Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-04 / 287. szám
\ Ä ís2*Scongresszusra készülve I A szövetkezetek gazdája a tagság 4L SZÖVETKEZETI MOZGALMUNK tapasztalatai azt bizonyítják, hogy azok a közös gazdaságok értek el kiváló gazdasági eredményeket, amelyekben megfelelően érvényesült a demokratizmus. Nagy előny származik ugyanis abból, ha fontos döntések előtt minél többen véleményt mondanak, észrevételeket, javaslatokat tesznek. így formálódhatnak ki a legjobb megoldások. Nem is szólva arról, hogy a közösen hozott döntésekre a tagok másként tekintenek, a sajátjuknak érzik azokat. Tudatában vannak a lehetőségeknek , a nehézségeknek és saját felelősségüknek. Mindez megköny- nyíti a határozatok végrehajtását, a kitűzött célok elérését. Más az eredmény, ha nem csupán egy-két vezető töri a fejét a helyi adottságok, lehetőségek jobb kihasználásán, a költségek csökkentésén, hanem százak és százak ismeretei, tapasztalatai, elképzelései öltenek testet egy-egy elhatározásban. Törvényeink pontosan szabályozzák és biztosítják a tsz-ek működési, gazdálkodási önállóságát. A termelő- szövetkezetek kollektív tulajdonosai, gazdái maguk a tagok. Ök jogosultak dönteni a közös gazdaság legfontosabb ügyeiben. Mivel pedig jövedelmük a közös gazdálkodás eredményétől függ, döntéseikkel jelentős mérvű kockázatot is magukra vállalnak. TELJES MÉRTÉKBEN bevált az, hogy a tagok titkosan választják meg a szövetkezet vezetőségét, elnökét, az ellenőrző bizottságot és a döntőbizottságot. A tagság le is válthatja posztjára alkalmatlanná vagy érdemtelenné vált vezetőit. Természetesen a szövetkezeti demokrácia szerves része a szocialista demokráciának. A XI. pártkongresszus szerint törekedni kell a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésére is: „Ügyelni kell rá, hogy for. mái a termelési feltételek módosulásával változatosab. bakká váljanak, gazdagodja- nak.” A termelőszövetkezeti, kongresszust megelőző szövetkezeti közgyűléseken, majd a megyei, illetve a területi szövetségi küldöttgyűléseken érdemben is sok szó esett erről a feladatról. Ismeretes, hogy az utóbbi két-há- rom évben az egyesülések következtében lényegesen megnövekedett, 3300 hektár fölé emelkedett a tsz-ek átlagterülete és ennek következtében gyarapodott az egy tsz-ben levő tagok száma is. Bonyolultabbá vált a gazdálkodás. Sok rendeletet, állásfoglalást, határozatot kell ismernie annak, aki el akar igazodni a szövetkezetek ügyeiben. Gyakran nem könnyű ez a tsz-ek vezetői, elnökei, főkönyvelői számára sem. Ennek ellenére sem mondhatunk le a tagok jogainak az érvényesüléséről. A decemberi kongresszus bizonyára összegezi majd azokat a tapasztalatokat, megoldásokat, bevált új formákat, melyek révén a megnagyobbodott közös gazdaságokban is hatékonyan megvalósulhat a demokratikus vezetés. Szerencsére van mit őszszegezni. Sok megnagyobbodott tsz az utóbbi években már sikerrel próbálkozott bizonyos új megoldásokkal. Sok helyen belátták már, hogy 600—800 tag a „mikro- fonos” közgyűléseken képtelen érdemi vitát folytatni. Viszont a közgyűlések előtt írásos tájékoztatókkal, brigádértekezletekkel, ágazati tanácskozásokkal, üzemegység-megbeszélésekkel is el lehet érni azt. hogy a tagság mindenről értesüljön, szűkebb körben mindent alaposan megvitasson. Így felkészülve azután tájékozót- tan dönthessen