozóan, hogy ők is redukálnák csapataikat és fegyverzetüket. — Milyen kezdeméift'ezést tettek & szocialista országok, hogy elősegítsék a tárgyalások sikerét? — A Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia, amely országok a tárgyalások közvetlen résztvevői egész sor pozitív javaslatot terjesztettek elő. Ez év februárjában például egyetértésüket nyilvánították azzal, hogy a csökkentés folyamatát két szakaszra osz- szák fel, ami mellett a nyugati államok következetesen kitartottak. Ez esetben elsőként csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok csökkentené csapatait és fegyverzetét, valamint a harci technika meghatározott mennyiségét, a többi közvetlen résztvevő állam pedig a második szakaszban hajtaná végre a csökkentést. A szocialista országoktól származik az a fontos kezdeményezés is, amely arra irányult, hogy valamennyi közvetlen résztvevő egyezzék meg a „befagyaszt ás”- ban azaz abban, hogy a' tárgyalások időszakában nem növelik fegyveres erőik létszámát. Európában történelmi Yg kialakult a katonai erők megközelítő egyensúlya. A varsói szerződés országai szigorúan figyelembe veszik ezt a tényt, és ebből indulnak azt javasolják, hogy közvetlen részt vevő országvember 25. és 26. között Bukarestben került sor. „A politikai végrehajtó bizottság elfogadta és nagyra értékelte N. Ceausescu hozzájárulását a tanácskozás sikeréhez. A PVB úgy értékelte, .hogy a tanácskozás dokumentumai utat nyitnak az európai biztonság megvalósítására. nak azt javasolják, hogy csapataik csökkentését egyenlő százalékos alapon hajtsák végre. Ez a legreálisabb út az előttünk álló problémák megoldására. — Véleménye szerint ml a feltétele annak, hogy a jövőben konkrét eredményeket érjenek el a tárgyalópartnerek? —A tárgyalásokon az elő- rébbhaladás közvetlen előfeltételei a következők lennének: a nyugat mondjon le az „asszimetrikus, csökkentésre irányuló követeléséről: a nyugati államok legyenek készek a szárazföldi csapatok csökkentésén kívül valamennyi haderőnem és fegyverzet redukálására, beleértve a légierőt és az atomfegyvert is; a nyugat-európai országok és Kanada vállaljanak általános kötelezettséget saját fegyveres erőik csökkentésének megtételére és határidejére a második szakaszban, az amerikai és a szovjet csapatok csökkentése után. mint ahogyan készek ezt megtenni az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia. — A bécsi tárgyalások szempontjából rendkívül pozitív jelentőségű a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti ülése és annak határozata. Az ülés résztvevői kifejezték eltökéltségüket, hogy a jövőben is erőfeszítéseket tesznek egy kölcsönösen elfogadható megállapodás kidolgozása érdekébén. Ezt abban az esetben tartják lehetségesnek, ha a bécsi tárgyalások valamennyi résztvevője követi azt az egyeztetett elvet, hogy egyetlen európai állam biztonsága se szenvedhet kárt. A Politikai Tanácskozó Testület bukaresti ülésének határozatai kétségtelenül új ösztönzésül szolgálnak a haladó erőknek a békéért, az együttműködéséért és az európai katonai envhü'és megvalósításáért vívott harcához — fejezte be nyilatkozatát N. K. Taraszov nagykövet, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon résztvevő szovjet delegáció vezetőjelo Havasi Ferenc liazaérkezeit Bukarestből Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar—Román Gazdasági Együttműködési Vegyes Kormánybizottság Magyar Tagozatának elnöke szombaton hazaérkezett Bukarestből, ahol a bizottság elnökeinek találkozóján vett részt. Romániai tartózkodása során tárgyalásokat folytatott Ilié Verdet-tel, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjával, a kb titkárával, a vegyes kormánybizottság társelnökével. A kormány elnökhelyettesét a Ferihegyi repülőtéren dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter fogadta. Jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Párt-vb Bukarestben ötven- kilencven centim fiternyl hő hnl'ott egyetlen éj<z»ka a Franc’«- Upakbnn A haté Ságok fölszólították á gépkocsivezetőket, hogy járműt e'kre szereljenek hóláncokat; egyúttal figyelmeztettek őket a lavinaomlás veszélyeire is. A kép a franci országi Chamonix térségében készült, a Mont Blanc alagút köz elében. (Népújság lelefotó — AV MTí^KS) Reális célok — töretlen fejlődés a párt Központi Bizottsága 1976. december 1-1 ülése — amelyről a közleményt a lapok tegnapi számukban ismertették. -— a nemzetközi helyzet, idő-, szerű kérdéseinek áttekintése után megvitatta és el»... fogadta az 1977. évi népgazdasági terv és állami költi» ségvetés irányelveit. Az ötödik ötéves terv első észtét*» dejének tapasztalatai, — amint azt a Központi Bizottság megállapította — összességükben megfelelnek-^ várakozásnak, azt mutatják, hogy a párt XI. kongres&__ _ s zusán meghatározott gazdaságpolitika helyes, Bevált. Bebizonyosodott annak