Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-14 / 270. szám

y Új ampullatöltő gép a Bhgálban Debrecenben, a Biogál Gyógyszergyár injekciós üze­mében egy svájci ampulla- töltő gépet helyeztek üzem­be. Az automata műanyag granulátumból steril körül­mények között maga készíti a műanyag ampullát és töl­ti bele az oldatot. Eddig ilyen ampullatöltő gép még nem dolgozott ha­zánkban. (MTI Foto — Balogh P. László) Kórusok klubja 1 Egri lányok a kamera előtt Az ügyelő szigorúan fél­körbe inti az együtteseket. Az énekesek most még el- fogódottan keresgélik a he­lyüket Aztán, hogy elren­deződnek a sorok, a műsor­vezető csendet int, és sor­ra bemutatja a kórusokat: A mai alkalommal a bu­dafoki leánykar, a debrece­ni Maróthy kórus és az eg­ri tanárképző leánykara ta­lálkozik a televízió Kóru­sok klubja című műsorá­ban. . — Most kezdenek druk­kolni, — mondja az egriek karnagya, aki kicsit félre­húzódva figyeli az első be­állítást. Tar Lőrinc igazán jó ismerője a fellépés előtti hangulat fokozatainak, hi­szen csaknem megalakulása óta, — tizenhárom eszten­deje dirigálja az együttest. — A női kar nem először áll a kamerák elé, ám a mostani gárda nagyobb ré­szének még nem volt ilyen élménye. Jó kis edzés ez a decemberi minősítő ver­senyre, amelyen a hangver­senykórus címet próbáljuk majd elnyerni... na és a Ki mit tud-ra? fi gyermekek kedvére — Persze, aggodalomra most sincs semmi okuk — fűzi hozzá Rózsa László, a másik karnagy. — "Hiszen pódiumedzett a társaság, Évente tíz—tizenöt alka­lommal is szerepelnek, s nemegyszer külföldön, vagy nemzetközi zsűri előtt. Ok­levelek sora bizonyítja, hogy nem is rosszul. Tulaj­donképpen erre a meghí­vásra is úgy került sor, hogy tavaly részt vettünk a Bartók Béla némzetközi kórusversenyen, és a Kóru­sok klubjának szerkesztője fölfigyelt ránk. örültünk a felkérésnek, annál is in­kább, mert két ilyen kiváló együttessel léphetünk föl. Ez a közös fellépés azon­ban most nemcsak az azo­nos pódiumot jelenti, ha­nem az együttes éneklést is. A televízióban ezúttal első ízben csendül föl Bár­dos Lajos Őszi kánonja. A próba remekül sikerült. — Reméljük, nem lesz baj az „egyenesben” sem — mondja Jámbor Olga negyedéves történelem— énekszakos hallgató, ami­kor a rendező végre egy kis szünetet engedélyez, s a lányok félrevonulhatnak egy kis skálázásra, bemele­gítésre. — Három dalt hoz­tunk. az előbbin kívül még Pászthy, Csokonai Szépség című versére komponált szerzeményét és Igor Sztra­vinszkij négy orosz népda­lát. Ez a két utóbbi bizony jócskán próbára tette az elsősöket, akiknek néhány nap alatt kellett megismer­kedniük a korántsem köny- nyű darabokkal. Nem is csoda, hogy az indulás előt­ti alapos rostálás után a hetvennyolcból csak negy­venötén jöhettünk el. A szünetnek vége, bevo­nul a teljes stáb, fölállnak a kamerák, drótokkal, lám­pákkal, sürgő-forgó techni­kusokkal telik meg a szín­hely, a Kertészeti Egyetem díszterme. Már csak egy óra. végleg bevonulnak a kórusok, lila, naraúcssárga ruhák, fekete maxiszoknyák suhognak. És még egy utol­só próba... izgalom, fá­radtság, kiabálás. Aztán vég­re kigyullad a piros lámpa: néhány perc és következik az egri Ho Si Minh Tanár­képző leánykara. Németi Zsuzsa Jelentkezők kerestetnek... A Mindenki iskoláia — megyén bsn Csak dicsérni lebet a Ma­gyar Rádió és Televízió át­gondolt, kitűnően előkészí­tett kezdeményezését, á Min­denki iskoláját. A jobbnál jobb műsorok megkönnyítik a felkészülést azok számára, akik felnőtt fejjel szeretnék elvégezni a hetedik és nyol­cadik osztályt. Megkezdődtek az adások, s régóta kapható, az ötven" ezer példányban megjelent hetedikes olvasókönyv. Nem túlzás azt mondani, hogy nagyszerű segédanyag, hi­szen felkelti az érdeklődést és stílusa