Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-13 / 269. szám
f /yA^AWAA^^WWAWAAAAAAAAAAAAAAAAA/VWVWWV'AAAAAA/WWvVW Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Spanyolok Brüsszelben Van Elslande belga külügyminiszter „határozottan biztató” jeleket látott arra nézve, hogy Spanyol- országban kedvező politikai változások történnek. Nos, Hispánia közös piaci tagságának feltétele bizonyos más, a madridi kormányzat hivatalos képviselőinek a belga politikus számára adott információiból tapintatosan kihagyott jelek korántsem jogosítanak fel ilyen derűlátásra. Pénteken a még mindig illegálisnak minősített Spanyol Munkásszövetség általános sztrájkot kezdeményezett. S amire a Franco utáni madridi kabinet tagjai talán nem számítottak a titokban szervezett, röplapokon meghirdetett munkabeszüntetés csaknem teljes egészében megbénította Spanyolország életét. Még a belügyminisztérium is kénytelen-kelletlen beismerte, hogy legalább 200 ezer ipari munkás tett eleget a felhívásnak. Ugyan, milyen biztató jelek mutatkoznak Hispániában, ha Camachot, a még mindig betiltott jnun- kásbizottságok vezetőjét — alig néhány héttel ezelőtt hagyta el egyébként a börtönt —, ismét házi őrizetbe helyezték? Meglehet, a Közös Piac tagjai közül egyikmásik ezekből a jelenségekből a belga külügyminiszter derűlátó véleményével ellentétes következtetéseket von le. Mint ahogy a NATO tagjainak némelyike sem lelkesedik azért a gondolatért, hogy Madriddal egyhamar szorosabbra fűzzék a szövetség kapcsolatait. Nem mintha nem lenne erre bizonyos törekvés, elsősorban az óceánon túlról. Bizonyára ez bátorította fel a madridi kormányzatot, hogy népes delegációt menesszen Brüsszelbe, az Atlanti Szövetség központjába. Harminc magas rangú spanyol tiszt és katonai kérdésekkel foglalkozó polgári személyből áll az a delegáció, amely a NATO történetében először hivatalos látogatást tett Brüsszelben. ) Nincs kizárva, hogy az Atlanti Szövetség berkeiben elnézőbbek lesznek Madriddal szemben, mint a kilencek. Mindenesetre a pénteki általános sztrájk és a munkásokkal, sztrájkőrökkel szembeni szokatlanul brutális fellépések híre talán azokat is gondolkodóba ejti, akik Madrid álreformjainak szirénhangjait sietve túlértékelték. Giscard d’Estaing-Callagiian találkozó Folytatja ítmukáját a PKP kongresszusa Felszólalt Nemes Dezső, a magvar pártküldöttség vezetője Pénteken a reggeli órákban megkezdődtek a magas szintű francia—angol megbeszélések a Párizstól 50 kilométerre levő Rambouil- let-ben. James Callaghan csütörtökön este érkezett Párizsba, hogy tárgyalásokat folytasson Valéry Giscard d’ Estaing francia köz- társasági elnökkel. A francia kormány szóvivője szerint a tárgyalásokon elsősorban gazdasági kérdéseket vitatnak meg, ezen belül olyan problémákat, amelyeknek a következményei mindkét országot sújtják. A csúcstalálkozóval egy- időben folyik a külügyminiszterek, a kereskedelmi és a mezőgazdasági miniszterek megbeszélése is, és jelen van a tárgyalásokon Raymond Barre miniszter- elnök is. LISSZABON Lisszabonban pénteken délelőtt a központi bizottsági beszámoló és a tézistervezet feletti vitával folytatódott a PKP VIII. kongresszusa. A tanácskozáson 59 kommunista és munkáspárt képviselteti magát. Elküldte képviselőit a portugál fegyveres erők legfelső forradalmi tanácsa és Eanes elnök is. A küldöttek melegen ünnepelték a fegyveres erők képviselőit. Éltették a fegyveres erők mozgalmát. A szocialista pártot háromtagú delegáció képviseli. A kongresszus csütörtökön határozatban üdvözölte Ne- to angolai államfőt, az angolai népi felszabadító mozgalmat és az angolai népet abból az alkalomból. hogy egy évvel ezelőtt kiáltották ki a volt portugál gyarmat függetlenségét. Pato, a KB titkára, a PB tagja csütörtök esti felszólalásában hangoztatta, hogy a KB egységesen tömörül Cun- hal főtitkár körül. A Portugál KP VIII. kongresszusán Nemes Dezső, az MSZMP KB PB tagja, a magyar pártküldöttség vezetője pénteken üdvözölte a tanácskozást. Hangoztatta: — Küldöttségünk nagy örömmel tesz eleget megbízatásának, hogy átadja a Magyar Szocialista Munkáspárt forró testvéri üdvözletét és kifejezze a magyar kommunisták teljes szolidaritását azzal a rendíthetetlen küzdelemmel, amelyet az önök pártja folytat népük vívmányainak megvédéséért, országuk boldogabb jövőjéért! — Jól tudjuk, hogy a Portugál Kommunista Párt négy és fél évtizeden át a fasiszta diktatúra kegyetlen terrorjával dacolva szervezte az elnyomottak harcát a kizsákmányolok ellen, a fel- szabadulásért. A mi pártunk az ország felszabadulása előtt negyedszázadon át küzdött a fasiszta uralom teremtette súlyos körülmények között, és saját tapasztalatainkból tudjuk, milyen nehéz küzdelmet kellett portugál testvéreinknek is folytatniuk. A kommunisták élenjáró, hősi- es szerepe, amelyet a népi erők antifasiszta ellenállásá- nakt fejlesztésében betöltőt, tek —, örök dicsősége Portugália forradalmi erőinek. Az antifasiszta népi ellenállásra támaszkodva bontakozott ki hadseregük forradalmi útra tért erőinek történelmi tetté vált fellépése, melynek során szétverte a fasiszta uralom fegyveres hatalmát és oly nagy szerepet játszott a politikai fordulatban. — Pártunk és népünk mélységes rokonszenvvel kísérte pártjuknak a fasizmus bukását követő lendületes küzdelmét, azt a szerepét, amelyet betöltött a demokratikus és szocialista népi erők és a fegyveres erők új országot teremtő mozgalmának együttes fellépéséért, a nagytőkések és nagybirtokosok hatalmának visszaszorításáért, a munkásellenőrzésért a földreformért, az államosítások megszilárdításáért, az ország szabad’ és független fejlődésének biztosításáért vívott harcban. — A világ népei jól tudják. hogy a portugál fasizmus bukása egyben a portugál gyarmati uralom bukását is jelentette, s a portugál demokratikus és szocialista erők mostani küzdelme a tőkés monopóliumok hatalmának felszámolásáért nagy hozzájárulás ahhoz a hősies küzdelemhez is, amelyet más tőkés országok népei folytatnak azért, hogy a monopóliumok diktatúráját valóban a népi erők demokratikus hatalma váltsa fel és amelyet a spanyol nép vív a demokratikus fejlődés lehetőségeiért. Az önök harca nagy hozzájárulás ahhoz a küzdelemhez is, amelyet az enyhülésért sikraszálló erők folytatnak a béke intézményes biztosításáért, a háborús veszély elhárításáért itt Európában és világszerte. — Tudjuk, hogy az önök küzdelme jelenleg különösen bonyolult, s döntő mértékben függ a kommunisták, a szocialisták és más demokratikus erők összefogásától, amelynek szükségességét kongresszusunk oly nagy nyomatékkai hangsúlyozza, s amelyért az önök pártja oly szívósan küzd. — Egész pártunk és egész népünk nevében szívből kívánjuk, hogy a demokratikus néphatalom híveinek széles táborával együtt érjenek el új győzelmeket, s e lelkes kongresszus által kitűzött célok mielőbb valóra váljanak — mondotta befejezésül Nemes Dezső. (MTI) rri •• r r * I uzersegi harcok Bejrutban Bejrútban pénteken folytatódtak a tüzérségi harcok. A haladó erők rádiója jelöltette, hogy a mohamert.; : Nyugat-Bejrút egyik lakó gyedében délelőtt kilen; meghallak és 67-en mega sültek a jobboldali erők : zérségi támadása követkéz! í ben. Az arabközi biztonsá i erők pénteken mégsem vonultak be a fővárosba. Bej- rút egyik déli elővárosában felállított főhadiszállásukon a főparancsnokság szóvivője közölte, hogy a biztonsági erők szombaton vagy Bejrutba vonulnak be, vagy az északi országrész és a délre fekvő Szidon irányába nyomulnak előre. Legfőbb gondjuk most az, hogy megerősítsék eddig elfoglalt állásaikat — mondotta a szóvivő. A főparancsnoksághoz közelálló forrás szerint más arab országokból négy-ötezer főnyi katonai erő érkezését várják. Általános sztrájk Spanyolországban Madridban a Chrysler-művek dolgozói is csatlakoztak az általános sztrájkhoz. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Pénteken délelőtt az ország történetében 40 éve először országos általános sztrájk kezdődött Spanyolországban. A spanyol dolgozók a korCarter elnök Hetven nyolc nap Pontosan ennyi, 11 hét van az amerikai elnökválasztások napja és a november első keddjén megválasztott új államfő beiktatása között. Ez az átmenet időszaka, amikor a régi elnök már, az új elnök még nem kormányoz. Megkezdődött a csomagolás Ám a Fehér Házban és a washingtoni kormányhivatalokban már megszerveződtek a hatalom átadását lebonyolító különleges munkacsoportok, amelyek tüstént fölveszik a kapcsolatot Carter embereivel. (A nukleáris mérnök Carter magabiztosságára és módszerességére jellemző módon az utóbbiak csapata már hónapok óta felkészült a hatalomátvételre ...) A leköszönő kormányzat kulcsemberei megígérnek minden támogatást az utódoknak, ám közben már pakolják , értékes személyi irataikat (amelyekkel hamarosan a könyvpiacokon találkozunk) és keresik új állásukat (amely a politikai ugródeszka után rendszerint busásan jövedelmező a ma&rUümsM 1976. nov ember 13., szombat gángazdaságban). S természetesen az amerikai és a nemzetközi sajtó máris nagyobb figyelmet szentel a hatalomra lépőknek, mint a hatalomból lelépőknek. Más jelleggel, de újra csak halasztó hatású a világpolitikára az amerikai választási procedúra. Holott ha a SALT- vagy a közel- keleti tárgyalások — korántsem előnyükre — még talán tovább halogathatok is, valakinek Washingtonban döntéseket kell hoznia az olyan ügyekben, mint Anglia pénzügyi megsegítése, vagy a rhodésiai értekezlet. Carternek és körének érthető a dilemmája: egyelőre nem akarja vállalni a felelősséget. ám érthetően nem lehet közömbös sem. Viszont a megválasztott elnök még csak most kezdhet hozzá kormányzata kulcsembereinek kiválasztásához: mivel követni akarja az alelnök-kiválasz- tás bevált módszerét, és mert nem akarja az ügyet elsietni az átmenet (és a leköszönő kulcsemberek) sürgető nyomása alatt. Carter legkorábban december közepére ígérte az első „neveket”. Mondani sem kell, hogy az új washingtoni stílus megismeréséhez az emberek bemutatkozása is szükséges. A tőzsde ideges Bármily alaposan és óvatosan készül is fel az átmenetre, az Egyesült Államok 39. elnökének tudnia kell, hogy választási ígéreteinek hosszú listáját „kezükben tartják” politikájának megfigyelői és bírálói. A Washington Post hét Végi vezércikkében már sürgette Cáriért, hogy ne törődjék a szabályokkal, amelyek Ford- ra szabják az új költségvetés kidolgozásának feladatát. A demokrata jelölt programja abban különbözik a republikánus elődétől, hogy mindenekelőtt • állami eszközöket kíván bevetni, meggyorsítandó kilábalást a súlyos gazdasági helyzetből. A kampány idején Carter rózsás gazdasági távlatokat csillantott meg az évtized végére, a megpendített gazdaságserkentő módszerek azonban meglehetősen ellentmondóak, együttes sikerük békeidőben még sohasem következet be. A tőzsde némi idegességgel reagál Ford vereségére, félvén is Carter tőkekorlátozó populista kampányjelszavaitól; az idézett vezércikk nem oktalanul sürgeti az út kijelölését, a Wall Street-i kedélyek megnyugtatását. , Választási tartozások A választások győztesét sorra figyelmeztetik, hogy miként kell értelmeznie „mandátumát”. S noha elvárják tőle, hogy az új demokrata korszakot „új arcokkal” kezdje el, nyomatékkai emlékeztetik választási „tartozásaira”, mindenekelőtt a hagyományos demokrata erőközpontok, politikai vezetőcsoportok perdöntő szerepére a szoros győzelem kivívásában. Első sajtóértekezletén Carter hangoztatta ugyan, hogy neki komoly programokra szóló „felhatalmazása” van, hiszen végül is 51 százalékot kapott, márpedig 13 korábbi elnök (köztük Kennedy és első periódusában Nixon) kormányzott kifejezetten kisebbségi eredmény nyomán. Ám az erőközpontok okkal mutatnak rá, hogy az elektort rendszerben nélkülük aligha kamatoztathatta volna Carter a csak a déli államok szavazótábora miatt létrejött többséget, hiszen a kulcsállamokban az ő mozgósításukra billent a mérleg nyelve a demokrata felé. „Ha senki sem tudja, kicsoda is valójában Jimmy Carter, ez azt jelenti, hogy Jimmy Carternek még módjában áll szabadon eldönteni, ki is váljék belőle” — vélte a londoni Times a vá lasztások után. De mert már Hegel is megmondta hogy a szabadság a felismert szükségszerűség, a 39. amerikai elnök netán a saját árnyékát még átléphetné, ám aligha a saját pártjáét és szélesebb értelemben az acjott politikai és társadalmi rendszerét. Avar János mány gazdaságpolitikája ellen tiltakoznak. A törvényen kívül helyezett baloldali munkásszervezetek felhívására felemelik szavukat a bérek befagyasztása ellen és azért, mert a kormány ki akarja terjeszteni a munkáltatók jogait A spanyol belügyminisztérium tájékoztatása szerint az országos sztrájkban 200 000 ipari munkás vesz részt. A munkásszövetségek azonban a részvételi arányt lényegesen nagyobbnak ítélik. Csupán Asztúriában 50 000 bányász és vasgyári munkás, Oviedóban további 50 000 gyári munkás szüntette be a munkát Bil- baóban a 30 ezer építőipari dolgozó tovább folytatja immár egy hónapja tartó sztrájkját, Zaragózában 12 000 kőműves abbahagyta a munkát. A barcelonai Seat- művek 26 000 munkása nem jelent meg munkahelyén, és az ország legfontosabb ipari kikötőjének forgalma is megbénult. Ugyancsak a belügyminisztérium tájékoztatása szerint 120 sztrájkőrt letartóztattak. Az őrizetbe vett munkásbizottsági tagok és szakszervezeti aktívák száma megközelíti a 100-at. Madrid több pontján összecsapásra került sor a rohamrendőrség és a sztrájkolok között. A spanyol főváros Getafe „vörös külvárosában” a rendőrség brutálisan szétoszlatta az utcákra vonuló, mintegy 4000 munkás tüntetését. Kínában Ötre szaporodtak a „négyek” Aczél Endre, az MTI tudósítója jelenti: A kínai sajtó pénteken megtörte a hallgatást a „pártellenes összeesküvő csoport” protokoll szerinti vezéralakjával, Vang Hung- vennel kapcsolatban. Csiang Csinget, Csang Csun-csiaót és Jao Ven- juant, a „négyek” ellen folyó bírálati kampány eddigi három hetében személyre szóló vádak sokaságával illették, de a KKP KB ifjú al- elnöke, akivel a néhai Mao Ce-tung 1973-ban megfiatalította a kínai vezetést, eddig kimaradt a sorból. Pénteken viszont a két központi lap, a Zsenmin Zsi- pao és a Kuanming Zsipao fölfedte, hogy az 1975-ben lezajlott hangcsoui selyemfestő sztrájkok és fegyveres összetűzések mögött, felbúj- tóként Van Hung-ven állott. Egyébként ez az első hivatalos közlése annak, hogy Hangcsouban valóban az történt, amit a Pekingben dolgozó külföldi sajtótudósítók annak idején megírtak. „Vang Hung-ven, a „négyek” egyike — írja a Zsenmin Zsipao — nagyon gyakran betolakodott ebbe a gyárba. Széthúzást szított a káderek és műszakiak között, olyan helyzetet teremtett, hogy a gyár beszüntette illetve félig beszüntette a termelést, óriási károkat okozva ezzel a pártnak és az államnak”. A pénteki lapok a legsúlyosabban a földrengés sújtotta Tangsan-Fengnan térségéről szóló beszámolók kapcsán marasztalják el a „négyeket” mondván, hogy őket „nem érdekelte, él-e, hal-e a nép”, ök a maguk részéről, a sebesült és halott százezrek mentése és felkutatása helyett „Teng Hsziao-ping bírálatát” erőltették. A földrengés pusztította csaknem másfél milliós Tangsan városát pedig egyszerűen „ki akarták húzni a térképről” mondván „mit számít egy ilyen veszteség nyolcszázmillió ember és 10 millió négyzetkilométer mellett”. Jao Ven-jua,' a „négyek” Ideológusa pedig — a beszámolók szerint — kárörven-; dően vidult a természeti csapás láttán és verset írt a Tajping-korszakról, sejtetvén — ami egyébként egybecseng a kínai hagyománnyal —, hogy a földrengés „új dinasztia” eljőve*r lét jelzi. Az utalás ann szól, hogy Csiang Csing- önmagukat látták az „új dinasztia” képében. (MTI)