a közgyűlé-™ sen. Több szövetkezetben rész- közgyűlések tartásával szereztek jó tapasztalatokat, valószínű, hogy a nagy létszámú szövetkezetekben az eddiginél szélesebb hatáskörrel kell felruházni a küldöttgyűléseket. Bizonyára nagyobb szerephez jut a szövetkezetekben a választott vezetőség is, mely eddig is az önkormányzat egyik legfontosabb testületi szerve volt Sokat segíthet az önelszámoló egységek kialakítása is abban, hogy a tagok minél jobban elvégezzék feladataikat, hiszen anyagilag közvetlenül is érdekeltté válnak gazdálkodási egységük eredményességében; Kínálkozik a lehetőség, hogy a közvetlen demokrácia erősítése érdekében növeljük a brigádok, az ágazatok, az üzemegységek, tehát a kisebb dolgozói közösségek szerepét. Érdemes meghatározott körben véleményezési, illetve döntési jogot is biztosítani részükre. A DEMOKRATIZMUS ERÖSÖDESE a szövetkeze" lekben természetesen megköveteli a kötelességek lelkiismeretes teljesítését is' Ugyancsak szükséges a belső ellenőrzés hatékonyságának a növelése, hiszen az ellenőrző bizottság tevékenysége az önkormányzat fontos része. Társulnia kell ehhez az úgynevezett vezetői ellenőrzésnek és a legalább kétévenként sorra kerülő tanácsi törvényességi vizsgálatnak, valamint az oly fontos általános pénzügyi ellenőrzésnek is. A rendszeres, hatékony ellenőrzés elejét veheti a későbbi bajoknak és elősegítheti a szövetkezetek nyugodt, egészséges fejlődését. T. B. Következik: önállóság, tervszerűség, társadalmi érdek KBrűItehliitéssel, felelősséggel Mi valósult meg az elképzelésekből ? Lőcsei József, az egri Finomszerei vénygy ár pártbizottságának titkára vaskos dossziét vesz elő. Rajta dőlt betűs felírás: Cselekvési program az 1976. évi fontosabb gazdaságpolitikai feladatokra. A pontosság kedvéért azonban meg kell jegyeznünk hogy az irattartóban nem csupán a cselekvési program kapott helyet, hanem mindazok a jelentések, jegyzőkönyvek, amelyek a tervek végrehajtásáról adnak számot. S hogy nem véletlenül, arról a párttitkár szavai tanúskodnak. — Nem csupán terveznünk kell hanem az elképzeléseket végre is kell hajtanunk. A közelmúltban • éppen a háromnegyedév munkáját értékeltük. Hogy milyen volt az értékelés? Erről talán egy kicsit később. Előbb talán nézzük meg hogy melyek voltak a cselekvési programból adódó főbb feladataink. Nos, a vállalati párt- bizottság, egyetértésben a vállalat és a társadalmi szervek vezetőivel — mondja Lőcsei József — úgy foglalt állást, hogy az idén alaptevékenységünk árbevétele 5—6 százalékkal, az export árbevételünk 10—12 százalékkal növekedjen. Meghatároztuk ezt is, hogy a megnövekedett feladatokat létszámemelés nélkül, kizárólag a termelékenység emelésével szükséges végrehajtanunk. A célkitűzések meghatározásán túlmenően megjelöltük azokat a kiemelt feladatokat is, amelyekre különösen nagy figyelmet szükséges fordítanunk az év során. Mindet természetesen . gasm sorolom fel, estijén néhányat jellemzésként. így például nagyon fontosnak tartottuk a nagy értékű, nagy teljesítményű gépek jobb kihasználását a hatékonyabb készletgazdálkodást, a termelékenység további dinamikus növelését, a munkafegyelem megszilárdítását, az ésszerű takarékosságot. S mivel számunkra is nagyon jelentős tényező az export fokozása, ezért nagyon jelentősnek tartjuk v termékeink minőségének javítását, ezáltal versenyképességük fokozását. Célul tűztük ki továbbá a műszaki fejlesztés hatékonyságának fokozását is. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a cselekvési program a felsoroltnál lényegesen több feladatot tartalmaz, az elmondottakkal inkább csak illusztrálni akartam, hogy milyen teendőink vannak az év során. — Ne haragudjon de az újságíró számára úgy tűnikmintha mindezt egy gazdasági vezető is elmond- háttá volna. — Ez valóban így is van. Hiszen a gazdaságpolitikai célkitűzések meghatározása és azok végrehajtása mindannyiunk számára közös feladat. A cselekvési programunk azonban nem csupán a gazdasági, hanem az úgynevezett mozgalmi feladatokat is tartalmazza. Fontosnak tartottuk meghatározni például, hogy a gazdaságpolitikai célok elérésének egyik igen fontos feltétele, hogy vállalatunk dolgozói jobban megismerjék, megértsék népgazdaságunk helyzetét, ezen belül természetesen a vállalat helyzetét is. Azt is megfogalmaztuk. hogy minden dolgozónkkal tudatosítanunk kell, hogy csak fegyelmezettebb munkával, a fogyatékosságok elleni határozottabb fellépéssel belső tartalékaink feltárásával tudjuk biztosítani a vállalat további dinamikus fejlődését. Mindez a gyakorlati oldalról úgy nézett, illetve néz ki, hogy a pártbizottság cselekvési programja alapján pártalapszerveze- teink is kidolgozták a saját cselekvési programjukat, ezeket taggyűlésen fogadták el, s a munkát negyedévenként értékelik. Ezenkívül úgynevezett gazdaságpolitikai aktívaüléseket is tartunk, ahol szóba kerülnek az eredmények, illetve a problémák is. Mindezeknek igen nagy mozgósító hatása van. Fontosnak tartjuk, hogy elsődlegesen a kommunisták, de a vállalat pártonkívűli dolgozói is szinte naprakész állapotban lássák, hogy hol tartunk a végrehajtással. Emellett természetesen a pártbizottság, a végrehajtó bizottság és a gazdaságpolitikai munkabizottság is — a munkaterv alapján —sorra veszi és elemzi a különböző résztémákat. így értékelte például végrehajtó bizottságunk többek között a vállalati munkaerő-gazdálkodás helyzetét a tőkés export alakulását vagy a termelést segítő munkahelyi agitáció helyzetét és feladatait. — Mindezek tükrében miként ■ alakult a háromnegyedéves gazdálkodás? — Összességében véve azt mondhatom, hogy kedvezően. Kedvezően, de azt is hozzáfűzhetem, hogy azért a cselekvési programban meghatározott célkitűzéseket VÍ földgázüzem Szegeden A szegedi szénhidrogén- medencében elkészült az új gázfeldolgozó csúcsüzem. Rendeltetése az, hogy az őszi és a téli időszakban ■ a növekvő gázfogyasztást kielégítse. A fontos kisegítő üzem létrehozása mintegy 300 millió forintba került. Képünkön: az új csúcsüzem legfontosabb berendezései: a stabilizáló tornyok és a szeparátorok. (MTI fotó —Tóth Béla —KS) Négy meg négy, az három Nem tévedés, nem számolási hiba. hanem tény. Ha valaki azt mondja, Ilyen pedig rjem létezik, legyen türelemmel. A következőkben bebizonyítjuk, az élet sokfajta meglepetést tartogat. Nem kell hozzá más, csak egy város, a mi -esetünkben Gyöngyös, annak egy lakótelepe, a mi esetünkben a Mérges utcai és egy kazánház. A többi már csak a részleteken múlik. Néhány évvel ezelőtt kezdték építeni a lakótelepet. A kazánház annak idején az elsők között került tető alá. Falai közé négy olaj- tüzelésű kazánt építettek be. A múló idővel egyre több lakást adtak