Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-13 / 269. szám

Tej, minden mennyiségben Megkezdődtek a brigád vezetői tanácskozások Azt mondják, több tejet is ihatnánk. A statisztikusok nem elégedettek a sajtfo­gyasztás mértékével sem. Pedig nagyon fontos fehér­jetartalmú táplálék a tej is, ahogy az mindenfajta tejtermék is. ★ Herczeg Gábor üzemigaz­gató szavai szerint: — Gyöngyösnek és kör­nyékének ellátása úgyszól­ván zavartalan. Az „úgyszólván” felkelti az érdeklődésünket. Vagy zavartalan valami, vagy nem. Minek ez a diploma­tikus fogalmazás? Kiderül, hogy esetenként előfordul kifogás a szavatossági idő miatt. A gép nem tünteti fel elég olvashatóan a gyár­tási napot, emiatt alakulhat ki bizonytalanság a vevő­ben. Pedig a tejüzem a megmaradt tejet mindennap visszaveszi, igaz — fele-fele alapon osztoznak a veszte­ségen az élelmiszer kiske­reskedelmi vállalattal. Gyöngyösre és Hatvanba naponta kétszer szállítanak ki árut, ezzel is a vásárló érdekeit szolgálják. Nincs olyan rendelés, amit el ne fogadnának. — Ha valami az üzletben nem kapható — jelenti ki ezt is Herczeg Gábor —, ál­lítom, kilencvenkilenc szá­zalékban a partner miatt fordulhat elő. Most is kap­tunk olyan jelzést, hogy az egyik boltban nincs kocka­sajt, reggel 9-kor már nem lehet tejet kapni. Nem ért­jük, miért van ez így. Meg kell keresnünk az okát. Az is tény, hogy évek óta nem tudnak annyi tejet fel­vásárolni. mint amennyire a tejüzem munkájának kitöl­téséhez szükség lenne. A vállalat más üzemeiből hoz­nak naponta tejet, ez a tel­jes mennyiségnek mintegy 15—20 százalékát teszi ki. Bár a szarvasmarhaprogram következtében nőtt a tejter­melés, még mindig nem olyan mértékű az üzem kör­zetében, amilyen, kívánatos lenne. De fennakadás fgy sem lehet az ellátásban. Minden tejet beszállítanak minden­honnan. i Az ember alig akar hinni a fülének: az üzem vonzás- körzetében 67 iskola talál­ható, ezek közül csak ket­tőbe nem szállítanak isko­latejet. Erre a tényre fel kell figyelni. Ügy látszik, az iskolatej mégsem lehetetlen kivánalom. Naponta kiad­nak 3300 műanyag poharas iskolatejet, ettől 2700-zal készítenek többet. így jut máshová is belőle. Gyöngyös és a városkör­nyéki községek lakói napon­ta megisznak hétezer liter tejet, 500 liter tejfölt fo­gyasztanak el, valamint 200 kilogramm túrót, kakaóból pedig 650 literre van szük­ség. ★ Amikor 1963-ban az íj üzem megkezdte a működé­sét. akkor napi 20 000 liter tej' feldolgozására volt al­kalmas. Ma már éppen a négyszeresét kell teljesíte­nie. Ez a növekedés pedig olyan mértékű, hogy sehogy sem fér az ember fejébe. Már szinte hihetetlennek tűnik a teljesítmény. Milyen „trükkös” megoldásokat ta­láltak ki? Szinte már teljesen ki­cserélték a régi berende­zést Az újak sokkal többet tudnak, mint a valamikori társaik. Áttértek a két mű­szakra. De hát a gép az csak gép. És az ember? Megerősödött egy jól ösz- szeforrott törzsgárda. A szo­cialista brigádok magukkal lendítették a dolgozókat Azt a bizonyos kulcsot, amely a „titok nyitja”, itt kell ke­resni, és csak itt lehet meg­találni. De az üzem nincs gumi­ból. Ami elegendő volt más­fél évtizede, az a több em­bernek már aligha megfele­lő. Így igaz. Azok a bizo­nyos szociális létesítmé­nyek ...! Két zuhanyozó 70 férfinek két tusoló 58 nő­nek. Igaz, két műszakra oszlik meg, a fürdeni szán­dékozók száma, de még így is...! Két kazánjuk közül az egyik tönkrement. Vettek egy olajtüzelésűt a pótlásá­Néhány ágazatban e héten megkezdődtek, s december közepéig valamennyi válla­latnál lezajlanak a