Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-21 / 301. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: A harc folytatódik Szinte nincs a világon sajtótermék, amely ne foglalkoznék azzal a hírrel, hogy Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára kiszabadult több mint háromesztendős rabságából. Persze különböző fogalmazásban és különböző előjellel, de még az el­lenséges újságok, kommentátorok is képtelenek meg­tagadni Corvalántól a férfias bátorságnak kijáró el­ismerést. Üjra, mint már annyiszor, az történt, hogy az állhatatosság, az elvhűség erősebbnek bizonyult, mint egy ■— ideiglenesen — győztes fasiszta dikta­túra. Űjra, mint már annyiszor, egy hős előtt hajtja meg a világ az elismerés zászlaját és az, aki börtön­ben is erősebbnek bizonyult kínzóinál ismét kommu­nista. Rabtartól számára nem volt gyűlöltebb, veszé­lyesebb ember Luis Corvalánnál. Személyében mind­az megtestesült, ami ellen külföldi segítséggel — megindították támadásukat azon az elátkozott napon. Aligha kétséges,, hogy a kopár Dawson-szigeten,, a hírhedt „Három Mária” koncentrációs táborban és a junta poklának egyéb bugyraiban „tudományos ala­possággal” mindent megtettek Corvalán megtörésé­ért, megsemmisítéséért. Megtörni nem tudták, belső tartása, emberi nagy­sága, kommunista mivolta miatt, megsemmisíteni pe­dig egy külső, világméretű tényező, a nemzetközi szolidaritás miatt. A Szovjetunió egész hatalmas te­kintélyével támogatta ezt a küzdelmet. „A nagy Le­nin hazája — hangoztatja a Chilei Kommunista Pá$ Mexikóvárosban kiadott nyilatkozata — ismét bi­zonyságot tett internacionalista kötelességérzetéről, a chilei nép iránt érzett barátságáról”. De — mint ugyanez a nyilatkozat hangsúlyozza — a harc nem ért-véget Corvalán kiszabadult, de a Dawson-szigeten, a hírhedt titkosszolgálat, a DIN A börtöneiben még a hazafiak — kommunisták és nem kommunisták — nagyszerű serege sínylődik. Nyil­vánvaló, hogy a chilei KP főtitkárának kiszabadí­tása újabb lendületet ad annak a harcnak, amely ér­tük, a többiekért, rajtuk keresztül az egész chilei népért folyik. 1 i , < Lázár György Bukarestben (Folytatás az 1. oldalról) vatal elnökhelyettese, Litt- vai István kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és Zsengel- lér István nehézipari mi­niszterhelyettes. Lázár Györgyöt és a ma­gyar küldöttség tagjait Bu­karestben a pályaudvaron Manea Manescu miniszterel­nök, Ilié Verdet, az RKP KB titkára, a román—magyar gazdasági együttműködési kormányközi vegyes bizott­ság román tagozatának el­nöke, Filorea Dumitrescu pénzügyminiszter, Traian Dudás szállítási és távközlé­si miniszter, Emil Nicolcioiu igazságügyi miniszter, Cons­tantin Cancea, külügymi­niszter-helyettes és Victor Bolojan, a Román Szocialis­ta Köztársaság budapesti nagykövete fogadta. Ott volt a fogadáson dr. Biczó György, a Magyar Népköz- társaság bukaresti nagykö­vete, aki a román főváros­ban csatlakozott a magyar delegációhoz. A külünvonatből kilépő Lázár Györgyöt Manea Ma­nescu melegen köszöntötte. Ezután felcsendült a két ország állami . himnusza, majd Lázár György vendég­látója kíséretében elvonulta kivezényelt díszegység előtt. Az ünnepélyes fogadtatás utolsó aktusaként úttörők virágcsokrokkal kedvesked­tek a magyar vendégeknek. A vasárnapi és hétfői ro­mán lapok fényképes tudósí­tásokban adtak hírt a ma* gyár kormányfő romániai látogatásáról. Ismertették Lázár György életrajzát és méltatták a látogatás jelen­tőségét. A Scinteia, az RKP KB lapja hangsúlyozza, hogy Lázár György látoga­tása beilleszkedik az RKP és az MSZMP, a két szom­Románia vényvédő szereket, pamut4 'szövetet, cipőt, sportcikkeket szállít a szomszédos baráti Romániába. A magyar im­port fő tételeit tehervagonok, mozdonyok, mezőgazdasági és építőipari gépek-, teher* és személygépkocsik, földgáz, só, vegyianyagok, fűrész­áruk, építési anyagok, maró­gépek, kötöttáruk, valamint kályhák adják. szédos és baráti szocialista ország kapcsolatai tovább­fejlesztésinek kereteibe. Lázár György hétfőn dél­előtt Bukarestben koszorút helyezett el a nép és a haza szabadságáért, a szocializ­musért elesett hősök emlék­művén. Délelőtt a minisztertanács épületében megkezdődtek a hivatalos magyar—román megbeszélések Először inégy­szemközti megbeszélésekre ke­rült sor Lázár György és Manea Manescu között, majd a tárgyaló küldöttségek a két miniszterelnök vezetésé­vel plenáris ülést tartottak A tanácskozáson elsősor­ban a két ország kapcsolatai­nak alakulásáról és fejlődé­séről volt szó. A tárgyaló fe­lek megállapították, hogy a magyar—román kapcsolatok és együttműködés jó alapon nyugszanak. Hangsúlyoznák, hogy az együttműködés bő­vítésére sok, még ki nem használt lehetőség kínálko­zik , A mindvégig szívélyes, ba­ráti légkörben lefolyt meg­beszélésen a miniszterelnö­kök méltatták a korábbi ma­gas szintű találkozók ered­ményeként a két ország kap­csolataiban elért fejlődést. Megállapították hogy a két ország baráti kapcsolatainak elmélyítésében jelentős sze­repet játszik az idegenfor« galom fejlesztése, a lakosság közvetlen érintkezése. A felek nagy figyelmet szenteltek a két ország kö­zötti gazdasági együttműkö­dés kérdéseinek Kiemelték azt a hasznos munkát, ame­lyet e tekintetben a magyar - —román gazdasági együttmű­ködési kormányközi vegyes bizottság végez. 51, A megbeszéléseken átte­kintették a külkereskedelmi áruforgalom, a termelési kooperáció, a mezőgazdaság, a műszaki és tudományos csere területén, valamint a harmadik piacokon való . együttműködésben mutatkozó további lehetőségek haszno­sításának kérdéseit Mindkét részről kiemelték a távlati tervek egyeztetésének fon­tosságát A hivatalos megbeszélések a kora délutáni órákban szakbizottságokban folyta­tódtak. t A tárgyalásokat kővetően, hétfőn délután a Miniszter- tanács elnöke látogatásra Ploiestibe utazott, majd Bu­karestbe visszatérte után ro­mániai hivatalos baráti lá­togatásának első napja ün­nepi vacsorával zárult. (MTI) A 71 éves Fukuda Takeo neves közgazdász és veterán politikus Japán kijelölt új miniszterelnöke, miután elődje, Miki Takeo, a konzervatív párt választási visszaesése miatt benyújtotta lemondását. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Gyujtóbomliák Milánóban, merényletek Rómában Folytatódik Olaszországban a terrorhullám .Hétfőre vir­radó éjjel Milánóban négy fegyveres terrorista gyújtó­bombákkal merényletet kö­vetett el a Montedison elekt­ronikus számítógépközpont- ja ellen, tetemes anyagi ká­rokat okozva. Kisebb me­rényletek voltak Rómában is. Cossiga belügyminiszter le­velet intézett Andreotti kor­mányfőhöz és ebben vázolta a rendfenntartó erők kötelé­kében tapasztalható elégedet­lenséget. (A rendőrség sze­rint a politikai vezetés és az igazságszolgáltatás nem tesz meg mindent a terrorizmus felszámolására, „magára hagyja” a rendőrséget ebben a sok áldozatot követelő küz­delemben.) A kormányt támogató pár­tok vezetőinek a miniszter- elnökkel folytatott pénteki tanácskozása után, a követ­kező napokban a parlament is megvitatja az ország köz- biztonsági helyzetét. ★ Az olasz rendőrség vasár nap bejelentette, hogy Milá­nóban felgöngyölítettek egy pénzhamisító bandát, amely hamisított százmárkás bank1 jegyeket hozott forgalomba Európa különböző országai-1 ban. Az olasz nyomozók egy milánói ügyvédi irodában négyezer hamis százmárkást foglaltak le. Harc a „négyet csoportja” ellen Á Zsenmin Zsipao legutóbr1 hi szerkesztőségi cikkében még határozottabb harcot sürget a „négyek csoportja” ellen, s hangsúlyozza, hogy a négyek összesküvése ország­szerte mély gyökereket eresz* tett A lap a „négyeket” és támogatóikat azzal