Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-18 / 299. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Ezután Vaskó Mihály Hebizvást számíthatunk to- ves megyei képviselő kapott vábbra is. szót. Vaskó Mihály felszólalása risztéit országgyűlés: NflHMHK&L A jövő évi költségvetési előirányzatot tanulmányozva kitűnik, hogy a legfontosabb feladatunk: teljesíteni az ötödik ötéves terv első két évére kitűzött célokat. Ez azt jelenti, hogy előbbre kell lépnünk a termelés hatékonyságának növelésében. a termelési szerkezet korszerűsítésében, a gazdaságos és versenyképes termékek arányának növelésében, s csökkentenünk kell a gazdaságtalan termékek számát. Fontos teendő mondta bevezetőként Vaskó Mihály — az üzem- és munkaszervezés minden lehetőségének kihasználása. A megyeszékhely 2. számú választókerületének képviselője a szűkebb hazánk gazdaságának helyzetét elemezve elmondta, hogy a . fejlődés iránya, tendenciája a gazdaságpolitikai céljainkkal megegyező. Példaként említette, hogy az ipari termelés növekedése az idén több mint hat százalékkal meghaladja az elmúlt évit. A szénbányászat, az épitőanyagipar, a gépipar, a könnyűipari ágazat. valamint szövetkezeti ipar termelése eléri, illetve meghaladja a tervezett nö-. vekedést. — A gépipari, a könnyűipari üzemeink és a szövetkezeteink jelentős része eredményesen hajtja végre a gyártmányszerkezet korszerűsítését. A népgazdasági programhoz kapcsolódó üzemek teljesítik a jeladataikat. Kedvező az — emelte ki hozzászólásában Vaskó Mihály —. hogy a félveze- , tök, a fémcsomagoló eszközök, a vákuumtechnikai gépek, a ruházati cikkek, a számítástechnikai berendezések. valamint az autóbusz- iébes'scgváltók gyártása az átlagosnál nagyobb ütemben növekedett. Ez lehetővé tette az export, ezen bélül a tőkés export jelentős növekedését. Kiemelkedő eredményt ért el ebben a munkában az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára, a Mátra- vicíéki Fémművek, valamint az egri Finomszerel- vénygyár.. Kedvezően alakult a könnyűipar export- * termelése is. A további exporttervek teljesítésének biztosítéka, hogy megkezdődött, az Izzó gyöngyösi gyárában az integrált áramkörök termelését végző üzemrész építése, s ugyancsak jól halad a Mátravidéki Fémművek szórópalack-üzemének beruházása, valamint a Hatvani Konzervgyár rekonstrukciójának tervezése is. A képviselőnk a továbbiakban arról beszélt, hogy minden nagyobb üzemünkben javult a munkaerőgazdálkodás. s, a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység javításának az eredménye. Ennek a függvénye az is, hogy csökkent az alkalmazotti létszám. Az üzemek többségénél a munkaverseny, az anyagi érdekeltség. a korábbinál jobban segítette a termelésnövekedését, a termékek minőségének javítását. Felszólalásában Vaskó Mihály utalt a megye mező- gazdaságának helyzetére is. Egyebek között hangsúlyozta: — A növénytermesztő gazdaságok eredményei kisebbek, a szőlőtermelő és az állattenyésztő gazdaságok eredményei viszont jobbak, mint az előző éviek voltak. Kenyérgabonából 25 százalékkal többet, takarmánygabonából viszont három százalékkal kevesebbet takarítottunk be mint egy évvel ezelőtt. Szőlőből az utóbbi évek legmaga- mbb termését mondhatjuk magunkénak, az átlagtermés 65 mázsa volt hektáronként. Kedvező tény az' is, hogy a gazdaságok tíz. százalékkal növelték a zöldségtermő területüket. s az aszálykárok pótlására mintegy 700 hektáron végeztek másodvetést a zöldségfé- lékből Szép eredményt könyvelhettek el a közös gazdaságaink állattenyésztői is: a szarvasmarha-állomány az év folyamán jelentősen növekedett, összesen 1,2 százalékkal. A sertések száma a januári állományt figyelembe véve mintegy 30 százalékkal nőtt. Mindez azt bizonyítja, hogy a gazdaságpolitikai munka a mezőgazdaságban is céltudatosabb lett, erősödött az ellenőrzés. Ehhez tartozik még, hogy az állami szervek gazdaság- szervező ellenőrző; munkája lényegesen fejlődött. Mindezek együttes hatásaként a dolgozók széles rétegei ismerték meg közös céljainkat, s vettek részt azok megvalósításában. Tisztelt országgyűlési A népgazdasági terv eredményes végrehajtása azt követeli meg tőlünk — folytatta a hozzászólását Vaskó Mihály —, hogy a tervből ránk eső feladatokat maradék nélkül teljesítsük a termelőüzemekben, a munkapadok mellett, a' földeken, az intézményekben és az irányító szervekben egyaránt. Ez a terv tőlünk, Heves megyeiektől is megköveteli, hogy a jövőben minden gazdaságban. üzemben és munkahelyen feltárjuk a tartalékokat, s egységesen mozgósítsunk céljaink megvalósítása érdekében. A mezőgazdaságban például — hangsúlyozta a képviselő — szélesebb körben kell alkalmaznunk a korszerű agrotechnikai eljárásokat. A technológiai fegyelem betartásával, s a modern termelési rendszerek bevezetésével biztosítható ugyanis a hozamok meghatározott növekedésé. Ily módon tovább bővítik, mintegy tíz százalékkal, a zöldségtermő területet. A szakosított állattenyésztő telepek kapacitásának teljes kihasználásával, az állategészségügyi munka javításával, a tenyésztői munka színvonalának emelésével pedig növeljük a vágóállatéi a tejtermelést. — A gazdasági feladataink azt is megkövetelik tőlünk, hogy a munkában legyen megfelelő a differenciáltság a nagyobb energiát a leglényegesebb, a döntő, a gazdasági fejlődést alapvetően meghatározó kérdésekre fordítsuk.. A gazdasági vezetők is akkor cselekszenek helyesen, akkor lesz eredményes a | munkájuk, ha mindig jó ér- I zékkel választják ki a leg- | lényegesebb tennivalókat és arra összpontosítanak. Az 1977. évi tervek ugyanis csak akkor valósíthatók meg, ha az összes meglevő tartalékainkat maximálisan feltárjuk és azokat a fejlődés szolgálatába állítjuk. — Heves megyében a munkaerő-gazdálkodásban, a termelő berendezések jobb kihasználásában, az átgondolt munka- és üzemszervezésben, valamint az ex portimport megfogalmazott feladataival kapcsolatban vannak még jelentős tartalékok. Tisztelt országgyűlés! Az 1977. évi gzdasági feladatai nk nagyok, van egy sor gondunk, de a megoldás feltételei adottak, biztosítottak. A népgazdaság helyzete szilárd, kiálltuk a próbát számos éven át, kiálltuk az utóbbi évek átlagon felüli megterhelését is. Hogy ma — gondjaink ellenére — nem kényszerülünk az ötéves terv alapvető céljainak módosítására, az önmagában is bizonyítja a népgazdaságunk megalapozottságát. Az a véleményünk — mondta hozzászólása befejezéseként Vaskó Mihály —, ha a szocialista népgazdaság szilárdTisztelt országgyűlési — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa 1975. márciusában behatóan elemezte a nemzetközi helyzetet. Ez az elem-' zés ma is helytálló; a nemzetközi politika fő irányzata továbbra is az enyhülés. — A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ez év novemberében Bukarestben megtartott ülése, amely sokoldalúan elemezte a nemzetközi élet és különösen az európai helyzet alakulását, hasonló következtetésekre jutott. Európában békés eszközökkel oldották meg a második világháború utáni rendezetlen, fontos kérdéseket; és az európai államok kapcsolatát egyre inkább az egyenjogú együttműködés szilárd alapjaira helyezik. — Mindezek és más fontos események jelzik, hogy az utóbbi években számot(Munkatársunk telefon jelentése) : Az első napirend tulajdonképpen másfél napig tartott, és körülbelül húsz képviselő szólalt fel a Jövő esztendő költségvetési javaslatával kapcsolatban. Heves megye most különösen kitett magáért, hiszen a törvényjavaslat bizottsági előadója Sas Kálmán volt, és felszólalt Vaskó Mihály is. A két „főszereplő” nyilatkozott munkatársunknak. Sas Kálmán: — Négyszer szólaltam már fel az országgyűlésen, amióta képviselő vagyok. De ez más volt. még akkor is, ha a szó felelőssége egyformán terheli a képviselőt is, és a minisztert is. Tehát: lámpalázam volt... Ezt be kell vallanom. Olyannyira, hogy még az odakészített vizet sem kóstoltam meg... — Mit jelentett a szereplés? — Nem szereplés ez. több annál. A javaslatöt előkészítő bizottság ülésein nagy vita volt, s e vitát összegezve tettjik oda ajánlásunkat a miniszteri expozé mellé. Vaskó Mihály: — Borsod megyében is voltam képviselő. A mostani felszólalásommal kapcsolatban. .. mondjam, hogy megszoktam a nyilvános szereplést? Nem könnyű megszokni, de nem nehéz a lámpalázat elkerülni. És egyébként is: a téma fontos volt, s úgy éreztem, a megfogalmazott gondolatok adtak valamint a központi — és megalapozott — elképzelések támogatásához. k Az ember úgy gondolja, hogy a költségvetési téma száraz, nem sok hozzáfűznisága párosul a munka hatékonyságának növekedésével a terveink mindenképpen valóra válnak. Klabuzai Miklós (Somogy), dr. Földvári József (Baranya), Dömötörfy Sándor (Zala), dr. Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar), Bogó Istvánná (Fejér), Fjiíöp László (Tolna), Pethő István (Veszprém) felszólalása után az elnöklő Péter János a vitát bezárta s megadta a szót Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek, aki összefoglalta az elhangzottakat, majd kérte, . hogy az országgyűlés változtatás nélkül fogadja el az 1977. évi költségvetésről beterjesztett törvényjavaslatot. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 19 77. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint ezután következett a külügyminiszter beszámolója, a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai tévé- kenységéről. Púja Frigyes külügyminiszter emelkedett szólásra. tévőén erősödött a békés egymás mellett élés, a nemzetközi enyhülés alapja. Ezen a téren a helyzet sokkal jobb, mint néhány esztendővel ezelőtt volt. — Régi igazság, hogy az enyhülés gyümölcsei nem hullanak az ölünkbe önma- guktól. — Sok múlik azon, miképp alakul a jövőben két jelentős tőkés ország, az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság politikája. A béke és a biztonság hasznára lenne, ha az Egyesült Államok új elnöke és az új adminisztráció a realitásokból kiindulva folytatná a békés egymás mellett élés politikáját, amely az európai szocialista országok és az Egyesült Államok viszonyát az elmúlt években általában jellemezte. Reméljük, hogy a bonni kormánykoalíció — a reakciós, konzervatív nyomás fokozódása ellenére — tovább halad a szocialista országokkal való termékeny együttműködés útján. — Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eltelt 16 hónap igazolja a záróokmány elveinek és rendelkezéseinek életképességét. — A Magyar Népköztársaság kormánya egyetért a záróokmány végrehajtását célzó, sokoldalú kezdeményezésekkel, így azzal is, hogy az európai kontinensen bontakoztassunk, ki hatékony együttműködést az energiagazdálkodás, a közlekedés és a környezetvédelem ‘terén. . — A béke és a biztonság szempontjából nagy jelen-, tősége van az európai államok széles körű gazdasági együttműködésének. E téren nagyobb szerepet kellene biztosítani a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség rendezett kapcsolatainak. — A biztonsági és együttműködési okmányt aláíró, országokban folyamatban van az 1977 nyarán sorra kerülő belgrádi találkozó előkészítése. A magyar kormány álláspontja szerint ennek a találkozónak az a feladata, hogy építő szellemben összegezze a záróokmány végrehajtásának tapasztalatait és felvázolja az elkövetkező évek műnkéjá-. nak irányait, erősítse a részt vevő országok kölcsönös megértését, jó viszonyát. Semmiképp 6em lenne célravezető, ha a találkozó a vádaskodások színterévé válna. — A fegyverkezési verseny megállítása a mai nemzetközi élet egyik központi problémája. — Teljesen alaptalanok a Szovjetunió és a szocialista országok részéről fenyegető állítólagos veszélyekre való hivatkozások: egyes tőkés országok szélsőséges katonai és gazdasági körei ennek ürügyén akarják elfogadtatni kormányaikkal a katonai kiadások szüntelen növelését. A szocialista országok senkit sem fenyegetnek, ellenkezőleg, minden tőlük telhetőt megtettek és megtesznek azért, hogy gátat vessenek a fegyverkezési versenynek. A külügyminiszter fontos tényként szólt arról, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé bukaresti ülésének résztvevői újból kinyilatkoztatták : készek a varsói szerződés cs az Észak-atlanti Szövet” ség egyidejű feloszlatására, s első lépésként ezek kat<r nai szervezetének megszüB* tetésére. Púja Frigyes ezután a közel-keleti kérdésről szólva megállapította, hogy az igazságos és a tartós rendezést a genfi konferencia összehívásával kell szorgalmazni. A külügyminiszter Latin- Ameri káról szólva a következőket mondta: a latin- amerikai jobbdldali diktatúrák kezdenek veszélyes válsággóccá válni. A chilei fasizmus változatlan hevességgel tombol. Követeljük a katonai junta véres terrorjának beszüntetését, a bebörtönzött hazafiak, közöttük Luis Corvalán szabadonbo- csátását. A feljett tőkés országokkal való kapcsolatunkról elmondotta, hogy azok általában rendezettek, kiemelkedően jól alakultak a kétoldalú kapcsolatok Finnországgal és Ausztriával. Utalt a közelmúltban és a közeljövőben lezajlott, illetve sorra kerülő magas szintű látogatásokra többek között Kádár János közelgő NSZK-be- li útjára. A külügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az előterjesztett beszámolót vitassa meg és fogadja el. Barcs Sándor (Budapest), dr. Káldy Zoltán (Budapest), Réger Antal (Pest), Nagy Miklós (Pest) hozzászólása után az elnöklő Apró Antal a vitát bezárta és ismét megadta a szót Púja Frigyesnek. A külügyminiszter válasza után az országgyűlés határozatot hozott: jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter beszámolóját a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai tevékenységéről. Ezt követően Riss Je nö budapesti képviselő interpellációja hangzott el, amelyre dr. Polinszky Károly miniszter válaszolt, amit az országgyűlés plénuma tudomásul vett. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka — amelynek második napján felváltva elnökölt Apró Antal, Inokai János, Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. valót kíván, de — csak gondolja. Akik nyomon követik az idei téli ülésszak eseményeit, az elhangzott véleményeket. érzik, tudják, hogy nagyon is emberi kérdések kaptak hangsúlyt. Különösen akkor vált mindez nyilvánvalóvá, amikor elhangzott Faluvégi Lajos pénzügyminiszter válaszbeszéde. Érdemes vele együtt hangsúlyozni: az eredményekhez szükséges, hogy tudjunk támaszkodni a velünk együtt aktívan dolgozókra. De — tette hozzá — az is fontos, hogy akikre támaszkodni lehet, elsősorban ők kapják a kézzelfogható, az elismerő ösztönzést. S tetszett az a gondolat is, hogy ne valami álfilantrópikus álláspont szerint a szekeret csak tessék-lássék húzók körülményeit javítsuk, hanem igenis a két kézzel és teljes szívvel mellettünk állók kapják meg a társadalom elismerését. Hever Lajos képviselőnk is ezt hangsúlyozta, amikor beszélgettünk. — A parlamenti munkastílus legszebb formájúi volt ez a vita. Minden formalitástól mentesen, őszintén — s a legfontosabb — önkritikusan foglalkozott az ülés a közös, és a nagyon fontos dolgainkkal. k Az egyik szünetben Avar István színművész — megyénk szülötte — beszélgetett az újságírókkal. Felszólalása elgondolkodtató volt. Miért nincs Nemzeti Színházunk? Miért van szükségünk idegen művészek indokolatlan szerepeltetésére? A vélemények megoszlottak, s talán nem volt egyértelmű a válasz, de — ahogy Avar István mondta — olyan téma ez, amelyet a végső megoldásig melegen kell tartani. Szó esett éppen a Nemzeti Színházzal kapcsolatban, hogy egy nagyobb arányú társadalmi összefogás és a központi segítség megoldhatná a régen vajúdó kérdést. A szünetben Szabolcs megyei képviselők között hallottam a megjegyzést: „Ha Szabolcs megyére szükség lesz ebben az összefogásban, ott leszünk az elsők között.” Reméljük. Heves megye sem fog majdan hiányoz- ni... Az ebédszünet másfél órás a Parlamentben. Ilyenkor persze még több a lehetőség a gondolatok kicseréléséhez, az épület bemutatásához a vendégek számára, mint tette ezt Fodor Istvánná is. Természetesen az újságíró is kap ötleteket egy-egv parlamenti kuriózumhoz. Nováko- vits András vezető operatőr mély lélegzetet vesz, simít egyet az ülésterem közepén lévő kamerán, aztán pihenni szándékozik egy-két percet. Ekkor akadtunk össze. A sajtó munkatársai kis családot képviselnek már itt. A munkája után érdeklődtem. — Amióta van az országban tévé, minden országgyűlésen itt vagyok. Meg minden kongresszuson és nagyobb tanácskozáson. A vezető operatőrnek ez a sorsa, mert valamennyi — azaz három — kameránál vezető operatőr dolgozik, míg az épület mellett parkírozó stúdiókocsiban Eck T. Imre rendező irányítja a felvételt. — Sztori ? ... — Ezeket hagyjuk. Kép-í zeld. egyszer az egyik filmoperatőr fel lökte a kamerámat. Ilyen sztorit mondjak? Pedig szeretek nevetni, de az ilyenen valahogy nem tudok. Egy alapigazság van: amikor valahova becélzom a kamerát, a nők, már a képviselőnők, azonnal megigazítják a hajukat, a férfiak pedig gondterheltekké válnak.., k Miközben a tudósításomat írom, folyik Púja Frigyes külügyminiszter tájékoztatója a külpolitokai kérdésekről. A diplomáciai páholyok természetesen most sem üresek. Ez az utolsó napirend, és néhány • felszólalás után az országgyűlés elnöke bezárja az idei, utolsó ülésszakot. Itt tegnap már szilveszter volt: a képviselők boldog új évet kívántak egymásnak. Miből áll a T. Ház-féle BU- ÉK? Erről maga az ülésszak eredménye és az itt elhangzott gondolatok többet mondanak! Kátai Gábor 1976. december 18., szombat Púja Frigyes beszéde
