Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-12 / 268. szám

nt. és lakásszövetkezetek ffOO iákésos O TP-lakó telep körvonalai bontakoznak ki. A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei az cv végére 410 lakást sze­relnek össze az új OTF-lakótclcpcn. (MTI fotó — Rózsás Sándor) Alibicipó Takarék­Szövetkezeti mozgalmunk, nak abba az ágazatába, amelyet jellemzően az álta­lános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek alkotnak, beletartoznak a takarék- és a lakásszövetkezetek is. En­nek a két — nevezzük így alágazatnak külön-külön vá­lasztmánya van a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsán belül. Mind a ta­karékszövetkezetek, mind pedig a lakásszövetkezetek működési köre lényegesen eltér egymástól és az ÁFÉSZ-ek áruellátási, ven­déglátási, s mezőgazdasági kistermelést segítő és fel­vásárló tevékenységétől. Feladatuk jelentősége is in­dokolja, hogy külön foglal­kozzunk a takarék- és a lakásszövetkezetekkel. Hazánkban ma 347 taka­rékszövetkezet van. A leg­utóbbi öt év alatt újabb 218 településre terjesztették ki működésüket, úgyhogy ösz- szesen 2772 település tartod zik tevékenységi körükbe. Megnyitottak 290 új szolgál­tató üzletet is. Jellemzővé vált a betétgyűjtő pénztárak átalakítása teljes körű szol­gáltatást nyújtó kirendelt­ségekké. A múlt év végén összesen 1324 takarékszövet­Ezekben az őszi napok­ban nagy a 6ürgés-forgás az egri hűtőházban. A vá­ros déli ipartelepének egyik legnagyobb üzemében. jó ütemben halad a zöldség és gyümölcsök téli tárolásának előkészítése. Eger „éléskam­ráját” hamarosan feltöltik, hogy zavartalan legyen az ellátás a téli hónapokban is. Mint Hídvégi István hű- tőházvezető elmondta, az egri járás hegyvidéki gaz­daságai közül a szajlai, a mátraballai és a bodonyi termelőszövetkezet jó mi­nőségű almát — főleg jo­natánt, starkingot és gol- . dent szállít Egerbe. Heves megye piacainak ellátására hatvan vagonnal tárolnak belőle. A telepen hozzáláttak a HUNGAROFRUCT irányítá­sával Egerből a Német Sző. vetségi Köztársaságba kerü­lő jonatánalma válogatásá­hoz. osztályozásához és cso­magolásához. Naponta 1—2 vagon almát küldenek a megyeszékhelyről az NSZK- ba. A megye egyik legna­gyobb burgonyatermelő gaz­daságában, Andornaktályán befejezték a termés beta­karítását és 170 vagonnal helyeztek el belőle aSZÖV- TERMÉK egri hűtőházában. A folyamatos ellátásra 110 vagon árut tárolnak, mely­ből 30 vagon lengyel im­portburgonya. Sárgarépából és gyökérből 10 vagonnal tárolnak a téli hónapokra, melyeket Csongrád megyé­ből ég az Egyesült Tarna- mente Termelőszövetkezet­ből szereznek be. A megye- székhely „éléskamrájában” már 800 mázsa vöröshagy­mát is elhelyeztek, amely kevesebb a vártnál. Továb­bi áru érkezésére számíta­nak Szolnok és Csongrád megyéből. Kevesebb a fejes káposzta is. ebből másfél ezer mázsa került a táro­lókba. A csökkent mennyi­ségű vöröshagyma és ká­poszta ellenére a téli 'hóna­pokban 283 vagon árut tá­rolnak, amely csaknem 15 százalékkal több a tavalyi­nál. Érdekességnek számít az is. hogy a hűtőházban az elmúlt héten üzembe he­lyezték a félkész és kony­hakész termékeket előkészí- tá gépsorokat. Az egyik kezetj üzletegység állt a lakosság rendelkezésére. A takarékszövetkezetek egyik feladata a betétgyűj­tés. 1970-ben 3,7. tavaly vi­szont már 9,4 milliárd fo­rint volt a betétállományuk. Ez az összeg az országos takarékbetét-állomány több mint nyolcadrészének felel meg. Jelentékenyen nőtt a betétesek száma is. amely meghaladja a 650 ezret. Az az összeg, amit a takarék- szövetkezetek betétként ke­zelnek, bőven elegendő fe­dezet arra, amit különféle célú kölcsönként folyósíta­nak. Betéteik háromnegyed részét a népgazdaság hasz­nosítja. elsősorban a lakás- építési program megvalósí­tásához szükséges hitelek forrásaként. A takarékszövetkezetek építési, termelési, áruvásár­lási és személyi kölcsönöket nyújtanak. Kölcsönállomá- nyuk az idei év elején meg­haladta a 2,3 milliárd forin­tot. Ebből csaknem egymil- liárdot tettek ki az építési kölcsönök. Erőteljesen támo- gr'ják a takarékszövetkeze­tek a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését is. öt év alatt kevés híján 1,9 burgonyát mos és azt necc- hálóba csomagolja. A má­sik sárgarépát, gyökeret mos, melyeket leveszöldség néven műanyag tasakokba csomagolva hoznak forga­lomba. Ugyancsak géppel hámozzák a burgonya egy részét is, aztán csomagolják és úgy értékesítik. Ezzel is hozzájárulnak a kulturál­tabb, az előre csomagolt áruk választékának bővíté­séhez. — Az életrajzom is érdek­li? Túl sok állomása nem volt az életemnek. Jobbá­gyiban születtem, iskolás- kodtam, ott volt az első munkahelyem is, a tömeg­cikk művekben. Hatvanban jártam iparitanuló-iskolába, esztergályos szakmát szerez­tem, majd azután a katona­ság. 1962-ben szereltem le, s kerültem ide, a Mátravi- déki Fémművekhez. Megnő­sültem, a feleségem is itt dolgozik, gépmunkásnő, 1969-ben született a fiúnk. Hát ennyi. Persze, ha én most azt mondanám, hogy ez az egész életem, a mun­katársaim jót nevetnének, tudják, nem vagyok én ilyen szűkszavú, szeretek sokat beszélni. Meg aztán úgy ér­zem, nem is igaz, hogy csak ennyi az én életem. Sokkal több, meg sokkal nehezebb is... Tudja, én 1966-ban az­zal a céllal iratkoztam be a közgazdasági technikumba, hogy utána elvégzem a jogot is az egyetemen. Szakmát annak idején azért tanul­tam, mert az iparitanuló is­kola csak három évig tar­tott, a gimnázium meg né­gyig. Szüleim nem voltak, a nagyszülők neveltek, így aztán az egy év is sokat je­lentett a pénzkeresésben. Jó esztergályosnak tartanak, ám a tanulásról soha nem mondtam le; képzelheti, milyen örömmel vittem ha­za a bizonyítványt a köz- gazdaságiból: 13 jelest, egy tantárgyból sem kaptam né­gyest. De aztán a' folytatás elakadt, a családban, gye­rekkel kötelessége is van az millió esetben nyújtottak ilyen célú kölcsönt, együtt­véve 12,5 milliárd forintot. A betétgyűjtés és a köl­csönfolyósítás mellett más­féle szolgáltatásokat is nyúj­tanak a takarékszövetkeze­tek. Az Állami Biztosító megbízásából biztosítási szer­ződéseket kötnek, az állat­forgalmi vállalatokkal kö­tött megállapodás alapján kifizetik a felvásárolt álla­tok ellenértékét. Foglalkoz­nak valutabeváltással, totó- és lottószelvények árusítá­sával is. Szolgáltatásaik mind szélesebb körűek és működési körzetük egész la­kosságának érdekeit szolgál­ják. Szocialista szövetkezeti mozgalmunk legfrissebb haj­tásai a lakásépítő szövetke­zetek. Hosszabb múltra te­kintenek vissza a lakásfenn­tartó szövetkezetek, ame­lyekhez jelenleg 