át a telepen, egyre több család otthonába kellett eljuttatni a meleget. Ideje volt tehát az eredetileg is tervezett újabb négy kazánt is beszerelni a többi mellé. Pillanatnyilag tehát nyolc kazán számolható meg a magas kéményű épületben. Ügy tetszik hogy minden a legnagyobb rendben van már, jócskán a fűtési szezonban járva. mégsem sikerült maradéktalanul végrehajtani. Igaz, hogy az első kilenc hónapban sikerült mind a tervet, mind az árbevételi tervet teljesíteni. Néhány termékünkből, mint például a motorkerékpár porlasztóból, az olajszabályozókból többet termeltünk a tervezettnél. Ugyanakkor nem sikerült a tervet teljesíteni például a kompresszorokból, vagy a saját gyártású Mecman automatika elemekbőL Az export is vegyes képet mutatott hiszen a szocialista exportot túlteljesítettük, ugyanakkor a tőkés export árbevétele elmaradt a tervezettől. Nagyon jó eredményeket értünk el viszont például a munkaerő-gazdálkodásban, hiszen létszámhiányunk ellenére sikerült a háromnegyedéves feladatokat összességében teljesíteni, vagy például a készletgazdálkodásban. A tavalyi időszakhoz képest például közel kilenc százalékkal növekedett a készletek forgási sebessége. Nagyon pozitívnak tartjuk* hogy a problémák ellenére a vállalatnál a tervezettnél kedvezőbben alakult a jövedelmezőség, és jelentősen javult a gazdálkodás hatékonysága. összességében ügy értékeljük a hárpmnegyedévet, hogy sikeres volt, és a fennálló problémák megoldásával sikerül végrehajtanunk a cselekvési programunkat. Ehhez azonban az szükséges, hogy mindenki de főként a kommunisták talán még az átlagostól is nagyobb figyelmet fordítsanak a hátralevő időszakra. Egyrészt azért, mert csak így tudjuk valóban sikeresen zárni az évet, de azért is, mert a következő esztendő még nagyobb feladatokat tartogat a számunkra, s ehhez jó alapokat szükséges teremtenünk. Kaposi Levente Naív feltételezés ez. Annak a bizonyos újabb négy kazánnak a beszerelése az eredeti határidő, szerint március végére volt esedékes. Csekélység. — Tudtommal szerződés- módosítás nem történt — kapjuk a választ Szántó Jánostól, a beruházási vállalat gyöngyösi részlegének vezető jétőL — Kötbéreztek tehát? ■— Erről sem tudok. A Láng Gépgyár a generálkivitelező, de alvállalkozóval dolgozik. Sokáig folyt a vita arról, hogy az új kazánokat hogyan főzzék ki. Aztán egy sor nehézsége is volt a Láng Gépgyárnak, ezt tudom. A kötbérről mindenki tudja, hogy az semmit nem lendít a dolgokon. Általában olyan elenyésző összegeket kell a mulasztónak fizetnie hogy azt fel sem veszi. Á mostani esetben is figyelmen kívül hagyható a kötbér. Nem célravezető módszer, nem megfelelő eszköz. Semmit nem javít a helyzeten. Az a bizonyos vita pedig a kazánok kifőzéséről, már sokkal inkább közelebb visz bennünket a lényeghez. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az új kazánokat ki kell tisztítani. Ez a kifőzés. A szerelés közben belekerülő piszkot, szennyeződést trisós oldattal szokták eltávolítani. A gépgyáriak azt akarták,’ hogy ők a kifőzést akkor végezzék el, amikor már az új négy kazánt rácsatlakoztatták a meglevő másik négyre. A szenny, a piszok bekerült volna az egész rendszerbe. Nem kell sok képzelőerő ahhoz, hogy kiderítsük mivel járt volna ez együtt. Nem csoda, ha az Ingatlankezelő Vállalat ragaszkodott ahhoz hogy a rácsatlakoztatás