Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-13 / 269. szám
Tej, minden mennyiségben Megkezdődtek a brigád vezetői tanácskozások Azt mondják, több tejet is ihatnánk. A statisztikusok nem elégedettek a sajtfogyasztás mértékével sem. Pedig nagyon fontos fehérjetartalmú táplálék a tej is, ahogy az mindenfajta tejtermék is. ★ Herczeg Gábor üzemigazgató szavai szerint: — Gyöngyösnek és környékének ellátása úgyszólván zavartalan. Az „úgyszólván” felkelti az érdeklődésünket. Vagy zavartalan valami, vagy nem. Minek ez a diplomatikus fogalmazás? Kiderül, hogy esetenként előfordul kifogás a szavatossági idő miatt. A gép nem tünteti fel elég olvashatóan a gyártási napot, emiatt alakulhat ki bizonytalanság a vevőben. Pedig a tejüzem a megmaradt tejet mindennap visszaveszi, igaz — fele-fele alapon osztoznak a veszteségen az élelmiszer kiskereskedelmi vállalattal. Gyöngyösre és Hatvanba naponta kétszer szállítanak ki árut, ezzel is a vásárló érdekeit szolgálják. Nincs olyan rendelés, amit el ne fogadnának. — Ha valami az üzletben nem kapható — jelenti ki ezt is Herczeg Gábor —, állítom, kilencvenkilenc százalékban a partner miatt fordulhat elő. Most is kaptunk olyan jelzést, hogy az egyik boltban nincs kockasajt, reggel 9-kor már nem lehet tejet kapni. Nem értjük, miért van ez így. Meg kell keresnünk az okát. Az is tény, hogy évek óta nem tudnak annyi tejet felvásárolni. mint amennyire a tejüzem munkájának kitöltéséhez szükség lenne. A vállalat más üzemeiből hoznak naponta tejet, ez a teljes mennyiségnek mintegy 15—20 százalékát teszi ki. Bár a szarvasmarhaprogram következtében nőtt a tejtermelés, még mindig nem olyan mértékű az üzem körzetében, amilyen, kívánatos lenne. De fennakadás fgy sem lehet az ellátásban. Minden tejet beszállítanak mindenhonnan. i Az ember alig akar hinni a fülének: az üzem vonzás- körzetében 67 iskola található, ezek közül csak kettőbe nem szállítanak iskolatejet. Erre a tényre fel kell figyelni. Ügy látszik, az iskolatej mégsem lehetetlen kivánalom. Naponta kiadnak 3300 műanyag poharas iskolatejet, ettől 2700-zal készítenek többet. így jut máshová is belőle. Gyöngyös és a városkörnyéki községek lakói naponta megisznak hétezer liter tejet, 500 liter tejfölt fogyasztanak el, valamint 200 kilogramm túrót, kakaóból pedig 650 literre van szükség. ★ Amikor 1963-ban az íj üzem megkezdte a működését. akkor napi 20 000 liter tej' feldolgozására volt alkalmas. Ma már éppen a négyszeresét kell teljesítenie. Ez a növekedés pedig olyan mértékű, hogy sehogy sem fér az ember fejébe. Már szinte hihetetlennek tűnik a teljesítmény. Milyen „trükkös” megoldásokat találtak ki? Szinte már teljesen kicserélték a régi berendezést Az újak sokkal többet tudnak, mint a valamikori társaik. Áttértek a két műszakra. De hát a gép az csak gép. És az ember? Megerősödött egy jól ösz- szeforrott törzsgárda. A szocialista brigádok magukkal lendítették a dolgozókat Azt a bizonyos kulcsot, amely a „titok nyitja”, itt kell keresni, és csak itt lehet megtalálni. De az üzem nincs gumiból. Ami elegendő volt másfél évtizede, az a több embernek már aligha megfelelő. Így igaz. Azok a bizonyos szociális létesítmények ...! Két zuhanyozó 70 férfinek két tusoló 58 nőnek. Igaz, két műszakra oszlik meg, a fürdeni szándékozók száma, de még így is...! Két kazánjuk közül az egyik tönkrement. Vettek egy olajtüzelésűt a pótlásáNéhány ágazatban e héten megkezdődtek, s december közepéig valamennyi vállalatnál