Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-05 / 262. szám

Nagy István és felesége itt a gyáregységben ismerkedtek meg, majd kötöttek házasságot tavaly decemberben. Ók ketten is a törzsgárdisták közé tartoznak. Nagy István szakmunkás tekercselőgép beállítását végzi. Hatvani unikum Avagy: mi szükség az energetikusra egy gazdaságban? Gyár az ülföldön Akkor még lápos, mocsa­ras vidék volt, s az arra já­rók még pillantásra sem méltatták. Aztán 1970-ben kotrógépek, földgyaluk, majd építők és szerelők jelentek meg. 1971-ben átadták az új gyárat. Azóta öt év telt el a hevesi „Berva” életé­ben. Megváltoztatta az ipar betörése a mezőgazdaságá­ról ismert. Hevest és kör­Nagy Istvánná a jclző- villanjk berendezését vizs­gálja. A z MSZMP KB 1976. október 26-i üléséről kiadott közlemény egyik mondatát bizonyosan gyak­ran olvashatjuk majd cik­kekben, hallhatjuk előadá­sokban, mert alapigazságot fogalmaz meg. Évtizedek ta­nulságát foglalja össze a megállapítás, mely szerint: „Csak ,a forradalmi elmélet­tel felvértezett párt, az el­méletileg jól képzett, a marxista—leninista elvek szellemében küzdő, dolgozó párttagság képes egész né­pünket mozgósítani nemzeti programunk valóra váltásá­ra, a fejlett szocialista tár­sadalom megteremtésére.” E mondatból kiolvasható a párttagság felkészültségének szükségessége és az is, hogy a marxista—leninista elvek ismerete nem csupán a párt belső ügye, hiszen az ideo­lógiai tájékozottság és tájé­koztatás, a pártpropaganda hatással van köznapi teen­dőink megoldására is. Aligha mozgósíthatja a párt a dolgozók széles tö­megeit anélkül, hogy tagsá­ga ne legyen „naprakész” felkészültségű az ideológiai kérdésekben. A felkészülés­hez persze azt is tudni kell, hogy mi tartozik a szüksé­ges ismeretek körébe. Mit tudjanak, ismerjenek a párt tagjai, mit és hogyan adja­nak tovább, miről és milyen módszerekkel győzzék meg szűkebb-tágabb környezetük tagjait. . A Központi Bizottság ülé­sén megállapították, hogy nyékét, s az itt élő embe­rek életét. A változás azonban gon­dokkal, feladatok megoldá­sával jár, aztán újabb és újabb feladatokkal. Ezekről beszélgettünk Sinka Ferenc párttitkárral, aki egyben a termelés egyik irányítója is. — Kezdetben is, ma is a legfontosabb problémánk a szakemberek biztosítása. Kö­zépmodern gépparkunk nem­csak betanított munkásokat kíván, hanem jól képzett szakembereket. Ez különö­sen nagy gond, ha figye­lembe vesszük, hogy a je­lenlegi 120 milliós termelé­si volumenünket az V. öt­éves terv végére megdupláz­zuk. összesen 170 szakmun­kásunk van, de ez még ke­vés. A fiatalok szeretnek ta­nulni, képezni magukat. Ná­„A marxizmus—lenlnízmus eszméinek terjesztése a párt egész tevékenységében jelen­tősségének megfelelő helyet foglal el.” Közvetlen tapasz­talat alapján hozzáfűzhet­jük: megfelelő példányszám­ban jelennek meg a klasszi­kusok művei, széles körben ismertek az elvf állásfogla­lások. A közgondolkodást formálja, hogy az iskolai ok­tatásban is helyet kap az ideológiai képzés, s hogy kétmillió 200 ezer ember vesz részt évente a marxis­ta—leninista képzés valami­lyen formájában. Vajon mi szükség aklasz- szikusok tanulmányozására, miért kap ekkora hangsúlyt a klasszikus művek olvasá­sa? Több okot is említhe­tünk. Részben, hogy az ál­talános műveltséghez tarto­zik Marx—Lenin gondola­tainak ismerete. Részben, hogy nyilvánvalóan nem a lexikális tudás gyarapítása a lényeges, nem a gondolatok szöveghű idézése, hanem el­sősorban annak megismeré­se, hogy milyen módon kö­zelítettek a klasszikusok a társadalmi kérdésekhez, ho­gyan találtak választ a rend­kívül összetett problémákra. Ebből mára is érvényes ta­nulságokat vonhatunk le. Aztán: a párttagok túlnyo­mó többsége 1956 után lé­pett be a pártba. A párttag­ság többségének tehát nincí közvetlen élménye a felsza­badulás előtti pártmunká­ról, nincs tapasztalata az új­jáépítés időszakában folyta­lunk a fiatalok aránya 72,4 százalék, amely kedvező, hi­szen házon belül megvan az alapanyag, a jövő szakmun­kásaihoz. — A munkássá válás elő­segítése és gyorsítása nem­csak gazdasági, hanem fon­tos politikai kérdés is. Így hát kötelességünk, hogy minden eszközzel elősegít­sük ezt a folyamatot. Tö­rekvéseinket reprezentálja, hogy gyáregységünk dolgozói közül 51 százalék tanul — mondja Sinka Ferenc. — Az itt dolgozó félezer ember közül hetven már törzsgárdista. A fluktuáció pedig alig éri el az egy-két százalékot. Asszonyaink kö­zül 108-an gyermekgondozá­si segélyen vannak, ez adta az ötletet, hogy a közeljö­vőben egy kismamaüzemet létesítsünk. tott pártéletről, de a torzu­lások és az ellenforradalom idejéről is alig. A magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom évtizedeit törté­nelmi leckeként ismerhetik meg a párt fiatalabb tagjai. Az aktuális kérdések meg­válaszolásában, a .problémák megoldásában pedig nyil­vánvalóan szerepet kapnak a korábbi harcok elméleti ta­nulságai, politikai konzek­venciái is. Társadalmi életünk fejlő­dése sem érthető a korábbi állomások ismerete nélkül. Az elmúlt évtizedek változá­sai arra is figyelmeztetnek, hogy az új ellentmondások­ra nem lehet a régi megol­dásokat ráerőszakolni, s hogy a valóság bonyolultabb az elképzelt modellnél. Fel­adataink mind összetetteb­bek, megoldásukhoz a ko­rábbinál is képzettebb em­berekre van szükség. Foko­zottan érvényes ez az ideo­lógiai felkészülésre is. Napjaink gyakorta vita­tott kérdései közül említ­sünk néhányat. A fejlett szocialista társadalmat épít­jük. E munka minőségileg is új feladatok megoldására késztet. Egyebek között az anyagi javak gyarapodása és vele összefüggésben a szo­cialista életmód témája ke­rült előtérbe. Milyenek le­gyenek a szocialista fogyasz­tás normái, milyen helyet foglal el az életmódban a munkavégzés mikéntje, ho­gyan hat a közgondolkodás­ra a meglevő s növekvő sze­Az örökké mozgó, szakál­las Kovács Tibort mindenki ismeri a gazdaságban. Arról is hallottak, hogy két éve energetikusként tevékenyke­dik. Ám fontos munkaköré­nek lényegét már keveseb­ben értik. Sőt megkérdezik: 1 hi szükség ilyesféle ember­re a terrflelőszövetkezetben? Az aggály alaptalan és tá­jékozatlanságot tükröz. Egyébként minden újdonság nehezen nyer polgárjogot. S a hatvani energetikus egye­lőre „unikum”. Még ak­kor is, ha nagyon fontos, égető szükség van tevékeny­ségére. ★ Egyébként jogszabály, ren­delkezik arról, hogy függet­lenített energetikust kell al­kalmazni azokban a gazda­ságokban, ahol az évi ener- gia-felhasznáiás meghaladja az ötmillió forintot. Közé­jük tartozik a Lenin Terme­lőszövetkezet. S a fiatalem­ber, aki Budapestről került a városba, korábban a HÉV-nél dolgozott villany- szerelőként. Aztán Hatvan­ba nősült, s egészen 1974-ig a kisgépüzemet vezette. Köz­ben természetesen tanult, mert nem elégedett meg az érettségivel és a szakmun- kás-bizonyítvánnyaL mély! tulajdon, hogyan le­het korszerű, szocialista mó­don gazdálkodni a szabad idővel? Egyetlen probléma­körhöz tucatnyi kérdéssel közelíthetünk. Mégpedig nem az elméle- tieskedés, nem a bölcselke­dés szándékával, hanem azért, mert ezeket a kérdé­seket a mindennapi élet ve­ti fel, a megalapozott válasz milliókat érdekel. Avagy: újra és újra visz- szatérő téma a hazafiság és a proletár internacionaliz­mus kapcsolata. A korábbi évtizedekhez képest számos új vonással gazdagodott tu­dásunk. A szocialista orszá­gok bővülő gazdasági kap­csolatai, politikai együttmű­ködése példának okáért Eu­rópa és a világ békéjének megóvásában, a szocialista országok közös érdekei — mind megannyi új mozza­nat, új tényező, amely vilá­gosabbá teszi az összefüggé­seket. Nemrégiben az Eger­ben tartott, a szocialista ha- zafiságról folytatott tanács­kozáson éppen e témakör­ben hangzottak el újszerű megállapítások. Vajon mi­lyen mértékben határozzák meg a tudományosan meg­alapozott nézetek a közgon­dolkodást, milyen szintre ju­tott az úgynevezett társa­dalmi tudat? Biztató jegye­ket bőven sorolhatunk, de a továbblépést sürgető je­lenségeket is. A szocialista demokrácia, az állampolgárok bevonása — Elvégeztem a műszer- és villamosipari főiskolát, s ennek köszönhetem, hogy rám esett a választás. Tud­tam, hogy nem lesz könnyű dolgom. Idegenkednek tő­lem. Mégsem húzódoztam. Mert az ember legszíveseb­ben képzettségének megfele­lő tennivalót végez. — Tulajdonképpen mi a feladata? — Legfőbb gondom az egyes energiafajtákkal való ésszerű gazdálkodás ellenőr­zése, korrigálása. Ez így rö­viden hangzik, valójában sokkal bonyolultabb. Néz­zünk talán néhány példát! Ha az építőrészleg elkészít egy üzemet — ilyen volt a kerekharaszti — akkor én állítom össze a villamoshá­lózat tervét, s ott vagyok az indításnál. Szóval, a felelős­séget vállalva mondom ki az igent, vagy éppen a nemet Nos, ez törént a takar­mánykeverő esetében... * Említi a két évvel ezelőtti nehézségeket, s nem kendő­zi a jelen bajait sem. — Eleinte csak egy szerelő járta az egész területet. Ha látástól vakulásig dolgozott volna, akkor se tekintheti át a helyzetet. Most már né­a közügyek intézésébe fel­tételezi a társadalmi kérdé­sek iránti általános érdek­lődést, feltételezi a közgon­dolkodás érettségét. A köz- gondolkodás alakításában, a társadalmi tudat fejleszté­sében alapvető szerepe van a pártpropagandának. Nem maradhatnak válasz nélkül napjaink ideológiai kérdései. A közleményt idézve: „A hatalom a világfejlödés je­lenlegi szakaszában minden társadalom alapkérdése; ná­lunk a munkásosztály hatal­ma a szocialista építés felté­tele. Hazánkban a munkás- osztály hatalmát megtestesí­tő proletárdiktatúra állama történelmi szükségszerűség­ként jött létre. A munkás- osztály a hatalom gyakorlá­sába bevonja a parasztságot, az értelmiséget, a legszéle­sebb tömegeket.” N yitott világban élünk, azaz a tömegkommu­nikációs eszközök révén, az idegenforgalom jóvoltából sokféle vélemény, közte be­vallottan antikommunista nézet jut el az állampolgá­rokhoz. Vitatott kérdésekről is tudunk. A tisztánlátáshoz, az eligazodáshoz megalapo­zott ismeretekre van szük­ségünk. A társadalomtudo­mányok új eredményeinek ismeretére és alkotó alkal­mazására. Mindez része az ideológiai felkészülésnek, a propagandamunkának. Vagy­is további előrehaladásunk­nak. a fejlett szocialista tár­sadalom építésének, a hazai és a nemzetközi viszonyok­ban való eligazodásunknak záloga. M. D. gyen vannak, de a megemelt létszám is kevés. Egyikük tanfolyamra ment, a másik az apróbb hibákat javítja^ ketten pedig a keverőüzem­ben segédkeznek. így hát a Bábolna-szárító rajtjánál már nem számíthattunk rá-j juk. 1 Szó esik közben az elavult ■ épületekről, az ott levő öreg hálózatok veszélyeiről. Koe vács Tibor joggal kesereg. — A felújítás legalább há-i rom-négy millió forintba kerülne. Egyelőre persze semmi sem lesz belőle, hiJ szén a pénz most egyébi még fontosabb feladatokra kell. Sajnos a vízellátás sem megnyugtató. Különöskép-- pen a Papmalomnál, ahová a szarvasmarhák egy részét vittük. Ezt a sok bosszúsá­got mind megelőzhettük volna, ha a karbantartásról még idejében gondoskodunk; S mivel az ilyesmi szintén az én asztalomra tartozik^ most töröm a fejem: hogyan tovább, hogyan lépjünk elő-, re? Kovács Tibor eközbed nem feledkezett meg a ben-; zin és olaj felhasználásáról^ s egyik mozgatója volt a szocialista brigádok takaréH kossági mozgalmának Ea persze nem azt jelenti, hogy elérték a megfelelő határt, mert az ésszerűség és pon­tosság nyomán még szebb eredmények születhetnek. — Igen, mert például á túlfogyasztásban nem feltét­lenül a motor a ludas — jegyzi meg az energetikus.’ — Jó néhányszor hanyag­sággal, nemtörődömséggel találkozik az ember. Vettünk hát két üzemanyag-bemérőt, s ezek segítségével egyértel­műen, perlekedés nélkül tisztázzuk a vitás kérdéseket. Jó ez, mert a tények beszél­nek, s elmarad a sértődés, a kétkedés! ★ Igaz, Kovács Tibor első­rendű feladata az ellenőrzés, de ez nem jelenti azt, hogy maga ne szolgáljon olyan öt­letekkel, amelyek általáno­san gazdaságosabbá teszik a termelést. — Vannak gépeink, ame^ Iyeket elsősorban éjszaka lenne érdemes üzemeltetni; Itt leginkább a darálókra, a tisztító masinákra gondolok. Szóval a negyven kilowatton felüli fogyasztásúnkra! Nos, éjjel egy kilowatt áramért húsz fillért, ugyanazért nap­pal egy forintot fizetünk. Kell ehhez kommentár? A számok magukért beszél­nek. .. Hasonló megoldást kellene választani az öntő-; zésnél. Mégpedig kettős ha­szon miatt. Nemcsak olcsóbb az éjszakai üzemelés, hanem a növényeknek is egészsége­sebb, jobban segíti fejlődé­süket. .. Mindenesetre a ja­vaslatokat elkészítem, mert szivattyútelepünk építése el­kezdődött, s két lépcsőben 1978-ig befejeződik. Bízom a gazdaság vezetőinek megér­tésében, megalapozott elgon­dolásaim igazában. S hogy amit terveztem, kigondol­tam, idővel a köz javát szol­gálja! (m. gy.j MMM&Q 1976. november 5„ péntek 31 dolgozó műszak után a gyáregység egyik tantermében ismerkedik a forgácsolási eljá­rások tudományával. Talán belőlük lesznek majd az újabb törzsgárdisták. Az elmélet tudományos vértezetében

Next

/
Thumbnails
Contents