Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-14 / 270. szám

Eredmények, tapasztalatok, tervek ŐSZ Irta; dr, Ramány Pál, mezőgazdasági és éieimezésiigyi miniszter JUH NY ÄJ a HALÁSZAT KOCSOLÄN HORTOBÁGYI PUSZTÁN (MTI Foto — Jászai Csaba) (MTI Foto — Gottvald Károly) Kistermelők éve? r amint A NÉPGAZDA­SÁG valamennyi ágában, úgy a mezőgazdaság­ban és élelmiszeriparban dol­gozók is az év utolsó hetei­re jutó feladatok teljesítésén dolgoznak. Van, ahol most tetőzik a szezon, a* cukor­gyárakban, a csokoládégyá­rakban — ugyanakkor a tervező és irányító szervek­nél már javában folynak a jövő évi népgazdasági ter­vezési és költségvetési mun­kálatok. Ehhez kiindulási alap az idei esztendő ta­pasztalatainak elemzése. a várható éves eredmények megítélése. Arra kell vála­szolni: vajon az V. ötéves tervidőszak kezdetének ed­digi teljesítményei igazol­ják-e várakozásainkat, mi­lyen fejlődésre számíthatunk a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, s mire alapozzuk a következő évek tennivalóit? Igaz, hogy az év vége felé közeledünk, de mégiscsak hátra van még abból sok­sok munkanap. Egy munka­nap teljesítményének értéke pedig közepes gazdaságban is félmillió forint körüli, Bá­bolnán pedig már napi 3 millió forintban, a Szegedi Szalámigyárban napi 12 mil­lió forintban számolnak. Az évi eredményeket még csak körvonalazni lehet és szabad. Az köztudott számos ked­vezőtlen jelenség, köztük az aszályos nyár ellenére ke­nyérgabona-termésünk kivá­ló, a hektáronkénti termés az eddigi legjobb volt. Az el­ért eredmények igazolják, hogy pontos technológiával, korszerű gépesítettséggel, gondos, hozzáértő munkával és megfelelő fajták termesz­tésével akkor is érhetők el jó eredmények ha az időjá­rás kevésbé kedvező az adott kultúra termesztéséhez. Ter­mészetesen mindezt tudva is .« tudomásul kell vennünk, ahogy a leggondosabb mun­kával sem lehetséges a me­zőgazdasági termelést füg­getleníteni az időjárástól. Ezt példázza az idei cukor­répa-, burgonya- és zöldség­termés alakulása is. Az Időjárási tényezőkkel tehát számolni kell és ezért még többet kell tenni a terme­lési biztonság kibontakozta­tása érdekében. AZ EMLÍTETT kultúrák esetében ez azt jelenti, hogy a fajtaarányok javítására, a korszerű vetőmagellátásra, a területi koncentrálásra. a fajták termőképességének jobb kihasználására, s az emberi hozzáértésre foko­zottan ügyelnünk kell. Mind­ezek érdekében bővíteni kí­vánjuk az iparszerű terme­lési rendszerek területét, fej­lesztve a rendszergazdák in­tegrátori tevékenységét V is. Itthon és Európa-szerte mindenkit közvetlenül és ér­zékenyen érint a burgonya- termelés visszaesése. A nagy­üzemi vetésterület és az in­tenzív termelési rendszerek arányának növekedése meg­alapozza a termelési bizton­ságot, a termelési színvonal jövőbeni emelését. Az inten­zív burgonyatermelés és for­galmazás tervezett fejleszté­se szükségessé teszi a rend­szerek bővítéséhez a műszaki feltételek megteremtését, a tárolókapacitások bővítését, a központi felvásárlás szer­vezési és egyéb feltételeinek korszerűsítését. A kertészeti termékekből a lakosság ellátása egyenet­len volt és számottevő ár­emelkedés következett be. Az év második felében az ellá­tás javult, és központi in­tézkedések történtek annak érdekében, hogy a téli és kora tavaszi ellátás