lezajlanak a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásai. amelyek a jövő évi iparági, illetve országos tanácskozást készítik elő. Több mint másfél millió szocialista brigádtag képviseletében 136 ezer brigádvezető tárgyalja most a brigádmozgalom helyzetét, behatóan vizsgálva, hogy mit kell tenniök az idei tervek sikeres teljesítéséért, s ehhez milyen feltételek megteremtését várják a vállalati vezetők. A gazdasági vezetők ezúttal a jövő évi feladatokat is körvonalazzák, s közösen vizsgálják. hogy milyen módon lehet még hatékonyabbá, szervezettebbé tenni a munkát. A Ganz Villamossági Művekben, a Magyar Édesipari Vállalatnál, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál és másutt megtartott tanácskozások tapasztalatai szerint azok az értekezletek a legsikeresebbek, ahol a feladatokat ember- központúan vizsgálják, ahol számot vetnek például azzal. hogy hogyan szervezhetik meg jobban a brigádtagok tanulását, szakmai továbbképzését, hogyan teremthetnek még jobb, mások számára is vonzó munkahelyi légkört. A márciusban sorra kerülő szakmai-ágazati tanácskozásokra megválasztott küldötteket is azzal bízták meg, hogy a szervezettség a munkakörülmények javítására terjesszenek elő javaslatokat, s egyben fejezzék ki, hogy a szocialista brigádok még hatékonyabban igyekezzenek segíteni a tervek teljesítését. A szakmai-ágazati tanácskozásokon választják meg majd azokat a küldötteket, akik a szocialista brigádvezetők áprilisra tervezett V. országos tanácskozásában képviselik a másfél millió brigádtagot. A magasabb földrajzi fekvésű egri és mátraalji borvidék szőlőterületeinek is megvannak azok a feltételei — a tenyészidő, a szükséges hőmennyiség, a napfényes órák száma, és a kellő időben szükséges csapadék —, amelyek alapján ezeken a vidékeken is kialakulhatnak a kívánt minőségek. Az egyes évjáratokban jelentkező kedvezőtlen változások, mint például a hosszú tél utáni késői kitavaszodás, a hűvös, borús napsugárban szegény nyár, a kora őszi fagyok beálltával megrövidült ősz, a szőlő lassúbb érését, a mustok és a borok gyengébb minőségét eredményezik. Ellenkező esetben, amikor a borvidék kedvezőbb éghajlati zónáiban a szőlők több napfényt kapnak, jól beérnek, és kiváló évjáratú borokat adnak. Az ember azt hinné, hogy mindazok A kézi szedést felváltja a meteorológiai tényezők és telnek, kombájn. Szőlőinkben is már egyre több helyen géppel szfire- (MT1 fotó: Fehérváry Ferenc tely.) »Készül” a népszerű iskolatej (Fotó: Perl Márton) ra. de az még nem üzemképes ma sem. Az egy kazánnal „szakaszos” ellátást biztosítanak. Oda adják az energiát, ahová éppen a legjobban kell. Aztán váltják. A fűtést hősugárzók pótolják. Nem valami álomvilág ez így. — ötvenmillióval felújít— Juk az üzemünket még ebben az ötéves tervben — halljuk Herczeg Gábortól. — De addig is meg kell oldanunk néhány elodázhatatlan feladatot. Sokszor nem is a szándékunkon múlik. Például pedálos kézmosót 6ehol sem tudunk beszerezni. A padozatmosógépet már megvettük ezt azonban egyelőre technikai okokból nem tudjuk használni. A szociális épület bővítését most ésszerűtlen lenne elvégezni. Majd a nagy rekonstrukcióval együtt ★ látszólag „kis ügy". 3eKa meggondoljuk, mégsem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. A tejüzemben naponta nagy mennyiségű savó keletkezik. Valamikor hiába kínálták fel ezt a takarmányozásra alkalmas „terméket” — senkinek sem kellett. Ment a lefolyóba. Utóvégre, mi ilyen gazdagok vagyunk. A kanálisba engedtük bele a jelentős számú forintot érő takarmányt Ma már helyükbe jönnek savóügyben. Így a vágóhíd a különböző háztáji gazdaságok állattartói, a tarnamé- rai sertéstelepnek pedig a gyöngyösiek szállítják le a savót Ügy látszik, érdemes volt néhány évvel ezelőtt erre a 6avóra felhívni a gazdaságok figyelmét ■jb Egy sző, mint száz: tej Van, amennyi kell, és még sok minden más is, ami tejből készül. A gyöngyösi üzem összesen 110 féle terméket kínál megvételre, fogyasztásra. Ki gondolná, hogy ilyen sokat Kedvére tobzódhat tejtermékben mindenki. Tessék választani? G. Molnár Ferenc Januártól Egerben gyártják: Adapter NSZK-kombájnokhoz Az iparszerű termelés térhódításával mezőgazdasági üzemeinkben egyre népszerűbbek a nyugatnémet gyármányú kombájnok: a Claas Dominatorok. Évente 150 nagy teljesítményű gépet importálunk az európai tőkés országból, melyet a kalászosok és a kukorica betakarításakor használnak gazdaságaink. A szolnoki (MEZŐGÉP Vállalatnál a közelmúltban a nyugatnémet kombájnokhoz szalmaaprító adaptert szerkesztettek. Az új szerkezeti egységet a kombájnra szerelik, amely a gabonatáblákon felaprítja a szalmát Ezt a betakarítás után műtrágyával keverve a földbe forgatják, így a talajerő-utánpótlást olcsón, a gabonabetakarítás mellék- termékével biztosítják. E- mellett a felaprított szalmát alomként, a modern állattartó telepeken is felhasználhatják. Az adapter sorozatgyártását Egerben, a szolnoki vállalat gyárában a jövő év elején kezdik meg. Mint Török István igazgatótól megtudtuk, már hozzáláttak az előkészületekhez. Az új termék bevezetése a gyár szakosodását is jelenti. Ehhez ezer négyzetméteres szerelőcsarnokot, festő és korróziómentesítő üzemrészt alakítanak ki. A csarnokot a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat brigádjai építik és a jövő év elején át is adják rendeltetésének. Már kidolgozták a gyártási technológiát is. Az ehhez szükséges 180-féle szerszámot most készítik az » egriek. Emellett nagy teljesítményű présgépet is üzembe helyeznek. A 15 milliós fejlesztéssel évente kétezer adaptert gyártanak, csaknem harmincmillió forint értékben, nyugatnémet megrendelésre. Az új szerkezeti egységekért cserébe kombájnokat kap a magyar mezőgazdaság áz NSZK-ból. Az első 300 szalmaaprító adaptert várhatóan januárban szállítják Egerből, a Német Szövetségi Köztársa- j 6ágba. (m. k.) I szakonkénti csapadékmeng- nyiségben fordul elő aránytalanság, mint például az idén, amikor júniusban és júliusban mindössze 53 milliméter eső esett. A kevesebb csapadékot és több meleget igénylő augusztusban és szeptemberben viszont 140,5 milliméter csapadék áztatta földjeinket. Így az aszályos hónapok váltakoztak a csapadékbő hónapokkal. Az előbbi a zöldségtermelésben okozott kieséseket, az utóbbi pedig a szőlőtermés minőségét rontotX két fogalmat, fia egymás mellett említjük, nem is kell feltétlenül szakembernek lenni, hogy elsősorban a szőlőre, illetve annak végtermékére, a borra gondoljunk. Az évjárat jó, vagy rossz időjárása ugyan más mezőgazdasági termékeknél is minőségi kihatásokat eredményez, azonban mégsem oly hangsúlyozottan, mint a boroknál. A jobb és kiválóbb évjárat terméseit ugyanis palackokba gyűjtve a későbbi évekre is elraktározzák a pincészetek. feltételek, melyek a szőlők minőségéhez kötötten borvidékeinken megvannak, elegendők. Am a gyakori jégesővel is számolni kell. Mint hosszú ideje Egerben élő, nagyon jól vissza- emlékszem, hogy