Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-26 / 280. szám

f AAAAAAW^MAAAAWVWWW/\MAMAMA<

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk:

flz ENSZ és a leszerelés

A VILÁGSZERVEZET egyre többet foglalko" zik korunk egyik lényegbevágó kérdésével, a leszerelés ügyével. Szerda éjjel az ENSZ-közgyűlés po* litikai bizottsága tett ismét tanúságot erről, amikor egyhangúlag jóváhagyta a vegyi' és baktériumfegyverekre vonatkozó határozati javaslatot, amelyet a szocialista és az el nem kötelezett országok, valamint egyes nyugati államok terjesztettek elő. A határozat azt indítványozza valamennyi államnak, amely még nem csatlakozott a baktérium és toxikus fegyverek eltiltásáról szóló egyezményhez, hogy írja alá azt, valamint az 1925. évi genfi jegyzőkönyvet, amely megtiltja a fojtó, mérgező és más hasonló gázok és baktériumfegyverek háborúban való alkalmazását. A politikai bizottság határozati javaslata rövidesen a közgyűlés glé kerül, amely bizonyára törvényerőre emeli majd.

ERRE ABBÓL IS KÖVETKEZTETHETÜNK,

hogy e hónap elején a világszervezet közgyűlése nagy szavazattöbbséggel jóváhagyta m^r a leszerelés témájával szorosan összefüggő szovjet javaslatot az erőszakról való lemondásról az államok közötti kap' csőlátókban. A vegyi- és baktériumfegyverek csupán egy, de semmiképp sem elhanyagolható részét képezik korunk tömegpusztító fegyvertárának. Kiiktatásuk a háborús gyakorlatból addig, amíg a világ nemzetei magát a háborút nem helyezik „törvényen kívül”: sok millió emberéletet mentene meg a bor*- zalmas haláltól. (Gondoljunk csak Vietnamra, ahol az amerikai agresszorok vegyifegyverek alkalmazásé' val több tízezer embert pusztítottak el!)

E RÉSZTERÜLETEN ARATOTT RÉSZSIKER,

— mert teljes csak akkor lesz, amikor valamennyi állam csatlakozik az erre vonatkozó szerződéshez — beilleszkedik a Szovjetunió évekkel ezelőtt kezdeményezte békeoffenzívájába, amely az államok többségének támogatását élvezi. A szocialista közösség or" szágai azt vallják, hogy az enyhülési folyamat visz- szafordíthatatlansága érdekében szükség van a katonai téren történő enyhülésre, valamint a fegyverkezési hajsza megfékezésére. Ezért szorgalmazzuk a stratégiai fegyverrendszerek korlátozására vonatkozó SALT—2. tárgyalások megérlelését a Bécsben folyó haderőcsökkentési megbeszélések elmozdítását a holtpontról, valamint a leszerelési világkonferencia ősz" szehívását. Az ENSZ fóruma most e felé tett apró lépést, illetve a hőn áhított végcél, az általános és teljes leszerelés felé egyengeti az utat.

> *^AAA/S/WWN/SAAA/WWNAAAAAAA<%^/VW\AAAAAAAA/\A/\AAAAAAAAAAAAA/VAAA/

Olaszországban módosítják a konkordátumot

Az olasz kormány jelentős lépést tett a Vatikánnal 1929-ben kötött egyezmény, a konkordátum felülvizsgálatára és módosítására. A katolikus egyház jogállását, állammal való kapcsolatait szabályozó megállapodás az eltelt közel fél évszázad alatt elavult, s felülvizsgálata régóta naiprenden szereplő kérdés. Egyes pártok és csoportok a konkordátum egyoldalú eltörlését sürgetik évek óta, míg a keresztény- demokrata kormányok a Vatikánnal összhangban történő módosítás mellett foglaltak mindig állást, ám ezt is halogatták. Andreotti kormányfő most csütörtökön beszámolt a képviselőházban a Vatikánnal eddig folytatott tárgyalásokról és előterjesztette a konkordátum módosítási javaslatát.

Venezuelai elnök Moszkvában

Carlos András Pérez venezuelai elnök, aki hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodik, koszorút helyezett az ismeretlen katona sírjára. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS)

Határsértő iráni repülőgép pusztulása

Adenben csütörtökön hivatalosan bejelentették, hogy a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság légvédelmi ütegei lelőttek egy iráni katonai repülőgépet, amely szerdán Oman felől hatolt az ország légiterébe. A dél-jemeni külügyminisztérium által nyilvánosságra hozott közlemény hangoztatja, hogy iráni repülőgépek „folyamatosan megsértik az ország légiterét és terrorizálják a békés lakosságot”,. A kormány fenntartja magának azt a jogot, hogy megvédje az ország szuverenitását, függet lenségét és állampolgárainak biztonságát. A közlemény bejelenti, hogy a Jemeni NDK Irán ellen panaszt emelt a Biztonsági Tanácsnál és az Arab Ligánál.