zökke­nőmentes legyen. A késő ta­vaszi fagyok majd a hosz- szan tartó szárazság a ter­mést kedvezőtlenül befolyá­solta. A legnagyobb kiesés egyes zöldségféléknél és a nyári gyümölcsöknél volt ta­pasztalható. A kedvezőtlen termelési eredmények nyo­mán mind a lakossági ellá­tás, mind a gyümölcskon- zerv-termelés, mind pedig a frissgyümölcsexport kevesebb A tervezettnél. Lényegében hasonló helyzet alakult ki a szőlőtermelés területén is. TAKARMÄNYTERMESZ- TÉSÜNKRE is kedvezőtlen volt az aszályos időjárás. A takarmánytermő területek fokozottabb hasznosítása, a tartalékok feltárása, a taka­rékosabb takarmányozás, a melléktermékek etetése azon­ban lehetőséget teremtenek állatállományunk fejleszté­sére. A szarvasmarha-állomány fejlődését elősegítő intézke­dések hatására tejtermelé­sünk kimozdult a holtpont­ról. A tejhozam növekedé­sének eredményeként mind a tejipar, mind a mezőgazda- sági feldolgozó üzemek együttesen teljesítik elő­irányzatukat. A tejipar fel­vásárlása a tervezettet •meg is haladja. Sertéstartásunk fejlődésé­re utal hogy — az év ele­jén észlelt alacsony nyitóál­lomány ellenére — vágóser­tés-termelésünk várhatóan megfelel a tervezettnek; a tenyészállat-állomány pedig az év végére több lesz an­nál. A tenyészállomány gyors növekedése máris érezteti kedvező hatását. Élénk a malac- és süldőkínálat. E téren az a törekvés, hogy mind több malacot hizlalja­nak meg! E célkitűzés meg­valósítását takarmányhiány sehol sem gátolhatja. Az ab­rakellátás biztosított! A húsellátás és a válasz­tékbővítés miatt egyaránt lényeges, hogy a baromfiága­zat éves tervét fiúsból és to­jásból egyaránt túlteljesíti. A juhtenyésztésünk is ked­vezően fejlődik. A belföldi élelmiszer-ellá­tás összességében megfelelő. Igaz, hogy a zöldség- és gyümölcsellátás év közben akadozott. Kedvező jelenség­ként értékelhetjük viszont a kiegyensúlyozott sertés-, ba­romfihús- és tojásellátást. A korszerű táplálkozásnak meg­felelő élelmiszerek kínálata és fogyasztása, valamint a háztartási munkát könnyítő félkésztermékek választéka az elmúlt évihez hasonló színvonalú, de újabb, készü­lő beruházások segítik már a közeljövőben a tovább­lépést. Az ágazatainkkal szemben támasztott népgazdasági fel­adatokat az V. ötéves terv­törvényben megfogalmazot­tak szerint kell teljesíte­nünk. Ennek érdekében legfon­tosabb tennivalóink a követ­kezők: A belföldi igények mennyiségi és választékbeli kielégítése továbbra is első­rendű feladat. Külkereskedelmi tevékeny­ségünket úgy kell alakítani, hogy teljesítsük a szocia­lista országokkal szemben vállalt kötelezettségeinket. Fáradozunk azon, hogy az import egyidejű csökkentése mellett, a tőkés export erő­teljesen növekedjék. ÉRDEMES MUNKÁLKOD­NI az élenjáró üzemek be- I vált gyakorlati tapasztala­tainak, módszereinek, a tu­domány legújabb eredmé­nyeinek elterjesztésén. Ezek révén is előre léphetünk az évek óta adósságlistánkon szereplő feladataink megol­dásában. Nagy tartalékok rejlenek a ma még alacso­nyabb színvonalon gazdálko­dók felzárkózásában is. Szá­mításba kell venni, hogy nö­vekvő termelési feladatain­kat csökkenő létszámmal kell megoldani. Ezért különösen jelentős a munka- és üzem- szervezés színvonalának ja­vítása. az ezt szolgáló mód­szerek, ajánlások kidolgozá­sa. Feladataink teljesítése ér­dekében — az egyre izmo­sodó nagyüzemek mellett — ki kell használnunk a kis­gazdaságok lehetőségeit is. Az idén hozott intézkedések a termelési biztonságon ala­puló, szervezett termékelő­állításhoz jó alapot adnak. Fontos törekedni arra, hogy — ahol ehhez a feltételek adottak, vagy megteremthe­tők —, ott a kisüzemekben is korszerűbb fajták, eljárá­sok terjedjenek. Az 1976. évi gazdasági fej­lődés fő eredményei azt mu­tatják. hogy népgazdaságunk fejlődése tervszerű. A leg­fontosabb gazdaságpolitikai célok megvalósulását segítő gazdasági folyamatok kibon­takozóban vannak. Gazdasá­gunk tehát jó úton halad, az előrehaladás ütemét azonban fokoznunk kell és lehet a jövőben. Az új esztendőben kedvezőbb feltételek mellett telepíthetők új ültetvények, nagyobb állami támogatást élvez több beruházás és jobb felvásárlási árak kerültek bevezetésre a kertészeti és állattenyésztési termékek fontos cikkeinél. Űjabb in­tézkedések segítik a bürok­rácia, a fölösleges előírások számának csökkentését és 1977-től egyszerűbb, kedve­zőbb lesz a kistermelés adó­zása is. Mindehhez számot­tevően hozzájárul — a nö­vekvő termelés mellett — a mezőgazdasági üzemek jö­vedelmének emelkedéséhez, új vállalati fejlesztési for­rások teremtéséhez. Mennyiségileg fokozódó, minőségileg jobb belföldi el­látás — vagyis a hazai szükségletek elsődleges ki­elégítése. emellett az ex­portképesség fokozása, a fejlesztés, a hatékonyság javulásának gyorsítása: ez a fő feladat, ez a cél! Mind­ennek érdekében — ahogyan pártunk XI. kongresszusának határozata kimondja: „Biz­tosítani kell a szocialista ter­melési viszonyok további fej­lődésének feltételeit, ki kell dolgozni a gazdálkodás olyan új módjait és szervezeti for­máit, melyek elősegítik a mezőgazdaság további ipa­rosodását, a mezőgazdaság­gal szoros kapcsolatban mű­ködő ipari vállalatok, illetve az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek közös tevékenységét, összehangolt fejlesztését.” HISZEM, hogy újabb ta­pasztalatokkal gazdagodva minden gazdaságban, válla­latban, minden munkahe­lyen ezen dolgoznak a jövő­ben is. Az irányító szervek dolgozóinak megtisztelő kö­telessége ezt a törekvést tá­mogatni, segíteni az egész országban. Az egri Sas úti munkás- szálló KISZ-klubjában nincs semmi különösebb dekorá­ció. Talán csak a vörös dra­périával leterített asztal jel­zi. hogy a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat VI-os számú pártalapszerve- zete ünnepi taggyűlését tart­ja. Persze, az ünnepélyes­ségnek nem is a külsőségek­ből kell fakadnia, hanem be­lülről, az érzésekből. Ebben pedig nincs hiány. Ahogy Trizna Jenő alapszervezeti titkár egymás után nyújtja át a kommunistáknak az új tagsági könyvet, bizony min­denki meghatottsággal veszi kezébe, nézegeti a piros színű könyvecskét. Köztük az alap­szervezet egyik legrégibb párttagja. Benke József és a legfiatalabb, Matusz László is. Vajon mit jelenthet szá­mukra az új tagsági könyv? A taggyűlés befejezése után erről beszélgetünk. — A felszabadulás előtt nagyon szegényen éltünk. Parasztcsaládból származom, én is paraszti munkát vé­geztem — mondja Benke József. — Aztán a felsza­badulás után Özdra kerül­tem, hengerész lettem. Tel­jesen megváltozott az éle­tem. Nem csupán azért, mert jobbak lettek a körülmé­nyeim, hanem azért is. mert munkások közé kerültem. Már 1949-ben be akartam lépni a pártba, de akkor nem sikerült. Aztán bevonultam, Kaposváron, Zalaegerszegen katonáskodtam, s a honvéd­ségnél beléptem a pártba. Voltam szakaszbizalmi, majd Ebben az esztendőben annyit foglalkozott a sajtó a kistermelőkkel, hogy az újságolvasóban netán az a kérdés is felmerülhet, hogy az 1976-os év nemzetközi kis­termelői év volt. Nos, erről szó sincs, de az idei esztendő mégis kulcsfontosságú volt szá­mukra. Az idén ugyanis döntő fordulat állt be a kistermelőkkel kapcsolat­ban kialakult nézetekben. Ez a fordulat annak kö­szönhető, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság eredményei, tényszámai mellett reális megvilágítást kaptak a nagyüzemen kívüli eredmé­nyek is. A számok pedig azt mutatják, hogy nem el­hanyagolható ez a terület sem. ELFELEJTETT SZÁMOK Népgazdasági — s azon belül mezőgazdasági — eredményeinket számba ve­endő mindig döntő hang­súlyt kapott a nagyüzemi rendszer, ami nem is lett volna hiba, hiszen valóban ez a döntő tényező fejlődé­zászlóalj-párttitkár lettem. A leszerelés után a honvédelmi szövetséghez kerültem, ott töltöttem be különböző funkciókat. Az ellenforrada­lom után karhatalmista vol­tam, majd 1958-ban a szarvaskői bányához kerül­tem. A bánya bezárásáig párttitkárként tevékenyked­tem. majd utána az eger­esein bányában dolgoztam egy rövid ideig. 1968 óta itt dolgozom az építőipari vál­lalatnál. Ebben az alapszer­vezetben most mint szerve­ző titkár ténykedem. 25 éve vagyok párttag, éppen az előbb vettem át ezért a Központi Bizottság okleve­lét. Láthatja, elég mozgal­mas volt az életem. S mind­ezt csupán azért mondom el. mert bárhol voltam, bár­milyen munkahelyen, én mindig hű voltam a párt­hoz. Mindig tudtam, hol a helyem, soha nem azt néz­tem, hogy mit adnak, ha­nem azt. hogy mit kell ten­nem. örülök az új tagsági könyvnek, s ahogy eddig hű voltam a párthoz, úgy a jö­vőben is az leszek. Matusz László az alapszer­vezet legfiatalabb párttagja. Akár az életkorát, akár a párttagságát tekintve. — Az idén fejeztem be á tanulást a szakmunkásképző intézetben, gépjármű-villa­mossági műszerész vagyok. Július elejétől dolgozom a válalatnál, a pártba pedig augusztus végén vettek fel. Természetesen nem itt . az alapszervezetben hanem még a szakmunkásképzőben kér­tem a felvételem. sünkben. Emellett azonban szinte a feledés homályába merült a mezőgazdasági kistermelés, pedig a számok egyértelműen létjogosultsá­gát bizonyítják. Ki gondol­ná például, hogy a hazánk­ban is elterjedt zárt rend­szerű „sertésgyárak” korá­ban a sertéslétszám egyhar- mada még mindig háztáji­ból kerül ki. Vagy például azt, hogy Észak-Magyaror- szág három megyéjében — Borsod, Heves, Nógrád — a tojástermelésnek 63,4 száza­léka, a tejtermelésnek több mint 37 százaléka, a hús­termelésnek pedig 42 szá­zaléka származik a kisüze­mekből. Ezekben a ház kö­rüli gazdaságokban csak­nem 70 milliárd értékű esz­köz és a mezőgazdasági ter­melést szolgáló épület van. Innen kerül exportra a leg­több házinyúl, galamb és virágmag, 50 millió dollá­ros értékben. A jelenlegi munkaerőhelyzetben pedig egyáltalán nem mellékes, hogy az otthonok körül mellékesen végzett mező- gazdasági kistermelői mun­ka 800 ezer ember teljes — Hogy miért lettem párttag? — ismétli meg a kérdést —, erre nem nehéz válaszolnom. Az iskolában KISZ-titkár voltam. meg­szoktam, megszerettem a mozgalmi munkát. Aztán a családomból is többen párt­tagok, köztük az apám. a nagybátyám is. A párt poli­tikájával. célkitűzéseivel így már szinte a családon belül megismerkedtem, és el is határoztam, hogy amennyi­ben lesz rá lehetőségem, rögtön jelentkezni fogok. A felvételnél azért volt ben­nem egy kis szorongás, hi­szen tudtam, hogy a párt­ban többet kell majd tenni, mint a KISZ-ben, meg az­tán azt sem tudtam előre, hogy vajon milyen megbíza­tást kapok. Persze, még most sem könnyű a helyze­tem, hiszen még a munka­helyemmel is, a pártalap-, szervezettel is most ismerke­dem. Néhány hónapja va­gyok itt az eltelt idő való­ban csak az ismerkedésre volt elég. — Milyen volt átvenni az új tagsági könyvet? — Jó érzés. Az ember örül, hiszen jó egy olyan nagy kollektívához tartozni, amely az egész ország esz­mei-szellemi irányítója. Ugyanakkor nagy felelőssé­get is jelent, hiszen az em­ber tudja, hogy a párttag­nak az átlagostól többet kell nyújtania, s ez bizony arra kötelez mindenkit, hogy va­lóban igyekezzék a munká­ban. a társadalmi tevékeny­ségben az élen járni.- (kaposi) muunacicjcvci otxvtx árualapot hoz létre. Ezek azok a számok, ame­lyek nem kellő súllyal estek latba éveken keresztül, ami­kor a kistermelőkről volt szó. VÁLTOZÁS Ebben az esztendőben végre megnyugtató megfo­galmazásban látott napvilá­got, hogy gazdasági fejlő­désünk hosszabb távon szá­mol a kistermelőkkel. A megfogalmazást intézkedé­sek követték, amelyek a termelés biztonságát, a ter­melési kedv újra fellendí­tését szolgálták. Elvileg — sajnos a gyakorlatban még akad jócskán zökkenő — rendezték a közös gazdasá­gok és a kistermelők viszo­nyát. Javult a háztáji gaz­daságok takarmányellátása, a felvásárlási garancia is hozzájárult a termelés fel­futásához. Ebben az eszten­dőben öt kiállítást rendez­tek a kistermelők számára. Az év utolsó bemutatójára Putnokon került sor, ahol a gazdáknak nem csupán esz­mei tanácsokat adtak. Be­mutatták például a háztáji­ban egyeduralkodó magyar tarka szarvasmarha mellett az olyan intenzív fajtákat, amelyekre a nagy tejterme­lés jellemző. Így például a Holstein-friz vöröstarka és fekete tarka állományból ke­resztezéssel kialakított' első nemzedékét. A magyar nagyfehér sertés mellett alig ismert fajtaként * az NDK-ban honos lapályt és az amerikai durocot ajánlották a kiállítók a kisüzemi állattartók figyel­mébe. Ezek ugyan több tö­rődést igényelnek mint a hagyományos fajták, de a többletmunka bőven kifize­tődik. A ráfordítás mérté­kével szemben ugyanis sok­kalta nagyobbak az ered­mények. E tenyészállatok nem csupán kiállítási tár­gyak voltak. Megvásárlásuk­hoz az OTP a helyszínen folyósította a hiteleket. A kisállattenyésztés fel­lendítése érdekében nem csupán szavak hangzottak el. Tettek követték az elmé­leti megfogalmazást. Üdvös lenne, ha az említett szá­mok ismeretében minden községben hasonló lépések Követnék a kezdeményezést. Nem jól hangzó és szépen csengő . általánosításnak szánjuk ezeket az utolsó mondatokat. Inkább figyel­meztetésnek. Mert történt ugyan sok intézkedés, az vi­szont tény — és megmásít­hatatlan —, hogy tavaly szeptembertől 27 ezer te­hénnel csökkent a kister­melői állomány. Sz. A. 1976, november 1L, vasárnap Az idős és a fiatat Méltón a párttagsági könyvhöz

Next

/
Thumbnails
Contents