szocialis­ta brigádvezetők vállalati ta­nácskozásai. amelyek a jövő évi iparági, illetve országos tanácskozást készítik elő. Több mint másfél millió szocialista brigádtag képvi­seletében 136 ezer brigádve­zető tárgyalja most a bri­gádmozgalom helyzetét, be­hatóan vizsgálva, hogy mit kell tenniök az idei tervek sikeres teljesítéséért, s eh­hez milyen feltételek megte­remtését várják a vállalati vezetők. A gazdasági veze­tők ezúttal a jövő évi fel­adatokat is körvonalazzák, s közösen vizsgálják. hogy milyen módon lehet még ha­tékonyabbá, szervezettebbé tenni a munkát. A Ganz Villamossági Mű­vekben, a Magyar Édesipa­ri Vállalatnál, a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatnál és másutt megtar­tott tanácskozások tapaszta­latai szerint azok az érte­kezletek a legsikeresebbek, ahol a feladatokat ember- központúan vizsgálják, ahol számot vetnek például az­zal. hogy hogyan szervezhe­tik meg jobban a brigádta­gok tanulását, szakmai to­vábbképzését, hogyan te­remthetnek még jobb, mások számára is vonzó munkahe­lyi légkört. A márciusban sorra kerülő szakmai-ágazati tanácskozásokra megválasz­tott küldötteket is azzal bíz­ták meg, hogy a szervezett­ség a munkakörülmények javítására terjesszenek elő javaslatokat, s egyben fe­jezzék ki, hogy a szocialista brigádok még hatékonyab­ban igyekezzenek segíteni a tervek teljesítését. A szakmai-ágazati tanács­kozásokon választják meg majd azokat a küldötteket, akik a szocialista brigádve­zetők áprilisra tervezett V. országos tanácskozásában képviselik a másfél millió brigádtagot. A magasabb földrajzi fek­vésű egri és mátraalji bor­vidék szőlőterületeinek is megvannak azok a feltéte­lei — a tenyészidő, a szük­séges hőmennyiség, a nap­fényes órák száma, és a kellő időben szükséges csa­padék —, amelyek alapján ezeken a vidékeken is ki­alakulhatnak a kívánt mi­nőségek. Az egyes évjáratokban jelentkező kedvezőtlen vál­tozások, mint például a hosszú tél utáni késői ki­tavaszodás, a hűvös, borús napsugárban szegény nyár, a kora őszi fagyok beálltá­val megrövidült ősz, a sző­lő lassúbb érését, a mustok és a borok gyengébb minő­ségét eredményezik. Ellenkező esetben, amikor a borvidék kedvezőbb ég­hajlati zónáiban a szőlők több napfényt kapnak, jól beérnek, és kiváló évjára­tú borokat adnak. Az ember azt hinné, hogy mindazok A kézi szedést felváltja a meteorológiai tényezők és telnek, kombájn. Szőlőinkben is már egyre több helyen géppel szfire- (MT1 fotó: Fehérváry Ferenc tely.) »Készül” a népszerű iskolatej (Fotó: Perl Márton) ra. de az még nem üzemké­pes ma sem. Az egy kazán­nal „szakaszos” ellátást biz­tosítanak. Oda adják az ener­giát, ahová éppen a leg­jobban kell. Aztán váltják. A fűtést hősugárzók pótol­ják. Nem valami álomvilág ez így. — ötvenmillióval felújít— Juk az üzemünket még eb­ben az ötéves tervben — halljuk Herczeg Gábortól. — De addig is meg kell olda­nunk néhány elodázhatatlan feladatot. Sokszor nem is a szándékunkon múlik. Példá­ul pedálos kézmosót 6ehol sem tudunk beszerezni. A padozatmosógépet már meg­vettük ezt azonban egyelő­re technikai okokból nem tudjuk használni. A szociá­lis épület bővítését most ésszerűtlen lenne elvégezni. Majd a nagy rekonstruk­cióval együtt ★ látszólag „kis ügy". 