közérthető. Ha valaki áttanulmányozza, ak­kor igen könnyen eligazodik az alapismeretek útvesztői­ben. Jó kalauz ez a kötet, csak forgatni kell. Az ötlet gazdái mégsem elégedtek meg ennyivel. Ja­vasolták, hogy a megyeszék­helyeken, valamint jó né­hány nagyobb településen konzultációs központokat szervezzenek. Eger kiemelt szerepet kapott. Ezzel azokat a rangos érdemeket méltat­ták, amelyeket a Megyei Művelődési Központ szerzett a felnőttoktatás terén. A Népművelési Intézet azt vál­lalta, hogy Heves megyében három előkészítő tanfolyam költségeit fedezi. Hasznos próbálkozásnak ígérkezett ez, hiszen sokan örültek volna annak, ha tíz-tizenöt évi kihagyás után — tanárok irányításával i— felfrissíthe­tik az ötödikes és a hatodi­kos anyagot. Ügy tűnt: a sikeres kez­désnek semmi akádálya _nincs. Nos, utólag elmondhatjuk korai volt a bizakodás. A rádió és a tv megtette a ma­gáét, a műsorok mindenki­nek tetszettek. A megyeszék­helyen azonban egyre-másra jelentkeztek a gondok-bajok. Az ismétlő jellegű korrepe- r tálásokból nem lett semmi. Pénz volt, de elmaradt a gyors intézkedés. Ezt a mu­lasztást már csak a követke­ző évben pótolhatják. összejött a tanári gárda. Szeptember 21-én várták is az érdeklődőket. Nagy ro­hamra számítottak, azt gon­dolták, hogy több mint öt­venezer lakosú városból em­berek sora érkezik, megra­kodva kérdésekkel. Sajnos, nem kopogtatott senki! Később ketten, majd né­gyen jöttek. Ezzel aztán zá­rult a kör. Közömbösség vagy szerve­zési fiaskó? Valószínűleg mind a kettő. Igaz, a tájé­koztató felhívásokat kétszer is elküldték az üzemelthez. A témával foglalkozó mun­katárs végiglátogatott tíz községet, de konzultációs igénnyel sehol sem találko­zott. Akcióba lépett az SZMT. Ebben az ügyben ér­tekezletet hívtak össze, ahol a résztvevőket felvilágosítot­ták minden részletkérdésről. Sokat tettek, de úgy lát­szik, ez is kevés. Érdektelenség? Van ilyen. Ne felejtsük el, hogy az álta­lános iskola befejezéséért nem jár semmiféle elisme­rés : fizetés- vagy órabér- emelés. Az ösztönzés lehető­ségével — ez persze csak in­dokolt esetben járhat — az országban csak néhány vál­lalat élt. Ráadásul kevés a szabad idő és a tanulás sem egyszerű dolog idősebb kor­ban. Egyébként a kedvező ajánlat híreunem biztos, hogy eljutott mindenhová. Több helyütt elfeledkezhettek a népszerűsítésről. Ezekre az elszomorító ada­tokra akkor derült fény, amikor a napokban jókora késéssel, de csak megalakult a Mindenki iskoláját segítő megyei operatív bizottság. Ennek tagjai lettek a KI- SZÖV, a MÉSZÖV, a TE- SZÖV, a megyei KISZ-bi- zottság, az SZMT, a megyei tanács ipari osztályának kép­viselői és a járási hivatalok művelődésügyi osztályainak népművelési felügyelői. Vég­re mindazok találkoztak, akiknek szívügyük ez a té­ma, akik ötleteket adhatnak a megoldáshoz. Mindenki hangsúlyozta, hogy nem lehet belenyugod­ni ebbe az áldatlan állapot­ba. Szóval, a Mohamed — ilyen vagy olyan ok miatt — nem mozdul, akkor indul­jon felé a hegy. Többen a módszertani vak tozatosságra hívták fel a fi­gyelmet. Egyes nagyobb gyá­rakban konzultációs helye­ket lehelne létesíteni. Van már pozitív példa: ilyet szer­veztek — szakszervezeti köz­reműködésre — az apci Qua- litálnál. Ez szimpatikusabb a dolgozóknak, mint az idő­rabló bejárás. Egerben is megvalósíthatnák! Másutt a Mindenki iskoláját össze­kapcsolták a hagyományos oktatási formákkal, s a fel­nőtt diákok ezt a változatot szintén megkedvelték Tolna megyében, két-három tanu­lóval foglalkozik egy patro­náló pedagógus, aki rendsze­rint a lakásukon keresi fel őket. Mi a célravezetőbb? , Ezt íróasztal mellől nem lehet eldönteni, s kár erről elvileg vitázni. Meg kell pró­bálni a gyakorlatban. A kí­sérletezés nem bűn, s a hét­köznapi munka során majd eldől: hogy melyik fogás a leghatékonyabb. S még egy: az operatív bi­zottság csak akkor teljesíti feladatát, ha létrejön az ed­dig hiányzó együttműködés. A külön-külön cselekvéssel nem szabad elaprózni az erő­ket, mert abból semmi jó nem születik, ha nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb. Azért kellene tevékenyked­ni, hogy xa Megyei Művelődé­si Központ ne csak nevében legyen kiemelt konzultációs centrum. Jelenleg önzetlenül kínálja a magnószalagra vett rádió­adásokat, a dia- és a filmtár anyagát. Munkatársai bár­mikor adnának szakmai ta­nácsokat is. Ha lenne kinek... Pécsi István A televízió év végi műsortervei A televízió gyermekosztá­lyának év végi műsortervé­ben központi helyet foglal­nak el a VI. országos úttö­rőparlament eseményei kö­ré csoportosuló rendezvé­nyek. A november 23—28 között sorra kerülő zala­egerszegi tanácskozásról — mondotta Pápai Lajos osz­tályvezető, az MTI munka­társának — kétrészes össze­foglalót láthatnak a gyer­mekek „Halljuk a vélemé­nyeket. srácok! — címmel. Ezt megelőzően a Tízen Tú­liak Társasága bemutatja a parlament „házigazdáit”, a Zala megyei úttörőket. A Vendégségben a Pajtásnál című műsor a népszerű gyer- meklap szerkesztőségét ke­resi fel. azt mutatva be, kik és hogyan készítik a harmadik évtizedébe lépő újságot. A Házról házra cí­mű műsor a csepeli úttörő- házbá invitálja a fiatal né­zőket. A kerületi gyermekek azt is elmondják az adás­ban. hogy mivel szeretné­nek foglalatoskodni az is­kolán kívül, mennyire érzik sajátjuknak az úttörőházat, és mit kellene tenni azért, hogy a program még színe­sebb legyen. Üjabb adásokkal jelentke­zik a következő hetekben A melyiket az ötezerből? cí­mű gyermekekhez szóló pá­lyaválasztási műsor. Az egyik a Budaprint fiatal szakmunkásainak segítségé­vel azt meséli el, miből is áll a textilnyomó szakmun­kás tevékenysége. Ezt köve­tően a repülőgép-szerelők fe­A MSfssihS/i 181 í>. november 14., vasárnap lelősségteljes, nagy figyel­met és hozzáértést kívánó szakmáját ismerteti Vinczur Károly, a MALÉV fiatal szakmunkása. A továbbiak­ban a már 14 éves korban választható szakmák közül a gyermekek betekintést kap­hatnak a szerszámkészítő, a baromfitenyésztő, a kézisze­dő, a dísznövénykertész, a mázoló-fényező, a csőhu- zal-szerelő munkakörébe. Az év vége két érdekes sportműsort is tartogat a legfiatalabb nézőknek. No­vember 28-án sugározzák A Kesztyűs kézzel című riport­műsort az ökölvívásról, a Központi Sportiskola bemu­tató edzésén az ökölvívásról, a gyermekek sportolásáról beszélgetnek szakemberek, sportolók, szülők és termé­szetesen a legfiatalabbak is. A műsor egyik vendége Papp László. Már jó előre elkészültek az idei Szünidei matiné ter­vei is. A kínálatban folyta­tásos filmek, játékfilmek, népszerű ifjúsági összeállítá­sok kaptak helyet. Bemutat­ják Halasi Mária Az utolsó padban című regényének tévéváltozatát és a Kaláka együttest is, a Kalákában kalákával című műsorban a békéscsabai Jókai Színház­ból közvetítik A három ma­nned című mesejátékot. Le­vetítik többek között A Zi­na című szovjet. A gyerme­kek kint játszanak című bolgár. A koldus és királyfi című csehszlovák filmeket, megismétlik A Michal úr kalandjai című lengyel film­sorozatot, és képernyőre ke­rül a népszerű komikuspár, Stan és Pan ikalandjainak jó része iá, francia rajzfilm­feldolgozásban. I KARINTHY FRIGYES: SCHÖBERL A technika vívmánya, az ipari fejlődés, a többter­melés és gyárüzemek szá­zadában születtem, s min­dig rajongtam a modern, nagy gazdasági elv eszmé­nyeiért. minél kisebb erő­pazarlással, minél nagyobb munkasiker! Az olyan ta­lálmányok. melyek ezt az eszményt valósítják meg, gyermekkorom óta izgat­ták képzeletemet. Ceruza, aminek a másik végén tör­lőgumi van, hogy mindjárt ki lehessen törölni, amit az ember ír. Zsebkés, amit dugóhúzónak is lehet hasz­nálni. Zsebóra, ami vil­lanylámpának alkalmazha­tó. Tőrös bot. ami esőben esernyő, eső után köpö­nyeg. És így tovább. Hogyne vágytam volna, amióta az eszemet tudom, e műfaj legkimagaslóbb, legrégibb és méltán leg­népszerűbb klasszikus pél­dájának, a Schöberl-ágy- nak egy példányára! A cso­dálatosan egyszerű alapöt­let, hogy „Nappal szék — éjjel ágy!” akkor is mintaképe lett volna szememben a prak­tikus gondolkodás módsze­rének, ha a műszaki tudo­mány soha nem tudja megvalósítani gyakorlatban a géniusz képzeletét. De tudjuk, hogy megvalósítot­ta és én gyerekkorom óta irigyen és vágyakozva áll­dogáltam a kirakatok előtt, ahol ilyen piros plüssel bo­rított csodabútort muto­gattak. Sajnos hányatott éle­tem, anyagi gondjaim kö­zepette 'sokáig nem juthat­tam odáig, hogy vegyek magamnak egy Schöberl- ágyat. Nagyon igazuk van azoknak, akik a szegény­ség legnagyobb hátrányát abban látják, hogy a sze­gény ember mindenhez sokkal drágábban jut, mint a gazdag hogy a gazdasá­gosság fent jelzett nagy el­vét (kis erővel nagy ered­ményt) soha nem tudja megvalósítani: s alapjában véve helyes az a parado­xon, hogy a szegény em­ber kénytelen fényűzőbben élni, mint a gazdag, mert nem jut hozzá ahhoz, ami egyszerű és olcsó és gaz­daságos. Magam is hosszú éveken át aludtam olyan ágyban, ami nappal is csak ágy volt s így teljesen hiá­ba töltötte idejét az én költségemre — és ültem olyan széken. amelyik éj­jel hasznavehetetlen széki minőségében henyélt és lopta pénzemet. Végre rájöttem a meg­oldásra: Kolumbusz tojása az egész, ha megmondom, azt fogják felelni rá: ezt én is tudtam volna! Hát persze, tetszett volna meg­tenni akkor. Na, mit gon­dolnak? Hát megmondom: eladtam az ágyamat mega székemet és vettem egy Schöberlt az árából. Bevallom, kicsit heve­sebben dobogott a szívem, mikor a rejtelmes bútorda­rabot begurították a szo­bámba. Ott állt, tömören és komolyan, a nagyon el­foglalt emberek szófukar szerénységével várva, hogy rendelkezzem vele. Meg­néztem az órámat: délután öt óra volt, szóval nappal, Odagurítottam az íróasz­talhoz, leültem és dolgozni kezdtem. Öt perc múlva kellemet­len. kínos. rossz érzés fo­gott el: izegni, mozogni kezdtem, sehogyse találtam a helyemet. Hátradőltem, nyújtózkodtam, nagyot ásí­tottam. A gyomrom émely- gett. pislogtam leragadtak a szemeim. Aztán nem tu­dom mi történt: mikor ma­gamhoz tértem, koromsö­tét volt, karom és fejem tehetetlenül lógott le a kar­fáról. Megnéztem az órámat: tizenegy óra volt. Terin- gette, hiszen már éjszaka van — le kell feküdni. Büszkén és önérzettel el­mosolyogtam magam: szét­bontottam jó Schöberlemet, levetkőztem és lefeküdtem. öt perc múlva fel kel­lett ülnöm: egy csöppet sem voltam álmos. Brómot vettem be és Veronáit. Hiá­ba. Egész éjszakámat az ágy szélén ülve töltöttem, lelógatva a lábamat. tehe­tetlenül és éberen. De állapotom nem jftJ vult. Éjszakáim álmatlan­ságban teltek el, nappal nem tudtam dolgozni, foly­ton aludtam. Egy hét múlva visszavit­tem a Schöberl-széket, mi­után úgysem használhat­tam semmire. A kereskedő, akinek elmondtam a be­tegségemet, hitetlenkedve csóválta a fejét — aztán hirtelen a homlokára csa­polt. Odarohant a székhez, belenyúlt, kifordította. Be­dugta a fejét, kerekeket csavart rajta, rángatta. Az­tán kivörösödve egyenese­dett fel és a váltamra ütött. — Uram, önnek kivéte­les peche van! Mióta a Schöberl-gyár fennáll, ilyen eset még nem történt. Nem önben van a hiba, hanem a székben — ön egy hibás darabot kapott, amit vala­melyik munkás elfuserált. Ez a Schöberl nappal ágy és éjszaka szék — hagyja itt. majd eladjuk egy szál­lodai portásnak. \

Next

/
Thumbnails
Contents