Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-27 / 281. szám

Két taggyűlés között Minden párttag tudja, mi­lyen fontos szerepet tölt be az alapszervezet életében a taggyűlés. Az állásfoglalás­nak, a döntésnek ez a leg­főbb helyi fóruma. De nem­csak a munka menetére gya­korol hatást, hanem légköré­vel, színvonalával a kommu­nisták személyes tulajdonsá­gait. is jelentékenyen for­málja. Felelősségteljes kötele­zettségének tesz eleget tehát minden olyan alapszervezeti vezetőség, amely gondosan, idővel és energiával nem ta­karékoskodva készíti elő a taggyűlésekét azon fáradoz­va, hogy azok minél'színvo­nalasabbak' legyenek. Am az már sokkal kevésbé helye­selhető. ha e fáradozás köz­ben szem elől téveszti azt, artii a taggyűlések között történik. Mi tagadás, létez­nek olyan alapszervezetek, olyan vezetőségek, ahol a munka, a belső élet túlsá­gosan is a taggyűlésekre koncentrálódik, jóformán azokra szűkül le. Márpedig az ilyenfajta „rendezvény­központúság” óhatatlanul megmerevíti a mozgalmi te­vékenység eleven folyama­tát, gyengíti hatékonyságát. Hiszen mi minden törté­nik egy pártszervezetben két taggyűlés között? Tanácsko­zik a. vezetőség, összeül a pártcsoport, szemináriuíni foglalkozást, vitaköri össze­jövetelt, esetleg pártnapot rendeznek. De nemcsak ren­dezvényeket, értekezleteket említhetünk. Két taggyűlés között megy végbe a min­dennapos szervezőmunka az elfogadott döntések realizá­lásáért. S ami talán még fontosabb: az összejövetelek közötti időszaknak alapve­tő tartalmi eleme a folyama­tos. állandó politikai tevé­kenység, a politizálás, a párt poli Ilkájával kapcsolatos, annak elfogadtatását célzó eszme- és véleménycsere. A pártmunka — lényegé­ből adódóan — állandó, fo­lyamatos politikai, mozgal­mi tevékenység. A taggyűlé­sek e folyamatnak fontos ál­lomásai, eseményei. Nagy hatással lehetnek és vannak rá, behatóan alakíthatják intenzitását, irányát. De nem pótolhatják, nem tehetik fe­leslegessé. Sőt, bizonyos ér­telemben éppen az a legfőbb rendeltetésük, liogy e folya­matos tevékenység eredmé­nyességét szolgálják. Ha két taggyűlés között űr tátong az alapszervézet életében, hu az eleven politikai munka árama nem teremt kellő kapcsolatot a tagok között, akkor éppen ennek a ren­deltetésének nem tesz kellő módon eleget. S ha ez a ki­sugárzó hatás gyenge, hiá­nyos, akkor hiába gondosan megválasztott a napirend, jól elkészített a beszámoló, eleven a vita, sok a hozzá­szólás — a munkát nem le­het kedvezően értékelni. Nyilvánvaló persze, hogy a taggyűlés színvonalát és ha­tását valójában nem lehet ennyire különválasztani, hi­szen a színvonalas taggyű­lésnek önmagában véve is megvan a maga hatása a pártmunka további menetére. Mégsem mindegy; hogy ez a hatás automatikusan, spon­tánul jön-e létre, avagy pe­dig tudatos erőfeszítésnek az eredménye. Ezért fontos, Országos felmérés az állattenyésztő telepeken Országosan felmértek, mi­lyen állategészségügyi té­nyezői! okozzák a mezőgaz­dasági telepeken a legna­gyobb veszteségeket, és mi­ként lehetne csökkenteni a kiesést A vizsgálat szerint 1975- ben a szarvasmarháknál az összes megbetegedések mint­egy 80 százalékát tartási, ta­karmányozási hiányosságok okozták, s ilyen rendellenes­ségek miatt volt beteg az ál­latorvosok elé kerülő serté­sek 90 százaléka. Lényege­sen jobb a helyzet a fertőző betegségek tekintetében: az elmúlt évben a sertés-megbe­tegedéseknek mintegy 10 szá­zalékát okozta fertőzés — ami nemzetközi mértékkel mérve is jő eredmény — s ennél is kedvezőbb, hogy a fertőzések miatti kiesés a sertésállományban mindösz- sze 0,5, a szarVasmarha-tele- peken pedig csak 0,6 száza­lék. A vizsgálat szerint az új szakosított telepeken általá­ban kedvezőek a járvány­megelőzés feltételei, de hiá­nyosságok még a korszerű üzemekben is tapasztalhatók. Rendelkeznek ugyan fekete­fehér öltözővel,: járműfertőt­lenítővel stb. Ezeket a léte­sítményeket azonban több helyen nem használják ren­deltetésszerűen. A háztáji tejet is a telepeken, gyűjtik ősszé, ami állandó fertőzési veszélyt jelent. Egyes speciá­lis állattelepi létesítmények­ben nem bővelkednek a me­zőgazdásági nagyüzemek, sok helyen hiányzik például a karanténozó helyiség, és szá­mos helyen más célra hasz­nálják a raktárakat. Komoly jár vány veszélyt jelent, hogy az elhullott állatok ártalmat­lanná tételét, illetve haszno­sítását nem oldották meg. Évenként országosan mint­egy 50-—55 ezer tonna állati hulla keletkezik, amit csak 15—20 százalékos arányban dolgoznak fel a fehérjetakar­mány-előállító üzemek, hol­ott ezzel importot lehetne megtakarítani. Ä vizsgálat arra hívta fel a figyelmet, hogy a tartás- technológia a legtöbb eset­ben nincs összhangban a tar­tott fajták biológiai igényei­vel. Különösen kedvezőtlen a helyzet azokon a szakosí­tott tehenészeti telepeken, ahol az állatokat nem moz­gatják és az almozás sem megfelelő. A vizsgálat szerint az ál­latmegbetegedések számának csökkentését és az állatok folyamatos termelőképessé­gének fenntartását, illetve fokozását a tartási, gondozá­si és takarmányozási körül­ményei! javításával elsősor­ban az állattartó gazdasá­goknak kell megoldaniuk. (MTI) hogy a vezetőség — s maga a párttagság,, minden egyes párttag •— tudatosan igye­kezzék a taggyűlések hatását érvényre juttatni a minden­napi politikai és szervező munkában. Ne elégedjék meg a beszámoló jó felépíté­sével, a vitázol! magas szá­mával, de még az elhangzó jó gondolatok kedvező mennyiségével sem — ha­nem mindenekelőtt arra fi­gyeljen, miként valósulnak meg ezek a pártélet, a párt­munka gyakorlatában. Sokféle példával illuszt­rálhatnánk ennek fontossá­gát. de talán egyetlen is ele­gendő lehet. Ismeretes, hogy a pái-ttagság általában ren- ' delkezik pártmegbizatással, s ezek körét az alapszerveze­tek gondosan, megfontoltan szabják meg. Mégis, viszony­lag ritkább még — noha az igény már korábban megfo­galmazódott és a pártmun­ka valóságos szükségletei indokolnák —, hogy a meg­bízatás valamely határozat megvalósításához kapcsolód­jék, közvetlenül azt célozza. Ahol a taggyűlést és az azt követő mindennapos párt­munkát egységben szemlé­lik, ott ilyen megbízatást már gyakrabban adnak. Ott ugyanis a taggyűlési döntést, elhatározást / már annak tu­datos számbavételével hoz­zák, hogy a megvalósítás milyen konkrét tennivalókat igényel. így a megbízatások rendszere nem válik külön a döntéshozataltól, hanem a végrehajtás rendjének szer­ves elemeként fogjál! fel. Ami két taggyűlés között történik, az természetesen visszahat magára a taggyű­lésre, annak színvonalára is. Hiszen a tapasztalatok a munka folyamatában halmo­zódnak fel, s csak ezek ad­hatnak alapot a gondos kö­vetkeztetéseknek, az előre­mutató elgondolásoknak. Ahol két taggyűlés között nem folyik eleven pártmun­ka, ott voltaképpen maga a taggyűlés sem lehet igazán jó. Lehet látványosan meg­rendezett, de csillogása kül­sődleges marad, s a mester­kéltség, a formalizmus ez esetben elkerülhetetlenül gyökeret ver, eluralkodik. A taggyűlés — mint mon­dani szokás — a pártszerve­zet munkájának tükörképe. S bármennyire fontos a tü­kör gondos csiszolása, állan­dó gondozása, tisztán tartása — a kép minősége végső fo­kon mégiscsak attól függ, ami a tükörben megjelenik. •HAMB'? •; Gyenes László Ljfikttrlyás telefon - Önműködő íróiép - Katalógustár Az ügyintézők technikája MINDEN ADAT — infor­máció.'mond Valamit, utal valamire. Más adatokkal összevetve viszont megsok­szorozódik bennük a való­ságról szóló „hírtartalom”. Erre azonban, az elemzésre, értékelésre, az adatokban rejlő valamennyi utalás fel­tárása, a mai ügyviteli, ve- . zetési tervezési, számviteli gyakorlatban — annak kéz­műipari szintje miatt — nincs elég idő. A technika fokozottabb alkalmazásával tehát' itt is az alkotó elme szabadulna fel. E gondolatmenet igazságá­hoz adott pár száz kézzel fogható érvet a november 15-én megnyílt „Orgtechnik 76” kiállítás, amelyen 18 ha­zai és 8 nagy külföldi cég mutatta be vezetés-, szerve­zés- és ügyviteitechnikai esz­közeit. A kiállított termé­kek, különösen a külföldie­ké, jelzik, hogy az utóbbi 10 —15 évben — mindenekelőtt az elektronika térhódítása ré­vén — ezen a területen Is egy teljesen új iparág bon­takozott ki. a hajdani iro­dai, vezetési segédeszközök gyökeres megújhodását és tömegét hozva magával. Arról hogy ez az iparág mi mindent tud ma már, képet alkothatott magának a látogató, végignézve a ki­állított eszközöket, vagy be­lelapozva a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság katalógustárába. Az olyan hagyományos munka­eszköz például, mint a tele­fon, legújabban, a korszerű irodákban, páratlanul új szolgáltatásokra képes. A lyuk-kártyás telefon például (a készülék oldalára szerelt kis szerkezetbe kell bele­helyezni a kódkártyát) meg­várja a vonalat, tárcsáz, ha a hívott állomás foglalt, új­ból szerez vonalat és újból tárcsáz mindaddig, amíg a szám nem válaszol, akkor jelez a „gazdájának”. Aki sokat telefonál, tudja, hogy ez az egyszerű kis újítás egy munkanap alatt, esetleg órákat megtakaríthat az ügy­intéző vagy. a vezető mun­kaidejéből. A KIÁLLÍTÁS katalógus­tárában szerepelt egy japán írógép, is, amely ' gépírónő ' nélkül ír — diktálásra. A nyugodt tempójú beszédet hiba nélkül veszi és leírja. (Bizonyosan megtanítható magyarul is.) Műszaki új­donság a távolsági irat- és levélmásoló gép. Az iratot a feladóhelyen beteszik a gépbe,- és bárhol,, a hason­ló berendezés „optikája” alól, néhány perc múlva, ki­vehető a fénymásolt példány. (A nemzetközi hírügynöksé­gek telefotó — technikájá­nak irodai alkalmazása ez, de igen jelentős ügyviteli idő megtakarításokkal jár­hat, ahol alkalmazzák.) A kiállításon vagy a ka­talógustárban feltalálható kis műszaki „csodák” mellett persze számos hétköznapibb, de ugyancsak rendkívül hasznos, sok időt megmentő eszköz, készülék, berendezés kínálta magát az ügyvitel­szervezőnek. Kartotékrend­szerek mágnestáblák, köny-' nyen áttekinthető és kezel­hető irattartók, diktafonok, a. mikrofilm-technika eszközei, a televíziós eszközök ötletes felhasználásával kombinált ügyviteli eszközök, számoló- és másológépek és így to­vább. Drágák-e ezek az eszkö­zöli? Túlnyomórészt pár tíz­ezer forintért bármelyik be­szerezhető. A fejlesztési ala­pokban pedig kisebb össze­gek, kb. ilyen , nagyságrend­ben, mindig maradnak a vállalatoknál. Tehát bizonyos értékhatárig, pénzhiányra nem is szabadná hivatkozni. Egy a közelmúltban végzett (OMFB) felmérés szerint a hazai vállalatok jó részénél a vezetés- és ügyvitéltechni- kai eszközök száma, igen csekély, s ezekét áíig-álig ismerik az irodákban. . EGY KIÁLLÍTÁS rövi- debb-hosszabb idő, után be­zár, de ezeknek a rendkívül hasznos eszközöknek a nap­ról napra bővülő katalógus- ? tára bármikor, bárki-számá­ra elérhető marad'az' SZVT,, központjában, , Budapesten. . Ezt a katalógustárat viszont. nemcsak azért előnyös fof- 'gatni hogy tisztázza valaki, mit, mennyiért rendelhet 'meg. Sőt: ebből elsősorban — ötleteket szerezhet bárki: mit, hogyan lehet csinálni. De még ennél is hasznosabb a lapozgatás ebben a kata­lógustárban. talán azért, mert így sokan felfedezik, hogy az esetleg korszerűnek vélt ügyviteli rendszerük felett, milyen gyorsan elfutott az idő. G. F. Szakfelügyelők értekezlete a szakmunkásképzésről A szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek vezető szakfelügyelőinek két­napos országos tanácskozása pénteken ért véget Szombat­helyen. Az irányításuk alatt' álló 300 kereskedelmi, közle­kedési, gépipari, villamos-, építő-, könnyű- és