Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-14 / 270. szám
r I í i 77 ezer megfigyelés „Ön miért nem dolgozik?" Műanyagzsákok exportra Sivítanak a villanymotorok, nyikorognak a targoncák a kész alkatrészek súlya alatt, dübörögnek a munkába fogott acéllemezek. Az üzem a megszokott hétköznapjait éli. A legátlagosabb műszak, nem várható semmi rendkívüli; hacsak az az illető nem számít annak, aki jegyzetfüzettel, golyóstoilal a kezében sétálgat a munkapadok között. Az üres gépeknél megáll, jegyez valamit, s ha ülve találja mellette a munkást is, csak akkor szólal meg: — ön miért nem dolgozik? Az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető és gépgyárában évente két alkalommal végeznek úgynevezett munkanapfényképezést, ez Itt már hagyománynak számít. Tavasszal a veszteségidőket mérik fel, ősszel pedig a Bzokásos normakarbantatást megelőzően szereznek képet a munka üteméről, igyekeznek meglelni az elúszott percek mögött rejlő tartalékokat. Olyan nagy adathalmaz gyűlik össze egy-egy felmérés nyomán, hogy összegzésük csak számítógéppel lehetséges; így kaphatnak viszonylag hamar még időszerű adatokat, s időben intézkedhetnek az esetleges változtatásokról. Száz fénykép egy munkahelyről Amikor Kovácsszegi Lók* tó üzemgazdasági főosztályvezető elmondta, mekkora munkával jár egy ilyen felmérés, önkéntelenül is ez Uralt az első kérdésem: —- Megéri a fáradságot ennyi adatot összegyűjteni? — Ha mindenki levonja a rá vonatkozó következtetéseket, akkor igen. Jól szervezett apparátussal, meglehetősen pontosan feltérképezzük egy-egy munkahely életét, a veszteségidőket, a folyamatos munka objektív és szubjektív akadályait. Ismerni a helyzetet: a jövő intézkedéseit nézve hasznos. — A középtávú tervprogramunkban a munkaerő-gazdálkodás is fontos meghatározója a gyártmányaink ösz- szetételének: igyekszünk bővíteni a normázható munka- területeket, növelni a produktív állományt, hiszen nem bővelkedünk munkáskezekben. Alapos változások történtek már eddig és várhatók a következő évek alatt; csak úgy remélhetünk sikert, ha jól ismerjük a veszteségforrásokat és megteremtjük a szervezettebb munka feltételeit. Ezért is szükségesek a felmérések. Legutóbb például 796 munkahelyről készült összesen 77 ezer megfigyelés, tehát egy- egy munkahelyről megközelítően száz „fénykép” készült. Különböző időpontokban, felölelve az egész műszakot; közvetlenül a kezdés után, az étkezési szüneteket követően, s aztán a befejezés előtt. Elveszett percek — A tapasztalatok? — Évek óta lassú javulás a szervezettségben, s időről időre valamivel kevesebb a kiesőidő. Általában 48—50 perc veszik el egy 8 órás műszakban. Első hallásra soknak tűnik, de ide már beszámítottuk a személyi szükségletekre szánt időt, körülbelül negyedórát. A többi megoszlik a fegyelmezetlenségből adódó, illetve olyan veszteségek között, amelyekről nem a munkások tehetnek. Mindenesetre jóval több az úgynevezett objektív okok, a szervezés, anyagellátás hiányosságai miatt kieső idő, sőt legtöbbször ezek a forrásai a fegyelmezetlenségnek is. Egy-egy felméréssel képet kaphatunk üzemek, műhelyek munkájának színvonaláról, a színvonal ingadozásairól. Szervezési hibák miatt a kiesőidő négy százalék — ez volt legutóbb az átlageredmény — ugyanakkor az egyik üzemünkben meghaladta a nyolc százalékot is. A nagyvállalatnak a felmérés összegző adatai kellenek, de a részleteket itt mi nagyon jól tudjuk hasznosítani döntéseinknél. Bármilyen furcsának is tűnik, az Izzó gyöngyösi gyárában a szocialista létesítmények bővítéséhez, korszerűsítéséhez is a veszteségidő- felmérések adták a döntő érvet. Hogyan? A dolgozók nagy többsége a környékbeli falvakból, messziről jár be; sokan hagyták abba hamarabb a munkát műszak végén, hogy zuhanyozhassanak, nyugodtan felöltözhessenek, mire az autóbusz induL Az új, kényelmesebb, tágasabb öltözőkben nincs zsúfoltság, van idő a tisztálkodásra. A buszok indulását nem lett volna jó későbbre tenni, szoros a menetrend, meg aztán mire a Pipishegyről mondjuk Tarnaőrsre hazaér a dolgozó. azzal is eltelik jócskán az idő. A felmérés azt is megmutatja, mennyit kell várni egy-egy munkásnak anyagra, alkatrészre. Legutóbb például az tűnt ki, hogy a forgácsolók sokáig álltak sorba azért, hogy megélezzék szerszámaikat. Ezeken gyorsan lehet változtatni, ha pontosan ismerik, hol mennyi a veszteség. A számok mögött... Egy időben „divat” volt — több vállalatnál is alkalmazni kezdték — a munkahelyeket tévékamerákkal megfigyelni. Az Izzóban is felszereltek néhányat az Ütaemcsarnokok mennyezetére de nagyon zavarta az ott dolgozókat, ellenállást váltott ki, így aztán jobbnak látták mihamarabb leszedni őket. Sokkal „emberibb”, ha személyesen figyelik meg a felméréssel megbízott normások a munkát. Nincs előre kitudakolható útvonaluk, igyekeznek senkit sem zavarni, ugyanakkor sok olyan megjegyzés is bekerül a naplójukba, amelyet nem lehet percekkel vagy számokkal kifejezni. — Az igazság az, hogy sokáig nem használtuk fel eléggé a szerzett tapasztalatokat — mondta Kovácsszegi László. — Az értékelést mások készítették, mint akik a felmérést végezték; csak a számadatokat összegeztük. Legutóbb azonban már más módszert választottunk: a számokon túl leírták véleményüket is a normások, s ezekből még többet hasznosíthattunk, mint abból, hogy tudtuk, ki hány percig nem dolgozott. A nagyobb állásidőkről egyébként már folyamatosan kötelesek naplót vezetni a munkahelyek irányítói, s természetesen le kell írni azok okait is. őszintén, tárgyilagosan, gyakran a „kényelmetlen” dolgokat is, amelyek mondjuk akár egy-egy vezető prémiumát veszélyeztetik. Elég nehéz volt ezt elérni, pedig hosz- szabb távon végül is mindenkinek megéri feltárni a hibákat. Hiszen a teljesítmény lesz jobb, az eredmény lesz több... Hekeli Sándor Az Vjszegedi Szövőgyár évelte 500 tonna polietilén felhasználásával készít zsákokat mezőgazdasági célra. A zsákok nagy részét tőkés országokba exportálják. (MTI Foto — Branstetter Sándor — KS) Az idő is segített Őszi finis a mezőgazdaságban X szabálytalan, sokszor szeszélyes időjárás nem kényeztette el az idén a mezőgazdaságot. Márciusban máskor már javában dolgoztak a határban —, most havazott, pusztított a fagy; májusban, június elején az aranyat érő eső helyett, aranyló napsugarak szomjaztatták a földet, szárították, sorvasztották a csenevész gabonát, takarmányt, zöldséget, gyümölcsöt. És amikor nem kellett volna, megnyíltak az ég csatornái, s augusztus végétől heteken át dagasztottuk a sarat, csak esőfüggöny mögül nézhettük, hogy indul rothadásnak a szőlő, nem érik a kukorica, napraforgó, a gyárak meg korgó gyomorral várták a földben lévő — a felázott talajon szedhetetlen — cukorrépát. Az utóbbi hetekben viszont már kegyesebb volt az idő, így az addig akadozó őszi munkák új lendületet vettek. Minden gép, minden ember a földeken dolgozott. Kiürültek a szövetkezetek irodái, néhány napra elcsendesedtek az osztálytermek is, szabad szombatokat, vasárnapokat töltöttek paradicsom, vagy paprikaszedéssel szocialista brigádok, gépkezelők, sofőrök, öntők, esztergályosok — és ki tudná felsorolni, még hányfajta náció. Ügyeletet tartottak az AGRO- KER-nél, a mezőgazdasági szervizekben, segített a MEZŐGÉP, a VOLÁN, a gabonaforgalmi vállalat. A földeken szusszanásnyi pihenésük sem volt a hatalmas Rába-Steigeréknek, & kombájnok kíméletlen fogai nyomán szünet nélkül dőlt a kukoricaszár, dolgoztak a vetőgépek, hullt a műtrágya. A szőlődombok oldalát benépesítették a szüre- telők és a borgazdaságokban csordult az édes must — a holnap bora. ;:.s az eredmény? Megérkeztek az első hírek az őszi munkák befejezéséről. KÖMLON a Május 1. Termelőszövetkezetben elnéptelenedtek a cukorrépa- és kukorica- táblák, a gépállomáson ma már nyugodtan pihenhetnek a vetőgépek, sőt a szállító járművek egy része is rövidesen beállhat a garázsokba. Kemény hetek állnak a kömlőiek mögött: 1250 hektáron földben a jövő évi gabona, 700 hektárról takarították be a kukoricát és befejezéséhez közeledik annak a 900 hektárnak a felszántása is, amibe a tavaszi vetés kerül majd. Néhány napja még kétszázan szedték kézzel is a cukorrépát a Kleine és KC—6-os betakarítógépek mellett, de ma már csak a maradék harminc vagon 'répa elszállításáról kell gondoskodni. Egyetlen munka folyók még a termelőszövetkezet földjein, a műtrágya kiszórása, ami eddig is csak anyaghiány miatt húzódott el. A gazdaságnak ezek után még arra is lehetősége nyilt, hogy kukoricakombájnjait, s az említett culcorrépa-be- takarító gépsorait átadja a szomszéd tsz-eknek, amelyek most már az erdőtelki, illetve a tiszanánai földeken segítik a termés mielőbbi betakarítását. ANDORNAKTÄLYÄN az Egervölgye Termelő- szövetkezetben már csak az ekék húzzák a barázdát a tavaszi vetés alá. Itt az elmúlt hetekben a szüret követelt megfeszített munkát a dolgozóktól, hiszen 300 vagon bornakvalót kellett alig egy hónap alatt leszedni. A bábolnai IKR rendszerben termesztett kukorica 1400 hektáros vetésterületéről 40 ezer mázsa termés került a magtárakba. Az évek óta folyó tervszerű gépesítés, a rendszerben való gazdálkodás másutt is érezteti jótékony hatását. A burgonyát — 200 hektáros területről — már jóval korábban betakarították, s így most már csak a néhány napig tartó talajmunkák, trágyázás és a tavaszig is eltartó szőlőmetszés maradt, no meg —, de ez már irodai munka — mindkét szövetkezetben az idei év értékelése, készülődés a zárszámadásra. Cziráki Péter AZ ÜNNEP utáni jókedv, az öröm jellemezte elmúlt hetünk kezdetét. November 7. után voltunk, emlékműveinken még frissek a koszorúk, emlékeinkben a megemlékező szavak. Felidézték ezek a szavak természetesen az örök-dicső Október hős eseményeit, s jutott mellettük helye a mának is, a mi munkánk értékelésének. Hogy utóbbiak nem méltatlanok az évfordulóhoz, azt mindenekelőtt eredményeink, s az értük kapott jutalmak, kitüntetések hosszú sora jelzi. November van, az a hónap, amikor már egyre inkább képet alkothatunk, mindinkább kiteljesedő összképet arról, hogy mit, s hogyan végeztünk ebben az évben. Természetesen szépen jutott hely ennek a példának az ünnepi megemlékezések jelenünkkel foglalkozó részeiben, és — jó érzés leírni — most, alig egy hét múltán már másként kellene fogalmazni, mert ez alatt a rövid idő alatt is újabb szép eredményeket értünk el feladataink teljesítésében. Meglehet. apróságnak tűnik: a SZÖVTERMÉK a jobb áruellátás érdekében garantálta a zöldségárakat. Mátraballán — több mint egymilliós költségvetéssel — új postahivatalt építettek fel, s rövidesen átadják rendeltetésének. Elmúlt hetünk fontos eseménye volt az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportjának Egerben megrendezett tanácskozása — közművelődésünk időszerű kérdéseiről, valamint a mezőgazdasági kutatómunka jelenlegi feladatairól. Csütörtökön magas kitüntetéssel rendelkezők, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosai találkoztak a megyei pártbizottság vezető munkatársaival, akik további jó erőt, egészséget, hosszú, boldog életet kívántak a nehéz harcokban edzett nagy idők tanúinak. Szintén ezen a napon ülésezett a KISZ Heves megyei Bizottsága, nem kevésbé fontos kérdésekről tárgyalva, mint népesedés- politikánk végrehajtásának eddigi feladatai és a családalapítás kérdése, és ezzel összhangban a fiatalok lakáshelyzete. Annak ellenére, hogy a beszámolóban ismertetett eredmények nem rosszak, tudnunk kell, és tudjuk is, hogy ezen a téren bizony — szépen van még tennivalónk. MIND SŰRŰBBEK lesznek évzárás előtti megyei számvetéseink. Az Egri Csillagok Termelőszövetkezetben pénteken , tisztújító közgyűlésre került sor, és ezen a napon mondhattuk ki, hogy végre befejeződött idei, sok gondot okozó szüretünk is. Az öntözésfejlesztés megyei távlatairól megrendezett megyei tanácskozás pedig már további heteink, hónapjaink és éveink sok fontos feladatát vetíti elénk. (ku—ti) %!»,- in. fh»ft >mnmi iifjujj. AZ AUTO sok örömet, de gondot is okoz. A zsúfolt utakon, az idój'árás változékonysága miatt baj, kár, gondos vezetés ellenére is előfordulhat. A CASCO minden autósnak nélkülözhetetlen A biztosítás 0 fedezi az autótulajdonost leginkább érintő törési (baleseti) károkat 0 érvényes tűz, villámcsapós, robbanás, lopás, rablás, üvegtörési és egyéb rongálásból eredő károkra 0 balesetbiztosítást is nyújt az autó vezetőjének és utasainak 0 fedezi az árvíz, az utak hibái miatt bekövetkezett károkat J\ biztosítás anyagi biztonság
