Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-05 / 262. szám
ÄAAAAAA/V\AA/WV\AAAAAAAAAA/WVVVNAAA/VAAAAAAAAAAA/SAAAAAAAAAAAAAA# Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Libanoni esélyeit A SOKAT SZENVEDETT LIBANONBAN az Arab Liga által két hete elrendelt tűzszünet ellenére is változatlanul feszült a helyzet. A jobboldali keresztény erők fegyveresei — az ország déli részén nyílt izraeli támogatással — összecsapásokat provokálnak ki annak érdekében, hogy az arabközi béke- <; fenntartó haderő megérkeztéig megjavítsák katonai ' pozícióikat. A 30 ezer főre tervezett arabközi békehaderő felfejlődése pedig késik. Eliasz Szárkisz libanoni elnök erről a kérdésről beható tanácskozásokat folytat az Arab Liga különmegbízottjával, valamint Szíria és Szaud-Arábia képviselőivel. Hírügynökségi jelentések szerint az elkövetkező 48 órán belül várható, hogy Szírián keresztül megérkeznek Libanonba a szaud-arábiai és szudáni kontingensek első egységei. A BÉKEFENNTARTÓ HADERŐ felállításával kapcsolatos huzavonát a libanoni jobboldal — az ebben mélységesen érdekelt Izrael aktív támogatásával ,-r- a tűzszünet megtorpedózására szeretné felhasználni. Egyes jobboldali vezetők ugyanis azt vélik, hogy a kairói csúcsértekezlet döntései „kivették a kezükből ■: a katonai győzelmet”. Ez azonban merő illúzió, mert a libanoni haladó erők és a velük szövetséges palesztin ellenállási mozgalom még mindig nagy tartalékokkal rendelkeznek, s a harc folytatása csak további értelmetlen áldozatokkal szaporította volna a ’ nolgárháború félszázezres hullahegyét. Elsősorban ezért lenne fontos, hogy sürgősen érvényt szerezzenek az Arab Liga tűzszünetének. Annak ellenére kell ezt szorgalmazni hogy tudjuk: a • legújabb libanoni béketerv a legreakciósabb arab ország, az olajdollárok zsákját birtokló és az USA közel-keleti érdekeit pártoló Szaud-Arábia égisze alatt jött létre. A szerzők eredeti indítékait most nem boncolgatva, a terv közvetlen céljára — a libanoni mészárszék megszüntetésére — kell összpontosítani a •figyelmet. Mert ennek alternatívája: a palesztin ellenállási mozgalom elvérzése és az arab egység további súlyos korróziója. IDEJE MAR PONTOT TENNI a véres libanoni \kitérőre; amely a közel-keleti válság egyik mellék- ' terméke. Éppen annak érdekében, hogy az arab országok rendezzék soraikat és szembenézzenek a fő problémával, az izraeli agresszió következményeinek felszámolásával. Interjú Carter Kissincerével (Folytatás az 1. oldalról) Carter megválasztott elnök külpolitikai tanácsadójával. Brzezinski hangsúlyozza: „Az a véleményünk, és Jimmy Carter helyesli ezt a gondolatot, hogy újra át kell tekintenünk középtávú és hosszú távú politikánkat, számításba véve a világ struktúráinak átalakulását. Ez összetett feladat, hasonló ahhoz a kihíváshoz, amely- lyel 1945-ben kellett szembenéznünk.” Brzezinski, akit a párizsi lap „Carter Kissingereként” jellemez, hangsúlyozza, hogy a második világháború befejezése óta megkétszereződött a föld lakossága, elsősorban a harmadik világ népessége gyarapodott, az államok száma ötvenről százötvenre nőtt és a század végéig „drámai módon nőni fog az atomhatalmak száma”. A tanácsadó szerint az eddigi amerikai külpolitikából „hiányzott a képzelőerő” túlságosan a „hatalmi egyensúly” fenntartására törekszik, túlságosan „kelet—nyugati perspektívában” gondolkodott, elhanyagolta az „észak—dél” problémát (a harmadik világ és a fejlett tőkés országok viszonyát — a tud.) Emiatt több hibát követett el, többek között ezért kötelezte el magát a rossz oldalon Angolában. Brzezinski szerint az amerikai külpolitika eddig túlságosan sokat törődött Washington „ellenségeivel” és nem eleget „barátaival”. Az Egyesült Államok manipulált Ciprusban, és csak rövid távra gondolt Dél-Afri- ka kérdésében, és elfogadhatatlan premisszákból indult ki. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi lenne a Carler- adminisztráció álláspontja, ha egy nyugat-európai kommunista párt hatalomra jutna, Brzezinski kijelentette: „Természetesen nem segítjük elő a kommunisták részvételét a kormányban. Ezzel együtt nevetséges lenne, hogy amikor tárgyalunk Brezsnyevvel, minden kapcsolatot visszautasítsunk Ber- linguerrel". A tanácsadó véleménye szerint abban az esetben, ha az Olasz KB belép a kormányba „kötődik a demokratikus rendszerhez”. „Ha az Egyesült Államok más álláspontot foglalna el, elősegítené, hogy olyan benyomás alakuljon ki, hogy a kommunisták a nemzeti függetlenség egyedüli képviselői. Végül pedig ez a kérdés elsősorban magukra az európaiakra tartozik” — mondotta Brzezinski. LONDON: Nagy-Britannia politikai köreiben és sajtójában az új és ismeretlen tényezőt hagyományosan kísérő vegyes érzelmekkel fogadták James Carter győzelmét. A bizonytalanság és a várakozás érzését át meg átszövi az abből eredő szorongás, hogy Nagy-Britannia mostani súlyos gazdasági helyzetében különösen rá van utalva az Egyesült Államok nagyvonalú támogatására. A Times Carter elnökjelölt kifürkészhetetlenségét az immár megválasztott elnök egyik legnagyobb erőforrásának tartja, kevés ilyen elnök érkezett eddig a Fehér Házba, úgy aki kevésbé lett volna lekötelezve a pártgépezetnek vagy a tanácsadók Valamely csoportjának, mint Carter. A Times szerint semmi ok annak feltételezésére, hogy az új elnök lényegesen módosítana az amerikai külpolitika fő irányain, főleg ami az enyhülést és a Szovjetuniót illeti, bár a kampány során némi naivitást és tájékozatlanságot árult el. Annyi mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy a következő elnökben megvan az a manőverező képesség és az a hajthatatlan akarat, ami a nagy elnökök sajátja volt. Gromiko és Iszmail Faltai találkozója Szófiában november 3-án és 4-én, az előzetes megállapodás értelmében, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere találkozott Iszmail Fah- mival. A találkozón fő figyelmet a közel-keleti helyzet alakulására, a genfi békekonferencia legrövidebb időn belüli felújításának szükségességére és a Szovjetunió ezzel kapcsolatos, közelmúltban tett javaslatára fordították. A véleménycsere során kiviláglott, hogy mind a Szovjetunió, mind az Egyiptomi Arab Köztársaság a genfi konferencia munkájának legrövidebb időn belüli felújítása mellett van. Arabközi békefenntartó haderő Bejrutban (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Eliasz Szárkisz libanoni elnök folytatja konzultációit az arabközi biztonsági erők kontingenseinek libahoni elhelyezéséről. Az elnök erről a kérdésről tartott megbeszélést Hasszán el-Kholival, az Arab Liga különmegbíA vas útja IV. Hazai vízen Mielőtt a kapitányi iskolára jelentkeztem volna, megnéztem, hogy van-e jövője . a hajózásnak. Különben^ minek törjem magam! És van jövője? — Hát... van. A tervtörvényben van egy mondat, ami arra utal, hogy a folyami hajózást fejleszteni kell... Ismét itthon, Mohácson vagyunk. Várjuk a vizsgálatot. Beszélgetni van időnk, még Imrének, a leendő kapitánynak is, hiszen kezelői feladatának szokás szerint már jóelőre eleget tett, minden szükséges papírt, útlevelet előkészített. Több mint három hete jártunk itt utoljára, akkor „kiléptettük”, most „beléptetjük” a hajót és egészen biztos, hogy ezúttal gyorsabban végzünk. Lefelé jövet érdekes módon tovább tartott az út, mint fölfelé, mert szinte mindegyik határállomáson több időt vett igénybe az adminisztráció. Minden elveszett perc túlságosan drága a vízi szállításban, mert egy ilyen hosszú úton a folyón hajózva több a határ, a több adminisztrációs akadály is lassítja a szállítást. Vajon megéri-e, érdemes-e a folyami hajózást fejleszteni? Imre szerint, és általában a hajósok szerint feltétlenül érdemes és szükséges is. Persze, ők elfogultak lehetnek. Tény azon1976. november 5., péntek ban, hogy a vízi szállítás minden hátránya ellenére a legolcsóbb szállítási mód. Ahogy régebben a kenderkötélen vonszolt fadereglyéken is olcsóbb volt szállítani a gabonát, a fát, a sót, mint ökrösszekéren, ugyanúgy olcsóbb ma nagy teljesítményű hajókkal vontatni, tolni az érccel megrakott uszályokat, mint ugyanezt az ércet vagonokba osztva, sínen szállítani. A gazdasági előny lényege, hogy a Duna a hátára veszi a rakományt, s ezért kevesebb erővel lehet elszállítani ugyanazt a súlyt. Jobb a szállítóeszköz és a rakomány súlyaránya és a fenntartási költség is kevesebb. Hogy a folyami hajózás világszerte mind nagyobb szerepet kap . a szállításban, ezt jól érzékeltetik a dunai hajózás fejlődésére vonatkozó nemzetközi adatok. A dunai nemzetközi flotta űrtartalma az utóbbi tíz évben 1,9 millió tonnáról, 3,1 millió tonnára bővült és az e flotta által szállított árumennyiség súlya évi 28 millió tonnáról 63,2 tonnára gyarapodott. Már Baja felé tartunk, amikor észre veszem, hogy a szokottnál lassabban haladunk. ..Erősebb a sodor, ki- építettebbek a partok, ezért cammogunk”, világosít fel Imre, de hozzáteszi: „Meg azért is, mert egy öszvér soha nem fut úgy, mint egy versenyló. Elvisz annyit, mint egy ló, de nem tud úgy futni. A mi hajónk ösz- ár: vontatóhajóból alakítóiak át. túlságosan h<vr" olóhajónak.” Söté'ban iv tunk a legveszélyesebb D-.i • na-híd, a bajai híd alá, s megint horgonyon várunk hajnalig, éjszaka a szűk híd- nyílás alatt, az egymáshoz közeli hídlábak között kockázatos lenne áthajózni. Ha valamivel gyorsabbak vagyunk, most nem kellene várni. „Van a MAHART- nak igazi tolóhajója?”, kérdem a parancsnokot. „Igazi nincs. Csak átalakított. Mi elmaradtunk a fejlődésben. Láthatta: a Dunán már háromezer lóerős hajók közlekednek, persze kérdés, hogy mennyire tudnánk kihasználni, ha nekünk is lenne ilyen”. „Ezt hogy érti?” „Nincs elég bárka. Több lóerővel több súlyt lehet vinni, a jugók egyszer próbaképpen tizenhat megrakott uszályt toltak fel a Dunán, úgy nézett ki a tolatmány, mint egy nagy falu. De nekik is gondot okoz összeszedni ennyi uszályt. Mi gyorsabban haladhatnánk, ha tolóhajóhoz való bárkák lennének előttünk, vagy akár mi is vihetnénk egyszerre nyolcat a hat helyett.” Egy teljes napig kell még hajózni Dunaújvárosig. Gyönyörű időnk van, egész úton nem volt ennyire csillagos az ég. A Tejút, mint valami kozmikus diadalív ível fölöttünk, és csudára fennkölt gondolatok támadnak bennem, amikor a parancsnok egyetlen szóval visszaránt: „Érzi?” Érzem. Negyven kilométerre elszáll a Dunai Vasmű pora. A hajósok becsukott szemmel is megérzik, hogy Dunaújvároshoz közeledünk. És eszembe jut, hogy szocialista városunk nemcsak a hajósodnak adós a környezetvédelemmel, s hogy nem csupán környezetvédelemmel adósa a Dunának. Kovács István, a MAHART vezérigazgatója beszélt erről az adósságról, mielőtt még hajóra szálltam volna. Azt fejtegette, hogy a dunaújvárosi kikötő kapacitása csak arra elég, hogy a vasműt szolgálja, de arra már nem, hcpgy az érkező nyersanyagot folyamatosan fogadja. Éel kellene újítani ezt a kikötőt, új rakodóhelyet kellene építeni, esetleg egy drótkötélpályát is az ércrakodó és a felhasználó üzem között. A vasmű sem járna rosszul, mert lehetősége nyílna arra, hogy termékeit is vízi úton szállíttassa a költségesebb vasút helyett. Nem beszélve arról, hogy amennyiben több vasérccel megrakott uszály érkezik, túlságosan sokat kell várni a rakodásra, márpedig nyilvánvaló, hogy egy tétlen uszály többe kerül, mint egy tétlen daru ... A város, amely nevében is őrzi a Dunát, adósa a folyamnak: létét, fejlődését, s mindennapi életét neki köszönheti. Szóbahozom a témát a parancsnoknak, ő rezignálta;! reagál: „Mi is adósok vagyunk: a magyar hajózás. Most is csak hat uszály ércet viszünk, vihetnénk többet is, de ha több uszályt várunk össze, később érkezik meg az érc. így is lemaradtunk, kevesebbet szállítottunk a tervezettnél. Ha a dunaújvárosi kohók csak a MAHART-ra lennének utalva, becsukhatnák a boltot. Szerencsére a szovjetek is szállítanak...” Másfél millió tonna szovjet vasérc érkezik évente a dunaújvárosi kikötőbe, javarészt szovjet uszályokon. És negyedszázada érkezik az érc: megmunkálandó nyersanyag élethez, küzdelem hez... Aczél Gábor zottjával, valamint Szíria és Szaúd-Arábia képviselőivel. Várható, hogy a szaúd- arábiai és szudáni kontingensek első egységei Szírián keresztül az elkövetkező 48 órán belül megérkeznek Libanonba. A rendezés érdekében tett erőfeszítések ellenére a libanoni frontokon továbbra is feszült a helyzet. A tűzszünetről szóló megállapodás megsértéséről érkezett hír Bejrútból, valamint Tripoli és Aley városának körzetéből. A jobboldali keresztény erők aknavetőkkel lőtték Bejrút nyugati szektorának a nemzeti hazafias erők, valamint , a Palesztin Ellenállási Mozgalom' által ellenőrzött térségeit. A támadás következtében a békés lakosság közül többen meghaltak és sokan megsebesültek. Mint a WAFA palesztin hírügynökség közölte, palesztin egységek megsemmisítettek egy izraeli csapat- szállító páncélost, amely a déli részen hatolt be libanoni területre. Díszszemle, felvonulás Moszkvában November 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulóján Moszkvában, a Vörös- téren díszszemlét tartanak a moszkvai helyőrség csapatai és felvonulást rendeznek a szovjet főváros dolgozóinak képviselői. Bajtársi botrány Bonnban Georg Leber nyugatnémet hadügyminiszter fölfüggesztette beosztásából a légierő két vezető tábornokát, Walter Kru- pinskit (jobboldalt) és Karl-Heinz Frankét, akik részt vettek a nyugatnémet légierő egyik laktanyájában rendezett „bajtársi találkozón”, amelyre meghívták Hans-Ulrich Rudel (baloldalt) volt ezredest is. aki annak idején Hitlertől a legmagasabb katonai kitüntetést kapta meg. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS)