123 ezer la­kás tartozik. Óvatos becslé­sek szerint 1980 végéig leg­alább 200 ezerre nő a szö­vetkezeti lakások száma, to­vábbi tíz év múlva pedig kétszer annyinál is többre. A lakásépítő szövetkezetek túlnyomórészt a városokban működnek, minthogy ott ho­nosodott meg a telepszerű építkezés, többszintes há­zakkal. A 423 lakásépítő szövetkezet közül azonban mintegy száz építkezik nagy­községekben, állami gazda­sági és termelőszövetkezeti központokban. Az ÁFÉSZ-ek november közepén megtartandó VIII. kongresszusán a takarék- és a lakásszövetkezetek továb­bi fejlesztésének feladatai is a napirenden szerepel­nek. Hogy ezek a szövetke­zeti formák is még eredmé­nyesebben felelhessenek meg tagságuk és egész társadal­munk érdekeit szolgáló ren­deltetésüknek. embernek.' Fölépítettük á házat is Verpeléten, önálló, saját otthont. A fiamat sze­rencsére nyugodtan hagyha­tom magára: amikor én dél­előttös műszakba járok, há­romnegyed ötkor már indu­lok, a gyereknek hétre beál­lítom az órát, s amikor fel­kel, nem sokkal azután ér haza az anyja az éjszakai műszakból. Három műsza­kosak vagyunk, nem kértük azt, hogy egyszerre indul­hassunk munkába, mert ak­kor a gyerekkel hosszabb ideig nem lenne senki. Így aztán a feleségemmel gyak­ran csak az újságok szélén levelezgetünk; én ezt intéz­tem el, neked még ez van hátra, vásárolj be, takaríts ki és így tovább. — Amikor valamilyen gyűlés, megbeszélés van, így is előfordul, hogy a srác a szomszédban várja meg es­te, amíg hazaérkezünk. Mert azt nem is mondtam még, a szocialista brigádvezetői cím mellett tagja vagyok a vál­lalati szakszervezeti tanács­nak, a szakszervezeti bi­zottságnak, ezenkívül bi­zalminak választottak a munkatársaim. Vagyis van megbízatás éppen elég, de őszintén szólva ez a munka soha nem fárasztott még en­gem. Itt van például ez a bakancs, nézze: elmondtam az szb-ülésen, hogy itt, a szerszámüzemben mindany- nyian rissz-rossz cipőkben járkálunk, állunk egész nap a gép mellett, vagy csúszká­lunk az olajos padlón, gon­doskodjanak egységes védő­bakancsról. Nem telt el egy hónap, megkaptuk. így az­A SÜTŐIPAR egyik gyön­gyösi felelőse felkereste gyöngyösi szerkesztőségün­ket. A hóna alatt egy nagy borítékot szorongatott, majd abból kivett egy kettévágott cipót. Borítékban cipó... 1 El lehet képzelni ebből is, milyen lehetett az a bizo- zonyos cipó. Ha úthenger alá tették volna, akkor sem lehetett volna laposabb. Íme, ilyet tudnak sütni, mert a liszt... ! Aztán: úgy igaz, hogy a műszeres vizsgálatok szerint a liszt ugyan. mindenben megfelel a követelmények­nek, de hát mit érnek ezek a számok, ha a belese sütött cipó csak hajdanvolt lepé­nyek képzetét kelti életre a rá bámuló és a látvány­tól megütköző szemlélőben? Mondják a malmosok, hogy a búzának nagy a víz­tartalma, a szárításkor nem ügyeltek a gazdaságok a hő­fokra, olykor jól ráfűtöttek a búzára és... Ha tehát bárki panaszra jönne az újsághoz, hogy a kenyér minősége nem jó, emlékezzünk erre a boríték­ból kihúzott „mintacipóra”. Nem a pékek tehetnek róla, hogy olyan lett, amilyen. Bevallom, semmiféle együttérzés nem támadt bennem sem a magyarázat hallatán, sem az úthenger- mászta cipólepény láttán. Változatlanul az a vélemé­nyem, hogy ez nem a fo­gyasztó ügye. A vásárlók közül senkit nem érdekel, hogy a pékek és a molnárok tán érzi az ember, van ér­telme a munkájának. Pedig az ilyen teljesítménybéres szakmában, mint az enyém, sok kiesést okoz az ide-oda szaladgálás. — Na igen, körülbelül egy éve éppen a teljesítmény-el­számolás körüli hiányosságok miatt, páran fegyelmit is kaptunk. Ezt meg kell mon­dani őszintén, még ha ak­kor teljesen nem is értettem egyet a döntéssel. Szóval, úgy volt az, hogy a norma teljesítése nagyon jól sike­rült ,több is lett jócskán a száznál, s a meóstól vissza­kaptunk néhány munkala­pot, mondván, hogy később majd jó lesz, ha nem telje­sítünk annyit. Bizonylati fe­gyelem megsértése, az biz­tos. A főnökünk rögtön észrevette, nem volt mese, a dörzsölt fenegyerekek meg­kapták a magukét. Azóta az­tán igyekszünk, hogy ezt el­felejtsék. Mert azért tudja mindenki, nem becstelen munkásemberek dolgoznak itt a szerszámüzemben. Ezt én azzal is bizonyíthatom: ötször kaptam kiváló dolgo­zói kitüntetést, és a szakma ifjú mestere cím arany fo­kozatát is megszereztem. — De térjünk vissza az előbbiekhez. Az iskola még ha olyan sok nehéz pillanat adódik is miatta otthon, azért még nem ment Ki a fejemből. Az egyetemre_nem iratkozhattam be, hát járok máshová tanulni. Középszin­tű vezetőképzőt végeztem, most pedig a marxista kö­zépiskolába járok. Odanaza esténként előkerül a könyv, azt is vásároltam már jó né­hányat az új lakásba. Most hogyan vitatkoznak egymás­sal. Majd csak dűlőre jutnak ebben a nehéz ügyben, ahogy megtörtént ez tavaly is, tavalyelőtt is, és ahogy ez lenni szokott minden év­ben. Annyi ilyen alibicipót láttam már, mutattak már az új búza őrlését követő első hetekben. Aztán mé­giscsak lett jó kenyér. Friss, ropogós, fényes héjú, sziva­csos belű, olyan, illatos, hogy az ember élvezettel szívta be a leszelt karaj páráit. Egy biztos, ilyen lapos kenyeret soha nem fog ki­adni a sütőipar, mert nem adhat ki, nem „meri” kiad­ni. De az is biztos, hogy ná­lunk még dívik az alibici­pók bemutatása. Szeretünk magyarázkodni. Szívesen elemezzük a bizonyítvá­nyunkat. Készséggel hivat­kozunk mindig a másikra. Valahogy úgy, hogy én ugyan csinálnám, végezném a dolgom kifogástalanul, de tehetetlen vagyok, mert a másik — rossz alapanyagot szállít, nem megfelelő az alkatrész, hibás a féltermék, hiányos a technológiai le­írás. Folytassuk? Eszembe jut itt, hogy Gyöngyös párt- és állami vezetői mennyire következe­tesen figyelik a zöldség- és gyümölcsfélék termesztésé­nek sokféle gondját-baját. Azt azonban világosan megmondták, hogy ebben az ügyben a mezőgazdasági üzemeknek kell előbbre lép­niük. Először is nem lehet például a modern forgácso­lógépekről olvasok. A vál­lalat is kapott egy NC vezér­lésű gépet, nem árt alapo­san megismerni, milyenek ezek az új berendezések. Amit annak idején az em­ber megtanult, most már nemigen lesz elég. Én is lassan húsz esztendeje esz­tergálok, s nem biztos, hogy mindig ott is maradok a gép mellett. Az üzemvezető tavaly közölte velem, ott szerepelek a kádertartalék­ban. Persze, őszintén szólva, pillanatnyilag nem szívesen hagynám itt a munkámat, mert sokkal több a fizeté­sem, mintha mondjuk egy lépcsővel feljebb, műszaki állományba kerülnék. Mind­egy: bármi is leszek a jövő­ben, én a tanulásról, a töb­bet tudásról nem mondok le. Örülök neki, hogy