Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-01 / 284. szám
' N J1 tsz-kongressziisra készülve A sikerek alapja Eger ^'szabadulásának 32. évfordulóién Koszorúzás, városfejlesztési kiállítás a megyeszékhelyen 2. MINDENKOR FONTOS feladatának tekintette az MSZMP, hogy a mezőgazda- sági szövetkezetek szervesen beilleszkedjenek a népgazdaságba és tervszerűen járuljanak hozzá a szocializmus építéséhez. Mindig váltottuk hogy a tsz nem csupán gazdasági egység, hanem emberi közösség is és nemcsak a terméshozamok növekedése fontos, hanem az emberek élet- és munkakörülményeinek a javulása, művelődése, politikai fejlődése is. Űj paraszti élet alakult ki a tsz-ekben, sőt azt is megállapíthatjuk, hogy a közös gazdaságok új körülményei között a régi értelemben vett paraszt kifejezés használata szinte már teljesen indokolatlan. Az utóbbi években kezdett nagyobb teret hódítani a tudományos és technikai forradalom is a magyar mezőgazdaságban. Ez a folyamat tart ma is. A szövetkezetek nagyüzemi keretei — jelenleg 3370 hektár az átlag terület — módot adnak a korszerű gépek, vegyszerek termelési eljárások hatékony alkalmazására. Nincs szükség tehát újabb egyesülésekre. Üjra biztonságosabban termelhetnek a tsz-ek, és ismét gondolhatnak a célszerű beruházásokra. A tsz-eken belül kialakult munkamegosztás lehetővé és szükségessé tette az emberek specializálódását, azt, hogy az egyes munkakörökhöz szükséges szakismereteket jól megtanulják. A gépek, a korszerű berendezések megkönnyítették és termelékenyebbé tették a munkát. Jellemző, hogy ma már a tsz-ek termelési költségeik 60 százalékát ipari eredetű anyagokra, eszközökre fordítják. Tért hódítanak a termelési rendszerek a tsz-ekben, egyre inkább iparszerűvé válik a termelés. Csány neve szorosan összeforrott a dinnyével. A kis falu kertészei hosszú évtize- dek óta hírt szereztek maguknak ezzel a közkedvelt gyümölccsel. Ám Csány újkori történetéhez hozzátartozik a paradicsom és az alma is. Az állami gazdaságban a 70-es évek elején úttörő kezdeményezésként meghonosították az iparszerű paradicsomtermelést Almájuk per dig az új ültetvényekkel ugyancsak elismerést szerzett. Kis gazdaság a csányl, mondhatni a legkisebb között van az országban, hiszen alig több 1600 hektárnál, mégis élen jár a termelésben. Élen járnak az új technika alkalmazásában és az _ új módszerek kezdeményezésében. Üttörőként az elsők sorában amerikai gépekkel és fajtákkal termelték a paradicsomot. Aztán ahogy telt az idő, úgy szereztek egyre több tapasztalatot. A termelés is változott közben, miután teljesen átalakították a helyi adottságokhoz. AMERIKAI FAJTÁK, SZOVJET KOMBÁJNOK Maradtak az amerikai fajták és a vegyszerek. A területen viszont most már részben magról vetik, illetve hagyományosan palántáról ültetik a paradicsomot. Az amerikai kombájnok jónak bizonyultak, csak üzemeltetésük drága. Ezért a csányiak olcsóbb, de jó gépet kerestek és a szovjet kombájn mellett döntöttek. Az előkészületek után jogos optimizmussal tekintetsok Összetevője van annak hogy a közös gazdaságok a IV. ötéves terv idején a mezőgazdasági termelés együttes 17 százalékos fejlődési ütemét meghaladva — változatlan áron számítva — 23 százalékkal növelték a termelésüket, ösz- 6zességében, a korábbiaknál sikeresebben, tervszerűbben teljesítették feladataikat. Közismertek a búza és a kukoricatermesztésben elért nagy hozamok. Ez tette lehetővé, hogy a kenyérgabona-behozatal feleslegessé vált, sőt