3eKa meggondoljuk, mégsem le­het egy kézlegyintéssel el­intézni. A tejüzemben na­ponta nagy mennyiségű sa­vó keletkezik. Valamikor hiába kínálták fel ezt a takarmányozásra alkalmas „terméket” — senkinek sem kellett. Ment a lefolyóba. Utóvégre, mi ilyen gazda­gok vagyunk. A kanálisba engedtük bele a jelentős számú forintot érő takar­mányt Ma már helyükbe jönnek savóügyben. Így a vágóhíd a különböző háztáji gazda­ságok állattartói, a tarnamé- rai sertéstelepnek pedig a gyöngyösiek szállítják le a savót Ügy látszik, érdemes volt néhány évvel ezelőtt erre a 6avóra felhívni a gazdasá­gok figyelmét ■jb Egy sző, mint száz: tej Van, amennyi kell, és még sok minden más is, ami tejből készül. A gyöngyösi üzem összesen 110 féle ter­méket kínál megvételre, fo­gyasztásra. Ki gondolná, hogy ilyen sokat Kedvére tobzódhat tejtermékben min­denki. Tessék választani? G. Molnár Ferenc Januártól Egerben gyártják: Adapter NSZK-kombájnokhoz Az iparszerű termelés tér­hódításával mezőgazdasági üzemeinkben egyre népsze­rűbbek a nyugatnémet gyármányú kombájnok: a Claas Dominatorok. Évente 150 nagy teljesítményű gépet importálunk az európai tő­kés országból, melyet a ka­lászosok és a kukorica be­takarításakor használnak gazdaságaink. A szolnoki (MEZŐGÉP Vállalatnál a közelmúltban a nyugatnémet kombájnok­hoz szalmaaprító adaptert szerkesztettek. Az új szer­kezeti egységet a kombájn­ra szerelik, amely a gabona­táblákon felaprítja a szal­mát Ezt a betakarítás után műtrágyával keverve a földbe forgatják, így a ta­lajerő-utánpótlást olcsón, a gabonabetakarítás mellék- termékével biztosítják. E- mellett a felaprított szal­mát alomként, a modern állattartó telepeken is fel­használhatják. Az adapter sorozatgyártá­sát Egerben, a szolnoki vál­lalat gyárában a jövő év elején kezdik meg. Mint Török István igazgatótól megtudtuk, már hozzáláttak az előkészületekhez. Az új termék bevezetése a gyár szakosodását is jelenti. Eh­hez ezer négyzetméteres sze­relőcsarnokot, festő és kor­róziómentesítő üzemrészt alakítanak ki. A csarnokot a Heves me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat brigádjai építik és a jövő év elején át is adják rendeltetésének. Már kidol­gozták a gyártási techno­lógiát is. Az ehhez szüksé­ges 180-féle szerszámot most készítik az » egriek. Emellett nagy teljesítményű présgépet is üzembe helyez­nek. A 15 milliós fejlesztéssel évente kétezer adaptert gyártanak, csaknem har­mincmillió forint értékben, nyugatnémet megrendelésre. Az új szerkezeti egysége­kért cserébe kombájnokat kap a magyar mezőgazda­ság áz NSZK-ból. Az első 300 szalmaaprító adaptert várhatóan január­ban szállítják Egerből, a Német Szövetségi Köztársa- j 6ágba. (m. k.) I szakonkénti csapadékmeng- nyiségben fordul elő arány­talanság, mint például az idén, amikor júniusban és júliusban mindössze 53 mil­liméter eső esett. A keve­sebb csapadékot és több meleget igénylő augusztus­ban és szeptemberben vi­szont 140,5 milliméter csa­padék áztatta földjeinket. Így az aszályos hónapok váltakoztak a csapadékbő hónapokkal. Az előbbi a zöldségter­melésben okozott kiesése­ket, az utóbbi pedig a sző­lőtermés minőségét rontot­X két fogalmat, fia egy­más mellett említjük, nem is kell feltétlenül szakem­bernek lenni, hogy elsősor­ban a szőlőre, illetve annak végtermékére, a borra gon­doljunk. Az évjárat jó, vagy rossz időjárása ugyan más mezőgazdasági termékeknél is minőségi kihatásokat eredményez, azonban még­sem oly hangsúlyozottan, mint a boroknál. A jobb és kiválóbb évjárat terméseit ugyanis palackokba gyűjt­ve a későbbi évekre is el­raktározzák a pincészetek. feltételek, melyek a szőlők minőségéhez kötötten bor­vidékeinken megvannak, elegendők. Am a gyakori jégesővel is számolni kell. Mint hosszú ideje Eger­ben élő, nagyon jól vissza- emlékszem, hogy tájegysé­günkön a nyár végi és kora őszi