Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-18 / 299. szám

Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Ezután Vaskó Mihály He­bizvást számíthatunk to- ves megyei képviselő kapott vábbra is. szót. Vaskó Mihály felszólalása risztéit országgyűlés: NflHMHK&L A jövő évi költségvetési előirányzatot tanulmányozva kitűnik, hogy a legfonto­sabb feladatunk: teljesíteni az ötödik ötéves terv első két évére kitűzött célokat. Ez azt jelenti, hogy előbb­re kell lépnünk a termelés hatékonyságának növelésé­ben. a termelési szerkezet korszerűsítésében, a gazda­ságos és versenyképes ter­mékek arányának növelé­sében, s csökkentenünk kell a gazdaságtalan termékek számát. Fontos teendő mondta bevezetőként Vaskó Mihály — az üzem- és munkaszervezés minden le­hetőségének kihasználása. A megyeszékhely 2. szá­mú választókerületének kép­viselője a szűkebb hazánk gazdaságának helyzetét ele­mezve elmondta, hogy a . fejlődés iránya, tenden­ciája a gazdaságpolitikai céljainkkal megegyező. Példaként említette, hogy az ipari termelés növeke­dése az idén több mint hat százalékkal meghaladja az elmúlt évit. A szénbányá­szat, az épitőanyagipar, a gépipar, a könnyűipari ága­zat. valamint szövetkezeti ipar termelése eléri, illetve meghaladja a tervezett nö-. vekedést. — A gépipari, a könnyű­ipari üzemeink és a szö­vetkezeteink jelentős része eredményesen hajtja végre a gyártmányszerkezet kor­szerűsítését. A népgazdasági programhoz kapcsolódó üze­mek teljesítik a jeladatai­kat. Kedvező az — emelte ki hozzászólásában Vaskó Mihály —. hogy a félveze- , tök, a fémcsomagoló esz­közök, a vákuumtechnikai gépek, a ruházati cikkek, a számítástechnikai berende­zések. valamint az autóbusz- iébes'scgváltók gyártása az átlagosnál nagyobb ütemben növekedett. Ez lehetővé tet­te az export, ezen bélül a tőkés export jelentős növe­kedését. Kiemelkedő ered­ményt ért el ebben a mun­kában az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára, a Mátra- vicíéki Fémművek, vala­mint az egri Finomszerel- vénygyár.. Kedvezően ala­kult a könnyűipar export- * termelése is. A további ex­porttervek teljesítésének biztosítéka, hogy megkezdő­dött, az Izzó gyöngyösi gyá­rában az integrált áramkö­rök termelését végző üzem­rész építése, s ugyancsak jól halad a Mátravidéki Fémművek szórópalack-üze­mének beruházása, valamint a Hatvani Konzervgyár re­konstrukciójának tervezése is. A képviselőnk a további­akban arról beszélt, hogy minden nagyobb üzemünk­ben javult a munkaerő­gazdálkodás. s, a termelés növekedése teljes egészé­ben a munkatermelékeny­ség javításának az eredmé­nye. Ennek a függvénye az is, hogy csökkent az alkal­mazotti létszám. Az üze­mek többségénél a munka­verseny, az anyagi érde­keltség. a korábbinál job­ban segítette a termelésnö­vekedését, a termékek mi­nőségének javítását. Felszólalásában Vaskó Mi­hály utalt a megye mező- gazdaságának helyzetére is. Egyebek között hangsúlyoz­ta: — A növénytermesztő gazdaságok eredményei ki­sebbek, a szőlőtermelő és az állattenyésztő gazdaságok eredményei viszont job­bak, mint az előző éviek voltak. Kenyérgabonából 25 százalékkal többet, ta­karmánygabonából viszont három százalékkal keveseb­bet takarítottunk be mint egy évvel ezelőtt. Szőlőből az utóbbi évek legmaga- mbb termését mondhatjuk magunkénak, az átlagter­més 65 mázsa volt hektá­ronként. Kedvező tény az' is, hogy a gazdaságok tíz. százalékkal növelték a zöld­ségtermő területüket. s az aszálykárok pótlására mint­egy 700 hektáron végeztek másodvetést a zöldségfé- lékből Szép eredményt könyvel­hettek el a közös gazdasá­gaink