Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

A jövő fűtőanyaga — a hidrogén A periódusos rendszer 1. számú elemének, a hidro­génnek a jövőjével és al­kalmazásával kapcsolatos kérdésekre válaszol az APN tudósítójának Vlagyimir Sztruminszkij szovjet aka­démikus. — Miért irányul újab­ban a szakemberek fi­gyelme egyre inkább a hidrogén felé? — Elsősorban azon tulaj­donsága miatt, hogy elége­tésekor nagy mennyiségű hő szabadul fel. A hidrogén nagy távolságokra is továb­bítható, s a szállítás során jelentkező veszteségek jóval kisebbek a negyfeszültségű távvezetékeknél tapasztalt 10 százaléknál. A gáz na­gyobb mennyiségben és hu­zamosabb ideig is tárolha­tó. — Ezek szerint szükség van gigászi tárolókapaci­tásokra? — A folyékony hidrogén párolog. A tökéletes hőszi­getelést nem tudjuk megol­dani, igaz a veszteség így is minimális — mindössze néhány tized százalék. Per­sze ez hidrogén-levegő fű­tőanyagelemek alkalmazá­sával még tovább is csök­kenthető. Ilyen elemeket mind a Szovjetunióban, mind külföldön kidolgoztak. Ami a gázhalmazállapotú hidrogén tárolását illeti, nincs szükség hatalmas szu­pertartályok építésére. . Er­re a célra természetes ere- detű föld alatti „tárolók” is alkalmasak, melyekkel több ország —, így a Szov­jetunió is rendelkezik. — Mit tudna mondani a hidrogén népgazdasági felhasználásáról? — A szovjet szakemberek már a háború előtt is al­kalmazták a hidrogént, mint motor-üzemanyagot. A Szovjetunióban a villamos targoncák üzemeltetése ma hidrogén-üzemanyag fel- használásán alapul. Hidro­génnel töltött kis palack, plusz a levegőből kapott oxigén — mindössze ennyi kell e nagykapacitású akku­mulátor megbízható üzeme­léséhez. Televíziós készülé­kek is működnek ilyen ele­mek felhasználósával. Az akkumulátor egy-másfél hó­napig használható, különö­sen fontos, hogy feltöltésére nincs szükség — a már ki­merült elem helyére új ke­rül. ami kevés időt, mind­össze néhány percet vesz igénybe. A hidrogént ma már vas­érc redukálására is alkal­mazzák, a nyersvas-olvasz- tásnál pedig kiszorította a szenet és a kokszot, ami a termelést kiadások ielentős csökkenését eredményezte. Az így előállított fém jobb minőségű, s a vasöntöde fe­lett is tiszta marad az ég. — Ha inár a tisztaság­nál tartunk, gondolom el­sősorban a géokorslforga­loniról kell beszélni. — Ha a kocsik tartályait hidrogén üzemanyaggal töl­tenénk meg. akkor te'iesen kiküszöbölnénk a légkor e' szennveződését. hiszen a hidrogén elégetése során igen tiszta, disztniált víz! keWkezik. A saí+ó mór írt a h’drogénmeghájtpsú bel­sőérésű modorral 1968-ban fo'via*ott sikeres novoszi- b;rszki kísérletekről. A te­herautó motorián gvakorla- t.ilng semmit sem változtat­tunk. A legnagyobb problé­mát a hidrogén-tartálvok hősziget°'ésének a kidolgo­zása jelentette. Sikerűn létrehoznunk az. i?en haté­knov vák"um-véHóoaws c7:r>etoiést. me’vet a kriogén technikában alkalmaznak a vasúfi tartálykocsik hőszi­getelésénél. A személv”én- kocs'k számára a tartályo­kat úgy kell kialakítani, hoav ke’lö raermvisézű fWemanvpaot legyenek ké­nesek befogadni. A fn'vc- kony hidrogén ugyairs könnyebb a benzinnél és háromszor több helyet fog- la lel. A „Volga” GAZ—24 ftftokocsi számára ugyancsak kidolgoztunk egy hidrogén­tartályt, amely a csomag­tartóban is elhelyezhető. — A hidrogén-üzem­anyagot csak az említett területeken tudják fel­használni? — Természetesen nem. Mi csak a légkör legfőbb el­szennyező! ről beszéltünk: a gépkocsikról, az üzemekről. A már említetteken kívül a hidrogén képes megoldani a városok problémáját - foszforral keverve világi tásra alkalmazható, oxigén felhasználásával fűtésre és főzésre is alkalmas. És vé­gül felhasználható még a közhasználati és háztartási berendezéseknél: telefon, rádió, televízió, sto üze­meltetése során. Sokkal ne­hezebb olyan területet meg nevezni, ahova a hidrogént ne alkalmazhatnánk. — Ez esetben mi aka­dályozza a hidrogén fel- használását a népgazda­ságban? Talán az ára, vagy kevés van belőle? — Ami a hidrogén meny- nyiségét illeti, k Földön sok is. meg kevés is található belőle. Nagyon sok van különböző vegyületek for­májában, de kevés tiszta ál­lapotban. A hidrogén előál­lításának egyik legkéz.er- íekvőbb módja a víz fel­bontása oxigénre és nidro- génre. Ennek is egyik leg­ismertebb fajtája az elek­trokémiai módszer, nmelv í zonban még messze nem tökéletes. Az utóbbi időben egy rn- c’onálisabb hidrogén-előál­lítási technika — a kalciu­mot, brómot, higanyt és kü­lönböző .segédreakciókat al­kalmazó termokémiai mód szer — került előtérbe. Elő­nye, hogy a víz Í-;1 bontású­nak reakcióját nem 2j00 t i­kos. hanem háromszor ala­csonyabb hőmérsékleten le­het megvalósítani. A nő energia közvetlen — ül) szá­zalékos hő-hatásfokú — át­alakítása kémiai energiává és a magas hőmérsékletű nukleáris íeaktorok kombi­nációja az olcsó hidrogén előállításának fő áljává vál­hat. Nagy feladatok várnak még a tudományra míg el­következik a hid:■ogén- üzemanyag rég várt korsza­ka. (AFN—KS) A tudomány hírei „NYUGDÍJAS” TEHERVITOBLAS Több mint hatvan eszten­dőn keresztül állt szolgálat­ban a Genfi-tavon a képen látható vitorlás teherhajó, amelyet a forgalomból 1968- ban történt kivonása után teljes egészében felújítottak, és múzeumhajóként még ma is megtesz partmenti séta- Utakat. Az emberek némi nosztalgiával indulnak út­nak vele, vágyakozva az el­múlt idők vízi járműveire, amelyek nem voltak zajosok és nem okoztak környezet- szennyezést (persze arra ke­vesen gondolnak, hogy eze­kért kapta cserébe az em­ber a nagyobb sebességet és a kényelmet). A vitorlások virágkorukat a múlt század hatvanas éveiben élték, de a „szélmo­tor” — különös módon — még akkor is jó ideig hasz­nálatban maradt, amikor a gép már megkezdte diadal­mas pályafutását. Eleinte a vitorlások, ha pontosság dol­gában nem is, de gazdasá­gosság tekintetében vetély- társai voltak a gőzösöknek. Költséges gépi berendezésre, üzemanyagra nem volt szük­ségük; a gőzösöknél a gé­pek jelentékeny területet foglaltak el, ezt a vitorlá­soknál további hasznos te­herrel lehetett megtölteni. Ezeknek az előnyöknek volt köszönhető, hogy a vitorlá­sok még akkor is százával járták a vizeket árukkal a gyomrukban, szelet, tenger­áramot kihasználva, amikor a vitorláshajó fölött már ré­gen megkondították a halál­harangot. AZ ORVOS SZÖVET. SÉGESE — A TECHNIKA A Lett Köztársaság Klini­kai Kórháza új műszerrel gazdagodott: az NT—01 szov. jet gyártmányú neurotacho- méter segítségével az embe­ri szervezet mozgásfunkciói­nak jellegzetességei vizsgál­hatók. A termelési körülmé­nyeknek az ember mozgás- funkcióira való hatásának, valamint az idegrendszeri megbetegedések vizsgálata során az új berendezés lé­nyegesen megkönnyíti az or­vosok munkáját. Hamarosan több kórház­ban is bevezetik a videote­lefon-hálózatot. mely lehe­tővé teszi a páciensek „táv- ellenőrzését”, ragályos be­tegség esetén pedig a beteg és a látogatók közötti köz­vetett kapcsolatot. Számos egészségügyi in­tézmény rendelkezik már a tüdő mesterséges szellőzte­tésére szolgáló „Lada” és „Pneumat—2” berendezéssel, melyek különösen hasznosak az elsősegély-szolgálatnál. A „Lada” ezenkívül még al­kalmazható a sebészeti ope­rációknál szükséges totál narkózis esetén is. A rigai Traumatológiai és Ortopédiai Tudományos Kutató Intézet ultrahangos berendezései, melyek szövetek vágására, hegesztésére alkalmasak, gyö­keresen megváltoztatják a sebészek munkáját. Az EMR—01 típusú mű­szerből, mely az ember izomreakcióinak sokoldalú vizsgálatára szolgál, már két példány üzemel az