Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-15 / 244. szám

Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Labda a varrógéphez (Folytatás az 1. oldalról) ! kásosztály. A munkásműve. | Iődé6 ügyét éppen ezért csak. ‘ is vele együtt, kezdeménye­id zéseire, igényeire építve le­het előbbre vinni. Amit azon. ban — tisztelt országgyűlés — hangsúlyozni szeretnék, az, hogy a munkásosztály műveltsége meghatározó ér­vénnyel bír kulturális éle­tünk. a közművelődés tártál, mának egészére is. Ahogyan a munkásosztálynak törté­nelmi hivatása, hogy a töb­bi dolgozó osztállyal, réteg­gel szövetségben az ő ér­dekeiket is szolgáló, szociális, ta társadalom felépítését ve­zesse. ugyanúgy kultúrájának kibontakoztatása is az egész társadalom kulturális fejlő­désének5 záloga. Éppen ezért, a közművelődés egész tartal­mát a munkásosztály ideoló­giai, erkölcsi értékeinek, a nagyüzemi termeléssel ösz- fc/.eíüggő kollektív szellemé­nek kell áthatnia, hogy tár­sadalmunkban általánossá váljanak azok a vonások, amelyek a munkásosztályt történelmi szerepének betöl­tésére teszik hivatottá. A munkásosztály annak révén — folytatta —, hogy vezető ereje a szocialista társadalomnak, vezető ereje egyszersmind a történelmileg új, szocialista nemzetnek is. Ezért- eleve folytonosságot , teremt a nemzet múltja és I jelene közt: a magyar nép forradal­mi és függetlenségi har­cait, történelmének, kul­túrájának haladó örök­ségét a szocialista haza- fiság, a szocialista kul­túra szerves, aktív té­nyezőjévé avatja. Ugyanakkor a munkásosz­tály kultúrája egy új kultú­ra is, amely' teremti, igényli és támogatja mindazt a szel* Iemi értéket, amit a haza és a nagyvilág szocialista, for­radalmi és haladó erői hoz­nak létre. Befogadja és ösz­tönzi a szocialista értékeket, szívesen vitázik minden olyan nézettel, amelynek van progresszív oldala, értelme is, és elutasít minden avult, reakciós nép- és haladáselle­nes terméket — állapította meg Győri Imre. — A közművelődési tör­vényjavaslat vitatása és megszavazása nagy felelős­séggel jár. Olyan kérdésről van szó, ami közvetlenül vagy közvetetten, de szoro­san összefügg társadalmunk szocialista jellegével, egy­ben történelmi versenyével és győzelmével. Olyan törvényről van szó, amely népünk kul­turális felemelkedésének, kultúrateremtő erőinek kibontakoztatását rögzí­ti és előbbre viszi, s amely egyszersmind elvi­leg juttatja kifejezésre, hogy az emberi fejlődés lehetősé­geinek j melyik útját válasz­tottuk. Ezek nem nagy sza­vak, mert népünk munká­jának eddigi eredményei, a szocializmus, a haladás erői­nek világszerte, évtizedről- évtizedre érzékelhető térhó­dításai adják e szavak tény­leges fedezetét — hangoztat­ta későbbiek során a Köz­ponti Bizottság titkára, majd kijelentette: — Tudom, hogy e törvény megszavazásával maradéktalan megvalósításá­nak nem kis gondját is vál­laljuk. Nyugodtan állítha­tom, ennek is megvan a fedezete. S van egy tényező — nem az illúziók — ha­nem a tudás, a meggyőző­dés, a hit, ami eddig is reá­lis segítőnk volt. Munkás- osztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk hite, meggyőződése abban, hogy a szocialista társada­lom nemcsak a tegnapból a mába, de a mából a hol­napba is biztosan vezet. Mindezek alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében a benyújtott törvénytervezetet elfogadom és a tisztelt or­szággyűlésnek elfogadásra javaslom. Úszta Gyula Heves megyei képviseli felszólalása Risztéit országgyűlési 'Korunk