igazsága, amit a kongresszuson a Központi Bizottság beszámolója így fogalmazott meg; „munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseink tői függ. Folytatjuk,. méig következetesebben valósíta juk meg gazdaságpolitikánkat.” E következetesseg— tette lehetővé, hogy a nemzetközi k ereskedelem^alapvetően megváltozott viszonyai közepette is a magyar népgazdaság fejlődése töretlenül folytatódott, némely— tekintetben ugyan szerényebb célokat kitűzve, de megalapozottan haladhattunk. Mint láncban az egyes, szemek, ügy kapcsolódnak^ a népgazdaság éves tervei, azaz csak képletes közöttük a határvonal. Ami többletként létrejön, az jótékonyan,- hat a következő tizenkét hónap feladataira, s ami adós- ságkérit marad, azt törleszteni kell. A párt XI. kongresszusa óta eltelt időszakot, s azon belül a most ~befe- jeződő esztendőt tekintve, erre is, arra is sorolhátó^_l tények. A többletbe tartozik, hogy javult a munka, tár- . sadalmi hatékonysága, fokozódott a termelékenység, a termelési szerkezet korszerűsítésében már mutatkoznak az első eredmények, sok helyen tettek sikeres ^erö^ feszítéseket az energia és az anyagok ésszerűbb, takarékosabb felhasználására. Adósságaink közé sorolhatjuk, hogy — jórészt a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok következményei, valamint gr... m ezőgazdaságot alapvetően befolyásoló szélsőséges időjárás miatt — nem sikerült teljes mértékben "elemi mindazt, amit az 1976. évi népgazdasági terv magába foglalt. így valahogy szemrevételezhetnénk a legfőbb jellemzőket, mert hiszen eredmény, hogy a mostoha időjárás ellenére is a mezőgazdasági termelés eléd__az~ 1975. évi szintet — ami nemzetközi összehasonjjtús- han sem csekély —, ugyanakkor gond a bemházaü tevékenység, s az állóeszközök kihasználásának 'lassú javulása. Eredmények és gondok összevetésének végső summázata mégis az, amit a Központi Bizottság ülésé-“ ről kiadott közleményben így olvashattunk: ., gazdaság- politikánk helyességét, dolgozó népünk 'munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb., feltér telek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik^ s ha szerény mértékben is, de emelkedik a Lakosság^lét- színvonala, javulnak életkörülményei”. Kemény munka, százezrek és milliók alapos igyekezete sűrűsödik azokban az előzetes számadatokban, melyek a nemzeti jövedelem négy, az ipari termelés öt százalékos gyarapodását, a mezőgazdaság, az építőipar, a szállítás, a kiskereskedelem teljesítményét tudatják. Meglehet, a korábbiakhoz mérten szerényebbnek tűnhet az 1976-ban megtett út, ám nem árt emlékeztetni rá: minden előzőnél nehezebb feltételek között kezdhettük meg az új középtávú program, a népgazdasági ötéves terv végrehajtását. Voltak, akik akkor azon aggódtak, meggátolható-e a visszaesés, s a párt XI. kongresszusa, majd a Központi Bizottság 1975. novemberi ülésének határozata adott félreérthetetlen választ: másként nem lehetséges, akkor lassabban, de megalapozottabban haladjunk. E józan mértéktartásra, célok -és lehetőségek szigorú egyeztetésére szolgáltatnak bizonyosságot azok a főbb előirányzatok, melyeket a Központi Bizottság a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés meghatározó elemeiként fogadott el. A nemzeti jövedelem 6—6,5, az ipari termelés 6, a mezőgazdasági termelés — 1975-höz mért — 7—8 százalékos növekedése a gazdasági fejlődés gyorsabb üteméről tanúskodik. A nagyobb tempó nemcsak feltételezi, hanem egyenesen megköveteli a társadalmi termelés hatékonyságának további javítását. Ezzel már azt is kimondtuk, hogy a vállalatoknak és szövetkezeteknek, minden gazdálkodó szervnek, s nem kevésbé az irányító hatóságoknak — amint arra a Központi Bizottság ülése rámutatott — a jelenleginél szigorúbb mércével kell megítélniük tevékenységüket. Az 1977. évi népgazdasági program fő előirányzatai szervesen illeszkednek az ötödik ötéves tervbe, azaz nem hoznak semmiféle fordulatot, nem fogalmaznak meg új követelményeket, hanem az ismert feladatok következetesebb megvalósítását határozzák meg leglényégesebb jellemzőként. A népgazdasági célokat összefogó számadatok csak addig tűnnek elvontnak, míg nem társítják azokhoz a helyi teendőket. a Központi Bizottság december 1-i ülése az 1976. évi eredményeket összességükben megfelelő alapnak tartja a jövő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásához. Ezt az alapot kemény munka teremtette s formálta, de: nem egyforma erővel minden munkahelyen. A továbblépés hogyanja ezért olyan társadalmi követelmény, mely az egyik közösségre csupán annyit ró, hogy folytassák azt, amit eddig sikerrel tettek. Másutt viszont igyekezni kell az adósságok törlesztésével, mert éppen a jók példája bizonyítja a kongresszusi útmutatás igazát, „munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ", népgazdasági, s vállalati méretekben egyaránt /