orvostu­dományi egyetemen. PSZORIÁZIS ÉS NAPFÉNYKEZELÉS Az erős besugárzás jóté­kony hatása a pszoriázis ne­vű bőrbetegség ellen ősidők •óta ismert. Az aztékok Me­xikóban naptemplomaikban pszoriázisos betegeket is ke­zeltek. A hajózó népek ugyancsak régi megfigyelé­se az, hogy a pszoriázisc* tengerészek állapota javult, ha hosszabb ideig trópusi vi­zeken hajóztak, és romlott, ha az északi vizeken jártak. A pszoriázis napfénykezelé­sével — változó sikerrel — csaknem minden országban napjainkban is próbálkoz­nak. A Svéd Pszoriázis Tár­saság most a Kanári-szige­teken, Las Palmasban egy szállodát bérelt ki pszoriá­zisos betegeik kezelése cél­jából. JÓD AZ USZODÁBAN Amerikai mikrobiológusok kísérletei szerint az uszo­dák vizének tisztítására, a vízben levő ammónia és szerves anyagok ellen a jód hatásosabb, mint a jelenleg használatos klór. A jóddal kezelt víz nem izgatja a szemet. Igaz viszont, hogy a jód a klórral ellentétben hatástalan az algák ellen, tehát a jóddal történő Víz- tisztítás esetén valamilyen külön algapusztító szert is kell alkalmazni. Halmaz egy állapot Amióta megkezdődött a tanítás, Luluka a szom­szédból mindennapos ven­dég lett nálunk. Ugyanis Pistike, a kisfia most már iskolába jár, és Lulukának ez tengernyi gondot okoz. Mint jó anya, együtt tanul a gyerekkel, de a mostani ceruzák borzalmasak. Azt a kis lágy kezét nem vezetik a betűk kialakítására. A mi nagyapánk postás volt, nem maradt utána — kérdezi — egy régi jó postásceruza? Olyan kék és piros, vastag, amit a gyerek jól meg tud markolni. Munkába vettük az író­szer-kereskedelmet. Árufor­galomban nincs postásceru­za már, állítólag csak a csomagkezelők kapják, kü­lön nekik gyártják, vagy importból kapják. Postásunk emlékezett is erre, de az már megszűnt. Végre egy csehszlovákiai kirándulásról hozott valaki igazi postásce­ruzát, de az nagyon rövid­nek bizonyult, nem fekszik a gyermek kezébe. Ceruza- hosszabbítót pádig nem le­het kapni, már olyan gaz­dagok vagyunk, hogy a ce- ruzacsonkokat eldobáljuk. Csináltattunk egyet a szom­széd esztergályossal. Alig lett vége a postásce- ruza-korszaknak, újabb és még nagyobb nehézségek ér­keztek Pisti, illetve az édes­anyja számára. Az iskolá­ban kiosztottak egy tizenkét rajzot ábrázoló kartonlapot azzal, hogy a gyerekek va­lamilyen szempont szerint sorrendben vagy csoportosít­va ollózzák szét és ragasz­mák iff- mondjuk külön anyag szerint, forma szerint, vagy nagyság, súly szerint osztályozva. Nagy létszámú családunk az egész hét végét a tizen­két rajz fölötti civakodással Végül is megegyeztünk a vastagság fogalmában. Ak­kor a radiátorral lett baj, míg csak meg nem állapod­tunk abban, hogy fekve képzeljük el. Még mindig maradt, hogy ez a füzet vastagabb-e ennél a vonal­zónál. Pisti nem szólt bele, csak röhögött. Végül is, ami­töltötte el, beleértve Lulukát is. A tizenkét rajzzal bizto­san találkozott sok szülő, de azért leírom, mit ábrázoltak: szeg, asztal, különféle vonal­zók, radiátor, kilincs, pad, könyv, irka, táska volt raj­tuk és egy kacskaringós va­lami, ami lehetett nadrágszíj ís. afrikai kígyó is. Már a nagyság szerinti sorbarakáson kitört a vita. A pad hosszabb volt az asz­talnál. viszont az asztal ma­gasabb. Aztán: mi a na­gyobb, a papír, vagy a szeg? kor a kígyóféleségen vesz­tünk össze, hogy kisimítva képzeljük el, vagy így kün- korian, csendesen közbeszólt a kisfiú: — Azzal ne törődjetek, azt én rajzoltam oda. Kiderült, hogy sem a súly, sem a nagyság sze­rinti sorrend nem elég. Cso­portosítani kell! Vettük te­hát az anyagok szerinti cso­portosítást. Vas, papír, fa, rendben. De miből vannak a vonalzók? Műanyagból? És a táska, kilincs nem le­hetne abból? Pisti azzal szólt bele, hogy képeslapokból is ki lehet vágni képeket. Mindjárt ja­vasoltam a