Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

U teszünk a 82.? Eger — miniben Szeged, Esztergom, Mis­kolc, Tokai — elférnek egy desszert es dobozban. Va­rázslat? — Nem. Mert a helységek- valóban jól meg­férnek egymás mellett — mint könyvecskék, melyek a városok történelmi neveze­tességeit, az ott lakók éle­tét, hétköznapjait örökítik meg. Andruskó Károly. jugo­szláviai grafikusművész, az Egri Városi Tanács, a Haza­fias Népfront városi bizott­sága és a Megyei Könyvtár meghívására Eger vendége volt. Elhozta és megmutatta félig kész és már elkészült, színes borítású minikönyveit. A gondosan, ízlésesen meg­rajzolt grafikák mellett a könyveknek az az érdekessé­gük, hogy a legnagyobb is elfér egy gyufásdobozban. a legkisebb pedig szinte kö- römnyi, alig 5 milliméteres nagyságú. A minikönyvek egyre nép­szerűbbek, ország-, világ­szerte, főleg azok, amelyek egy-egy táj szépségeit rögzí­tik­Hazánkban évek óta nagy gondot jelent, hogy az ide látogató turista alig vagy egyáltalán nem talál meg­felelő prospektusokat. Me­gyénk idegenforgalma is ha­sonló bajokkal küszködik, de bízunk benne, hogy And­ruskó Károly látogatása után kedvezően változik a hely­zet. — Nem először járok Ma­gyarországon, és persze, He­ves megye székhelyén sem. Kedvenc kiránduló helyem az a szép barokk város, és már több kiállításom is volt Egerben. — mondta a zentai születésű művész. — Mindig szerettem volna elvinni em­lékbe egy kis darabot a mi­naretből. a székesegyház­ból és a jellegzetes egri pin­cékből, vagyis hát, természe­tesen — ezek hangulatából. Azonban — sajnos —, nem találtam egyetlen megfelelő, a mai Egert bemutató köny­vet sem. Nem vigasz, hogy hasonló helyzetben vannak más. Egernél nagyobb váro­sok is az országban. Így az­tán — minden alkalommal magam gondoskodtam ma­gamnak emlékről- Meg is telt egy vastag rajzfüzetem az itt látottakkal. Aztán gon­doltam egyet: fába véstem az élményeket, és lassan ösz- szeállt a könyvecske, Szeged­ről, Tokajról és mindazokról a városokról, ahol megfor­dultam. ~ . Szívesen készítek grafiká­kat kedvenc költőim versei­hez is. Van például a tarso­lyomban egy-egy Ady, Pe­tőfi, Vörösmarty versilluszt­ráció. Minikönyv készítéssel öt éve foglalkozom. Témáim változatosak, a juhász, a bá­nyászélettől kezdve a tájraj­zig minden közel áll hoz­zám. Nemrégen például egy hétig bányász is voltam, és gyakran hasoncsúszva tud­tam csak haladni a szűk vá­gatokon- Soha nem gondol­tam volna, hogy ősz fejjel erre is vállalkozom majd. De azt sem hittem annak idején, hogy a minikönyv- készítés lesz a hobbym. A jugoszláv művész szülő­városában, a nyomdászat mesterségét tanulta ki fiatal korában. Betű- és díszítő­elemek faragása közben is­merte meg a linóleum- és a fametszés technikáját. Ké­szít kis- és nagygrafikákat, pasztellképeket és olajfest­ményeket is. Különösen az ex libris művészet terén ért el kiemelkedő sikereket. Mi­niatűr fametszetei egyedül­állók a világón. Eddig mint­egy hatezer grafikát alkotott, minikönyvet pedig hatvan­egyet készített- Talán hama­rosan a 62.