a fiam is ilyen: jó tanuló, csak a magatartásával van prob­léma. Lehet, hogy ezt is tő­lem örökölte? — Keményebb külsőt: azt hiszem, ezt adott nekem ez az elmúlt, munkában eltöl­tött jó néhány esztendő. Ha az ember tanul, többet tud valamit, határozottabb a kiállása is, magabiztosabban mer fölszólalni, ha gondja, baja van. Én huszonöt mun­kásnak bizalmija, kilencnek pedig birgádvezetője va- "gyok, örülök, ha hozzám for­dulnak, igyekszem mindig kiállni mellettük; együtt ve­lük, elsőként a sorban. A szakmámban? Most a mes­terszakmunkás tanfolyamra szeretnék pályázni. Már nem mondhatom, hogy a szakmának ifjú mestere va­gyok, idősebb mestere is szeretnék lenni... Elmondta: Maczák Lajos. Lejegyezte: Ilekcli Sándor a kertészeti területükéi csökkenteniük. Sőt! Az egyik gazdaság főag- ronómusa felállt a legutób­bi megbeszélésen, és közöl­te, úgy határoztak, ők nem ültetnek annyi burgonyát jövőre, mint amennyit az idén ültettek. Mutatta is a maga „alibicipóját” — a burgonyakombájnjuk nem adja azt a teljestíményt, amit kellené. HOGY MILYEN választ ka­pott erre a bejelentésre, nem kell most szavakba foglalnunk. Elképzelhető. Mintha egyik-másik gaz­dasági egység vezetősége úgy tartaná, hogy neki csak a tálcán tálalt lehetőségek­kel kell élnie. Ha valami akadály keletkezik a meg­szokott körülmények rend­jében, akkor mindjárt kö­rülnéz: ki siet a segítségére, ki az, aki ezt az akadályt elhárítja előle? Majd a fel­sőbb szervek. Majd azok intézkednek. Utó végre azért vannak: teszi hozzá magá­ban. Méghozzá meggyőző^ déssel. Pedig nem azért vannak a felsőbb szervek, hogy he* lyette dolgozzanak. Nem azért van a városi tanács, a pártbizottság sem azért, hogy az alibicipókat meg-, egye. Ha valaki nem tud mást,’ mint alibicipókat mutogat­ni, akkor be kell látnia; hogy nem alkalmas kenyér­sütésre. Márpedig az embe­rek nem tudnak meglenni a mindennapi kenyér nél­kül. Ehhez pedig szakmá­jukat értő pékek kellenek. Az önállóság ezt is jelen­ti, a vezető egyszemélyi fe­lelőssége ezt is jelenti. Sen­ki sem fog helyette dolgoz­ni. Végül is cipóügyben, min­den alibicipó ügyében hol a baj? Az együttműködési szán­dék hiányában. Ugyanis manapság már annyira egy­másra vagyunk utalva, hogy pontos és korrekt együtt­működés nélkül semmit nem tudunk produkálni, sem iparban, sem mezőgaz­daságban. de még szellemi termékekben sem. Ezért találtuk ki az egyeztető tár­gyalásokat. Ezeken a tár­gyalásokon szokott az asz­talra kerülni az alibicipó. Nem is egy. Pedig csak azt kellene őszintén megmon­danunk, hogy cipóügyben mi az a rész, ami nekünk róható fel. Aztán hozzá kel­lene tennünk, hogy ezt a mi részünket mikorra tudjuk kiigazítani. Ha így ülne le, nyílt lapokkal mindenki a tárgyalóasztalhoz, minden alibicipó csak mintacipő­ként szerepelne, ami he­lyett nagyon rövid idő alatt kisülhetne a külsőre, ízre, zamatra kifogástalan friss kenyér. MINTHA MOSTANÁBAN már a kovász sem hiányozna ehhez: a felettes szervek kö­vetkezetesen serkentik a pékek jó munkáját. Ha kell, azt a kis sót is szíve­sen hozzáteszik a tésztához, hogy a kenyér csakugyan mosolygósán gusztusos le­gyen. \ G. Molnár Ferenc 1976. november 12., péntek fllmaexport az NSZK-ba Téli tárolás az egri hűtőházban ím. k.j Gulyás Pál Első a sorban

Next

/
Thumbnails
Contents