Gazdagodé nemzetköziség

Kevés kérdés áll annyira a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom figyelmének előterében, mint a proletár internacionalizmus. amely egyaránt szorosan kapcsolódik a nemzeti érdekekhez és a nemzetközi forradalmi harc feladataihoz, a nemzeti és nemzetközi felelősség bonyolult kölcsönhatásban levő problémáihoz.

A PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS — a burzsoázia nacionalizmusával szemben — a legforradalmibb osztály, a munkásosztály ideológiájaként született és a forradalmi harc fejlődésével gazdagodott, s gazdagodik tartalma mint ahogy mélyebbé, sokoldalúbbá válnak konkrét megnyilvánulási formái is.

A munkásosztály nemzetközi szolidaritása ma semmivel sem kevésbé fontos fegyver, mint bármely korábbi időszakban. És az internacionalizmus ma sem jelent — sohasem jelentett valamilyen pótlólagos kötelezettséget, amelyet egy párt vagy szocialista ország saját kötelezettségein „felül” vállal. A mi pártunk mindig is vallotta: internacionalista kötelezettségünk nem merül — nem merülhet — ki abban, hogy a szocializmus építésén fáradozunk hazánkban. Persze ez is internacionalista kötelezettségünk, amivel mint marxista—leninista párt mint országunk sorsáért felelősséget érző hazafiak saját munkásosztályunknak, saját népünknek tartozunk. Hiszen ha munkánkkal, fejlődésünkkel, életmódunkkal bizonyítjuk a szocializmus fölényét a tőkésrenddel szemben, akkor ezzel a szocializmus nemzetközi erősítéséhez is hozzájárulunk. Ugyanilyen természetes kötelességünknek tartjuk a lehetőségeink szerinti segítségnyújtást azoknak a népeknek amelyek szabad1976. november 26., péntek

ságukért és függetlenségükért harcolnak az imperializmus és a gyarmatosítás erőivel szemben; azoknak az osztályoknak és rétegeknek, amelyek küzdenek a kizsákmá,. nyolás ellen a társadalmi haladásért, a demokráciáért a békéért. Ez nyilvánult meg a segítségadásban — társadalmi és állami síkon, véradással, gyógyszerrel, fegyverrel — a bátor vietnami nép nagyszerű szabadságküzdelméhez: ez tükröződött

cselekvő szolidaritásunkban Angola szabadságharcos erőivel; és ez jut kifejezésre a Palesztinái arab nép felszabadító küzdelme, az arab népek ügyének igazságos rendezéséért, a közel-keleti béke megteremtéséért harcoló erők iránt.

Mozgalmunkat ma a növekedés, a feltételek sokfélesége következtében az is jellemzi hogy egysége, összefogása a kor követelményeinek megfelelő módon valósul meg, s nő az egyes pártok felelőssége is. Éppen a berlini konferencia szolgáltatott új bizonyítékkal, hogy a közös érdekeket szem előtt tartó türelmes erőfeszítés meghozza gyümölcsét: az önálló és egyenjogú testvérpártok képesek voltak meghatározni az együttes fellépést követelő feladatokat, s készek egyesíteni is erőiket a közös célokért, anélkül, hogy fel kellene adniuk a sajátos feltételeikhez igazodó elképzeléseiket. Ismételjen bebizonyosodott, hogyaz egységes marxista—leninista ideológia megköveteli a rugalmasságot, a sokoldalúságot az egységes célok valóra váltásáért eltérő feltételek között vívott harcban.

AZ INTERNACIONALIZMUS feltételezi a testvérpártok kölcsönös szolidaritását. Ez a kölcsönös szolidaritás egyebek közt azt jelenti, hogy egyetlen párt, vagy a testvérpártok egyetlen csoportja sem zárkózhat be saját keretei, vagy valamiféle „regionális keretek” mögé, hanem cselekvőén, minden lehetséges módon segítenie kell más országok forradalmi erőinek küzdelmét. Ezzel kapcsolatban két tényezőre érdemes különös figyelmet fordítani:

Az első: a kommunista és munkáspártok napjainkban megkülönböztetett és növekvő szerepet játszanak a nemzetközi forradalmi folyamat mindhárom fő áramlatában. Vezető erők a szocialista világrendszer országaiban, ahol kormányzó pártként működnek. Ott vannak és számos országban fontos törvényhozási-kormányzati pozíciókra tesznek szert, a fejlett tőkés országokban. És nő szerepük a „harmadik világban”, a nemzeti felszabadító mozgalmakban.

A második tényező éppen ezzel a különleges helyzettel, a mozgalom növekedésének új minőségével s a harci körülmények — következésképpen esetenként a nézőpontok — különbözőségével függ össze. Am a különbözőségből is csak az következik, hogy a testvérpártok közötti kapcsolatban a hangsúlynak az együttmunkálko- dáson, a kölcsönös segítségen, a megoldás közös; együttes keresésén kell lennie, még akkor is, ha az új feltételek között felvetődő problémák konkrét megítélésében előfordulnak és a gyakorlatban elő is fordulhatnak eltérések a testvérpártok álláspontjai között.

Ilyen esetben sok függ attól, hogy figyelembe vegyük: a többnyire különböző feltételekből fakadó eltérő megoldások és a velük ösz- szefüggő nézeteltérések mögött a burzsoá propaganda nagy igyekezettel próbál

„gyökeres” ellentéteket „felfedezni”, főként pedig ellentéteket szítani a nemzetközi kommunista mozgalom soraiban. Ezért különösen fontos, hogy az eszmecseréket vagy vitákat elvi alapon és elvtársiasan, alapvető érdekeink és céljaink azonossága alapján, a teljes önállóságból fakadó teljes felelősséggel folytassuk úgy, hogy azokat az osztályellenség né tudja a maga javára kamatoztatni. Arra kell törekednünk, érvényesüljön minden testvérpártnak az a joga, hogy maga ítélje meg a Saját országában végbemenő fejlemények jellegét, maga dolgozza ki a követendő stratégiát és taktikát, válassza meg a harc különböző szakaszaiban lehetséges szövetségeseit.

A BERLINI KONFERENCIA óta eltelt időszakban még fokozottabban tapasztaljuk, hogy az osztályellenség rágalmazó támadásainak tüzét épp a létező szocializmus országaira, mindenekelőtt a Szovjetunióra összpontosítja. Az ilyen ismétlődő támadásokkal a kommunista és munkáspártok berlini dokumentumának szellemében kell szembeszegülni; e kérdésben a kommunisták nem tehetnek engedményt. Már csak azért sem, mert az antikommu- nizmust nemcsak a kommunista pártok ellen irányítja a burzsoázia, a reakció, hanem valamennyi haladó erő ellen felhasználja. Éppen ezért közös érdek — a. párbeszéd és együttműködé. sikere függ tőle — hogy e mozgalmak soraiban elszigeteljék és leküzdjék az antikommuniz- must. Ma is mélységesen időszerű ez a figyelmeztetés: nem volt, nincs és nem is lehet szovjetellenes, vagy olyan kommunizmus, amely a létező szocializmus, a szocialista országok közössége ellen irányuL

Várnai Ferenc

A megállapodás-tervezet az eddigi 45 helyett 14 pontot tartalmaz és az 1929-es egyezmény mélyreható módosítását jelenti. így többek között a katolikus vallás nem lesz többé „államvallás” Olaszországban, ám az egyház megőrizhet számos kiváltságot. Módosul az iskolai vallásoktatás, ameny- nyiben fakultatívvá válik. Jelenleg a vallásoktatás alóli mentesülést kell kérniök a szülőknek az állami iskolákban. Az egyházi házasságkötések és válások elvesztenék polgári érvényüket. Ezt ugyanis a jelenleg érvényben levő konkordátum biztosítja, ám a válási törvény megszavazása már módosította ezt a helyzetet, ezért is vált halaszthatatlanná a konkordátum módosítása.

A kormányfő előterjeszié- sét a képviselőház az elkövetkező napokban megvitatja, s a pártok állást foglalnak. Várható, hogy a „nem hívő” pártok bírálják a kormány tervezetét, a szélsőbaloldali radikális párt javaslatot terjesztett elő a konkordátum egyoldalú felmondására és eltörlésére, ezt azonban a kommunista és szocialista párt nem támogatja.

„Disszidens"

belga

miniszterek

A demokratikus szabályok teljes figyelmen kívül hagyásának minősíti a Belga Kommunista Párt lapja, a Le Drepeau Rouge azt. hogy a héten kettészakadt politikai párt, a Vallon Tömörülés „disszidens” miniszterei nem hajlandók visszaadni megbízatásukat. Bár a miniszterek a párttól kapták megbízatásukat, annak jövő heti kongresszusa előtt kiváltak a Vallon Tömörülésből és a jobboldali liberális párthoz csatlakoztak. A kommunista párt lapja rámutat, hogy az új jobboldali politikai csoportosulás a nagytőke érdekeit kívánja védelmezni az ország vallon nyelvterületén.

A Belga Szocialista Párt a parlament tanácskozásának felfüggesztését követeli

mindaddig, amíg az új politikai erőviszonyok nem tisztázódnak és a miniszterelnök ennek megfelelően nem alakítja át kormányát. A szocialisták szintén azt követelik, hogy a Vallon Tömörülésből kilépett miniszterek és államtitkárok adják fel kormánymegbizatásukat.

Nürnbergi Chile-per

A Pinochet reniszer súlyosan vét a nemzetközi jogi normák ellen

Nümbergben, a második világháború fasiszta főbűnösei ellen tartott per színhelyén megnyílt a chilei junta bűneit kivizsgáló nemzetközi társadalmi fórum tanácskozása. A nürnbergi Chile-per nyugatnémet szervezői valamint Hortensia Allende, a három éve meggyilkolt chilei elnök özvegye, Almeida, a chilei Népi Egység kormányának volt külügyminisztere, és a per több neves résztvevője csütörtökön Bonnban sajtóértekezletet tartott.

Gerhard Stuby nyugatnémet professzor a fórum rendezői nevében emlékeztetett arra, hogy a tanácskozás színhelyét tudatosan választották meg: a német nép saját tapasztalataiból ismeri a fasizmust, az NSZK-rá pedig — az Egyesült Államok mellett második legnagyobb nyugati gazdasági hatalomként — különös felelősség hárul a santiagói junta nemzetközi elszigetelésében. Ezért a szövetségi köztársaságnak be kell szüntetnie a chilei rezsimnek anyagi támogatását. A nyugatnémet hatóságok viszont akadályozzák a nemzetközi fórum tevékenységét: nem adtak beutazóvízumot két szovjet két (lengyel és két kubai szakértőnek, köztük Poltorak szovjet professzornak, aki annak idején a nürnbergi perben vádlóként részt vett szovjet delegáció tagja volt.

A chilei fórum — amelyen a harminc év előtti nürnbergi per számos tanúja, a chilei események számos szenvedő részese és a nemzetközi haladó közvélemény neves személyiségei is részt vesznek — szerdán és csütörtökön két munkabizottságban tevékenykedett.

A bizottsági munka eredményeképpen megerősítést nyert, hogy a Pinochet-rend- Bzer erkölcsi, politikai és jogi vonatkozásban egyaránt súlyosan megsértette a nemzetközi jogi normákat. Három éve megszakítás nélkül rendkívüli állapotot tart fenn, feloszlatta a törvény- hozást, felfüggesztette a pártok működését, a szakszervezetek tevékenységét. A Gestapóhoz hasonló titkos- szolgálatot (DIN A) hozott létre, fasiszta rohamcsapatai az utcai terror eszközeivel félemlítik meg az ország lakosságát. A fasiszta rendszer hároméves uralma alatt, több mint harmincezer embert gyilkolt meg, ezreket vett jogtalanul őrizetbe és tüntetett el nyomtalanul. A junta intézményessé tette politikai ellenfeleinek kínzását, legalább ötezer politikai fogoly sínylődik börtöneiben. A nagy erejű nemzetközi szolidaritásnak köszönhetően Pinochet nemrég kénytelen volt szabadon engedni néhány száz bebörtönzött hazafit ez a lépés azonban — mutattak rá a fórum résztvevői — nem szabad, hogy megtévessze a nemzetközi közvéleményt.

Az úgynevezett „chicagói iskola” gazdasági koncepcióit alkalmazva a junta a leplezetlen kizsákmányolás és gazdasági elnyomás eszközeivel elérte, hogy az ország javai mind gyorsabb ütemben egyre kevesebb kézben összpontosulnak.

Mindezek alapján a két bizottság jelentésében megállapította, hogy a chilei fasiszta juntának az ország lakossága ellen elkövetett bűntettei messzemenően kimerítik a nürnbergi ítélet jogi normáiban foglaltakat. A nemzetközi fórum résztvevői felhívással fordulnak a világ haladó közvéleményéhez, fokozza erőfeszítéseit a chilei terror felszámolása érdekében, szigetelje el teljes mértékben nemzetközileg a santiagói juntát.

„Elkelt” az Observer

A legnagyobb múltú angol hetilap, a 185 éves Observer a csőd elől egy amerikai olajmágnás karjaiba menekült. Londonban bejelentették, hogy az Atlantic Richfield olajvállalat, amely a legnagyobb amerikai monopóliumok listáján a 15. helyet foglalja el, 90 százalékos érdekeltséget szerzett a liberális szellemű Observer részvényeiben, s ezzel lényegében a lap tulajdonosa lett. Az Observer felügyelő bizottsága teljes elégedettséggel hegyben hagyta, a kormány hallgatólagosan támogatta az ügyletet. Robert Anderson, az Atlantic Richfield elnöke írásos biztosítékot adott, hogy fenntartja áz általa nagyra becsült lap „független” irányvonalát és színvonalát, megtartja a szerkesztőséget, élén Donald Trelforddal.

Az Observer hanyatlása a tőkés sajtóválság tipikus példája. Jelenleg évi félmillió font támogatásra szorul, de ez az összeg a papírköltségek emelkedésével rövidesen megkétszerezett* hét.