a tervidőszak második felében jelentős exportra is lehetőség nyílt. A közös gazdaságoknak is jelentős részük van abban, hogy terven felül több milliónyi sertés került meghizlal ásra. Szép eredmény az, hogy az 1970. évi egy főre jutó hústermelés 101 kilóról 1975-ben már 140 kilóra emelkedett! A kétségtelenül számottevő sikerek mellett, egyes fontos ellátási cikkek termelésében — mint a tej, a friss zöldség, a cukorrépa, a dohány — a mezőgazdaság elmaradt a kitűzött céloktól. Elmaradt a többi között azért, mert a termelés közgazdaság! feltételei nem ősz. tönöztek kellően erre. Nem számíthattak a tsz-ek elegendő kézi munkaerőre sem. Egyes növények termelésének a gépesítése viszont nem fejlődött kielégítően: gőt: több zöldség- és gyümölcsféle termelésének a gépesítése továbbra is megoldásra vár. A szövetkezetek —- törvényes lehetőségeikkel élve a IV. ötéves terv idején 40 százalékkal növelték az úgynevezett kiegészítő tevékenységüket Szolgáltatásaikkal különféle lakossági szükségleteket elégítették ki, munkaalkalmat teremtettek tagjaiknak és a helybeli lakosoknak. Fokozták az ipatefc az Ide! év elé. 252 hektáron vetettek paradicsomot melyet iparszerűen termeltek. Érdekességnek számít, hogy 68 hektáron palántákról nevelték a fontos ipari nyersanyagot Ennek felét május elején már kiültették azzal a céllal, hogy korai paradicsomot érleljenek. A fagy azonban majdnem mindet elpusztította. Űjabb próbálkozásuk meg a júliusi aszály miatt vallott kudarcot Az időjárás károsító hatására tehát megkésett a csá~ nyi paradicsom. Hiába próbálták öntözni az ültetvényt, a nagy szárazság miatt alig volt víz a tárolóban. Májusban és júniusban ugyan 300 ezer köbméter vizet locsoltak a paradicsomföldekre, de később már nem volt utánpótlás. így augusztus helyett csak szeptember közepére érett be a paradicsom. Ám, lényegesen kevesebb, mint amennyit terveztek, mert 330 mázsa helyett csak 180 mázsát szedtek hektáranként. Nehezítette a munkát az is, hogy szeptemberben 100 milliméter eső áztatta a csá- nyi földeket, így a nagy sár miatt a kombájnt nem tudták használni. A paradicsomot kézierővel szedték, ami jelentősen növelte a költségeket. Szeptember végéig 460 vagonnal szállítottak a hatvani konzervgyárnak. Becslések szerint az időjári bedolgozást és bizonyos közszükségleti cikkek előállítását. A TÉNYEK AZT MUTATJÁK, hogy a szövetkezetek rugalmasan gazdálkodtak, igyekeztek kihasználni a helyi adottságokat, lehetőségeket és gondoltak a jövőre is Felhasználható jövedelmük — minden eddiginél nagyobb részét — több mint 25 százalékát fordították fejlesztésre oszthatatlan vagyonuk gyarapítására. A termelésfejlesztést segítő állami támogatással és hitelekkel 1971—1975-ig több mint 53 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg. Fel építették a többi között 21Ö szakosított sertéstelepet és 313 szakosított szarvasmarhatelepet. Ezek megépítése, berendezése közben — megfelelő körültekintés és kellő tapasztalatok hiányában támadtak nehézségek, történtek hibák. Emiatt a telepek egy része sok gondot okozott. Megfelelően éltek a szövetkezetek a törvényben biztosított működési és gazdálkodási önállóságukkal. Az elért eredményeket azonban elsősorban a párt bevált agrárpolitikája alapozta meg, mely összekapcsolta a szövetkezeti parasztság érdekeit, törekvéseit a terv főbb termeléspolitikai célkitűzéseivel, biztosította a megfelelő ösztönző közgazdasági feltételeket, a szükséges gé. pékét, eszközöket, anyagokat a tsz-tagok szorgos munkájához. AZ V. ÖTEVES TERV az eddiginél nehezebb feladatokat ró a tsz-ekre. Az évi 3,2—3,4 százalékos együttes mezőgazdasági termelés növekedést csak úgy lehet elérni, ha a közös gazdaságok évente 5—6 százalékkal többet termelnek. Nyilvánvaló, hogy e célt csak az erőforrások minél hatékonyabb hasznosításával érhetik eL t. a Következik] Korszerű munka — Jobb élet rás, csaknem négymillió ftr rintos kiesést okozott paradicsomból, a gazdaságnak. NÖVEKVŐ ALMAEXPORT Aztán ott volt a zöldbah. Az aszály ezt is puszította. Ebből 60 mázsát terveztek hektáranként és alig több lett, mint a fele. Bár a zöld* babnak így is volt piaca, hiszen a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet hűtőhá- za az utolsó mázsát is felvásárolta a csányiaktól. Az állami gazdaság fontos terméke az alma, melyből 173 hektár új ültetvényt tele^ pítettek, elsősorban a piaci igényeknek legmegfelelőbb jonatánt, és starlcingot. Ezzel a korábbi gyümölcsterület megduplázódott. Mindkét fajta keresett az exportpiacon. Az utóbbi három évben jég és fagykár pusztított a gazdaság almáskertjeiben. Ennek utóhatását az idén is észlelték, miután 350 vagon helyett csak 210-zel szedtek. Az almát a HUNGAROFRUCT útján exportálták, a starkin- got a Német Szövetségi Köztársaságba, a jonatánt a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba. Bár az alma tízmilliós bevételt jelentett a gazdaságnak, a kedvezőtlen időjárás miatt másfél millió mégis kiesett. Noha az idén sok nehézséggel küszködtek a csányiak, Harminckét esztendővel ezelőtt, 1944. november 30-án Bzabadult fel a fasiszta uralom alól 'Eger- Az évforduló alkalmából ünnepi megemlékezésre, koszorúzásra, s a város fejlődését bemutató kiállítás megnyitására került sor a megyeszékhelyen. Kedden délelőtt a városi tanács aulájában ismerkedhettek meg az érdeklődők a megyeszékhely életének legutóbbi és leendő öt esztendejével. „Eger — Agria: ez a szó ma is történelmet érint..” — köszöntötte az iniciálé, a kiállítás célját, lényegét hangsúlyozó szöveg. Történelmet jelent, hiszen az új Eger legutóbbi öt esztendejének pillanatképei kerültek a tablókra, s az V. ötéves tervről tájékoztatnak a kiállítás részletei* Ami különöa százmilliós termelési tervet mégis teljesítik. Sőt optimistán tekintenek az V. ötéves terv hátralevő négy esztendejének fejlesztései elé. Fő növényként továbbra is marad a paradicsom és az alma. Paradicsomból, zöldbabból és almából azonban nem növelik a területet, hanem a termésátlagot emelik. Az előbbiből hektáranként 350 mázsára, a két utóbbit pedig 60, illetve 220 mázsára. Az állami gazdaság várhatóan a jövő évtől kezdve az iparszerű paradicsomtermelés egyik vezető gazdasága lesz az országban, ami további elkötelezettséget jelent az élenjáró termelésben. MEGGY, SZILVA, BARACK A KONZERVIPARNAK Ennek jegyében a Minisztertanács idei, szeptember 9-i ösztönző határozata alapján — melyet a zöldségtermelés fejlesztésére hozott —, 15 millió forintot költenek műszaki fejlesztésre 1980-ig. A^ paradicsom- és a zöldségtermeléshez betakarító, erő- és munkagépeket, rakodó- és szállítóeszközöket vásárolnak. Az öntözés tökéletesítésére pedig újabb berendezéseket szereznek be. A vizet a jövőben a Zagyvából nyerik majd. ezzel töltik fel tárolójukat, mely így biztosítja a paradicsom és a zöldbab folyamatos öntözését. Érdeklődők a kiállításon sen megkapja a látogatót: színes diakockák érzékeltetik a modern Agria fejlődését, s a tervek szerint — bár már most bemutatkoztak a város üzemei, vállalatai, szövetkezetei — egy-egy szakkiállítás járul majd e kép teljessé tételéhez. A városfejlesztési kiállítást — amelyet Greskovits László grafikusművész rendezett — Kovács János, az egri városi pártbizottság titkára nyitotta meg. Az első látogatók között ott volt dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese, Búzás Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, dr. Varga János, a városi tanács elnöke, valamint a helyi állami és társadalmi szervek több képviselője. Az évforduló alkalmából kedden délután Egerben, a Az állami gazdaságban az almatermelést is tökéletesítik. Miután évről évre csökken a kézi munkaerő, elsősorban a feldolgozást korszerűsítik. Jövőre a sastelki, kerületben két és fél milliós költséggel egy hazai gyártmányú automata feldolgozót helyeznek üzembe. Ezzel meggyorsítják és termelékenyebbé teszik a munkát. A tartályládákban beérkező almát a gép segítségével mossák, majd nagyság szerint automatikusan elkülönítik egymástól. Ezután csomagolják és szállítják. 1930-ig bővítik a gyümölcsöst, az alma mellé 15Ö hektáron meggyet, szilvát és őszibarackot telepítenek. Mindhárom gyümölcsöt ipari feldolgozásra szánják. A meggyből szörpöt, a szilvából és az őszibarackból befőttet készít majd a konzerv ipar. Miután almából négy év múlva már 6—700 vagonnal termelnek exportra, az áru folyamatos elhelyezésére a sastelki kerületben levő hűtőtárolót is jobban kihasználják. A csányiak tehát bizakodnak. További eredményes munkával és a fejlesztések megvalósításával előbbre lép az állami gazdaság. 1980-ig. a mostanival szemben, 132 millióra növelik árbevételüket. Mentusz Károly népkerti ismeretlen katona emlékművénél koszorúzásra került sor. A kegyelet és az emlékezés virágait elsőként Schmidt Rezső, a városi pártbizottság első titkára, valamint Kovács János, a városi pártbizottság titkára helyezték el. A városi tanács nevében dr. Varga János elnök és dr• Sebestény László elnökhelyettes koszorúzott. A városi népfrontbizottság koszorúját Veres István titkár és Szecskó Ilona elnökségi tag helyezte el. A város ifjúkommunistái nevében Diószegi Lajos és Szántó Márton, a KISZ-bizottság munkatársai koszorúztak. A fegyveres erők koszorúját Orosz Illés, az egri városijárási rendőrkapitányság ve>- zetője, Virágh László helyőrségparancsnok, valamint Kovács László városi munkás- őrparancsnok helyezte el az emlékmű talapzatánál. A város felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán is. Ezúttal került sor a tudományos munkát végző, s a tudományos szakköri tevékenységben élenjáró hallgatók megjutalmazására: dr- Szűcs László főiskolai főigazgató 120 hallgatónak nyújtotta át a dicsérő oklevelet és a pénzjutalmat Vezetékes vizet kap Ostoros Űj lendületet kapott az Ostorosra vezető vízvezeték és a hozzá kapcsolódó létesítmények építése. A kilencmillió forintos beruházás elkészítését a Heves megyei Vízmű Vállalat a jövő év második felére ígéri. Mintegy 12 kilométer hosszban kell addig a 200 milliméteres gerincvezetéket lefektetni és kialakítani a két 50 köbméteres víztároló medencét- A tervek szerint a vezeték az egri vízhálózatba kapcsolódik majd be, megoldva ezzel a csaknem 2000 ostorosi vízellátását. Az építés folytatásaként 1978-ban megkezdődik a szomszédos Novaj vízvezetékének kivitelezése is. 1976. december 1., szerda Optimista csányl tervek IMcs, magasabb színvonalon