előtt főzzék ki az új kazánokat. A vita folyt, az idő haladt, a négy kazán ott állt a többi mellett, csak éppen „holt” berendezésként, semmire sem lehetett azokat használni. November második felében végre megérkeztek a szerelők. Azt már nem vitatták tovább, hogy mikor kell a kazánokat kifőzni, az ingatlankezelő álláspontját elfogadták. Az újabb kérdőjel a trisó. Lehet-e kapni, annyit lehet-e kapni, olyat lehet-e kapni, és egy sor egyéb, ehhez hasonló kérdés teszi bizonytalanná az egész kazánügyet. Nem nehéz belátni, hogy ezeknek a kétséges töprengéseknek mi lehet a céljuk. Már előre vetítik az árnyékát az újabb „nem tehetünk róla?’ állásfoglalásnak. Hátha szükség lesz rá. A munkások szerelnek, tevékenykednek. Az egyes műszereket ellenőrzik, bemérik, faggatják azokat. Erre szükség'van, hiszen a műszaki átadás másként nem történhet meg, csak akkor, ha a kazánok pontosan annyit tudnak, amennyit a műszaki előírások szerint tudniuk kell. A bizonyítványt erről a kazánbiztos adja ki. ő ütheti rá a pecsétet az üzemeltetési engedélyre. A kazánbiztos nem helybeli személy, tehát legalább egy héttel korábban kell értesíteni arról, hogy mikorra kerülnek üzemképes állapotba a berendezések. Ez ä „legalább egy héttel korábban” újabb bizonytalansági tényező. Pedig most már itt az év utolsó hónapja, és ba az időjárás odafigyel a naptárra, olyan hideget zúdíthat ránk, hogy alig győzné azt kiegyenlíteni a nyolc kazán. De hoi a nyolc kazán? A műszaki átadás határideje: 1076. március 31. volt. A mostani négyből is csak három az igazi. A negyedikre olyan égőfejet tettek, amelyről a KGM Tüzelés- technikai Kutató Intézete 1976. április 16-án úgy nyilatkozott, hogy az nem megfelelő. Hoav miért? Elégtelen a hatásfoka, jóval alacsonyabb, mint a szokásos ennek következtében a koromképződés is nagy. Ezt a már meglevő negyedik kazánt tehát nem lehet üzemeltetni. Gondoljuk el amikor még csak egy-két épületet kellett fű- .teni, meleg vízzel ellátni, akkor is annyi kazán működött, mint most, amikre már a lakótelep majdnem elkészült, amikor már mintegy ezer „fogyasztó” aggódik mi lesz. ha az idő ko» ményebbre fordul? — Megkapják-e a műszaki terveket a beruházás elkezdése előtt? — Igen — válaszolja Marosán Lajos, az Ingatlankezelő Vállalat igazgatója. — Azon rajta van, milyen típusú a berendezés. De az elnevezésből még nem tudhatjuk, hogy milyenek a műszaki jellemzői. Az utólagos észrevétel tehát eső után köpönyeg. Nyugodtan válaszolhatja bárki a kifogást tevőnek: Akkor kellett volna észrevételt tenniük, amikor a műszaki terveket megkapták. Miért hagyták azokat jóvá? De ez még nem megy olyan simán, mint kellene. Ügy látszik. Végül is: mi lesz a gyöngyösi Mérges utcai lakótelep fűtésével? Ez itt a kérdés. Igaz. kicsit későn elhangzó érdeklődés ez. De mit tehetünk már mást? Hiszen november elején a városi tanács elnökhelyettese, Keresztesi Lajos telexen sürgette a beruházási vállalatot a kazánok ügyében. A holtpontról ekkor lendült ki a huzavona. — Ügy látjuk, hogy december közepére lehetővé válik: az új négy kazán üzembe helyezése — mondja Száruó János, a beruházások gyöngyösi felelőse. Jobb későn, mint soha. Az biztos. De az is biztos, hogy minden ügyből, így ebből a kazá.nkálváriából is lehet tanulni. Reméljük, nemcsak Gyöngyösön. G. Molnár Ferenc 1976. december 4., szombat j