tájegységünkön a nyár végi és kora őszi hónapokban a csapadékban kevés, napfényes idő volt jellemző, nem pedig a mostanában mind gyakoribb esős idő. As elmúlt évtizedekben készült meteorológiai adatok ezt mind alátámasztják. Ismeretes, hogy hazánkban az egész évre kiterjedő és egyes ki ima vidékekre? jellemző csapadékmennyiség állandó. Így van ez Egerben is, ahol 550—600 milliméter között ingadozik. Tapasztalataink szerint nem is az évi, hanem inkább az évÉvjáratok és minőségek A törvényen ejtett csorbát Hónapok óta suttognak a verpelétiek! És nem mást, mint a nagyközségi közös tanács elnökét vette szájára a falu. Sajnos, nem is véletlenül és nem is alaptalanul. A törvény helyi őre ugyanis ahelyett, hogy kardot rántott volna a törvény védelmére, maga ejtette a csorbát a törvényességen. És persze így a beosztásának kijáró tisztességen, becsületen is. Mit csinált, mit követett el az elnök! Szociális otthonba „helyezte’’ például a vele eltartási szerződést kötött idős asszonyt, a napi reprezentációhoz szükséges italt is jogtalan engedelmességgel, illetve hatalmi szóval teremtette elő, és amikor érezte a bajt, tettlegességgel fenyegette meg az ellene vallókat. De hagyjuk az elnök példatárát, cselekedeteit. Mert ez esetben nem az a figyelmeztető_ hogy mi történt, hanem, hogy ki követte el. A tettes sajnos, maga a tanács elnöke. A történteknek ezért van most elsősorban akkora pora, füstje, lángja Vérpeléten és természetesen a felügyeleti hatóságoknál is. Mert egy vezető nálunk tévedhet, dönthet rosszul, érheti kudarc is, de annyira sohasem lehet gyenge, önmagával és' másokkal is megalkuvó, hogy a tisztességre, a törvényre is kezet emeljen. Különösen olyan posztról nem, amelyet a verpeléti nagyközségi közös tanács elnöke is kapott társadalmunktól. Mert, ha valakinek, hát az államhatalom első számú helyi képviselőjének igencsak tisztelnie és ismernie kell a törvényt. A megérdemelt felelősség* re vonás a közelmúltban érte utói az elnököt, aki időközben megírta a felmondó levelét. A történtekre azon* ban még sokáig emlékeznek majd a verpelétiek. Egyrészt, mert több száz falubelinek volt napi témája az elnök ilyetén viselkedése, másrészt ritkán történik már napjainkban hasonló szenzáció, Még Verpeléten sem. ■— koős — ta. Mint utaltam rá, Egerben és a Mátraalján a nyár végi és az őszi időjárást több évjáratban összehasonlítva a meleg, száraz, hosszan tartó napsugaras időszak jellemezte. Ezt több mint egy évtized óta az évjáratok többségében hűvös, és esős időjárás váltotta fel. A meteorológiai adatok a csapadékosabb késő nyári és kora őszi két hónap] augusztus és szeptember csapadékosabb jellegét igazolják. Így például 1951— 1964-ig, azaz tizenöt éven át mindössze három évjárat volt az idei augusztushoz és szeptemberhez hasonlóan csapadékos. 1965— 1976-ig 12 év alatt már kilenc hasonló csapadékos hónapra szaporodott a kedvezőtlen évjáratok száma. Ezek gyakoriságából ítélve úgy tűnik, a csapadékosabb időjárási zónába kerültünk, legalábbis kora őszi időszakban. A múltban is előfordultak ilyenek, például 1913—1918-ig, majd később 1935—1940-ig. A szőlészek tudják, hogy mit jelent a kedvezőtlen késő nyári és kora őszi esős időjárás, az érés és a szüreti kezdés időszakában, amikor a szürke rothadás pusztít. Ellene hatásos védekező szerrel még nem rendelkezünk, emiatt úgy mint az idén is sok helyütt, csak 15—17 cukorfokos mustot szűrtek gazdaságainkban. Dr. Vsó Andor 1976. november 13., szombat
