Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

Péntek esti külpolitikai kommentárunk: A Platt-cikkelytől a nemzetgyűlésig Havannából az ország történelmének kiemelke­dő jelentőségű eseményéről számolnak be a hír- ügynökségek: a most megválasztott parlamenti kép­viselők — hangzik a jelentés — ünnepélyesen beik­tatták a szocializmust építő Kubai Köztársaság leg­felső államigazgatási szervét, a népi hatalom nem­zetgyűlését Hosszú és rögös Öt vezetett e valóban nagy nap­ig; Kuba gyakorlatilag az Egyesült Államok gazda­sági-politikai gyarmata volt, mint a latin-amerikai kontinens, a karibi-térség annyi más országa. Hogy ez mennyire leplezetlenül így volt, arra jellemző, hogy a huszadik század elején Washington milyen államközi megállapodást kötött Slhavannai emberei- vel”, az ottani bábkormánnyal. E szerződés leghírhedtebb jog! szörnyszülöttje az úgynevezett Platt-cikkely volt. Lényege: ha Ku­bában bármiféle olyan belpolitikai fejlemény követ­keznék be, amelyről az Egyesült Államok kormánya úgy látja, hogy az „veszélyezteti «2 amerikai érde­keket”, az amerikai tengerészgyalogságnak joga van (!) partra szállni és „rendet teremteni”, Talán kevéssé közismert, de ez Kubában épp­oly gyakran meg is történt, mint — többek között Dominikában. Á' Sierra Maestra dzsungeljeiből Fidel Castro vezetésével lezúdult és a régi rendet elemi erővel elsöprő népi forradalom ilyen értelemben is először teiemtett valóban szabad földet, valóbem független országot a latin-amerikai szubkontinensen. És Kuba népe — a szocialista országok, a haladó világ segít­ségével — jól élt a nagy lehetőséggel. Mint Castro nemzetgyűlés beiktatásán mondott beszédében hangsúlyozta, a forradalom alapja a marxizmus— leninizmus, amelynek az alkalmazásakor a párt fi­gyelembe veszi az ország sajátosságait. Ebben az egészséges közegben lehetett eljutni a közeli múlt­ban a Kubai Kommunista Párt első kongresszusáig, amely az államigazgatás területén is kijelölte a kö­vetendő utat — a megtett út és a helyi körülmé­nyek alapján. A kongresszus irányelveinek gyakorlati megvaló­sítása jó ütemben folyik. Ennek egyik fontos állo­mása a forradalmi nép magas szintű képviselőtes­tületének ünnepélyes beiktatása. A Platt-cikkelytől eddig megtett útra gondolva kívánunk jó munkát,; nagy eredményeket az új parlamentnek, a kubai; nép „okos gyülekezetének”. IVW\AAAAAAAAAAAAAAAAAAWAAAAAAMA/VWW\AM/WWVWVWWVWSAAA» * Eltemették Jakubovszkij marsaik Végső tiszteletadás a Szovjet Hadsereg Központi Házában a kedden elhunyt Ivan Jaku- bovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, a varsói szer. ződés egyesített jegyveres erői főparoncsnoka előtt. Balról jobbra: Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és Mihail Szuszlov. (Népújság telefotó — TASZSZ—MT1—KS) Jakubovszkij marsai! bú­csúztatásán és temetésén ma­gyar , kormányküldöttség vett részt Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter vezetésével. A delegáció csü­törtökön a Magyar Népköz- társaság kormánya nevében koszorút helyezett el Ivan Jakubovszkij marsall rava­talánál. Pénteken Czinege Lajos és a küldöttség tagjai ott voltak a moszkvai Vö­rös téren megrendezett ün­nepélyes gyászszertartáson. Vita a Közel-Keletről az ENSZ-kőzgyfílés ülésszakán Az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakának plénuma csü­törtökön közép-európai idő szerint a késő esti órákban kezdte meg a közel-keleti helyzet vitáját. Elsőnek Eszmat Abdel Magid, Egyiptom állandó ENSZ-képviselője szólalt fel. Beszédében kérte, hogy a közgyűlés fogadjon el hatá­rozatot a genfi közel-keleti békekonferenciának 1977. el­ső negyedévében való össze­hívásáról. Az egyiptomi diplomata jelezte, hogy az arabok — az önvédelemhez való jogukkal élve — minden eszközt igénybe fognak venni az Iz­rael megszállta területek visszaszerzésére, szuverénitá- suk védelmére és gyerme­keik jövőjének biztosítására. Az egyiptomi delegátus méltatta és „célszerűnek” minősítette a genfi konfe­rencia felújítását szorgalma­zó legutóbbi szovjet kezde­ményezést, s úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok is „pozitív magatartást” tanú­sított, amikor a Biztonsági Tanácsban a megszállt arab területeken folytatott izraeli üzelmeket elítélő határozat­ra szavazott. Az egyiptomi diplomata után Muffak al-Allaf, Szíria ENSZ-képviselője szólalt fel. Kijelentette: egyetért Ma­giddal, s nyomatékosan rá­mutatott, hogy Izrael szem- behelyezkedése egy palesz­tin állam létrehozásával — ellentmond az ENSZ-köz- gyűlés határozatának, amely annak idején engedélyezte Izrael állam létrehozását is. Haim Herzog, izraeli kép­viselő kijelentette, hogy a közgyűlés közel-keleti vitái „végeláthatatlanok és med- dőek”, „féktelen idó- és pénzpocsékolást” jelentenek. A közgyűlés plénuma ez­után meghallgatta Jugoszlá­via és India képviselőjének felszólalását. Mindkét or­szág ENSZ-megbízottja sür­gette. hogy a palesztin kül­döttek részvételével mielőbb újítsák fel a genfi értekezle­tet. Egyiptom, Szíria, Jordánia és a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet csütörtökön részletes és összehangolt ter­vet nyújtott be a közel-ke­leti konfliktus politikai ren­dezését célzó folyamat fel­újítására. 1918. JÚNIUS 13-ÄN a börtönkórházban, a kegyet­len kínzásokba belehalt Ró­zsa Ferenc, a Kommunisták Magyarországi Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára. Ennyi volt az a hír, ami a még szabadon maradt, a nagyméretű letartóztatások elől mély illegalitásba vo­nult kommunistákhoz elju­tott. A horthysta nyomozók Rózsa elfogásakor nemcsak azt tudták hogy a KMP egyik vezető egyénisége ke­rült kezükbe, hanem — a letartóztatottakból addig ki­csikart vallomások alapján — azt is sejtették, hogy őa Szociáldemokrata Párt bal­oldalával folytatott tárgya­lások irányítója a két párt együttműködését rögzítő megállapodás szerzője. Re­mélték, ha Rózsa Ferencet vallomásra bírják, kezükben a nagy lehetőség az SZDP általuk' régóta sürgetett be­tiltására. A nagy „adu” te­hát a kezükben volt, s a Vezérkari Főnökség nyomo­zói biztosak voltak abban, hogy Rózsát megszólaltatják. Hogy mennyire bíztak dol­gukban, arra jellemző, hogy ezekben a napokban beszál­lították az Andrássy-lakta- nyába Szakasits Árpádot is, az SZDP főtitkárát, a KMP tárgyalópartnerét, hogy Ró­zsa vallomása esetén azon­nal kéznél legyen. Méwüsön, Wié. december 4., szombat Rózsa Ferenc Születésének hetvenedik évfordulóján A fennmaradt — nyomo­zók által készített — 10—12 soros vallomásban csak az SZDP-vel való tárgyalásról volt szó. Ezt akarták Rózsá­val aláíratni. Ezért kínozták, gyötörték, ütötték, verték 10 napon át. A Szabad Nép fő­szerkesztője. a KMP titkára azonban nem vallott, ö ma­ga írta a párt központi lap­jában: „Inkább válaszd a halált, mint hogy árulóvá légy!" Rózsa nemcsak a pártban szállóigévé vált mondatához maradt hű, ha­nem élete azon nagy felis­meréséhez is, hogy a fasiz­mus elleni harc sikerének egyik legfőbb titka & mun­kásosztály egysége. Tudta jól, ha szóra bírják, nem­csak az SZDP léte kerül kockára, hanem mindazok a kezdeti eredmények is, ame­lyek csaknem egy évtizedes kemény küzdelemben le­rombolták a magyar kom­munisták és szociáldemokra­ták között emelt mesterséges válaszfalakat. RÚZSA FERENC — mint fiatal építészmérnök — Né­metországban ismerkedett meg a kommunista mozga­lommal és kötelezte el ma­gát vele egy életre szólóan, A gazdasági válság előesté­jén és első éveiben a nagy műveltségű, fiatal mérnök­nek bizonyára hamar fel­tűnt, hogy a weimari köz­társaságban a kommunisták és szociáldemokraták egy­más elleni küzdelme a mun­kásegység hiánya a legfőbb oka a Hitler barnaingesei elleni harc sikertelenségének. Meggyőződésében Hitler ha­talomra jutása csak megerő­sítette. Hazatérte és a magyar kommunista' mozgalomba va­ló bekapcsolódása után • el­szánt híve, harcosa lett az antifasiszta munkásegység megteremtésének. Szakmai munkája, a munkásokkal va­ló közvetlen munkakapcso­lata, politikai gondolkodá­suk megismerése csak meg­erősítették szándékában. Az 1930-as évek közepén már a KMP azon funkcionáriusai között találjuk, akik politi­kai meggyőződéssel vallják a kommunisták és szociálde­mokraták együttműkéüésé_ nek szükségszerűségét. Ról zsa Ferenc a munkásegység nemzetközi tapasztalatainak nem egyszerű másolását tar­totta szem előtt, hanem megértette: a legális SZDP és az illegális KMP között nagyon is. egyedi, sajátos egység, együttműködés meg­teremtésére kerülhet sor. Minden sablon, vagy általá­nosítás csak árthat a közös ügynek. Ezek után talán nem véletlen hogy 1935- ben éppen Rózsa Ferenc ne­véhez fűződik a szociálde­mokrata és kommunista fia­talok között létrejött anti­fasiszta akcióegység megte­remtése, amely azután a fa­sizmus elleni egy évtizedes • harc tüzében is kiállta a próbát, maradandónak bizo­nyult. Rózsa Ferenc 1939-ben már a KMP egyik vezetője, 1940 decemberében a Köz­ponti Bizottság tagja, majd titkára lett. Ezen új, magas poszton is a munkásegység következetes harcosa ma­radt. Elévülhetetlen érde­meket szerzett az SZDP bal­oldalával való tárgyalások előkészítésében, az akció- egységen is nyugvó függet­lenségi mozgalom 1941 ószén és 1942 tavaszán elért si­kersorozatában. AMIKOR 1942 februárjá­ban a Szabad Népnek, a párt központi lapjának fő­szerkesztője lett, akkor is egyik legfontosabb feladatá­nak azt tartotta, hogy olyan lapot adjanak a munkások kezébe, amelyből megértik, hogy az együttes harc nél­kül közös nagy céljuk, a fasizmus szétzúzása aligha lehet eredményes. „Ha a munkásosztály nem egységes, akkor nem képes mozgalma­it kifejleszteni és győzelem­re vinni, a többi dolgozó rétegeket és osztályokat ma­ga mögé állítani...” írta Ró­zsa Ferenc „Munkásegysé­get” című cikkében. Majd hozzátette: ..Meg kell érte­nie mindenkinek hogy itt nem „taktikázásról” van szó. hanem harcos együttha- ladásról”. Fiatal, 36 éves volt ami­kor életét kioltotta a fasiz­mus, de e rövid idő alatt is maradandót alkotott a mun­kásegység előkészítésén-'’- fárad’-'s+nHan harcosaként. Pintér István Összeül a varsói szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága A varsói szerződés tagál­lamainak honvédelmi mi­niszteri bizottsága 1976. de­cember első felében Szófiá­ban tartja soron következő ülését. Az ülésen megvitat­ják a varsói szerződés kato­nai szervei tevékenységével összefüggő kérdéseket Huang Hua az új kínai külügyminiszter A Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága három napon át tartó ta­nácskozás után csütörtökön befejezte munkáját és kü­lönböző döntéseket hozott. A testület határozatairól pénteken hivatalos közle­ményt hoztak nyilvánosság­ra és ezt az Üj-Kína hír- ügynökség ismertette. A közleményből kitűnik, hogy Csiao Kuan-hua eddigi külügyminisztert — aki 1974 tavasza óta töltötte be ezt a tisztséget — „elmozdították” posztjáról, nem pedig „fel­mentették” (helyére tudva­levőleg Huang Huát, az ed­digi ENSZ-képviselőt állí­tották). Az állandó bizottság egyik alelnökévé — mint ismere­tes — Csou En-lajnak. a néhai miniszterelnöknek az özvegyét: Teng Jing-csaót nevezték ki. Mint az Űj-Kí- na megjegyzi, ezt a kineve­zést a Kínai Országos Népi Gyűlés plénumának kell megerősítenie. A kínai hír- szolgálati iroda a kinevezést ismertetve, arról is tájékoz­tat, hogy erről 1975. október 21-én a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága már határozott, ég a dön­tést egy nappal később Mao Ce-tung jóváhagyta. Az Űj- Kfna szerint Li Hszien-nien miniszterelnök-helyettea az állandó bizottság ülésén „in­dokló nyilatkozatot” tett, amelyet a testület „meleg tapssal” fogadott. (MTI) India Ázsia déli részén helyez. kedik el a hazánknál kb. 34- szer nagyobb (3 280 483 négyzetkilométer területű) ország, az Indiai Köztársa. ság. A fejlődő országok eső. portjába tartozik, területe alapján Földünk hetedik, a lakosság számát (604 millió fő) tekintve pedig a második állama. India 22 államból és 10 területből álló szövetségi ál. lám, pozitív semlegességi po­litikái folytató agrár.ipari ország. A 200 éves brit gyarmati uralom következtében fejlet, len gazdaságot est feudális jellegű társadalmi rendet át. szövő vallási, nyelvi (hivata­losan 16 főnyelvet és 1173 nyelvet, nyelvjárást tartanak nyilván), nemzetiségi és kasztellentéteket örökölt. Az 1971.es választásokon az ország demokratikus át­alakításáért harcoló Indiai Nemzeti Kongresszus győzel. me szabaddá tette az utat a gazdasági és a szociális refer, mok megvalósítása előtt. A nemzetgazdasága fejlesz­tésében különösen nagy je. lentőyíge volt az állami szektor megteremtésének, amely jelenleg a bruttó nem. zeti termelés értékének 15 százalékát adja és több alapvető iparágban vezető helyet foglal el 'A megvalósítás alatt éV6 ötödik (1974—1979) ötéves gazdasági terv fő célja az ál­lami szektor további erősité.. se, az ipari termelés fokozd, sa. a gyorsan növekedő la. kosság élelmiszer-ellátásának biztosítása. Az indiai gazda, ság fejlesztésében a szocia­lista országok is részt vesz­nek. A Szovjetunió 70 nagy Ipari Objektum építésében műkő. dik közre, hazánk pedig fényforrásgyárak és timföld - gyár szállításával járult hoz. zá az ország iparának fej­lesztéséhez. Magyarország behozatalé, nak 0,72, kivitelének 0,48 szá. zaléka Indiába irányult. Az idei év első kilenc hónapja. ban a két ország közötti áru. csere-forgalom értéke keres, kedelmi áron számítva 1252,5 millió forintot tett ki. A magyar export főleg acélárukból, vegyszarekből, gyógyszerekből és műtrágyá­ból, az import pedig ólajpo. gácsából, jutából, vasércből bőrárukból, kozmetikai dk. kékből, konzervekbőli és hanglemezekből áll. A kereskedelmi kapcsola. tok mellett bővül az együtt. működés az erőművi bérén, dezések, gyógyszerek, 5 táv. közlési berendezések, a gépel gyártása, valamint a mező. gazdaság és az öntözés térik létén te

Next

/
Thumbnails
Contents