-ret is megrajzol­ja — Eger felirattal. — És vajon milyen lesz Eger — miniben? — Nem is tudom, hogyan fogom összeállítani a köny­vet, jó lenne mindent meg­örökíteni, hiszen Eger iga­zán nem szűkölködik érde­kességekben — válaszolt Andruskó Károly. — Egy­hetes itt-tartózkodásom alatt pontos vázlatokat rajzoltam a szűk utcákról, néhány jel­lemző városképről, a műem­lékekről és a pincékről is. Ezek mellett nem feledke­zem meg az új lakótelepek­ről és a modern középüle­tekről sem. Tavaszra bizto­san sikerül összehoznom a könyvecskére valót, és ha a Szépirodalmi Könyvkiadó is úgy akarja, esetleg nyáron már kézbe vehetik az ide lá­togatók. a turisták. Vágyam, hogy megfelelő képet nyújt­sak grafikáimmal az embe­reknek, az ezer színű Eger­ről vagy ahogy találóan mőndani szokták — Magyar- ország kis ékszerdobozáról. Szüle Rita Fiatalok a szocialista lnvigád mozgalomban Ai ifjúsági szövetség feladatai s. A KISZ 1977—78. évi ak­cióprogramja a dolgozó fia_ talok KISZ-szervezeteinek fontos feladatává teszi, hogy vállaljanak részt a szocialis­ta brigádvezetők V. országos tanácskozása állásfoglalásai­nak ’ megvalósításából. De­cember végéig több mint másfél millió szocialista bri­gádtag képviseletében 136 ezer brigádvezető tekinti át a brigádmozgalom helyzetét, előkészítve a jövő évi ipar­ági, illetve országos tanács­kozást Az országos eredmé­nyek összegezéséhez milyen tapasztalatokkal szolgál az ifjúsági brigádmozgalom, ho­gyan állnak helyt a felnőtt kollégákkal szocialista bri­gádközösségben tevékenyke­dő ifjúmunkások? — A ta_. pasztalatokról, az , ifjúkom­munisták további tennivalói­ról a KISZ-KB ifjúmunkás­osztályán tájékoztatták az MTI munkatársát. — Napjainkban a brigád­mozgalomban mintegy 600 ezer fiatal tevékenykedik. Kétharmaduk szocialista bri­gádokban. felnőtt, tapasztalt munkatársakkal közösen vég­zi feladatait. A KISZ VIII. kongresszusa óta 160 ezer­rel nőtt a szocialista brigád- mozgalomban részt vevő fia. talok száma. Az iparban 30 százalékkal többen, a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekben pedig kétszer annyi­an dolgoznak. Termelési mozgalmaink akcióink alap­jának továbbra is a szocia­lista és az ifjúsági brigádo­kat tekintjük. Ahol a fiata. gg*6. december 4., szombat lók számaránya és a gazda­sági körülmények lehetővé teszik, ifjúsági brigádokat szervezünk, s ezeket a szo­cialista brigádmozgalom elő- iskolájának tekintjük. „A KISZ ifjúsági brigádok”, a pályakezdő fiatalok kollektí­vái, az elkövetkező évtől ver­senyre kelnek a vállalati, sző. vetkezeti, intézményi, tröszti, kiváló ifjúsági címek elnye­réséért. Feladataikat, a főbb követelményeket mindenütt az érintett gazdasági szervek vezetői és a KISZ-bizottságok jelölik ki. Együttesen érté­kelik a fiatalok teljesítmé­nyét is. A jövőben fontos fel­adatunknak tekintjük az if­júsági brigádvezetők képzé­sének és továbbképzésének megszervezését a KISZ poli­tikai oktatásának keretében. Elhatároztuk, hogy versenyt indítunk a „Kiváló ifjúsági brigád” cím elnyerésére. If­júsági szövetségünk legma­gasabb fóruma is megálla­pította, hogy az eltelt idő­szakban fiataljaink helytáll­tak a gazdasági termelőmun­kában. hozzájárultak a szo­cialista brigádmozgalom ered­ményeinek továbbfejlesztésé­hez, a kongresszusi és a fel- szabadulási munkaverseny kimagasló sikereihez. — Munkahelyi KISZ-szer_ vezeíeinket arra, ösztönözzük, hogy a jövőben nagyobb részt vállaljanak a szocialista bri­gádmozgalom feladatainak megfogalmazásából, a válla­lások kialakításából, a telje­sítés értékeléséből. Elsősor­ban arra gondolunk, hogy ne fogadjanak el olyan válla­lásokat, amelyek formálisak, nem értékelhetők. Arra van szükség, hogy a KISZ-tagok a szocialista brigádokban a „szocialista módon dolgozni, tanulni, élni” követelménye­ket példamutatóan teljesít­sék. Az ifjúsági brigádokat arra ösztönözzük, hogy le­gyenek a munkaverseny if­júsági formáinak, az egyéni versenyformák szervezésének bázisai. (MTI) Kísértet Lublón Színes magyar film Mikszáth Kálmán írói böl­csességét, anekdotázó stílusát, korfestő meséjét nem elő­ször fedezi fel a magyar filmgyártás. És bár