vádolja, hogy nemcsak Pekingben, hanem a tartományokban, a városokban és az autonom körzetekben is meg akarták nyerni ügyüknek a vezető szerveket. A cikk rámutat: a csoport azért készített hami­sított Mao-végrendeletet, hogy azt a maga politikai helyzetének megerősítésére használja feL , .i. A kínai fővárosban a neö pókban megjelent falújságok közük, hogy a „négyek cso­portjához” tartozott Csiao Huan-hua is. A Kínai Nép- köztársaság december elején leváltott külügyminiszterét azzal vádolják, hogy a „né­gyek” elképzeléseinek meg4 felelő politikai irányvonalat támogatta. Tevékenységét most vizsgálják, és egyes külföldi újságírók értesülései szerint, lehetséges, hogy^ a volt külügyminisztert bíró4 ság elé állítják. A kínai sajtó nemzetközi vonatkozású anyagaiban foly­tatja támadásait a Szovjet­unió és a többi szocialista ország ellen, (MTI) Hazánk keleti szomszédja a 237 500 négyzetkilométer területű, 21,3 millió lakosú Románia. Népességének 87,8 százaléka román, 8,4 száza­léka magyar. 2 százaléka né­met, 1,8 százaléka más nem­zetiségű. Ásványkincsekben való gazdagsága ellenére a kirá4 lyi Románia gyengén fejlett agráripari ország volt. A fel- szabadulás nyomán óriási gazdasági, társadalmi, kultu4 rális fejlődés indult meg. Az 1951'ben bevezetett szocialista tervgazdálkodás után Románia iparagrár or* szággá vált. 1975-ben aktív népesség 30,6 százalékát (1950-ben 12 százalékát) az ipar, 37,8 százalékát (74,1 szá­zalékát) a mezőgazdaság. 8.1 százalékát (2,2 százalékát) az építőipar, 10,5 százalékát (4,7 százalékát) a szállítás- és hírközlés, 4,8 százalékát (2,5 százalékát) a kultúra és a tudomány területen foglal­koztatták. Az 1971—75 közötti 5 éves tervben a gazdaság további dinamikus fejlődést mutatott 1976. december 21., kedd Ebben az időszakban 1889 ipari, 338 mezőgazdasági üzemet állítottak a termelés­be, a villamosenergia-tenne- lőkapacitás 4299 MW-tal bő­vült Az elmúlt évben 29,4 mil­lió torma szenet 14,6 millió tonna kőolajat, 53,7 milliárd kWó villamos energiát, 9,5 millió tonna acélt, 11,5 mil­lió tonna cementet 50 ezer db traktort, 55,5 ezer sze­mélygépkocsit termeltek. A mezőgazdaság termelése az 1966—70-es tervidőszak­hoz képest 25 százalékkal nőtt, de az országot sújtó természeti csapás miatt (ár­víz) nem érte el az előirány­zott színvonalat. A szocialista Románia a KGST tagja külkereskedel­mének 44 százalékát a szo­cialista országokkal bonyolít­ja le. A magyar behozatal 3.54 százaléka, a kivitel 2,8 szá­zaléka 1975-ben Romániával bonyolódott le. 1976. szep­temberéig — kereskedelmi áron számítva — 3231,3 mil­lió forint értékű import és 3221,0 millió forint érték export realizálódott. Magyar- ország szerszámgépeket, Rá­ba—Man-motorokat, autóbu­szokat, könnyűipari, vegy­ipari és távközlési berende­zéseket, mérőműszereket^ nö­DECEMBER 16-AN, cső4 törtökön délben a Katar olajsejkség fővárosában még arról volt szó. hogy esetleg meg kell hosszabbítani a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) ta­nácskozását — olyan heve­sek a viták és olyan erősek az ellentétek. Az Arab Emi­rátusok Állatnszövetségének olajügyi minisztere ugyan­ekkor arról a reményről be­szélt, hogy az exportőr or­szágok egyhangú döntést hoznak majd. Ha ez nem tör­ténik meg — szerinte —, az OPEC történetének legvesze-. delmesebb válsága előtt áll. A tanácskozást Katarban nem kellett meghosszabbíta­ni, viszont az OPEC ketté­szakadt. A termelői és ex- portkartell történetében elő­ször nem tudtak egyhangú döntésre jutni az olajáreme­lés tekintetében. Az a rejtett szándék, amely mindeddig megosztotta a szervezetet, most nyílttá változott. Ez kiíejezésre jut a határozat­nak abban a fogalmazásá­ban, hogy két termeiő or­szág. Szaúd-Arábia és áz Arab Emirátusok Államszö­vetsége 5 százalékkal emeli az olaj árát 1977. január el­sejétől kezdve. A többi 11 tagállam úgy döntött, hogy két ütemben lényegesen magasabb áremelést hajt végre. Ezek az országok ja­nuár elsején tíz százalékkal emelik az olaj árát. 1977. jú­lius 1-én pedig újabb 5 szá­zalékkal emelkedik az olaj­ár, összhatásában tehát több mint 15 százalékkal. Új olajárak ELÖLJÁRÓBAN le kell szögezni, hogy a szakadás tényleges mélysége veszélye­sebb lehet az OPEC-re néz­ve, mint ezt a 11:2 arány mutatja. Szaúd-Arábia ugyanis egymaga az összes OPEC-országok termelésé­nek 27 százalékát szolgáltat­ja, az arab emirátusokkal együtt pedig ennek a cso­portnak a termelési részese­dése meghaladja a 30 száza­lékot. Azt is figyelembe kell venni, hogy az OPEC-ben tömörült tagállamok közül Szaúd-Arábiának vannak a legnagyobb olajtartalékai és a legnagyobb, ki nem hasz­nált termelési kapacitása. Ha ennek az országnak az olajipara teljes ütemben kezdene termelni, akkor ké­pes arra, hogy a maga ol­csóbb olajával olajbőséget idézzen elő a tőkés világpia­con. Ez nemcsak az olaj ár­színvonalának lemorzsoló­dásához, hanem az OPEC- kartell összeroppanásához is vezethet. E pillanatban úgy tűnik,' hogy a kartell tagállamai még látnak kompromisszu­mos lehetőséget. Erre mutat az álláspontok bizonyos kö­zelítése. Eredetileg a katari tanácskozásokon Szaúd- Arábia azt akarta elérni, hogy fél esztendeig, tehát 1977. július 1-ig egyáltalá­ban ne változzék az olaj ára. Az úgynevezett „ken ény front” az OPEC en belül (Ide mindenekelőtt Iráni Irak és Líbia tartozik) ere­detileg rendkívül radikális, 20—25 százaléknyi áremelést követelt. A többi országok, s köztük a legnagyobb ter­melők sorában Venezuela, Nigéria, Kuvait és Algéria egyetértettek a lényeges ár­emelés szükségességével, de a mennyiségi kérdéseket óvatosabban közelítették meg. Az első összecsapás után Jamani, Szaúd-Arábia olajügyi minisztere elhagyta a tanácskozást. Hazarepült, hogy uralkodójával tárgyal­jon. Aligha lehet kétséges, hogy meghallgatták az Egye­sült Államok véleményét is, amelynek olajpolitikájával Szaúd-Arábia szorosan együttműködik. E látogatás után a szaúdiak odáig el­mentek, hogv befagyasztás helyett a gyakorlatilag lé­nyegtelen 5 százalékos eme­lésre kerüljön sor. A másik oldal kompromisszumát, amely valamiféle középará­nyost jelentett volna — már nem fogadták el. Így került sor a szakadásra. A NAGYOBB áremelési arány hívei azzal indokolták követeléseiket, hogy a tőkés országokból vásárolt ipar­cikkek ára jelentős mf'-tők­ben emelkedett, s ezt ki kell egyenlíteni. A szaúdiak azzal érveltek, hogy a tőkés vi­lággazdaság fellendülése in­gatag és bizonytalan. Ha az árakat radikálisan emelik, akkor ez fijabb gazdasági visszaeséshez vezethet és növeli az inflációt. Mindkét érvelésben van igazság. A tapasztalatok azonban ugyanakkor azt is mutatják, hogy a tőkés világban a leg­kevésbé az amerikai gazda­ság sínyli meg az olajár emelkedését Részben azért, mert az Egyesült Államok maga is nagy olajtermelő, részben mert egyik legna­gyobb szállítója Kanada, amely nem tagja az OPEC- nek. Nem utolsósorban pedig azért, mert az olajmonopó­liumok nemzetközi kartellje amerikai ellenőrzés alatt áll. Az olajfinomítás és -szállí­tás haszna döntő mértékben ezeknek a monopóliumok­nak a páncélszekrényébe áramlik, az olajtermelő or­szágok fizetési mérlegfeles­legei pedig ugyancsak az amerikai bankokon áramla­nak keresztüL , A MOSTANI szakadás még növeli az Egyesült Államok . kedvező helyzetét. Az arab f ' olaj exportja ugyanis úgy oszlik meg, hogy Washing­ton elsősorban szaúdi olajat vásárol, Nyugat-Európa és Japán pedig azoktól az or­szágoktól, ahol most na­gyobb lesz az áremelkedés. Az amerikaiak viszonylagos előnye tehát az új áremelés­sel tovább nő tőkés ver­senytársaival szemben.-4 -e ü

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents