Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-28 / 282. szám
Liszkói apostolok Egy törvény humánuma? •>*»• Viszi az idő a ködöt.-." önkéntelen is József Attila verssorát mormolom, hiszen Egertől Sírokig, s onnét még egy keveset, úti célomig, a liszkói gyárig go- molygó tejfehér ködben óvatoskodik az autó. A Mátra* Vidéki Fémművek erdős völgytorokban meghúzódó gyárépületei csak közvetlen közelről látszanak. A szakszervezeti bizottság titkára, a régi, jó ismerős, Osztafin Béla, ugyahcsak József Attila nevét hozza eszembe. — Szóval, egy szocialista brigád a riporttéma... Javaslóra, legyen ez a brigád a József Attila. Régi, kipróbált gárda. A 10-es szerszám- üzemben dolgoznak, ott, ahol a gyár lelke van... Csillagokhoz igazítva A neonfényes termekben munkazaj, olaj és a felforrósodott fémek szaga terjeng. Nem szeretem a műhelyekben a csendet, mert akkor olyan kihaltnak tűnik minden. Az itteni zaj azonban most soknak tűnik, szokatlan a dobhártyának. Valamennyi gép zúg. morog, si- vit, a vas nyög a présgépek, • vidi ák alatt 1 A szakszervezeti titkár az irodáját ajánlja, ahol csend van és zavartalanul beszélgethetünk. Négyesben kezdjük a társalgást. Partnereim: Pál Dezső szerszám- gazdálkodási csoportvezető, m tmgadéros és két brigád- tag. Köti László üzem technikus, Holló János vezető diszpécser. Mindhárman az alapítók közül valók. — Tizenketten vagyunk a brigádban, annyian, akár az apostolok — kezdi a bemutatkozást Pál Dezső. —■ Any- nyiban vállalhatjuk is az apostolságot, hogy a szocialista brigádmozgalom nemes eszméjének, ügyének teljességében hívei és hirdetői ' vagyunk- Igaz, a tagok között van két asszony, Köti László és Holló János felesé1 ge. Ebben a gyárban lettünk munkásokká, s mi hárman Itt ismertük meg a feleségünket is, így ennek a gyárnak köszönhetjük családi örömeinket, boldogságunkat. A brigád alakulásának dátuma: 1965. Hogyan kezdődött? Az üzemben mindig társakkal kell együtt dolgozni. A társak lehetnek jó barátok, ellenfelek. A beosztás véletlene szerint Ha valakit nem érdekel, én ki vagyok, engem sem, ő kicsoda. A szerszámüzemben más volt a légkör. Az emberek érdeklődtek egymás iránt és a munka során meg is szerették egymást. Munkabrigádba tömörültek- Igényt tartottak egymásra műszak után. a munkán kívül is. Szinte egy családdá kovácsolódtak, amikor megszületett a közös döntés: sorompóba állnak a szocialista cím megszerzéséért. — Komplex brigád a miénk — veszi át a szót Köti László — hiszen a munkában ugyancsak egymásra utaltak vagyunk. Nekünk kell gondoskodni arról, hogy a társüzemek részére ne hiányozzék egyetlen eszköz sem, ami a gyártáshoz, a termeléshez szükséges: kések. szerszámok, kereskedelmi áruk 6tb. — Ügy mondják: a szerszámüzem a gyár lelke; s ezt mi valóságosan átérez- zük — fűzi tovább a beszélgetés fonalát Holló János. —■ Olyan a brigád munkája, gondolatmenete, mint a lánc, a szemek egymásba kapcsolódnak.. József Attila sza-" vaival szólva: „.-.minden szervem óra, mely csillagokhoz igazítva jár.” Mindig a nehezét, mindig többet A brigád termelési vállalásait nem sorolom itt fel, ezek a gyár sok-sok milliós ffli. november 28., vasárnap értékeiben tükröződnek igazán- Mi ebből a megalapozott. mi a szépített teljesítés? Mi a vállalásokból a formális, a különben is munkaköri kötelességhez tartozó, s mi nem az? A József Attila szocialista brigád ellenőrzött, a gazdasági vezetők által „beprogramozott” vállalásokat tesznek, takarékoskodnak az anyagokkal, a költségekkel, ök mindig a munka nehezét vállalják magukra, mindig többet akarnak, példát mutatva a többieknek. Neheze pedig — mi tagadás — akad bőven a munkának. Cseppet sem könnyű feladat a munkahelyek, a társüzemek termelő berendezéseihez szükséges szerszámok előteremtése, a zavartalan működés biztosítása. Am eddig még miattuk sohasem jutott kátyúba a gyár szekere. Bizonyítékai ennek az állításnak a brigád sok kitüntetése, ezüst- és aranyplakettjei. A munka mellett nem feledkeznek meg más vállalásaikról 6em. Hiánytalanul részt vesznek a kommunista szombatokon, a társadalmi munkában, a tomegpoiitikc' oktatásban, a véradásban. Közös kirándulásokat szerveznek, gyár- és színházlátogatásokat Sportolnak, tanulnak, könyveket olvasnak, sorompóba állnak a különböző vetélkedőkön- A brigád hármas fogata — Pál Dezső, Köti László és Holló János —- például első helyet szerzett a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” vállalati vetélkedőn. A brigádnak külön könyvtára van az üzemben, s minden tagnak van házi könyvtára is. Akad közöttük egyetemi diplomás, s nem ritka az olyan tag sem, mint Köti László felesége, aki most végzi a gépipari technikumot Sokhelyütt felvetik a szocialista brigádokkal kapcsolatban, hogy nem kérik tőlük jobban számon az újabb alkotást, a munkavégzés korszerűsítését, az ötleteket, pedig mint a példák bizonyítják: csaknem minden műhelyben, üzemben javítani lehet a körülményeken, az eszközökön, szerszámokon, magán a termelőmunkán. Nos, a József Attila szocialista brigádtól ezeket sem lehet számon kérni: saját ötlet-naplójuk van az üzemben, s odakerül bejegyzésre minden újító gondolat. Szerintem máshol is alkalmazhatnák ezt a módszert. Emeljétek fel a szivemet.. Végezetül a szocialista brigád névadójára, József Attilára terelődik a beszélgetés témája. Jól felkészültek valamennyien A nagy munkásköltő, a magyar szocialista realista költészet kimagasló alakjának életéből. Ismerik verseit, gyakran forgatják összegyűjtött munkáinak kötetét, amely könyvtáruk fő helyén található, de megtalálható sok tag házi könyvtárában is. — Emeljétek jel a szivemet, azé, aki felemeli — idézi Holló János, kicsit átfordítva József Attila ismert verssorát- S bizonyítandó, hogy a liszkói „apostolok” felemelték a költő szívét, a brigád dédelgetett tervéről 6zámol be. — Nemrég lent jártam Balatonszárszón, betértem József Attila emlékmúzeumába is, ahol sok időt töltöttem a kiállítót*. tárgyak, könyvek, kéziratok és fényképek között. Nagyon felkavart az élmény. de egy gondolatot is kicsíráztatott bennem. Arra gondoltam: mi is létrehozhatnánk az üzemben egy József Attila emléksarkot, ahol egy kis vitrinben kiállíthatnánk névadónk köteteit, s azokat a könyveket, folyóiratokat, amelyek munkásságával foglalkoznak. Az anyag összegyűjtéséhez hozzá is láttunk minél hamarább. hiszen jövőre lesz halálának kerek évfordulója- Jövőre lesz negyven esztendeje, hogy 1937. december 3-án, a balatonszárszói állomáson vonat elé vetette magát. A liszkói apostolok tehát a szocialista brigádmozgalom eszméjének hirdetése mellett névadójuk, József Attila költészetének, emlékének istá- polását. őrzését is vállalják. S bennem feldobognak a költő szavai: „De — elvtáY- saim! — ez az a munkásság, /mely osztályharcban vasba öltözött.” S aztán egy újabb sor, amit a vállalt hagyományőrzésre is vonatkoztathatunk: „Kiállunk érte, mint a kémény: lássák!” Kezet szorítok Pál Dezsővel, Köti Lászlóval és Holló Jánossal. Sietnek vissza társaikhoz a neonfényes munkatermekbe, ahol munkazaj, olaj és a felforrósodott fémek szaga terjeng. Oda, ahol megállás nélkül valamennyi gép zúg. morog, sivít, s a vas nyög a présgépek, a vidiák alatt. Pataky Dezső „..továbbá a bíróság kötelezi az alperest, hogy a lakást 30 napon belül hagyja el..(A járásbíróság 1975. októberében hozott ítéletéből) „..a megyei bíróság, mint másodfokú bíróság, a Legfelsőbb Bíróság 391. számú polgári kollégiumi állásfoglalását figyelembe véve az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyja. (A megyei bíróság ítélete 1976. januárjában, az alperes férj fellebbezésére.) A FELESÉG MONOLÓGJA: Éppen ma egy éve, hogy felbontották a házasságunkat. Megkönnyebültünk mindnyájan, a gyerekek is, én is, hogy végre nyugalmunk lesz. A férjem köteles elhagyni a lakást. Ennek éppen egy éve és azóta sem történt semmi. Férjem rendszeresen részegen jár haza, fizetési napok után három-négy napig itthon iszik egyfolytában. Felhordja a barátait, azok is részegek. Randalíroznak, ránkverik az ajtót. Így megy ez már nálunk 15 éve. Amikor fiatalok voltunk, akkor is megitta a magáét, ahogy mondani szokták, aztán belekeveredett egy baráti körbe és ahogy múltak az évek, egyre rosszabb lett. Hónapokon át egy fillért sem láttam tőle. Mikor már végképp nem bírtam, elmentem a főnökéhez, segítsenek. Erre felmondtak neki. Elhelyezkedett máshol és ivott tovább. Újra elmentem a munkahelyére. Azt mondták a főnökei, ők igazán rendes embernek ismerik, nem tudnak róla, hogy iszik. Pedig dehogy nem tudták, hiszen napokat mulasztott az ivás miatt. Kértem, legalább a gyermektartásnak megfelelő ösz- szeget adják nekem. Végül ott ő mondott fel. És ez így ment mindig. Amikor már az én pénzemből is ivott, és segítséget kértem a munkahelyén, elment máshová, ahol még nem ismerték. Nem segített rajtunk senki. Sokáig tűrtem, mert mindig reménykedtem, hátha megváltozik. Betegség az alkoholizmus, kértem gyógyítsák. Elment elvonókúrára, de hiába. Maholnap 40 éves leszek és teljesen tönkrementem, nyugtatókon élek. Most már a gyerekek is, és ezt nem nézhettem tovább. Beadtam a válópert. A bíróság meghallgatva a tanúkat, kötelezte a férjemet a lakás elhagyására. Letétbe tettem számára a hétezer forintot, amit nekem kellett kárpótlásként fizetni, és vártam, hogy miBánya a múzeumban A Zrínyi Művelődési Ház egyik szárnyában állandó természettudományi és hely- történeti kiállítást rendeztek be. A természeti környezet, a településfejlődés mellett bemutatják a mecseki feketeszén bányászatát is Erre a célra a komlói Kossuth-bánya KISZ-es fiataljai természetes nagyságban és anyagokból felépítettek egy olyan bányavágatot, amilyenben jelenleg Is dolgoznak a föld alatt. (MTI Foto — Bajkor József) kor megy eL Esze ágában sincs. Én fizetem a lakbért, a villanyt, a fűtést, ő pedig még a gyermektartással is hátralékban van. Meddig kell tűrnöm?! A GYÁMÜGYI ELŐADÓ TÖPRENGÉSEI: Sajnos, nem tehetünk semmit. Városon még csak lehet keríteni albérletet, de itt a faluban, ahol mindenki ismer mindenkit, reménytelen. Szükséglakásunk nincs. Tanácsi rendelkezésű lakásunk sincs. Nem tudunk mit kiutalni a kiköltözésre kötelezett férjnek. Ismerem a családot, és sajnos nem egyedül álló a példa. Sok hasonló ügyünk van és szinte tehetetlenek vagyunk. Hogy egy példát említsek: lakik itt egy tízgyermeke« apa. Apa?! Csak annyit dolgozik, amennyi italra elegendő neki. Háromszor volt kényszerelvonókúrán. Egyszer ült már a gyermek- tartás nem fizetéséért Két éve kérjük, utalják be abba a nagyfai intézetbe. És két éve mindig visszadják a javaslatot, mert valami adat még hiányzik. Hát mi az elég, ha ez sem? Van egy törvény, hogy a tanács javasolhatja a kényszerelvonókúrát, de ez is akadozik, mert vagy a család nem jön bejelenteni félelemből, vagy a szomszédok hallgatnak közömbösségből. De visszatérve arra a családra, nagyon sajnálom az asszonyt, mégis tehetetlenek vagyunk. Talán, ha munkás- szállásra költöztetnék. EGY SZOMSZÉD LEVELÉBŐL: Nem tudom tovább nézni L.-né kínlódását. A férj nem akar elköltözni onnan, figyelmen kívül hagy minden felszólítást, a család pedig szenved tovább. A konyhában ott a gáztűzhely, mi lesz, ha egyszer részegen felrobbantja az egész házat? A szomszédok félnek tőle. Ezért nem akar senki sem beleavatkozni. Meg, úgy van az ember vele, hogy magánügy, nem szívesen ártja bele magát senki. Én is csak azért fogtam tollat, mert mindennek van határa. Hát miért nem intézkednek a hivatalos szervek? BESZÉLGETÉS A BÍRÓVAL: Sajnos, nem olyan egyszerű ügyek ezek. A mi körzetünkben havonta átlagosan 160 tárgyalás van. Minden negyedik bontőper. S ezeknek mintegy 20 százaléka ilyen lakásügyet hoz magával. De azzal, hogy az egyik félnek el kell hagyni a lakást, még nem értünk a végére. Az ítéletet végre is kell hajtani. A dolgok mechanizmusa látszólag egyszerű. Megszületik az ítélet: a rosszhiszeműnek minősített férj köteles egy hónapon belül elhagyni a lakást Természetesen nem megy ki* A feleség kéri az ítélet vég* rehajtását A bíróság átküldi az iratot a végrehajtási irodának. Az iroda felszólítja a férjet, záros határ" időn belüli elköltözésre. A férj nem költözik. Az iroda visszaküldi a bíróságra az iratot további intézkedésre. Bírságot szabnak ki. A férj marad. Ismételt bírság. A férj erre sem költözik. A következő lépés; karhatalommal kiköltöztetni. És itt következik a 6zinte elháríthatatlan akadály. Hová? A tanács nem tud lakást adni, a szabad ég alá pedig nem lehet senkit sem kitenni egy szocialista országban. A tanács arra hivatkozik,' és joggal, hogy kevés a lakás. Rendes, gyerekes családok várnak rá. Szükség- lakás alig akad. A munkásszállásra nem fogadják be. Albérletet városban még csak lehet szerezni, de falun? Különben is a rosszhiszemű lakó (ezekben az esetekben igy kell kezelni) maga köteles gondoskodni lakásról. De a gyakorlatban ■ egy lépést sem tesz. És hiába. az igazságos, a családot védő ítélet, a végrehajtás megakad ezen a pomtar EGY KIS KÖZVÉLEMÉNYKUTAT AS: Elmeséltem a történetet néhány ismerősnek, és feljegyeztem néhány véleményt: — Tulajdonképpen miért Is adnának a tanácsok ilyen részeges csibészeknek lakást, amikor rendes embernek Bem jut? — De hát kit véd a törvény? Az ilyen embereknek nyit kiskaput? És különben is, micsoda dolog az, hogy a családjogi törvény védi a családot, a másik meg kiszolgáltatja? — Meg kell várni, míg agyonveri az asszonyt és akkor majd közbe lehet lépni? — Rakják ki a szabad ég alá. Figyeld meg, egy sem ázna másfél óránál tovább. Akkor kerítene magának lakást. De amíg meghúzhatja magát a régi lakásban és tudja, hogy tehetetlenek vele szemben, addig úgysem megy el. — A lakástörvény nagyon humánus, és a lehetőséghez képiest valóban az igazságos elosztást biztosítja. Amikor készítették, nyilván senki sem gondolt arra, hogy humánumát arra nem érdemesek használhatják ki. Árnyaltabbá kellene tenni a lakásügyi jogszabályt Való igaz, nálunk senki sem kerülhet a szabad ég alá, de legalább ennyire nem kerülhetnének ilyen helyzetbe becsületes asszonyok, ártatlan gyerekek sem. Valóban. Meddig kell terjednie egy törvény humánumának? Amíg a többséggel szemben antihumánus lesz? Deák Rózsi Uj növényvédő gép Kálban (Tudósítónktól) A közelmúltban Kecskeméten találkoztak azoknak a gazdaságoknak a képviselői, aldk érdekeltek a fóliás zöldségtermelésben. A tanácskozáson megtárgyalták a váz nélküli fóliatakarás alkalmazását, a fólia alatt használható gépi technikát, valamint a zöldségfélék növényvédelmét is. A hasznos tapasztalatcserén jelen voltak a kál-ká- polnai Károlyi Mihály Termelőszövetkezet kertészei is. A tanácskozáson hallottak és látottak alapján hasznos kísérletező munkát kezdtek a termelőszövetkezet fóliatelepén. A kecskeméti tapasztalatok helyi alkalmazásával a közös gazdaság szakemberei tökélejtosítették a zöldségfélék fólia alatti növényvédelmét. A kísérletbe alapgépként a gazdaságban már meglévő kerti traktort, valamint ahhoz kapcsolt permetezőgépet használták fel a fóliasátrak alatti talajfertőtlenítésre. Az eljárás előnye, hogy a felhasznált fertőtlenítő vegyszereket géppel úgy juttatták a talajfelszín alá, hogy annak az emberi egészségre nincs károsító hatása. A talajfertőtlenítő szerek kijuttatására alkalmas gépek mellett a fejlesztés következő része a talaj fóliával való takarására irá-, nyúl. Ez az eljárás ugyancsak növényvédelmi szempontból jelent előnyt a kertészeti termelésben. Varga Ggafe