nehézipari, közgazdasági és egészségügyi szakközépiskolából, valamint szakmunkásképző intézetből évente mintegy 30 ezren ke­rülnek ki. A verető szakfelügyelők eszmecserét folytattak <>. szaktanárok rendszeres to­vábbképzéséről. Felkeresték a Vas megyei pedagógus to­vábbképző kabinetet. Jártak a Lakástextil Vállalatnál, ahol egyebek között a mun­kások tanulásával ismerked­tek.. Véleményt cseréltek továb­bá a korszerű ismerethordo­zók, tanműhelyek fejlesztésé­ről. (MTI) Nyolcezer vagonnyi a földeken Megfelelő volt az idei a mnlrágyaellátás Az őszi talajművelési mun­kák előrehaladtával csökkent a forgalom a Heves megyei AGROKER műtrágya- és növényvédőszer-osztályán is. Amint azt Előházi Kálmán Az idén 600 Rá— A. Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában, Budapesten készülnek, a Rába— Steiger erőgépek. A 14 ezer négyzetméteres szerelőcsarnokban naponta három 245 lóerős traktor készül. A modern, nagyüzemű gazdálkodás minden igényét kielégítő, nagy teljesít­ményű erőgéo sokféle mezőgazdasagi és munkagép vontatására, illetve működtetésére szolgál. Az idén 600 Rába-Steiger hagyja el a gyárat. (MTI fotó — Hadas János felvétele — KS) osztályvezető kérésünkre e!-’ mondta — még mindig a nitrogén műtrágyákat hasz­nálták a legnagyobb mennyi­ségben a mezőgazdasági üze­mek. Eddig pétisóból 20,5 százalékos béltartalommal csaknem 8 ezer vagonnyit szórtak ki a földekre, bár a legutóbbi felmérések a fel- használás csökkenésére utal­nak. Ennek fő oka, hogy a talaj most már lassan telítő­dik nitrogénnel. Fokozato­san nő viszont a foszfort és kálisót tartalmazó műtrá­gyák forgalma. A foszfor alapanyagúból 51,5 ezár ton­nát, kálisóból pedig az idén 30 ezer tonnát vásároltak a gazdaságok. Széles körben terjednek a kevert, úgyne­vezett komplex műtrágyák nemcsak a tsz-földeken. de a háztáji gazdaságok és a kiskert-tulajdonosok körében is.. . | Javult az idén az ellátás H A hazai gyártású műtrágya, félékből az AGROKER szin­te minden igényt ki tudott elégíteni, egyedül az ameri. kai 'gyártmányú „Triplefosz. fát műtrágya szállítása aka­dozott esetenként. A nyolc, van gazdasággal és negyven ÁFÉSZ-egységgel az áremel­kedések ellenére is negyed- milliárú forintos forgalmat bonyolítottak le, sőt még a mai napon is mintegy hat. ezer vagonos, 62 millió foJ rint értékű raktári készlet vár eladásra. A pétisó alap­anyagú komplex műtrágyáké ra épp ezért a vállalat 66 forintos árengedményt ad mázsánként, a szövetkezetek mégis vonakodnak most már nagyobb mennyiség felvásár-* lásától. Félnek a hatóanyag későbbi csökkentésétől, hi­szen a raktározási viszom'ok manapság még sok kívánni­valót hagynak maguk után. Néhány újdonsággal — a levéltrágyákkal — is bővült ez évben a választék. Elein­te ugyan még idegenül csen­gett a növénytermesztők fülében a Wuxal, Platósán, Mikramid név; de ma már egyre több helyen kerülnek a kiszóró tartályokba ezek a vegyszerek, különösen a magas szinten gépesített gaz­daságokban. Felhasználása azokra a kutatási eredmé­nyekre épül, amelyek kimu­tatták. hogy a növények le- vélzetükön keresztül is vészé nek fel táplálékot, így a műtrágya a különféle nö­vényvédő szerekkel keverve, azokkal együtt szórható ki, elsősorban repülőgépről, de kisebb-nagyobb permetező- géppel is. A legfrissebb statisztikai ódátok szerint az országban átlagosan mintegy '276 kilo­gramm tiszta hatóanyagú műtrágya jut hektáronként a földekre, szemben a fejlett mezőgazdaságú országokkal ahol ennek a dupláját j ik­tatják a talajba. A szak? .' berek így joggal számító az elkövetkezendő évekbe ? : műtrágya-felhasználás növe­kedésére, de a megnövekvő igények kielégítésére a há­zai ipar a külkereskedői eir és a forgalmazó. AGROKr?~ a jövőben is, vállalkozik majd. . (csirálil; 1976, november 27., szom Dal

Next

/
Thumbnails
Contents