állattenyésztői is: a szarvasmarha-állomány az év folyamán jelentősen nö­vekedett, összesen 1,2 szá­zalékkal. A sertések száma a januári állományt figye­lembe véve mintegy 30 szá­zalékkal nőtt. Mindez azt bizonyítja, hogy a gazdaságpolitikai munka a mezőgazdaságban is cél­tudatosabb lett, erősödött az ellenőrzés. Ehhez tartozik még, hogy az állami szervek gazdaság- szervező ellenőrző; munká­ja lényegesen fejlődött. Mindezek együttes hatása­ként a dolgozók széles ré­tegei ismerték meg közös céljainkat, s vettek részt azok megvalósításában. Tisztelt országgyűlési A népgazdasági terv eredményes végrehajtása azt követeli meg tőlünk — foly­tatta a hozzászólását Vaskó Mihály —, hogy a tervből ránk eső feladatokat ma­radék nélkül teljesítsük a termelőüzemekben, a mun­kapadok mellett, a' földe­ken, az intézményekben és az irányító szervekben egy­aránt. Ez a terv tőlünk, Heves megyeiektől is meg­követeli, hogy a jövőben minden gazdaságban. üzem­ben és munkahelyen feltár­juk a tartalékokat, s egysé­gesen mozgósítsunk céljaink megvalósítása érdekében. A mezőgazdaságban pél­dául — hangsúlyozta a képviselő — szélesebb kör­ben kell alkalmaznunk a korszerű agrotechnikai el­járásokat. A technológiai fegyelem betartásával, s a modern termelési rendsze­rek bevezetésével biztosít­ható ugyanis a hozamok meghatározott növekedésé. Ily módon tovább bővítik, mintegy tíz százalékkal, a zöldségtermő területet. A szakosított állattenyésztő te­lepek kapacitásának teljes kihasználásával, az állat­egészségügyi munka javítá­sával, a tenyésztői munka színvonalának emelésével pedig növeljük a vágóállat­éi a tejtermelést. — A gazdasági feladata­ink azt is megkövetelik tő­lünk, hogy a munkában legyen megfelelő a diffe­renciáltság a nagyobb energiát a leg­lényegesebb, a döntő, a gazdasági fejlődést alapve­tően meghatározó kérdé­sekre fordítsuk.. A gazdasági vezetők is ak­kor cselekszenek helyesen, akkor lesz eredményes a | munkájuk, ha mindig jó ér- I zékkel választják ki a leg- | lényegesebb tennivalókat és arra összpontosítanak. Az 1977. évi tervek ugyanis csak akkor valósíthatók meg, ha az összes meglevő tartalékainkat maximálisan feltárjuk és azokat a fej­lődés szolgálatába állít­juk. — Heves megyében a munkaerő-gazdálkodásban, a termelő berendezések jobb kihasználásában, az átgon­dolt munka- és üzemszerve­zésben, valamint az ex port­import megfogalmazott fel­adataival kapcsolatban van­nak még jelentős tartalé­kok. Tisztelt országgyűlés! Az 1977. évi gzdasági fel­adatai nk nagyok, van egy sor gondunk, de a megoldás feltételei adottak, biztosítot­tak. A népgazdaság helyze­te szilárd, kiálltuk a pró­bát számos éven át, kiáll­tuk az utóbbi évek átlagon felüli megterhelését is. Hogy ma — gondjaink el­lenére — nem kényszerü­lünk az ötéves terv alapve­tő céljainak módosítására, az önmagában is bizonyít­ja a népgazdaságunk meg­alapozottságát. Az a véle­ményünk — mondta hoz­zászólása befejezéseként Vaskó Mihály —, ha a szo­cialista népgazdaság szilárd­Tisztelt országgyűlési — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu­sa 1975. márciusában be­hatóan elemezte a nemzet­közi helyzetet. Ez az elem-' zés ma is helytálló; a nem­zetközi politika fő irányza­ta továbbra is az enyhülés. — A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének ez év novemberé­ben Bukarestben megtartott ülése, amely sokoldalúan elemezte a nemzetközi élet és különösen az európai helyzet alakulását, hasonló következtetésekre jutott. Eu­rópában békés eszközökkel oldották meg a második világháború utáni rendezet­len, fontos kérdéseket; és az európai államok kapcso­latát egyre inkább az egyen­jogú együttműködés szilárd alapjaira helyezik. — Mindezek és más fon­tos események jelzik, hogy az utóbbi években számot­(Munkatársunk telefon je­lentése) : Az első napirend tulajdon­képpen másfél napig tartott, és körülbelül húsz képvise­lő szólalt fel a Jövő eszten­dő költségvetési javaslatával kapcsolatban. Heves megye most különösen kitett ma­gáért, hiszen a törvényjavas­lat bizottsági előadója Sas Kálmán volt, és felszólalt Vaskó Mihály is. A két „fő­szereplő” nyilatkozott mun­katársunknak. Sas Kálmán: — Négyszer szólaltam már fel az országgyűlésen, amióta képviselő vagyok. De ez más volt. még akkor is, ha a szó felelőssége egyformán ter­heli a képviselőt is, és a mi­nisztert is. Tehát: lámpalá­zam volt... Ezt be kell val­lanom. Olyannyira, hogy még az odakészített vizet sem kóstoltam meg... — Mit jelentett a szerep­lés? — Nem szereplés ez. több annál. A javaslatöt előkészí­tő bizottság ülésein nagy vi­ta volt, s e vitát összegezve tettjik oda ajánlásunkat a miniszteri expozé mellé. Vaskó Mihály: — Borsod megyében is voltam képviselő. A mosta­ni felszólalásommal kapcso­latban. .. mondjam, hogy megszoktam a nyilvános sze­replést? Nem könnyű meg­szokni, de nem nehéz a lám­palázat elkerülni. És egyéb­ként is: a téma fontos volt, s úgy éreztem, a megfogal­mazott gondolatok adtak va­lamint a központi — és meg­alapozott — elképzelések tá­mogatásához. k Az ember úgy gondolja, hogy a költségvetési téma száraz, nem sok hozzáfűzni­sága párosul a munka ha­tékonyságának növekedésé­vel a terveink minden­képpen valóra válnak. Klabuzai Miklós (So­mogy), dr. Földvári József (Baranya), Dömötörfy Sán­dor (Zala), dr. Szilágyi Gá­bor (Hajdú-Bihar), Bogó Istvánná (Fejér), Fjiíöp László (Tolna), Pethő Ist­ván (Veszprém) felszólalása után az elnöklő Péter Já­nos a vitát bezárta s meg­adta a szót Faluvégi La­jos pénzügyminiszternek, aki összefoglalta az elhangzot­takat, majd kérte, . hogy az országgyűlés változtatás nélkül fogadja el az 1977. évi költségvetésről beter­jesztett törvényjavaslatot. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 19 77. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot ál­talánosságban és részletei­ben az eredetileg beterjesz­tett összegekkel egyhangú­lag elfogadta. A napirend szerint ez­után következett a külügy­miniszter beszámolója, a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai tévé- kenységéről. Púja Frigyes külügyminiszter emelkedett szólásra. tévőén erősödött a békés egymás mellett élés, a nemzetközi enyhülés alap­ja. Ezen a téren a helyzet sokkal jobb, mint néhány esztendővel ezelőtt volt. — Régi igazság, hogy az enyhülés gyümölcsei nem hullanak az ölünkbe önma- guktól. — Sok múlik azon, mi­képp alakul a jövőben két jelentős tőkés ország, az Egyesült Államok és a Né­met Szövetségi Köztársaság politikája. A béke és a biztonság hasznára lenne, ha az Egyesült Államok új elnöke és az új adminiszt­ráció a realitásokból kiin­dulva folytatná a békés egymás mellett élés politi­káját, amely az európai szo­cialista országok és az Egyesült Államok viszonyát az elmúlt években általá­ban jellemezte. Reméljük, hogy a bonni kormánykoa­líció — a reakciós, konzer­vatív nyomás fokozódása el­lenére — tovább halad a szocialista országokkal való termékeny együttműködés útján. — Az európai biztonsági és együttműködési értekez­let óta eltelt 16 hónap igazolja a záróokmány el­veinek és rendelkezéseinek életképességét. — A Magyar Népköztár­saság kormánya egyetért a záróokmány végrehajtását célzó, sokoldalú kezdemé­nyezésekkel, így azzal is, hogy az európai kontinen­sen bontakoztassunk, ki ha­tékony együttműködést az energiagazdálkodás, a köz­lekedés és a környezetvé­delem ‘terén. . — A béke és a biztonság szempontjából nagy jelen-, tősége van az európai álla­mok széles körű gazdasági együttműködésének. E té­ren nagyobb szerepet kel­lene biztosítani a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség rendezett kapcso­latainak. — A biztonsági és együtt­működési okmányt aláíró, országokban folyamatban van az 1977 nyarán sorra kerülő belgrádi találkozó előkészítése. A magyar kor­mány álláspontja szerint ennek a találkozónak az a feladata, hogy építő szel­lemben összegezze a záró­okmány végrehajtásának ta­pasztalatait és felvázolja az elkövetkező évek műnkéjá-. nak irányait, erősítse a részt vevő országok kölcsö­nös megértését, jó viszo­nyát. Semmiképp 6em len­ne célravezető, ha a talál­kozó a vádaskodások szín­terévé válna. — A fegyverkezési ver­seny megállítása a mai nemzetközi élet egyik köz­ponti problémája. — Teljesen alaptalanok a Szovjetunió és a szocialista országok részéről fenyegető állítólagos veszélyekre való hivatkozások: egyes tőkés országok szélsőséges kato­nai és gazdasági körei en­nek ürügyén akarják elfo­gadtatni kormányaikkal a katonai kiadások szüntelen növelését. A szocialista or­szágok senkit sem fenyeget­nek, ellenkezőleg, minden tőlük telhetőt megtettek és megtesznek azért, hogy gá­tat vessenek a fegyverke­zési versenynek. A külügyminiszter fontos tényként szólt arról, hogy a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületé bukaresti ülésének résztvevői újból ki­nyilatkoztatták : készek a varsói szerződés cs az Észak-atlanti Szövet” ség egyidejű feloszlatására, s első lépésként ezek kat<r nai szervezetének megszüB* tetésére. Púja Frigyes ezután a kö­zel-keleti kérdésről szólva megállapította, hogy az igaz­ságos és a tartós rendezést a genfi konferencia összehívá­sával kell szorgalmazni. A külügyminiszter Latin- Ameri káról szólva a követ­kezőket mondta: a latin- amerikai jobbdldali diktatú­rák kezdenek veszélyes vál­sággóccá válni. A chilei fa­sizmus változatlan hevesség­gel tombol. Követeljük a ka­tonai junta véres terrorjá­nak beszüntetését, a bebör­tönzött hazafiak, közöttük Luis Corvalán szabadonbo- csátását. A feljett tőkés országok­kal való kapcsolatunkról el­mondotta, hogy azok álta­lában rendezettek, kiemelke­dően jól alakultak a kétol­dalú kapcsolatok Finnor­szággal és Ausztriával. Utalt a közelmúltban és a közeljö­vőben lezajlott, illetve sor­ra kerülő magas szintű láto­gatásokra többek között Ká­dár János közelgő NSZK-be- li útjára. A külügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az előterjesztett beszámolót vi­tassa meg és fogadja el. Barcs Sándor (Budapest), dr. Káldy Zoltán (Budapest), Réger Antal (Pest), Nagy Miklós (Pest) hozzászólása után az elnöklő Apró Antal a vitát bezárta és ismét megadta a szót Púja Frigyes­nek. A külügyminiszter vá­lasza után az országgyűlés határozatot hozott: jóváha­gyólag tudomásul vette a külügyminiszter beszámoló­ját a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai te­vékenységéről. Ezt követően Riss Je nö budapesti képviselő interpel­lációja hangzott el, amelyre dr. Polinszky Károly mi­niszter válaszolt, amit az or­szággyűlés plénuma tudomá­sul vett. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka — amelynek máso­dik napján felváltva elnö­költ Apró Antal, Inokai Já­nos, Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. valót kíván, de — csak gon­dolja. Akik nyomon követik az idei téli ülésszak esemé­nyeit, az elhangzott vélemé­nyeket. érzik, tudják, hogy nagyon is emberi kérdések kaptak hangsúlyt. Különösen akkor vált mindez nyilvánvalóvá, ami­kor elhangzott Faluvégi La­jos pénzügyminiszter vá­laszbeszéde. Érdemes vele együtt hangsúlyozni: az eredményekhez szükséges, hogy tudjunk támaszkodni a velünk együtt aktívan dolgo­zókra. De — tette hozzá — az is fontos, hogy akikre tá­maszkodni lehet, elsősorban ők kapják a kézzelfogható, az elismerő ösztönzést. S tet­szett az a gondolat is, hogy ne valami álfilantrópikus ál­láspont szerint a szekeret csak tessék-lássék húzók kö­rülményeit javítsuk, hanem igenis a két kézzel és teljes szívvel mellettünk állók kap­ják meg a társadalom elis­merését. Hever Lajos képviselőnk is ezt hangsúlyozta, amikor be­szélgettünk. — A parlamenti munka­stílus legszebb formájúi volt ez a vita. Minden formali­tástól mentesen, őszintén — s a legfontosabb — önkriti­kusan foglalkozott az ülés a közös, és a nagyon fontos dolgainkkal. k Az egyik szünetben Avar István színművész — me­gyénk szülötte — beszélge­tett az újságírókkal. Felszó­lalása elgondolkodtató volt. Miért nincs Nemzeti Szín­házunk? Miért van szüksé­günk idegen művészek in­dokolatlan szerepeltetésére? A vélemények megoszlottak, s talán nem volt egyértelmű a válasz, de — ahogy Avar István mondta — olyan té­ma ez, amelyet a végső megoldásig melegen kell tar­tani. Szó esett éppen a Nem­zeti Színházzal kapcsolat­ban, hogy egy nagyobb ará­nyú társadalmi összefogás és a központi segítség megold­hatná a régen vajúdó kér­dést. A szünetben Szabolcs megyei képviselők között hallottam a megjegyzést: „Ha Szabolcs megyére szük­ség lesz ebben az összefogás­ban, ott leszünk az elsők kö­zött.” Reméljük. Heves me­gye sem fog majdan hiányoz- ni... Az ebédszünet másfél órás a Parlamentben. Ilyenkor persze még több a lehetőség a gondolatok kicseréléséhez, az épület bemutatásához a vendégek számára, mint tet­te ezt Fodor Istvánná is. Ter­mészetesen az újságíró is kap ötleteket egy-egv parla­menti kuriózumhoz. Nováko- vits András vezető operatőr mély lélegzetet vesz, simít egyet az ülésterem közepén lévő kamerán, aztán pihen­ni szándékozik egy-két per­cet. Ekkor akadtunk össze. A sajtó munkatársai kis csa­ládot képviselnek már itt. A munkája után érdeklőd­tem. — Amióta van az ország­ban tévé, minden országgyű­lésen itt vagyok. Meg min­den kongresszuson és na­gyobb tanácskozáson. A ve­zető operatőrnek ez a sorsa, mert valamennyi — azaz három — kameránál vezető operatőr dolgozik, míg az épület mellett parkírozó stúdiókocsiban Eck T. Imre rendező irányítja a felvételt. — Sztori ? ... — Ezeket hagyjuk. Kép-í zeld. egyszer az egyik film­operatőr fel lökte a ka­merámat. Ilyen sztorit mondjak? Pedig szere­tek nevetni, de az ilyenen valahogy nem tu­dok. Egy alapigazság van: amikor valahova becélzom a kamerát, a nők, már a képviselőnők, azonnal meg­igazítják a hajukat, a férfi­ak pedig gondterheltekké válnak.., k Miközben a tudósításomat írom, folyik Púja Frigyes külügyminiszter tájékoztató­ja a külpolitokai kérdések­ről. A diplomáciai páholyok természetesen most sem üre­sek. Ez az utolsó napirend, és néhány • felszólalás után az országgyűlés elnöke be­zárja az idei, utolsó üléssza­kot. Itt tegnap már szilvesz­ter volt: a képviselők boldog új évet kívántak egymásnak. Miből áll a T. Ház-féle BU- ÉK? Erről maga az ülésszak eredménye és az itt elhang­zott gondolatok többet mon­danak! Kátai Gábor 1976. december 18., szombat Púja Frigyes beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents