Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-29 / 307. szám
1 <edd esti külpolitikai kommentárunk: | Menekülés a zsákutcába Pretoriában még folynak a fok városi zavargások ;j nyomán kezdődött tárgyalások az apartheid-rezsim j; „erős emberei”, Krueger rendőrminiszter és Van Den Bergh, a Boss nevű titkosszolgála- főnöke között 1; Aligha jóslás, ha azt állítjuk, hogy az elnyomás két s szakembere ismét csak az erőszak fogalmaiban gon- \ doikodik, és nem sokat törődik a lényeggel: azzál. s hogy a dél-afrikai Sowetóban elindult folyamat im > már állandósult és ahhoz, hogy véget érjen, az okot s a fajüldözés gyakorlatát kellene fplülvizsgálni. A rezsim „kisöccsénél”, a rhodésiai fehértelepe- | seknél ugyancsak a megszokott hangok hallatszanak: < az elnyomottak kétségbeesésének, haragjának kiáltá- > sai. Miután Ian Smith miniszterelnök egy jottányit < sem hajlandó engedni holmi észérveknek, és ezzel S már-már nyugati támogatóit is kifejezetten idegesíti, < a világsajtó joggal ír a genfi Rhodesia-konferencia > zsákutcájáról.. ? Érthető, hogy a közeli múltban megnövekvő, $ majd most ismét halványuló remények egyfajta po- | litikai sokkot okoztak Rhodesia tömegeiben. Tízez- S rek érezték úgy, a rendelkezésükre álló — korláto- ? zott számú és veszélyes — eszközökkel is nyomást s kell gyakorolniuk rabtartóikra. Pontosan ezt tették. | Salisburyben, a fővárosban ennek az elhatáro • s zásnak az egyik legfontosabb megnyilvánulása a köz- | lekedési dolgozók politikai tömegsztrájkja volt. A s fekete buszvezetők, kalauzok, garázsmesterek harcos | elszántságát bizonyítja, hogy habár többségükben s mélyen vallásos emberek *—, vállalták, hogy a sze- ? retet ünnepét a gyűlölet elleni harc jegyében Smithék s börtöneiben töltsék. > A rendszer az elkerülhetetlen véget afféle „előre | meneküléssel” igyekszik feltartóztatni csapkod befe- \ lé és ugyanezt teszi kifelé is: Botswana határterü- < létéi ellen megkezdte, a szomszédos Mozambik ellen > pedig tovább folytatja terrortámadásait. Ilyen körül- < menyek között több mint érthető a mozambiki kor- > mány nyilatkozata: Maputo nem fog habozni, hogy < szükség esetén — magyarul: ha „a fehér bástyák” > belehajszolják — barátai segítségét kérje, „függetle- < nül attól, mit gondol majd erről az ellenség”. > Angola esetében már bebizonyosodott, hogy az ‘ ellenség mit gondol erről. De az is, hogy ez a segít- ? ség az antikolonialista erők győzelméhez vezetett egy 5 életre-halálra menő önvédelmi harcban. > ^VVVVV\\\iVW^Mó/VVMöóAMAA/WWWAAAM/VWWWiőóA^W/W\/W Hírek Közel-Keletről Tíz kiló heroin Rómában KAIRO: Szelim Al-Hossz libanoni miniszterelnök kedden 48 órás látogatásra Kairóba érkezett. A repülőtéren Mam- duh Szalem egyiptomi miniszterelnök fogadta. Al- Hossz az egyiptomi fővárosban megbeszéléseket folytat az ország vezetőivel, így Szadat elnökkel is, elsősorban a rijadi és a kairói arab csúcsértekezleten hozott határozatok végrehajtásának kérdéseiről. LONDON: A Reuter-iroda Tel Avivból keltezett híradása szerint Nahum Goldman, a Zsidó Világkongresszus elnöke, aki Washingtonból érkezett Izraelbe, kijelentette, hogy az Egyiptomi Arab Köztársaság egyesült államokbeli nagy- követségén keresztül kontaktus-felvétel folyik azzal a céllal, hogy megszervezzék Szadat elnök és „zsidó vezetők egy csoportjának” találkozóját. Goldman elmondotta, hogy „szoros kapcsolatban” áll Egyiptom washingtoni nagykövetével, aki felhatalmazást kapott Szadattól a találkozó megszervezésének előkészítésére. Goldman hozzátette: Rabin izraeli miniszterelnök teljes mértékben tájékozott a „Szadattal létrejött kontaktusainkról”. BEJKOT: Palesztin forrásokból azt jelentették, hogy kedden a hajnali órákban a Bejruttól délre fekvő menekülttáborokban összetűzésekre került sor rivális Palesztinái szervezetek között. Az idézett források szerint az incidensek nem voltak jelentősek. A francia hírügynökség bejrúti jól tájékozott forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a palesztinaiak észak-libanoni táboraikból megkezdték nehézfegyvereik és hadianyagaik tömeges elszállítását Dél-Libanonba, az izraeli határ közelében elterülő hegyvidékre. DAMASZKUSZ: Az Izrael által megszállt gazai övezetben immár 16 napja folytat éhségsztrájkot mintegy 450 arab polgár, akiket az izraeli hatóságok „biztonsági okokból” őrizetbe vettek. A sztrájkkal fogva tartásuk embertelen körülményei ellen tiltakoznak. Róma nemzetközi repülőterén az olasz vámhatóságok tíz kilogramm heroint találtak három malaysiai utasnál. A ha- tóságok szerint a Bangkokból Amszterdamba szállított ká* bítószer értéke 1,8 millió dollár. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) 19 hónapos kényszerszünet után megérkezett a bejrúti kikötőbe az. első tengeri szállítmány. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Hua Kuo-feng a párt átszervezéséről A Kínai Kommunista Párt elnöke december 25-én azt is értésre adta, hogy hamarosan az egész párt- és állam- gépezetet átszervezik, amihez nyilvánvaló indítékként a „négyek bandájának” bukása, illetve az általuk hátrahagyott „métely” eltávolítása szolgál. Hua Kuo-fengnek, a KKP KB. és a Kínai Államtanács elnökének az országos mező- gazdasági konferencia plénuma előtt elhangzott beszédét a kínai lapok kedden teljes terjedelmében ismertették. Ebben a többi között Hua- nak a következő kijelentése is olvasható: „A Központi Bizottság a jövő évben, egy erre alkalmas időben az egész párt soraiban helyre- igazítási és megerősítési mozgalmat kezdeményez”. (A „helyreigazítás” Kínában rendre a nagy politikai bukásokat követte; ilyet rendeztek például Lin Piao bukása után is. A „helyreigazításon” Kína külföldi megfigyelői általában tisztogatást értenek.) A Himalájától a Csendes-óceánig í. Ez hát India ... Repülőtér, katonazenekar himnuszok, vezényszavak, sisakos és turbános katonák. Lépteink alatt a szubkontinens földje. Az elnök üdvözli India vezetőit, a magyar kolónia tagjait és felénk tart. Alacsony emelvényre lép, majd nyilatkozatot tesz az indiai sajtónak, rádiónak, televíziónak. Tőlem kartávolságra türkisz- kék száriban Indira Gandhi. Kissé gondterhelt, de nem kelt fáradt benyomást. Időnként átnéz hozzánk, tekintete végigfut a sorokon, ismerkedik az arcokkal. Egy komoly úr napernyőt tart fölé. A kocsisor elindul smost már Delhi utcáin járunk. Ez hát India, gondolom, de semmi olyat nem látok, amit előismereteim, vagy mondjuk így előítéleteim szerint látnom kellene. Se szent tehenek, se elefántok, se koldusok, se rosszul táplált emberek. Se passzátszél, se forró monszun. Szabályos igazi nyár amire otthon azt mondjuk: gyönyörű nyarunk van. Egy anya közel áll elsuhanó kocsinkhoz, karján a bébi kis rékliben, de alul pucér. Jói látom, a gyerek pufók arcát, elégedetten alszik anyja vállán. Az első benyomások mindig meghatározói az élménynek. Egy téren csipkeszerű fehér márvány épületek, gépkocsink útját piros kakastarélyos katona irányítja. Virágba borult bokrok, gépkocsivezetőnk mondja ugyan a nevét, de nem tudom megjegyezni. Azt annál inkább, hogy 60 éves, hét gyermek apja, második világháborús veterán, ott volt akkor is, amikor a japánokat kiverték Szingapúrból. India címerében tehén látható. Nehru mondta nem véletlen, hogy India címerállata se nem sas, se nem oroszlán, hanem a jámbor tehén, jelképe az erőszak- mentes harcnak, amelyet Inciq függetlensége kivívásáért folytatott és jelképe a hindu vallásnak amely ma is az életfelfogás alapja. De azért, ahogy elnézem a gépkocsivezető markáns arcát, lehet hogy ez csak jelkép ... Indiában nincsenek sírok és nincsenek temetők. Legalábbis én egyet sem láttam. A hindu vallás felfogása szerint halottaikat elégetik, generációk megtermékenyítő hamuját szívta már magába a föld. Nehru sírja kis földhalom egy nagy liget közepén, gyenge füvekkel behintve és persze ez sem sír csak emlékhely. Nehru, akárcsak Gandhi, sehol nincs eltemetve. Az emlékhely mindössze azt jelöli, ahol elégették Nehru földi maradványait. Körüljárjuk a dombot, az elnök elhelyezi rajta a koszorúját ég megigazítja a nemzetiszín szalagot. Nemzeti színeink majdnem azonosak India színeivel. A különbség csak annyi, hogy náluk a piros nem annyira piros... A látvány Könnyű írni India történetéről de nem könnyű írni arról, hogy mi van ma Indiában. Különösen nem könnyű hat nap benyomásai alapján megfogalmazni ezt, bármennyire is kísért a látvány, az egyszerű indiai ember türelme, nyugalma, természetes intelligenciája, szerénysége. Nyoma sincs itt semmiféle nyüzsgésnek, törtetésnek, agressziónak, rohanásnak. Miből táplálkozik, honnan ered ez a magatartás? S itt talán érdemes idézni — a jobb megértés kedvéért — az indiai magatartást meghatározó hindu vallás Dzsavaharlal Nehru fogalmazta lényegét: „a hinduizmus mint hit meghatározhatatlan, alaktalan, sokoldalú, mindenki azt fogadja el belőle, amit akar. Nemhogy meghatározni nem lehet, de még azt sem mondhatjuk róla, hogy vallás a szó megszokott értelmében. Mai formájában, ugyanúgy mint az ősiben, különféle hiedelmeket és gyakorlatokat foglal magába. Lényege talán az, hogy élni és élni hagyni”. Nincs jelen az sem amit előismereteink alapján tudni vélünk Indiáról, nem látjuk sem a maharadzsák vonulását, sem Kipling dzsungelét, s nem ütközünk sehol a kasztok falába. Ehelyett színesen öltözött nőket és szélesen mosolygó férfiakat látunk. De ez csak Új-Delhi. Tudjuk, hogy Ö-Delhi falai mögött ott ül a nyomor és soha nem tapasztalt mértékben érzékelhetővé válik számunkra az igazság: az angoloknak nem az a bűne amit megcsináltak, hanem az, amit nem csináltak meg... Vagyis gyarmatosítottak, civilizáltak — de nem humanizáltak. S íme, itt hagyták India egyelőre feloldhatatlan társadalmi problémáját, tíz- és tízmilliók nyomorát... Mert India a szélsőségek világa. Itt megtalálható minden ami szép, jó és modern. Repülőgépgyárakat, atomerőműveket, világszínvonalon dolgozó vállalatokat, pompás szállodákat, magas szintű kultúrát. De ebben az országban tenyészik Kalkutta leírhatatlan nyomora is, olyan állapotok, amelyek érzékelésére nem alkalmas az emberi szó. Kerekes Imre (Folytatjuk) A párt sorainak megtisztítását Hua Kuo-feng az alábbiakkal indokolta: „Űj párttagokat verbuváltak a párt szervezeti szabályzatának megsértésével, kádereket léptettek elő a Mao elnök által rögzített öt követelményt semmibe véve, sőt, az is előfordult, hogy rossz elemeket vettek be a pártba és csempésztek be a vezető testületekbe.” „Ez az ördögi burzsoá irányzat a legnagyobb mértékben rongálta pártunk szervezetét és megmérgezte párttagjaink gondolkodását. Óriási károkat tett a párt harci erejében és tömegkapcsolataiban.” Az államgépezet megreformálásáról Hua a következőket mondta: „A jövő évben, erre alkalmas időben, meg kell tartani a tartományok, tartományi jogú városok és autonom területek népi gyűléseit (tanácsválasztásait). Vita és demokratikus konzultáció révén be kell választani a forradalmi bizottságokba (tanácsokba) azokat az elvtársakat, akik eleget tesznek a Mao elnök által támasztott öt követelménynek, szoros kapcsolatban állnak a tömegekkel és valódi támogatást kapnak tőlük.” A KKP KB elnöke ezzel egyidejűleg „aktívabb’’ szerepet helyezett kilátásba a forradalmi bizottságok (tanácsok) számára „a párt központosított vezetése alatt”. Eredményekben gazdag boldog új esztendőt kíván, minden kedves vásárlójának a HESESHEMÜi tf ÁLLAMIT / Mahabalípuram műemlék-templomainál (MTI fotó — KS)