emberétől mind több és több műveltséget kí- i ván társadalmunk, s ennek ! a kívánságnak a kielégítése I szükségessé teszi az alap- [ vető' jogok és kötelezettsé­gek pontosabb tisztázását, I egységes értelmezését — j mondotta bevezetőül Úszta Gyula Heves megyei ország­gyűlési képviselő. — A tör- I vényjavaslat olyan új alap- . elveket fogalmaz meg, ame- . lyek egyértelművé teszik, ■ hogy a fejlett szocialista társadalom igénye az általá­nosan és a szakmailag mű­velt, folyamatosan művelő- , dö, szocialista világnézetű, . közösségi gondolkodású em- . berek formálása. Ezek az alapelvek megteremtik an­nak a lehetőségét, hogy egész népünk részt vehessen a kultúra minden kincsének birtoklásában, a kulturális eredmények létrehozásában és ápolásában. A törvényja­vaslat szelleméből egyebek között az a feladat követ­kezik, hogy a jövőben na­gyobb gondot kell fordítani egész népünk és főképpen az ifjúság hazafias és inter­nacionalista nevelésére. A törvényjavaslatban van er­re utalás, de fontos lenne e gondolat határozottabb meg­fogalmazása. Múltunk hala­dó hagyományainak megis­mertetése nélkül ugyanis nem lehet a szocialista ha- zafiságra nevelni. A hazafi­ságot pedig az internaciona­lizmusra való nevelés is feltételezi. A továbbiakban Úszta Gyula hivatkozott Zal­ka Mátéra, az internaciona­listára, aki e gondolatokról e gazdaságosabb mésztermelésröl KGST-íanácskozás Bclapíi 1 falván A KGST építőanyag-ipari albizottságának mészipari szakemberei október 13—16. között hazánkban tanácskoz­nak. Az érdekelt országok képviselői ez alkalommal — mint tájékozódtunk — a leggazdaságosabb, a leghaté­konyabb energiafelhasználás lehetőségeit keresik a szak­mában. A találkozónak — Heves megyei eseménye is van. Az ülés résztvevői ugyanis csü­törtökön Bélapátfalván tet­tek látogatást, s ennek so­rán megtekintették a ce­mentgyár mészüzemét és bélkői kőbányáját, ahol szé­les körű vizsgálódásokat, ér­tékes tapasztalatcserét foly­tattak a helybeliekkel és 1 eavmás között. így fogalmazott: „Interna­cionalisták vagyunk, de szi­vünk legféltettebb szerelme szülőföldünk marad. Ha nem szereted a hazádat, ahol születtél és felnőttél, azt a földet, amely táplált téged, az eget, a fákat, szülőhazá­dat, akkor nem érted az in­ternacionalizmus lényegét, más népekkel való kapcsola­tod értelmét, amely saját hazád szeretetének érzéséből fakad ..Ehhez kapcsolód­va emelte ki a képviselő azt, hogy az egyik legfonto­sabb feladatunk: erősíteni kell a közoktatási és a köz- művelődési intézmények kap­csolatát. Több jó könyvet kell kiadni, többek között történelmünk nagyjairól, a magyar antifasiszta ellenál­(Munkatársunk telefonje­lentése) : Az országgyűlés őszi ülés­szaka tegnap annak rendje és módja szerint a szokásos külsőségek és a Parlament­re jellemző más formaságok mellett valóban megkezdő­dött. Érdekes módon sokan „panaszkodtak” a szinte ta­vaszon túli időjárásra, ami egyrészt azt jelentette, hogy a fővárosban gyönyörű volt az idő, s ugyanakkor jelen­tette azt is, hogy a Tisztelt Ház „gyengébbik fele” csi- nosabban öltözött, mint a sokévi átlag. A nyitás előtt találkoz­tunk néhány képviselővel: Vaskó Mihállyal, Fiala Ti- vadarnéval, dr. Komjáthy Aladárral és Sas Kálmánnal, akiknek a nyitás előtti idő­szakban csak rövid köszö­nésre volt idejük, mert dol­guk után jártak: a képvise­lő ugyanis minden percet kihasznál, hogy dolgozzon, s eljárjon a választók érde­kében. 'k Az első napirend, mint ismeretes ez a tudósításból is, a közművelődési törvény- javaslattal foglalkozott. Az expozé és a törvényjavaslat bizottsági előadójának szőve, ge után szerűit a szünetben találkozni dr. Pozsgay Imré­vel, kulturális miniszter­rel. Dr. Pozsgay Imre soká­ig újságíró volt. Munkatár­sunknak sikferült a szünet­ben beszélgetni vele úgy, lásről, hogy jó példákat ál­lítsunk ifjúságunk elé. A képviselő ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szól a törvényjavaslat egy szintén nagyon fontos dologról: a tömegszórakozta­tás javításának feladatáról. Úszta Gyula felszólalása további részében a Heves megyei közművelődési ered­ményekről szólt. Egyebek között hangsúlyozta: — Heves megyében tekin­télyt vívott ki magának a megyei közművelődési bi­zottság. Ennek tudható be többek között, hogy népmű­velőink eredményesen dol­goznak, s több újszerű kez­deményezést váltottak való­ra a munkásság művelődé­sének korszerűsítésében. Egyebek között egy ilyen kezdeményezés nyomán kez­dődött meg négy községben több mint három évvel ez­előtt a nevelési központok kialakítása. Azóta eredmé­nyes munkáról számolhat­tak be a közművelődés it­teni dolgozói. Megyénk más községeiben azonban meg­oldásra vár még egy kérdés: a különböző üzemek és szö­vetkezetek költségvetés kul­turális rovatában több tíz­ezer forint halmozódik fel. Jó lenne, ha az országos tárcák a most megszülető kerettörvény alapján olyan rendelkezést hoznának, mi­szerint a tanácsok a külön­böző kasszákban „elfekvő” forintok egy részét a közös cél érdekében felhasználhat­nák. A Magyar Partizánszövet­ség főtitkára. Heves megyei képviselő ezután a tömeg­sport és a testnevelés kap­csolatával foglalkozott. Mint mondotta: a műveltséghez, a művelődéshez ez is hozzá­tartozik. Hangsúlyozta" hogy a mostani törvényjavaslat, s az eddig hozott — a sporto­lás, a tömegsport lehetősé­geinek közkinccsé tételét sürgető — határozatok össze­függnek: céljuk, hogy a tö­megsport és a testnevelés ügyét közös társadalmi ügy- gyé tegyék. Tisztelt országgyűlés! — A törvényjavaslat az eddigieknél nagyobb jogokat is biztosít. Hogy miként fo­gunk élni az adott lehetősé­gekkel, az nemcsak a köz- művelődés munkásain, ha­nem valamennyiünkön mú­lik — fejezte be felszólalá­sát Úszta Gyula. ★ Horváth Miklós Vas me­gyei képviselő felszólalásá­val a parlament csütörtöki ülése — amelyen Apró An­tal mellett felváltva elnökölt Ínokai János, Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. Ma délelőtt 10 órakor a köz- művelődési törvénytervezet fölötti vitával folytatja mun­káját az országggyűlés. HOGYAN KERÜL a lab­da " a varrógéphez? Ennek története van. Két évvel ezelőtt azt kér­ték a bélapátfalviak a He­ves megyei Ruházati Ipari Vállalat gazdasági vezetői­től, hogy vegyenek nekik egy labdát. Elég nekik egy labda ahhoz, hogy jól érez­zék magukat a munkaidő után, hogy legyen miért ösz- szejönniük, legyen mivel hasznosan eltölteniük azt az egy-két félórát, amit a ház­körüli munkájukból ki tud­nak csípni maguknak. Kézilabdacsapatot akartak verbuválni a bélapátfalvi részleg női dolgozóiból. Nem olyan „igazit”, amelyik baj­nokságban vesz részt, ami ezrekbe kerül, hanem egy maguknak valót, saját kedv­telésüknek megfelelőt. Csak úgy, a mozgás miatt, a szó­rakozás miatt, az együttlét miatt. Utóvégre nemcsak norma van és nemcsak re­szortfeladat és nemcsak sza­lagon folyó termelés. Pihenni is kell. Talán már sok is az érve­lésből egyetlen labda ügyé­ben. Mibe kerülhet egy ilyen kézilabda? Vegyék meg, az­tán kész, nem kell ide sem interpelláció, sem írásbeli kérvény, de igazgatói intéz­kedés sem. Mellesleg: ilyen olcsón aligha lehetne bárhol megúszni egy ilyen fontos célhoz vezető út kiépítését. Egyetlen labda . árán. De az élet nem olyan egyszerű. Még a legegysze­rűbbnek tűnő teendők vég­rehajtásában sem. Itt van ez a labdapélda. A bélapátfalviak máig is hiába várták, hogy a labda végre az övék legyen. Lab­da nincs, a labdáért az if­júsági parlament nyilvános­sága előtt kell szólni, hátha akkor megmozdulnak az il­letékesek, és végre megve­szik a részlegnek azt a frá­nya labdát. Az igazgató ámult el a legjobban, amikor a válla­lat fiatal dolgozója előhoza­kodott ezzel a labdaüggyel, az ifjúsági parlamenten. Ö is ezt kérdezte: miért nem vették már meg régen azt a labdát? GONDOLJUK CSAK EL, hány és hány ezer forint lel­hető meg a különböző vál­lalatoknál, üzemeknél és szövetkezeteknél kulturális és sportcélokra? Hány és hány ezer forintot biztosít a gaz­dasági vezetés a KISZ- szervezetnek, a nőbizottság­nak vagy az ifjúsági bizott­ságnak? Olyan pénzek ezek, amelyekkel a legjobb belá­tásuk szerint rendelkeznek. Nem kell engedély hozzá, nem kell kérvény hozzá, nem kell kiutalás hozzá, csak — egyszerűen el kell költeni. Nem költik el mindenütt Nem a legjobb célokra köl­tik el mindenütt. Nemcsak ennél a vállalatnál alakul ki „labdaügy”. Mi ez? Nemtörődömség, hozzá nem értés, felületes­ség, rosszindulat, magatehe­tetlenség? Miért keletkez­hetnek itt is, másutt is „labdaügyek”? Miért kell itt is, másutt is labdaügyben interpellálni egy olyan fó­rumon, amelynek egészen más feladata lenne, mint labdaügyben határozatot hozni? Ezek nem költői kérdé­sek, még ha a válaszok na­gyon is nyilvánvalóak min­denki számára. A meghök­kentő csak az, hogy ebbén a „mindenkiben” azok is benne foglaltatnak, akik azt a bizonyos labdát „üggyé” fújják fel, duzzasztják fel. Pedig csak be kellene men­niük az üzletbe, megvenni­ük a labdát, kérni ott egy közületi blokkot és azt az elszámoláshoz hozzácsatolni. Senki nem követelne tőlük igazoló jelentést a labdavá­sárlás miatt. Sőt! Ha kide­rülne rövid időn, belül, hogy a kihelyezett üzemben, a gyárban vagy a szövetke­zetben egyetlen labda meg­teremtette a jó légkört, ked­vet adott az ott dolgozók­nak az ott dolgozáshoz, hogy emberek csoportját hozta kö­zelebb egymáshoz és az üzemhez, hogy olyan baráti kapcsolatok kialakulását tet­te lehetővé, amit másként aligha lehetett volna ilyen rövid úton megteremteni, és ezek a baráti kapcsolatok az üzem kerítésén belül is jól kamatozódtak az egymás iránti figyelemben és meg­becsülésben, hogy ennek ré­vén sikerült százalékpkat feltornászni, forintokat ösz- szegyűjteni, akkor a labda vásárlója feltétlenül kiérde­mel legalább egy dicséretet. Nem titkoljuk, mi ennek a labdaügynek nagy fontos­ságot tulajdonítunk. Ügy véljük, sokszor keletkezik ilyen és ehhez hasonló ügy máshol is. Pedig a titok kulcsa nagyon egyszerű. Oda kell figyelnünk egy­másra. „Lent”, a munkahe­lyen is. Nemcsak akkor, ha vala­ki nagy bajba jut, ha össze­csapnak felette a hullámok. Akkor is, amikor apró-csep­rő dolgokat tesz szóvá. Ezek­ből a piti-ügyekből lehetnek a nagy gondok, a nyomasztó problémák. Ne engedjük az­zá fejlődni ezeket. Ne en­gedjük, ne engedjék sehol, hogy a labdaügy fórum elé kerüljön. Tessék azt a labdát mind­járt másnap megvenni! HADD LEGYEN jóked­vük a dolgozóknak. G. Molnár Ferenc hogy most már mint minisz­ter nyilatkozzon az újság­írónak. — Tulajdonképpen az ex­pozém beletartozik a parla­ment hagyományosan meg­fogalmazott „szűzbeszéd” so­rozatába, ugyanakkor jó ér­zéssel nyugtázom, hogy egy új törvényt sikerült a mai napon elfogadtatni minden indokával és minden céljá­val egyetemben az ország- gyűlés előtt. — Milyen érzés volt elő­ször felszólalni? — Sokszor szólaltam már fel, de így még nem. őszin­tén bevallom, hogy amikor törvény megalkotásáról van szó, mint jelen esetben, bi­zony nagyon izgultam. Re­mélem, hogy az indokok, s általában kodifikációs mun­ka eléri azt a célt, amiért ezt a törvényt közösen, a széles társadalmi rétegekre támaszkodva megfogalmaz­tuk. ★ A szünetben az új tör­vényjavaslattal kapcsolatban beszélgettünk több képvise­lővel is. Nagy Márta, a He­ves megyei országgyűlési képviselők legfiatalabbja ar­ról beszélt, hogy a közmű­velődési törvény önmagában szép, azonban a végrehaj­tása nagyon sok elméletbeli változást kíván. Elmondotta például, hogy szocialista bri­gádok vállalásaiban a mun­kával kapcsolatos kérdések egyértelműek, ugyanakkor azonban a művelődéssel kapcsolatos vállalások már szinte sablonosak, sőt is- métlődőek. Érdemes - lenne felülvizsgálni, hogy ezek a vállalások különös tekintet­tel a hármas jelszó utolsó két célkitűzésére, úgy való­suljanak meg, ahogyan an­nak idején is megfogalmaz­ták, s ahogy az új törvény ezzel foglalkozik. Találkoztunk a szünetben Eperjesi Iván fiatal képvi­selővel is, aki az első napi­renddel kapcsolatban elmon­dotta : — Régóta várjuk ezt a nagyon konkrét célkitűzést, s a törvény erejével biztos, hogy még több sikert fo­gunk elérni. Szabó Imre, a detki ter­melőszövetkezet elnöke (or­szággyűlési képviselő) na­gyot mosolyog, amikor ösz- szelalálkozunk a parlament kupolacsarnokában. Annak idején jó néhány évvel ez­előtt éppen Detken került szóba az igény, hogy a termelőszövetkezet saját ke­zelésébe veszi a helyi kul- túrházat, s az igazgatót ia a termelőszövetkezet alkal­mazottjának tekintik. Szabó Imre mosolya és jókedve in­dokolt: ugyanis az új tör­vény lehetőséget biztosít az ilyen jellegű kezdeményezé­seknek — tehát a közműve­lődés támogatásával kapcso­latos jószándékú támoga­tásnak. A késő délutáni órákban még folyt a vita az új tör­vényjavaslat felett. Fodor Istvánná Heves megyei kép­viselő úgy érezte, hogy a vita, s magának a vitának a témája: a törvényjavaslat, jó alkalmat ad egy egész­séges, a közművelődéssel kapcsolatos aktív vélemény- cserére. Az ő területén, il­letve a választókerületében sok hasonló jellegű prob* léma vetődött fel, mintami­nek hangot adott több kép; viselő is az ülésszakon. Fo­dor Istvánná elmondottal — Ügy érzem, hogy ha ei a vita egy konkrét és vég­rehajtható állásfoglalást szülj akkor érdemes lesz magát a törvényt is megszavazni. Hátai Gábor nno 1976. október 15., péntek j Ahogyan értesültünk: ha­sonló témái ián, 10 esztende­je is járta í már KGST- szakemberei: a községben — s így közi lük többet régi ismerősként üdvözölhettek a bélapátfalvi, ik köreikben. A vende gek elmondták, hogy az új ibb látogatás is hasznosnak mutatkozik s minden bizonnyal jól szol­gálja majd az elképzelések valóra váltását. A delegáí iónak csupán az első állomé sa Magyarország. A csoport a továbbiakban még más izocialista orszá­gokat is f ükeres tájékozó­dási, tanulmányi szándékkal, újabb tapasztalatok, vélemé­nyek, javaslatok gyűjtésére. : i-r ni) Fiala Tivadarné megyei meghívottakkal (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents