Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-01 / 284. szám
^AWAAWAAAAAAA^AAAAAAWAAAAAíVSAA^VVWWWVWWVWVWWVW/ I Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Kampány után MEG NÉHÁNY HÉT és beiktatják magas hivatalába James Cartert, az Egyesült Államok új elnökét. Világszerte érthető várakozás előzi meg az elnök első megnyilatkozásait. De vajon jogos-e „első megnyilatkozásokról” beszélni? Hiszen az Egyesült Államok politikai porondja olyan, hogy minden jelölt több hónapos kampány alatt fejti ki nézeteit a bel- és külpolitika legfontosabb kérdéseiről, végül is — legalábbis elméletben — ennek alapján mondanak személyére nemet vagy igent a választók. Csakhogy mindaz, amit a jelöltek a kampány alatt mondanak, buboréknak bizonyul. Ez sommás megállapítás, mégsem újságírói túlzás, hanem a teljes igazság: az amerikai politikai gyakorlat sokszorosan bebizonyosodott modellje. Annyira az, hogy az amerikai szokásjog szerint a választások után a megválasztott elnöktől a sajtó sem kéri számon, amit a kampány alatt ígért. Hiszen azt egyedül és kizárólag megválasztása érdekében ígérte, és ki veszi azt komolyan?. AMIT AZONBAN a már megválasztott elnök mond, azt nagyon is jegyzik az amerikai és a nemzetközi politikai tőzsdén. És James Carter most ennek az általa is kitűnően ismert igazságnak a fényében nyilatkozott az egyik legnagyobb televízióhálózatnak, a CBS-nek. Mintegy nyitányaként annak a korszaknak, amelyben a külpolitikai természetű állásfoglalások már nem a szavazókra sandítva vagy netán kacsintva hangzanak el, hanem — valóban diplomáciai, külpolitikai motívumok alapján. Az új elnöknek ezt az első minden értelemben komolyan veendő nyilatkozatát bizonyos konstruktív elemek jellemezték. Nem kevesebbet jelentett ki, mint azt, hogy a második SALT-egyezményt már hónapokkal ezelőtt meg lehetett volna kötni, és az az amerikai fél — a korábbi kormány — hibájából nem jött létre. Azt is elmondta, hogy derűlátó a szovjet- amerikai kapcsolatokat illetően. HA A KAMPÁNY kötöttségeitől immár megszabadult politikus valóban a feszültség enyhítésére törekszik, minden oka megvan a derűlátásra: a Szovjetunió a jövőben is kész a kapcsolatok fejlesztésére. EGK-csiícstafáíkozó ! Szolidaritás a súlyos helyzetbe jutóit tagállamokkal? Hágában kedden délután befejeződött a kilenc közös piaci állam kormányfőinek idei harmadik tanácskozása. Az EGK tanácskozásának ülését ezúttal, szinte teljes egészében a gazdasági kérdéseknek szentelték. Érdemi megállapodást azonban nem értek el. csupán elvi egyetértésre jutottak néhány kérdésben. A kormányfők kénytelenek voltak megállapítani, hogy a gazdasági fellendülés visszatértében vetett korábbi reményeik korántsem váltak be teljes mértékben. 1976 második felében a gazdasági fejlődés ismét lelassult, a munkanélküliek száma emelkedett, az infláció növekedésének üteme alig csökkent. A jövő évi terveket veszélyezteti a nyersanyagok és mindenekelőtt a nyersolaj árának várható emelkedése — bár. ezt a tanácskozáson elfogadott nyilatkozat nem említi meg ebben a formábanA kormányfők végül is a Közös Piac gazdasági, szolidaritásának megerősítését javasolták a válság ellenszeréül a következmények csökkentése érdekében. A szolidaritás megnövelésével kapcsolatos állásfoglalás magában foglalja Schmidt bonni kancellár követeléseit a nagyobb gazdasági fegyelemre vonatkozóan. Ä miniszterelnökök megállapították, hogy a tagállamok gazdasága sokszor egymással ellentétes irányban fejlődik és ennek kiküszöbölését szorgalmazták. Különösen nagy gondot jelent számukra az a tény, hogy néhány tagállam a többieknél is súlyosabb helyzetbe jutott, pénzügyi és gazdasági téren egyaránt Az energiagazdálkodás terén a kormányfők — elsősorban Giscard d’Estaing javaslatára — takarékossági intézkedéseket helyeztek kilátásba. Asszad Egyiptomba látogat A damaszkuszi rádió vasárnapi közlése után kedden az Al Ahram című félhivatalos egyiptomi lap is arról ad hírt, hogy Asszad szíriai államfő Egyiptomba látogat A kairói lap közli az utazás időpontját is: a két kormány hétfői megegyezése értelmében a szíriai—egyiptomi csúcstalálkozó december 11-én kezdődik az egyiptomi fővárosban. A tárgyalások központi témája diplomáciai források szerint a genfi közel-keleti konferencia felújításának lehetősége lesz. Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök múlt heti damaszkuszi látogatása idején — diplomáciai források szerint a szíriai vezetőkkel folytatott tárgyalásain a két fél egyetértett a genfi konferencia összehívásának szükségességében. Az egyiptomi Mena hír- ügynökség jelentése szerint hétfőn Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter fogadta Nyikolaj Poljakovot, a Szovjetunói kairói nagykövetét Hírek szerint e megbeszélés középpontjában is a genfi értekezlet munkájának felújítása állt. Ugyancsak hétfőn az egyiptomi külügyminiszter fogadta Hermann Eilts amerikai nagykövetet isPárizsi morzsák 2. A Kotre-Dame-ban is a pénz az isten A Szajna-parton iszonyatos hosszú horgászbotokkal pe- cáznak a párizsiak. Sokan közben, vagy utána csoportosan és hangosan megbeszélik a lóversenyek várható eredményeit, tippelnek a befutókra és állítólag az is előfordul, hogy rendőrt kell hívni a „vitatkozókhoz”. A fővárosban viszonylag sok a női rendőr, a „Céklák”, ahogyan céklászínű ruhájukról becézik őket A lóversenyekre úgyszólván minden utcasarkon lehet fogadni Totó szerű szelvényeken és természetesen veszíteni és nyerni is. A városjárás során —kevés itt járó magyar nézi meg — a Szajna-parton található XI. Rákóczi Ferenc hajdani lakóházát, amely házat a párizsiak ma is úgy ismernek, mint Erdély hercegének palotáját Az akkori francia királyi udvar értékmestere, a ház tulajdonosa, mindig előkelő személyiségnek adta ki bérbe a házát, így 1714-ben a Magyarországról menekülni kényszerült „Nagyságos Fejedelemnek”. A Szent Mihály útján hajszál híján hogy el nem ütött minket kis mopedjával egy diák. akik a legforgalmasabb helyeken ezrével és tízezrével a szó szoros értelmében rohangásznak, megelőzve, és kitriblizve a még cammogó Merciket, Jaguárokat, Musztángokat és egyebeket is. A Notre-Dame-ban éppen a tízórai vasárnapi mise folyt, de az oldalhajókon a turisták, a képárusok, a per- selyezők. a fiimezők, a fotósok csinálták a ceremóniát — Itt a lélegzetet sem adják ingyen — mondta kísérőnk és máris „rohantunk” a város másik végére a mintegy 20 kilométerre levő hatalmas élelmiszeripari kiállításra. Közel kétórányi WJ6. december L» szerda idő alatt ért ki velünk a taxi, közben jutott idő a nézelődésre is. — Tetszenek-e a párizsi nők? — Nem! A divattól alig látni őket. Minden nő csizmában jár, és lódén anyagból készült magas nyakú hosszú ruhát hord. A kiállítási csarnokokat öt emelet mélységben mozgólépcsők kötik össze, ahol ezúttal felvonult a nyugati világ úgyszólván egész élelmiszeripara. A Sid'ál cég árusítja a magyar vadakat Nyulak, szarvasok, vaddisznók. fácánok, fürjek és csigák sorakoztak a hatalmas hűtőkben az elképzelhetőnél is ízlésesebben kozmetikázva, csomagolva. A MA VAD vezérigazgatója nyugati üzletfeleivel tárgyalt és mint később kiderült, nagyszerű üzletlehetőségek kínálkoztak áruinkra, hallatlan irántuk az érdeklődés. E kiállítás és a kötött üzletek igazolták — hogy a magyar vadgazdálkodás eredményeként —milyen jelentős bevételekhez juthatunk, hiszen áruink keresették úgyszólván az egész világon. A hatalmas kiállítőesar- nokban. az üzleti tárgyalásokban, szinte érezni lehetett a pénz szagát. — Parancsoljon uram! Tessék parancsoljon. Talán egy kis kóstolót a sajtjaimból — tessékelt befelé minket is a sajtgyáros, de abban a pillanatban, amikor észrevette, hogy csupán nézelődünk, egyszerűen nullává váltunk a szemében. — Ja barátom! Itt tekintélye. hatalma, ereje csak a pénznek van. Itt a pénz az Isten! Franciaországban különben mintegy háromszáz féle sajtot gyártanak és külkereskedőink jóvoltából mai gunk is megkóstolhattunk közülük legalább huszonötöt. A káprázatosán fényes és ízléses kirakatokban, hűtőkben, meghökkentően előkelő és ötletes csomagolásban megtalálható itt minden, ami csak az élelmiszer fogalmába tartozik. Óriási a konkurreru cia. A sikerért, a pénzért itt aztán ugyancsak meg kell dolgozniuk a cégeknek. Beszélgettünk , érdeklődtünk az árakról is: Egy szakmunkás havi bére Francia- országban most havi 3500 frank. Egy építőipari segédmunkásé 2500. Egy kiló marhahús 28—34 frank köi- zött mozog, a sertés „olcsóbb”, hiszen a karaj ára 25 frank. A húsárak hetenként emelkednek de az inflációt más vonatkozásban is saját bőrén érzékenyen érzi a vásárló". Egy kiló liszt most 3,5 Fr ég 1,60 Fr egy liter tej ára. Az a magyar, aki az árakról tájékoztat elmeséli, hogy tegnap hívott orvost a feleségéhez, aki egy kihívásért, egy rutinvizsgálatért és receptfelírásért 80 frankot kért Tőle hallottuk, hogy a külvárosban egy 80 négyzetméternyi lakás havi lakbére 600—700, míg a belvárosban 2500 frank körüli összeg Mindez érvényes volt november 21-én. Franciaországban á kultúra sem olcsó mulatság A legolcsóbb mozijegy 12 frank, az Operába száz frankon felüliek a jegyek. Láttunk egy revüműsort a „Párizsi Kaszinóban”. amely a főváros „menő” helyei közé tartozik, ahol az egyik oldalpáholyba kaptunk jegyet, darabonként 100 frankért. Párizs szórakoztató iparának központja a Pigalleés környéke. A „bűnös várost” ennek alapján képzeli el az idegen, így azután főképpen külföldiek lepik el esténként szórakozóhelyeit Kávéházak, éjszakai lokálok, strip-tease bárok mozik sorakoznak egymás mellett, garniszállókkal vannak tele a környező utcák. Az este és az éjszaka itt csillogó, a nappal a kosz, a szemét miatt kiábrándító. Az éjjeli műsorokra a belépő, szerény vacsorával együtt 150 frank körül mozog. Franciák alig járnak a Pigállra. De az idegenek is legfeljebb egy- szer-kétszer nézik meg és járják végig ezt a hazug ro- mantikájú világot. Párizs szórakoztató iparáról nem lehet beszélni anélkül, hogy a Moulin Rougét ne említenénk. (Vörös Malom; Boulevard de Clichy, 82. szám). A „malom” vitorlái esténként vörös neonfényben forognak. Az 1889 óta működő Moulin Rouge egyik fele mozi, másik fele mulató, ahol üzletileg kiaknázott erotika adja a műsor gerincét 1937-ben érdektelenség miatt be kellett zárni. Most új fényben és pompában ragyog és minden eddiginél alaposabban vámolják meg vezetői a kíváncsi idegent. Kedves ismerősünk és kalauzunk jóvoltából egy_két „csemegét” is sikerült megnéznünk a néhány nap alatt. József Attila hajdani párizsi lakóhelyét, ma a Nagy Kelet Szabadkőműves Páholy foglalja el. A szállodaépület falán az emléktábla: Itt lakott párizsi tartózkodása idején József Attila. Azt mondják, hogy a főváros irodalomrajongói őt egyszerűen csak Attilának nevezik. Liszt Ferenc emléktábláján így vallanak az aranyozott betűk: „Hírhedett zenésze a világnak...” Az épület ma az Erard zongoragyár székháza.. 1 Párizsban gyorsan röppen az idő. Hazáig alig kétórányi a repülőút. Ott fenn, tíz kilométernyi magasságban azon tűnődünk, hogyan lehetne a legtömörebben, a legkifejezőbben jellemezni a nagy világvárost? Ady jön segítségül: „Páris, Paris, Embersürűs gigászi vadon” Szalay István kégávirúnkon érkezett Háromnapos konferenciát rendeztek Rómában a nők foglalkoztatottságáról. A képen Giulio Andreotti miniszterelnök Tina Anselmi munkaügyi miniszternő beszámolóját hallgatja. Izraeli katona ellenőriz egy libanoni falangtsta mflicistát a dél-libanoni határon, Metulla térségében; a libanoni jobboldal és az izraeli hadsereg között jó ideje rendszeres az együttműködés. Hatalmas tüntetést és tiltakozó gyűlést rendeztek Rómában mindazok a politikai erők. társadalmi szervezetek, Intézmények és csoportok, amelyek hetek óta mozgalmat folytatnak Olaszországban azért, hogy megakadályozzák az olasz Davis Kupa teniszcsapat Santiagoba utazását. A képen látható transzparens felirata: „Csak a szabad Chilében akarunk játszani!”. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Harminc esztendeje született a HÉROSZ Ifjú emberek dolga ha majd Évszázad MÜLVA írja történésztoll a szocialista jövendőért harcba induló első szabad magyar esztendők históriáját, szólni kell a népi kollégistákról is. Ha forrásanyag után kutat a búvárkodó, kezébe akadhat a Bolyai Természettudományi Kollégium egyik vezetőségi ülésének félévzáró jegyzőkönyve is. Olvassa majd a kései utód, hogy a diákvezetőség napirendi javaslatát Pál Lénárd, a beszámolót meg Szekér Gyula mondta el, s nyilván gondos szorgalommal jegyzi cédulára — hogy a névmutató-összeállítás idején majd könnyebben boldoguljon. —, miként haladt tudományos pályán, közéletben a következő évtizedekben a későbbi Kossuth-díjas akadémikus, meg a vegyészmérnökből lett kormány-elnökhelyettes. Ha a NÉKOSZ-történet ma még csali részleteiben megírott lapjai elkészülnek, nyilván világossá válik, miért írhatta 1948-ban Lukács György: „Semmi kétség: a népi kollégiumi mozgalom létrejötte és felfejlődése demokráciánk egyik legnegyobb tette a kultúra megújítása terén.” Két nevet említettünk az előbb. Bárki megkeresheti a „Ki Kicsoda?” életrajzi lexikonban a nevek mögött felsorakozó szűkszavú, mégis sokatmondó adatsort. Kereshet harmadik, tizedik, ötvenedik hasonló pályaképet is, egy egész nemzedék java fiatalját nevelte,, indította el — akárcsak az idézett kettőt — nép, ország, szélesebb közösség, szocialista holnap szolgálatára a népi kollégiumok mozgalma. Kádár János, a József Attila Kollégium egykori pártfogótestületi elnöke mondta: „A népi kollégiumok megalapítása fontos politikai tett volt, mert tömörítette azokat a munkás- és parasztfiatalokat, akikre a néphatalom támaszkodni kívánt.” A FÉNYES SZELEK fénylő tekintetű nemzedéke indult el a népi kollégiumok születésével 1946-ban és volt három éven át — igaz, ifjúi túlzásokkal, hol szektás hibákkal, hol meg narodnyik balfogásokkal — a felszabadulás utáni ifjúsági mozgalom egyik, lendületes politikai munkát végző rétege.