gumitárgyakat. Keresni kezdtünk autógumit, biciklikereket. Hát azt tet­szenek hinni, közöltek csak egyet is a hetilapok? Egy öntözőslagot kerestünk hasz­talan. ősz van, nem locso­lunk. Egy sportcipőre nagy nehezen ráfogtuk, hogy gu­mi. Még most is civakodnánk, ha nem kezdődik el a tele­vízióban a mindenki iskolá­ja. Eléje ültünk, mert nagy­mama beiratkozott a hete­dik általánosba, és mj vele akartunk tanulni. A megér­tés óriási tantusza akkor zu­hant le hangos robajjal a fejünkben, amikor a matek­tanárok fejtágítása során a halmazokra került a sor. Itt voltak a gumitárgyak hal­mazai. A páros számoké és a páratlanoké, az egy- és kétjegyűeké. Pisti ránk se hederítve, a szögletes és gömbölyű tár­gyakból csinálta meg a házi feladatát, a tanító néni meg is dicsérte. Nagymama az adás után megkérdezte, ma­radt-e egy kis alma a piaci halmazból. Apósom azzal ment le a pincébe, hogy kiválogatja a lomból a használható tár­gyak halmazát. Kati, óvodás kislányom azt kérdezte, hol van a csokihalmaz. Halmazéletet tanul az egész ország, össznépileg be­hozzuk lemaradásunkat ma­tematikai logikából. Moziba menet Árpi barátom igy kö­szönt rám: — Üdvözlöm az egész csa­ládi halmazt. Gesztelyi Nagy Zoltán M I MŰSOROK: RADIO KOSSUTH 8.27 Zenekari muzsika 10.05 Iskolarádió 10.35 Rameau: Pygraailon 11.23 Mendelssobn-kórusok 11.40 Egy cfmfró emlékiratai 12.25 Melódiákoktól 14.05 Az élő népdal 14.15 A szovjet kultúra hete 14.50 Éneklő Ifjúság 15.10 Magyar szerzők műveiből 15.44 Magyarán szólva. . . 16.05 Harsan a kürtszó! 16.38 Az Inti Illimani együttes műsorából 16.50 Boiedieu: A bagdadi kalifa 17.05 A minőség terve 17.30 Borodin: II. szimfónia 18.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 A szovjet kultúra hete 20.03 Miért vagyunk ekkorák? 20.33 Színes népi muzsika 21.05 A szovjet kultúra hete 22.20 A Bécsi Filharmonikusod' Brahms-hangversenye PETŐFI 8.05 Verbunkosok, nóták 8.33 Operettrészletek 9.20 A szakszervezet tárgyalta 9.33 Fúvószene 9.45 Felhőt szerettem nézni 10.00 A zen* hullámhosszán 11.55 l átószög 12.00 Cigánydalok, csárdások 12.33 Arckének a lengyel irodalomból 12.50 Dalok, hangszerszólók 13.25 Eszperantisták ötperce 13.33 Beszélni nehéz 14.00 Kettőtől hatig.. . 18.00 Népdalok 18.33 A szovjet kultúra hete 19.03 Két népszerű filmdal 19.15 Horthy leventéi 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Afrikai népmesék 20.58 Zenekari muzsika 21.37 A rádió dalszínháza 23.38 Nóták SZOLNOKI RADIO 17.00 Műsorismertetés — Hírek 17.05 Billy Preston felvételeiből 17.10 Üttörőhíradó -r Film­slágerek — Szemle üzemi lapokból 17.40 A kisújszállási ifjúmunkás kórus Krakkóban 18.00 Alföldi krónika 18.15 A Supfemcns és a Four Tops együttes énekel 18.28 Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes TE! MAGYAR 8.05 Iskolatévé 13.05 .Iskolatévé (Ism.) 17.30. Nana Mouskouri (Zenés film) 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból 21.45 Emelt fővel 22.40 Tv-híradó 3 2. MŰSOR 20.01 Makszim Gorkij: Barbárok (Színmű két részben) Kb.: 20.50 Tv-híradó 2. POZSONYI 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Az űzött (Film) 21.00 Híradó 21.25 Szórakoztató műsor 22.45 Sportműsor, sajtószemle EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4. fél 6 és 8 órakor A járvány Színes, magyar történeim film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4. fél 6 és fél 8 órakor A szép maneken esete Szinkronizált csehszlovák bűnügvi film GYÖNGYÖST PUSKIN: Bankrablás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor és fél 6 órakor Csizmás kandúr Este fél 8 órakor Nászéjszaka a börtönben HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Matild szÜletésnaDja HATVANI KOSSUTH: A két aranyásó FÜZESABONY: Egykoronás románc T"

Next

/
Thumbnails
Contents