hónapokban a csapa­dékban kevés, napfényes idő volt jellemző, nem pe­dig a mostanában mind gyakoribb esős idő. As el­múlt évtizedekben készült meteorológiai adatok ezt mind alátámasztják. Ismeretes, hogy hazánk­ban az egész évre kiterjedő és egyes ki ima vidékekre? jel­lemző csapadékmennyiség állandó. Így van ez Eger­ben is, ahol 550—600 milli­méter között ingadozik. Ta­pasztalataink szerint nem is az évi, hanem inkább az év­Évjáratok és minőségek A törvényen ejtett csorbát Hónapok óta suttognak a verpelétiek! És nem mást, mint a nagyközségi közös tanács el­nökét vette szájára a falu. Sajnos, nem is véletlenül és nem is alaptalanul. A tör­vény helyi őre ugyanis ahe­lyett, hogy kardot rántott volna a törvény védelmére, maga ejtette a csorbát a törvényességen. És persze így a beosztásának kijáró tisz­tességen, becsületen is. Mit csinált, mit követett el az elnök! Szociális otthonba „helyezte’’ például a vele el­tartási szerződést kötött idős asszonyt, a napi reprezentá­cióhoz szükséges italt is jog­talan engedelmességgel, il­letve hatalmi szóval terem­tette elő, és amikor érezte a bajt, tettlegességgel fenye­gette meg az ellene valló­kat. De hagyjuk az elnök példatárát, cselekedeteit. Mert ez esetben nem az a figyelmeztető_ hogy mi tör­tént, hanem, hogy ki követ­te el. A tettes sajnos, maga a tanács elnöke. A történtek­nek ezért van most elsősor­ban akkora pora, füstje, lángja Vérpeléten és termé­szetesen a felügyeleti ható­ságoknál is. Mert egy veze­tő nálunk tévedhet, dönthet rosszul, érheti kudarc is, de annyira sohasem lehet gyen­ge, önmagával és' másokkal is megalkuvó, hogy a tisz­tességre, a törvényre is ke­zet emeljen. Különösen olyan posztról nem, amelyet a verpeléti nagyközségi közös tanács elnöke is kapott tár­sadalmunktól. Mert, ha va­lakinek, hát az államhata­lom első számú helyi képvi­selőjének igencsak tisztelnie és ismernie kell a törvényt. A megérdemelt felelősség* re vonás a közelmúltban ér­te utói az elnököt, aki idő­közben megírta a felmondó levelét. A történtekre azon* ban még sokáig emlékeznek majd a verpelétiek. Egyrészt, mert több száz falubelinek volt napi témája az elnök ilyetén viselkedése, másrészt ritkán történik már napja­inkban hasonló szenzáció, Még Verpeléten sem. ■— koős — ta. Mint utaltam rá, Eger­ben és a Mátraalján a nyár végi és az őszi időjárást több évjáratban összeha­sonlítva a meleg, száraz, hosszan tartó napsugaras időszak jellemezte. Ezt több mint egy évtized óta az év­járatok többségében hűvös, és esős időjárás váltotta fel. A meteorológiai adatok a csapadékosabb késő nyá­ri és kora őszi két hónap] augusztus és szeptember csapadékosabb jellegét iga­zolják. Így például 1951— 1964-ig, azaz tizenöt éven át mindössze három évjá­rat volt az idei augusztus­hoz és szeptemberhez ha­sonlóan csapadékos. 1965— 1976-ig 12 év alatt már ki­lenc hasonló csapadékos hó­napra szaporodott a kedve­zőtlen évjáratok száma. Ezek gyakoriságából ítél­ve úgy tűnik, a csapadéko­sabb időjárási zónába kerül­tünk, legalábbis kora őszi időszakban. A múltban is előfordultak ilyenek, pél­dául 1913—1918-ig, majd ké­sőbb 1935—1940-ig. A szőlészek tudják, hogy mit jelent a kedvezőtlen késő nyári és kora őszi esős időjárás, az érés és a szüre­ti kezdés időszakában, ami­kor a szürke rothadás pusz­tít. Ellene hatásos védekező szerrel még nem rendelke­zünk, emiatt úgy mint az idén is sok helyütt, csak 15—17 cukorfokos mustot szűrtek gazdaságainkban. Dr. Vsó Andor 1976. november 13., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents