Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-14 / 270. szám
Eredmények, tapasztalatok, tervek ŐSZ Irta; dr, Ramány Pál, mezőgazdasági és éieimezésiigyi miniszter JUH NY ÄJ a HALÁSZAT KOCSOLÄN HORTOBÁGYI PUSZTÁN (MTI Foto — Jászai Csaba) (MTI Foto — Gottvald Károly) Kistermelők éve? r amint A NÉPGAZDASÁG valamennyi ágában, úgy a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók is az év utolsó heteire jutó feladatok teljesítésén dolgoznak. Van, ahol most tetőzik a szezon, a* cukorgyárakban, a csokoládégyárakban — ugyanakkor a tervező és irányító szerveknél már javában folynak a jövő évi népgazdasági tervezési és költségvetési munkálatok. Ehhez kiindulási alap az idei esztendő tapasztalatainak elemzése. a várható éves eredmények megítélése. Arra kell válaszolni: vajon az V. ötéves tervidőszak kezdetének eddigi teljesítményei igazolják-e várakozásainkat, milyen fejlődésre számíthatunk a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, s mire alapozzuk a következő évek tennivalóit? Igaz, hogy az év vége felé közeledünk, de mégiscsak hátra van még abból soksok munkanap. Egy munkanap teljesítményének értéke pedig közepes gazdaságban is félmillió forint körüli, Bábolnán pedig már napi 3 millió forintban, a Szegedi Szalámigyárban napi 12 millió forintban számolnak. Az évi eredményeket még csak körvonalazni lehet és szabad. Az köztudott számos kedvezőtlen jelenség, köztük az aszályos nyár ellenére kenyérgabona-termésünk kiváló, a hektáronkénti termés az eddigi legjobb volt. Az elért eredmények igazolják, hogy pontos technológiával, korszerű gépesítettséggel, gondos, hozzáértő munkával és megfelelő fajták termesztésével akkor is érhetők el jó eredmények ha az időjárás kevésbé kedvező az adott kultúra termesztéséhez. Természetesen mindezt tudva is .« tudomásul kell vennünk, ahogy a leggondosabb munkával sem lehetséges a mezőgazdasági termelést függetleníteni az időjárástól. Ezt példázza az idei cukorrépa-, burgonya- és zöldségtermés alakulása is. Az Időjárási tényezőkkel tehát számolni kell és ezért még többet kell tenni a termelési biztonság kibontakoztatása érdekében. AZ EMLÍTETT kultúrák esetében ez azt jelenti, hogy a fajtaarányok javítására, a korszerű vetőmagellátásra, a területi koncentrálásra. a fajták termőképességének jobb kihasználására, s az emberi hozzáértésre fokozottan ügyelnünk kell. Mindezek érdekében bővíteni kívánjuk az iparszerű termelési rendszerek területét, fejlesztve a rendszergazdák integrátori tevékenységét V is. Itthon és Európa-szerte mindenkit közvetlenül és érzékenyen érint a burgonya- termelés visszaesése. A nagyüzemi vetésterület és az intenzív termelési rendszerek arányának növekedése megalapozza a termelési biztonságot, a termelési színvonal jövőbeni emelését. Az intenzív burgonyatermelés és forgalmazás tervezett fejlesztése szükségessé teszi a rendszerek bővítéséhez a műszaki feltételek megteremtését, a tárolókapacitások bővítését, a központi felvásárlás szervezési és egyéb feltételeinek korszerűsítését. A kertészeti termékekből a lakosság ellátása egyenetlen volt és számottevő áremelkedés következett be. Az év második felében az ellátás javult, és központi intézkedések történtek annak érdekében, hogy a téli és kora tavaszi ellátás zökkenőmentes legyen. A késő tavaszi fagyok majd a hosz- szan tartó szárazság a termést kedvezőtlenül befolyásolta. A legnagyobb kiesés egyes zöldségféléknél és a nyári gyümölcsöknél volt tapasztalható. A kedvezőtlen termelési eredmények nyomán mind a lakossági ellátás, mind a gyümölcskon- zerv-termelés, mind pedig a frissgyümölcsexport kevesebb A tervezettnél. Lényegében hasonló helyzet alakult ki a szőlőtermelés területén is. TAKARMÄNYTERMESZ- TÉSÜNKRE is kedvezőtlen volt az aszályos időjárás. A takarmánytermő területek fokozottabb hasznosítása, a tartalékok feltárása, a takarékosabb takarmányozás, a melléktermékek etetése azonban lehetőséget teremtenek állatállományunk fejlesztésére. A szarvasmarha-állomány fejlődését elősegítő intézkedések hatására tejtermelésünk kimozdult a holtpontról. A tejhozam növekedésének eredményeként mind a tejipar, mind a mezőgazda- sági feldolgozó üzemek együttesen teljesítik előirányzatukat. A tejipar felvásárlása a tervezettet •meg is haladja. Sertéstartásunk fejlődésére utal hogy — az év elején észlelt alacsony nyitóállomány ellenére — vágósertés-termelésünk várhatóan megfelel a tervezettnek; a tenyészállat-állomány pedig az év végére több lesz annál. A tenyészállomány gyors növekedése máris érezteti kedvező hatását. Élénk a malac- és süldőkínálat. E téren az a törekvés, hogy mind több malacot hizlaljanak meg! E célkitűzés megvalósítását takarmányhiány sehol sem gátolhatja. Az abrakellátás biztosított! A húsellátás és a választékbővítés miatt egyaránt lényeges, hogy a baromfiágazat éves tervét fiúsból és tojásból egyaránt túlteljesíti. A juhtenyésztésünk is kedvezően fejlődik. A belföldi élelmiszer-ellátás összességében megfelelő. Igaz, hogy a zöldség- és gyümölcsellátás év közben akadozott. Kedvező jelenségként értékelhetjük viszont a kiegyensúlyozott sertés-, baromfihús- és tojásellátást. A korszerű táplálkozásnak megfelelő élelmiszerek kínálata és fogyasztása, valamint a háztartási munkát könnyítő félkésztermékek választéka az elmúlt évihez hasonló színvonalú, de újabb, készülő beruházások segítik már a közeljövőben a továbblépést. Az ágazatainkkal szemben támasztott népgazdasági feladatokat az V. ötéves tervtörvényben megfogalmazottak szerint kell teljesítenünk. Ennek érdekében legfontosabb tennivalóink a következők: A belföldi igények mennyiségi és választékbeli kielégítése továbbra is elsőrendű feladat. Külkereskedelmi tevékenységünket úgy kell alakítani, hogy teljesítsük a szocialista országokkal szemben vállalt kötelezettségeinket. Fáradozunk azon, hogy az import egyidejű csökkentése mellett, a tőkés export erőteljesen növekedjék. ÉRDEMES MUNKÁLKODNI az élenjáró üzemek be- I vált gyakorlati tapasztalatainak, módszereinek, a tudomány legújabb eredményeinek elterjesztésén. Ezek révén is előre léphetünk az évek óta adósságlistánkon szereplő feladataink megoldásában. Nagy tartalékok rejlenek a ma még alacsonyabb színvonalon gazdálkodók felzárkózásában is. Számításba kell venni, hogy növekvő termelési feladatainkat csökkenő létszámmal kell megoldani. Ezért különösen jelentős a munka- és üzem- szervezés színvonalának javítása. az ezt szolgáló módszerek, ajánlások kidolgozása. Feladataink teljesítése érdekében — az egyre izmosodó nagyüzemek mellett — ki kell használnunk a kisgazdaságok lehetőségeit is. Az idén hozott intézkedések a termelési biztonságon alapuló, szervezett termékelőállításhoz jó alapot adnak. Fontos törekedni arra, hogy — ahol ehhez a feltételek adottak, vagy megteremthetők —, ott a kisüzemekben is korszerűbb fajták, eljárások terjedjenek. Az 1976. évi gazdasági fejlődés fő eredményei azt mutatják. hogy népgazdaságunk fejlődése tervszerű. A legfontosabb gazdaságpolitikai célok megvalósulását segítő gazdasági folyamatok kibontakozóban vannak. Gazdaságunk tehát jó úton halad, az előrehaladás ütemét azonban fokoznunk kell és lehet a jövőben. Az új esztendőben kedvezőbb feltételek mellett telepíthetők új ültetvények, nagyobb állami támogatást élvez több beruházás és jobb felvásárlási árak kerültek bevezetésre a kertészeti és állattenyésztési termékek fontos cikkeinél. Űjabb intézkedések segítik a bürokrácia, a fölösleges előírások számának csökkentését és 1977-től egyszerűbb, kedvezőbb lesz a kistermelés adózása is. Mindehhez számottevően hozzájárul — a növekvő termelés mellett — a mezőgazdasági üzemek jövedelmének emelkedéséhez, új vállalati fejlesztési források teremtéséhez. Mennyiségileg fokozódó, minőségileg jobb belföldi ellátás — vagyis a hazai szükségletek elsődleges kielégítése. emellett az exportképesség fokozása, a fejlesztés, a hatékonyság javulásának gyorsítása: ez a fő feladat, ez a cél! Mindennek érdekében — ahogyan pártunk XI. kongresszusának határozata kimondja: „Biztosítani kell a szocialista termelési viszonyok további fejlődésének feltételeit, ki kell dolgozni a gazdálkodás olyan új módjait és szervezeti formáit, melyek elősegítik a mezőgazdaság további iparosodását, a mezőgazdasággal szoros kapcsolatban működő ipari vállalatok, illetve az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek közös tevékenységét, összehangolt fejlesztését.” HISZEM, hogy újabb tapasztalatokkal gazdagodva minden gazdaságban, vállalatban, minden munkahelyen ezen dolgoznak a jövőben is. Az irányító szervek dolgozóinak megtisztelő kötelessége ezt a törekvést támogatni, segíteni az egész országban. Az egri Sas úti munkás- szálló KISZ-klubjában nincs semmi különösebb dekoráció. Talán csak a vörös drapériával leterített asztal jelzi. hogy a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat VI-os számú pártalapszerve- zete ünnepi taggyűlését tartja. Persze, az ünnepélyességnek nem is a külsőségekből kell fakadnia, hanem belülről, az érzésekből. Ebben pedig nincs hiány. Ahogy Trizna Jenő alapszervezeti titkár egymás után nyújtja át a kommunistáknak az új tagsági könyvet, bizony mindenki meghatottsággal veszi kezébe, nézegeti a piros színű könyvecskét. Köztük az alapszervezet egyik legrégibb párttagja. Benke József és a legfiatalabb, Matusz László is. Vajon mit jelenthet számukra az új tagsági könyv? A taggyűlés befejezése után erről beszélgetünk. — A felszabadulás előtt nagyon szegényen éltünk. Parasztcsaládból származom, én is paraszti munkát végeztem — mondja Benke József. — Aztán a felszabadulás után Özdra kerültem, hengerész lettem. Teljesen megváltozott az életem. Nem csupán azért, mert jobbak lettek a körülményeim, hanem azért is. mert munkások közé kerültem. Már 1949-ben be akartam lépni a pártba, de akkor nem sikerült. Aztán bevonultam, Kaposváron, Zalaegerszegen katonáskodtam, s a honvédségnél beléptem a pártba. Voltam szakaszbizalmi, majd Ebben az esztendőben annyit foglalkozott a sajtó a kistermelőkkel, hogy az újságolvasóban netán az a kérdés is felmerülhet, hogy az 1976-os év nemzetközi kistermelői év volt. Nos, erről szó sincs, de az idei esztendő mégis kulcsfontosságú volt számukra. Az idén ugyanis döntő fordulat állt be a kistermelőkkel kapcsolatban kialakult nézetekben. Ez a fordulat annak köszönhető, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság eredményei, tényszámai mellett reális megvilágítást kaptak a nagyüzemen kívüli eredmények is. A számok pedig azt mutatják, hogy nem elhanyagolható ez a terület sem. ELFELEJTETT SZÁMOK Népgazdasági — s azon belül mezőgazdasági — eredményeinket számba veendő mindig döntő hangsúlyt kapott a nagyüzemi rendszer, ami nem is lett volna hiba, hiszen valóban ez a döntő tényező fejlődézászlóalj-párttitkár lettem. A leszerelés után a honvédelmi szövetséghez kerültem, ott töltöttem be különböző funkciókat. Az ellenforradalom után karhatalmista voltam, majd 1958-ban a szarvaskői bányához kerültem. A bánya bezárásáig párttitkárként tevékenykedtem. majd utána az egeresein bányában dolgoztam egy rövid ideig. 1968 óta itt dolgozom az építőipari vállalatnál. Ebben az alapszervezetben most mint szervező titkár ténykedem. 25 éve vagyok párttag, éppen az előbb vettem át ezért a Központi Bizottság oklevelét. Láthatja, elég mozgalmas volt az életem. S mindezt csupán azért mondom el. mert bárhol voltam, bármilyen munkahelyen, én mindig hű voltam a párthoz. Mindig tudtam, hol a helyem, soha nem azt néztem, hogy mit adnak, hanem azt. hogy mit kell tennem. örülök az új tagsági könyvnek, s ahogy eddig hű voltam a párthoz, úgy a jövőben is az leszek. Matusz László az alapszervezet legfiatalabb párttagja. Akár az életkorát, akár a párttagságát tekintve. — Az idén fejeztem be á tanulást a szakmunkásképző intézetben, gépjármű-villamossági műszerész vagyok. Július elejétől dolgozom a válalatnál, a pártba pedig augusztus végén vettek fel. Természetesen nem itt . az alapszervezetben hanem még a szakmunkásképzőben kértem a felvételem. sünkben. Emellett azonban szinte a feledés homályába merült a mezőgazdasági kistermelés, pedig a számok egyértelműen létjogosultságát bizonyítják. Ki gondolná például, hogy a hazánkban is elterjedt zárt rendszerű „sertésgyárak” korában a sertéslétszám egyhar- mada még mindig háztájiból kerül ki. Vagy például azt, hogy Észak-Magyaror- szág három megyéjében — Borsod, Heves, Nógrád — a tojástermelésnek 63,4 százaléka, a tejtermelésnek több mint 37 százaléka, a hústermelésnek pedig 42 százaléka származik a kisüzemekből. Ezekben a ház körüli gazdaságokban csaknem 70 milliárd értékű eszköz és a mezőgazdasági termelést szolgáló épület van. Innen kerül exportra a legtöbb házinyúl, galamb és virágmag, 50 millió dolláros értékben. A jelenlegi munkaerőhelyzetben pedig egyáltalán nem mellékes, hogy az otthonok körül mellékesen végzett mező- gazdasági kistermelői munka 800 ezer ember teljes — Hogy miért lettem párttag? — ismétli meg a kérdést —, erre nem nehéz válaszolnom. Az iskolában KISZ-titkár voltam. megszoktam, megszerettem a mozgalmi munkát. Aztán a családomból is többen párttagok, köztük az apám. a nagybátyám is. A párt politikájával. célkitűzéseivel így már szinte a családon belül megismerkedtem, és el is határoztam, hogy amennyiben lesz rá lehetőségem, rögtön jelentkezni fogok. A felvételnél azért volt bennem egy kis szorongás, hiszen tudtam, hogy a pártban többet kell majd tenni, mint a KISZ-ben, meg aztán azt sem tudtam előre, hogy vajon milyen megbízatást kapok. Persze, még most sem könnyű a helyzetem, hiszen még a munkahelyemmel is, a pártalap-, szervezettel is most ismerkedem. Néhány hónapja vagyok itt az eltelt idő valóban csak az ismerkedésre volt elég. — Milyen volt átvenni az új tagsági könyvet? — Jó érzés. Az ember örül, hiszen jó egy olyan nagy kollektívához tartozni, amely az egész ország eszmei-szellemi irányítója. Ugyanakkor nagy felelősséget is jelent, hiszen az ember tudja, hogy a párttagnak az átlagostól többet kell nyújtania, s ez bizony arra kötelez mindenkit, hogy valóban igyekezzék a munkában. a társadalmi tevékenységben az élen járni.- (kaposi) muunacicjcvci otxvtx árualapot hoz létre. Ezek azok a számok, amelyek nem kellő súllyal estek latba éveken keresztül, amikor a kistermelőkről volt szó. VÁLTOZÁS Ebben az esztendőben végre megnyugtató megfogalmazásban látott napvilágot, hogy gazdasági fejlődésünk hosszabb távon számol a kistermelőkkel. A megfogalmazást intézkedések követték, amelyek a termelés biztonságát, a termelési kedv újra fellendítését szolgálták. Elvileg — sajnos a gyakorlatban még akad jócskán zökkenő — rendezték a közös gazdaságok és a kistermelők viszonyát. Javult a háztáji gazdaságok takarmányellátása, a felvásárlási garancia is hozzájárult a termelés felfutásához. Ebben az esztendőben öt kiállítást rendeztek a kistermelők számára. Az év utolsó bemutatójára Putnokon került sor, ahol a gazdáknak nem csupán eszmei tanácsokat adtak. Bemutatták például a háztájiban egyeduralkodó magyar tarka szarvasmarha mellett az olyan intenzív fajtákat, amelyekre a nagy tejtermelés jellemző. Így például a Holstein-friz vöröstarka és fekete tarka állományból keresztezéssel kialakított' első nemzedékét. A magyar nagyfehér sertés mellett alig ismert fajtaként * az NDK-ban honos lapályt és az amerikai durocot ajánlották a kiállítók a kisüzemi állattartók figyelmébe. Ezek ugyan több törődést igényelnek mint a hagyományos fajták, de a többletmunka bőven kifizetődik. A ráfordítás mértékével szemben ugyanis sokkalta nagyobbak az eredmények. E tenyészállatok nem csupán kiállítási tárgyak voltak. Megvásárlásukhoz az OTP a helyszínen folyósította a hiteleket. A kisállattenyésztés fellendítése érdekében nem csupán szavak hangzottak el. Tettek követték az elméleti megfogalmazást. Üdvös lenne, ha az említett számok ismeretében minden községben hasonló lépések Követnék a kezdeményezést. Nem jól hangzó és szépen csengő . általánosításnak szánjuk ezeket az utolsó mondatokat. Inkább figyelmeztetésnek. Mert történt ugyan sok intézkedés, az viszont tény — és megmásíthatatlan —, hogy tavaly szeptembertől 27 ezer tehénnel csökkent a kistermelői állomány. Sz. A. 1976, november 1L, vasárnap Az idős és a fiatat Méltón a párttagsági könyvhöz