rendsze­rint siker kísérte a Mikszáth. művek táplálta filmeket, a rendezők mégsem „szerződ­tették” állandó szerzőtárs­ként a jeles írót. Pedig hosz_ szabb távra is ráférne a ma­gyar filmgyártásra olyan társszerző, mint , Mikszáth aki műveivel egyaránt kínál látványosságot, fordulatos történeteket. mulatságos helyzeteket, társadalmi mon­danivalót, humort, mesét, pajzánságot, sőt, még krimit is. Az író egy-egy regénye, elbeszélése több témát, fel- dolgozási lehetőséget is nyújt. A rendezők és a forgátó. könyvírók feladata, hogy Mikszáth kifogyhatatlan kin­cseiből megragadják a leg­jobbat. a kornak, a ma kívá­nalmainak legmegfelelőbbet. A legújabb Mikszáth-fil. Garas Dezső és Nagy Réka met nézve a közönség és a kritikus egyöntetűen vallhat­ja: a forgatókönyíró és ren­dező Bán Róbert, valamint a dialógusokat író Molnár Gál Péter jó érzékkel ragadta meg és erősítette fel a Kasz_ parek-legenda bűnügyi szá­lát. így lett a Kísértet Lub_ lón jó film, színvonalasan szórakoztató, kellemes mozi. Hozzátehetem még azt is, hogy tulajdonképpen merész vállalkozás. Mert mitagadás, ma már nem is annyira nap­jaink kényes társadalmi problémái megfogalmazásá­hoz kell az alkotói bátorság, hanem az olyan filmekhez, amelyek vállalják műfajukat és jó mozit is jelentenek a közönség számára. Ilyen film a Kísértet Lublón. Örülök ennek a filmnek, külön tetszik a kisregény mellékfigurájából főszereplő­vé előléptetett Strang ins­pektor, ez a XVIII. századi felügyelő, aki Maigret logi. Kezdődik a gyűjtőmunka Kiállás a nua’íBSDrssa msgalsku'äsänak 20, évorJu öia alkaliaáiió! A jövő év március 4-én lesz húsz éve annak, hogy megalakult a munkásőrség. A jubileum alkalmából, az egri Dobó István Vármúze­umban a két évtized emlé­keit bemutató, kiállítást ren­deznek. Az egri városi munkásőr­ség. parancsnoksága és a Heves megyei Múzeumok Igazgatósága felhívja, az ala­pítótagok figyelmét arra, hogy a tulajdonukban levő tár­gyi írásos és fényképes do­kumentumokkal segítsék a gyűjtőmunkát. Arra kérik őket. hogy a régebbi sapká­kat, zubbonyokat jelvénye­ket, szolgálati kitüntetése­ket, érdemérmeket, a külön­böző nyomtatványokat, pla­kátokat, újságokat, igazol­ványokat. rajzokat, fotókat juttassák el — a pontos lak­cím és név megjelölésével — a városi, illetve a terüle­tileg illetékes parancsnok­ságra. A határidő 1977. ja­nuár 31. A megyeszékhe­lyen november 29. és de­cember 11-e között minden hétfőn, szerdán é& pénteken délután 3-tól 6 óráig a mú­zeum történésze veszi át az anyagot. D. KNACK: Együtt a kollektívával előttünk álló munkafeladato, kát, de mivel ma nálunk fes­tik a lakást és hát az idő is rettenetesen fut — el kell rriehném. Akart valamit kér. Maier idegesen lépked a folyosón, és folyton az órá­ját figyeli. Különös, már fél tíz, de a laboratóriumban egy lélek sincs. Végül a lép- csőhizban, kezében kulcsok­kal feltűnik egy alak. Maier rögtön elébe siet, — Jó napot! Engedelmével — Maier, ön mellé neveztek ki a laborba ... — Nagyon örülök. Dr. Wal­ther vagyok. Engedje meg, hogy bemutassam a kollégá­imnak. Kezdjük talán a mi kedvenc laboránsunkkal... Dr. Walther benyomja az ajtót, de az nem enged. — Ah. most jut eszembe: Lisbeth szólt nekem, hogy reggel később jön, mert be­festeti a haját, hisz már egy hete vár erre az alkalomra. Gertrud ment helyette kon­zultációra ... De talán tessék erre. ez dr. Dürrer kabinet­je. Egy pillanat... Vajon miért nincs itt? Ja. most jö­vök rá! A szerelőre vár ott­hon. mert. tudja, összetört a Wartburgja. Vele szemben Kwarm kolléga dolgozik, s ha nem tévedek, ma hozzák meg neki a szenet, nem jön be. Kwarm szomszédját hol­napután láthatjuk, vagy még később. Szegény már egy he­te ül lesben otthon, hogy el­kaphassa a tv-szerelőt. — És ki ül ennél az asztal­nál? — kérdezte Maier. — Ó, ez az asztal már két hónapja üres. Sajnos, Funk kolléga itthagyott minket. Tudja, neki nem imponált ez a nyugodt munkahely, a lég­kör. Ö születeti intrikus. Most ez a hely a mag íé lesz és én remélem, hogy hamar megtalálja az összhangot kollektívánkká1. . Ügy ér­zem. első találkozásra elég részletesen ismertettem az dezni, kedves Maier kolléga" — Igen ... Tudja, ma Mag. deburgból érkezik a nővérem és én... szóval... szeretnél találkozni vele ... . — Menjen csak. kpdves kolléga, menjen. Látom, na- j gyón elfoglalt ember. Az az érmésem, maga megtalálj x az összhangot velünk, maga a mi kollektívánkba való’ Baraté Rozália ordítása kajával, Keller szívósságával és Columbo lezser humorával keresi a titok nyitját, a gyil­kost, a pénzhamisító szeretőt és természetesen a hazajáró kísértetet, aki rettegésben tartja Lubló városát. A rette­gést és a krimit persze nem kell vészesen komolyan ven­ni, átszövi azt Mikszáth hu­mora. iróniája. őszintén szólva kissé saj­náltam a csapdába csalt ál_ Kaszpareket, kár volt olyan gyorsan golyót ereszteni be­lé, igazán tartogathatott vol­na még néhány kalandot a nézők szórakoztatására és természetesen Lubló város urainak félelmére. A hirtelen befejezés után szinte vártam a feliratot, amely tudatja, hogy folytatása következik, és viszontlátjuk a történet remek figuráit, legfőképpen Srang Jakabot, a leleményes „barokk” felügyelőt, akit bi­zony szívesen néznénk estén­ként a képernyőn is. A történetet nem szüksé­ges elmesélni. Nem, mert lé­nyegében ismerős, az iroda­lomban többször is körbejárt téma ez a Szepességben megesett „csoda”, amelyet Mikszáth mesélő kedve lom. bosított színes, eleven elbe­széléssé. De nem is illik, mert mégis csak nyomozásról van szó s a közönség igényt tart némi izgalomra, megle­petésre. Bán Róbert igényes filmet rendezett, mértéktartó lát. ványossággal, de ügyesen bo­nyolítva a történet roman, tikus és bűnügyi szálait. Erő­teljesebb tempó és több hu­mor azért nem ártott volna a filmnek. Somló Tamás színes képsorai megteremtették a szepességi kisváros hangula­tát. enteriőrjei szépek. közel­képei kifejezőek. Petrovics Emil zenéje szinte észrevét­lenül-, kissé a háttérből kísér­te a cselekményt, A szereposztás legnagyobb telitalálata Garas Dezső, aki a nyomozózsenit formálta hi­hetővé. Szerencsére ismét felfedezik e sokoldalú mű­vész tehetségét, érdekes, jó szerepeket kap. Ilyen Strang szerepe is. Csak látszatra könnyű, lényegében nagyon is összetett figura, olyan ember, aki felvilágosodott szemléletével, materialista meggyőződésével és iróniá­jával van jelen, pörgeti a történetet, és láthatóan töb­bet megért a világ dolgaiból, mint urai, parancsolói. Garas úgy játszotta ezt a szerepet, mintha egyenesen neki és rá írták volna. A másik ragyogó Mikszáth-figura egy epizód- szerep, de Nagy Réka riadt szolgálója megnövekedett a mesében. A hamis aranyak­kal fizető kísértetet, Kaszpa­reket és az ál.Kaszpareket a mai magyar filmek visszatérő hőse. Cserhalmi György ala­kította. Bár két figurát is életre keltett, mégsem jutott számára elegendő szerep, így maradt a romantikus megje- , lenés ás néhány drámai hely­zet, de mindezt jól csinálta. Bordás Irén, • Ráday Imre, Márkus László. Kállai Fe­renc és Ronyecz Mária válto­zatosan megírt szerepeikkel is, tehetséggel szolgálták a film cselekményét, hangula­tát. Márkus. Lábaló

Next

/
Thumbnails
Contents