Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Labda a varrógéphez (Folytatás az 1. oldalról) ! kásosztály. A munkásműve. | Iődé6 ügyét éppen ezért csak. ‘ is vele együtt, kezdeményeid zéseire, igényeire építve lehet előbbre vinni. Amit azon. ban — tisztelt országgyűlés — hangsúlyozni szeretnék, az, hogy a munkásosztály műveltsége meghatározó érvénnyel bír kulturális életünk. a közművelődés tártál, mának egészére is. Ahogyan a munkásosztálynak történelmi hivatása, hogy a többi dolgozó osztállyal, réteggel szövetségben az ő érdekeiket is szolgáló, szociális, ta társadalom felépítését vezesse. ugyanúgy kultúrájának kibontakoztatása is az egész társadalom kulturális fejlődésének5 záloga. Éppen ezért, a közművelődés egész tartalmát a munkásosztály ideológiai, erkölcsi értékeinek, a nagyüzemi termeléssel ösz- fc/.eíüggő kollektív szellemének kell áthatnia, hogy társadalmunkban általánossá váljanak azok a vonások, amelyek a munkásosztályt történelmi szerepének betöltésére teszik hivatottá. A munkásosztály annak révén — folytatta —, hogy vezető ereje a szocialista társadalomnak, vezető ereje egyszersmind a történelmileg új, szocialista nemzetnek is. Ezért- eleve folytonosságot , teremt a nemzet múltja és I jelene közt: a magyar nép forradalmi és függetlenségi harcait, történelmének, kultúrájának haladó örökségét a szocialista haza- fiság, a szocialista kultúra szerves, aktív tényezőjévé avatja. Ugyanakkor a munkásosztály kultúrája egy új kultúra is, amely' teremti, igényli és támogatja mindazt a szel* Iemi értéket, amit a haza és a nagyvilág szocialista, forradalmi és haladó erői hoznak létre. Befogadja és ösztönzi a szocialista értékeket, szívesen vitázik minden olyan nézettel, amelynek van progresszív oldala, értelme is, és elutasít minden avult, reakciós nép- és haladásellenes terméket — állapította meg Győri Imre. — A közművelődési törvényjavaslat vitatása és megszavazása nagy felelősséggel jár. Olyan kérdésről van szó, ami közvetlenül vagy közvetetten, de szorosan összefügg társadalmunk szocialista jellegével, egyben történelmi versenyével és győzelmével. Olyan törvényről van szó, amely népünk kulturális felemelkedésének, kultúrateremtő erőinek kibontakoztatását rögzíti és előbbre viszi, s amely egyszersmind elvileg juttatja kifejezésre, hogy az emberi fejlődés lehetőségeinek j melyik útját választottuk. Ezek nem nagy szavak, mert népünk munkájának eddigi eredményei, a szocializmus, a haladás erőinek világszerte, évtizedről- évtizedre érzékelhető térhódításai adják e szavak tényleges fedezetét — hangoztatta későbbiek során a Központi Bizottság titkára, majd kijelentette: — Tudom, hogy e törvény megszavazásával maradéktalan megvalósításának nem kis gondját is vállaljuk. Nyugodtan állíthatom, ennek is megvan a fedezete. S van egy tényező — nem az illúziók — hanem a tudás, a meggyőződés, a hit, ami eddig is reális segítőnk volt. Munkás- osztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk hite, meggyőződése abban, hogy a szocialista társadalom nemcsak a tegnapból a mába, de a mából a holnapba is biztosan vezet. Mindezek alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a benyújtott törvénytervezetet elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra javaslom. Úszta Gyula Heves megyei képviseli felszólalása Risztéit országgyűlési 'Korunk emberétől mind több és több műveltséget kí- i ván társadalmunk, s ennek ! a kívánságnak a kielégítése I szükségessé teszi az alap- [ vető' jogok és kötelezettségek pontosabb tisztázását, I egységes értelmezését — j mondotta bevezetőül Úszta Gyula Heves megyei országgyűlési képviselő. — A tör- I vényjavaslat olyan új alap- . elveket fogalmaz meg, ame- . lyek egyértelművé teszik, ■ hogy a fejlett szocialista társadalom igénye az általánosan és a szakmailag művelt, folyamatosan művelő- , dö, szocialista világnézetű, . közösségi gondolkodású em- . berek formálása. Ezek az alapelvek megteremtik annak a lehetőségét, hogy egész népünk részt vehessen a kultúra minden kincsének birtoklásában, a kulturális eredmények létrehozásában és ápolásában. A törvényjavaslat szelleméből egyebek között az a feladat következik, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani egész népünk és főképpen az ifjúság hazafias és internacionalista nevelésére. A törvényjavaslatban van erre utalás, de fontos lenne e gondolat határozottabb megfogalmazása. Múltunk haladó hagyományainak megismertetése nélkül ugyanis nem lehet a szocialista ha- zafiságra nevelni. A hazafiságot pedig az internacionalizmusra való nevelés is feltételezi. A továbbiakban Úszta Gyula hivatkozott Zalka Mátéra, az internacionalistára, aki e gondolatokról e gazdaságosabb mésztermelésröl KGST-íanácskozás Bclapíi 1 falván A KGST építőanyag-ipari albizottságának mészipari szakemberei október 13—16. között hazánkban tanácskoznak. Az érdekelt országok képviselői ez alkalommal — mint tájékozódtunk — a leggazdaságosabb, a leghatékonyabb energiafelhasználás lehetőségeit keresik a szakmában. A találkozónak — Heves megyei eseménye is van. Az ülés résztvevői ugyanis csütörtökön Bélapátfalván tettek látogatást, s ennek során megtekintették a cementgyár mészüzemét és bélkői kőbányáját, ahol széles körű vizsgálódásokat, értékes tapasztalatcserét folytattak a helybeliekkel és 1 eavmás között. így fogalmazott: „Internacionalisták vagyunk, de szivünk legféltettebb szerelme szülőföldünk marad. Ha nem szereted a hazádat, ahol születtél és felnőttél, azt a földet, amely táplált téged, az eget, a fákat, szülőhazádat, akkor nem érted az internacionalizmus lényegét, más népekkel való kapcsolatod értelmét, amely saját hazád szeretetének érzéséből fakad ..Ehhez kapcsolódva emelte ki a képviselő azt, hogy az egyik legfontosabb feladatunk: erősíteni kell a közoktatási és a köz- művelődési intézmények kapcsolatát. Több jó könyvet kell kiadni, többek között történelmünk nagyjairól, a magyar antifasiszta ellenál(Munkatársunk telefonjelentése) : Az országgyűlés őszi ülésszaka tegnap annak rendje és módja szerint a szokásos külsőségek és a Parlamentre jellemző más formaságok mellett valóban megkezdődött. Érdekes módon sokan „panaszkodtak” a szinte tavaszon túli időjárásra, ami egyrészt azt jelentette, hogy a fővárosban gyönyörű volt az idő, s ugyanakkor jelentette azt is, hogy a Tisztelt Ház „gyengébbik fele” csi- nosabban öltözött, mint a sokévi átlag. A nyitás előtt találkoztunk néhány képviselővel: Vaskó Mihállyal, Fiala Ti- vadarnéval, dr. Komjáthy Aladárral és Sas Kálmánnal, akiknek a nyitás előtti időszakban csak rövid köszönésre volt idejük, mert dolguk után jártak: a képviselő ugyanis minden percet kihasznál, hogy dolgozzon, s eljárjon a választók érdekében. 'k Az első napirend, mint ismeretes ez a tudósításból is, a közművelődési törvény- javaslattal foglalkozott. Az expozé és a törvényjavaslat bizottsági előadójának szőve, ge után szerűit a szünetben találkozni dr. Pozsgay Imrével, kulturális miniszterrel. Dr. Pozsgay Imre sokáig újságíró volt. Munkatársunknak sikferült a szünetben beszélgetni vele úgy, lásről, hogy jó példákat állítsunk ifjúságunk elé. A képviselő ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szól a törvényjavaslat egy szintén nagyon fontos dologról: a tömegszórakoztatás javításának feladatáról. Úszta Gyula felszólalása további részében a Heves megyei közművelődési eredményekről szólt. Egyebek között hangsúlyozta: — Heves megyében tekintélyt vívott ki magának a megyei közművelődési bizottság. Ennek tudható be többek között, hogy népművelőink eredményesen dolgoznak, s több újszerű kezdeményezést váltottak valóra a munkásság művelődésének korszerűsítésében. Egyebek között egy ilyen kezdeményezés nyomán kezdődött meg négy községben több mint három évvel ezelőtt a nevelési központok kialakítása. Azóta eredményes munkáról számolhattak be a közművelődés itteni dolgozói. Megyénk más községeiben azonban megoldásra vár még egy kérdés: a különböző üzemek és szövetkezetek költségvetés kulturális rovatában több tízezer forint halmozódik fel. Jó lenne, ha az országos tárcák a most megszülető kerettörvény alapján olyan rendelkezést hoznának, miszerint a tanácsok a különböző kasszákban „elfekvő” forintok egy részét a közös cél érdekében felhasználhatnák. A Magyar Partizánszövetség főtitkára. Heves megyei képviselő ezután a tömegsport és a testnevelés kapcsolatával foglalkozott. Mint mondotta: a műveltséghez, a művelődéshez ez is hozzátartozik. Hangsúlyozta" hogy a mostani törvényjavaslat, s az eddig hozott — a sportolás, a tömegsport lehetőségeinek közkinccsé tételét sürgető — határozatok összefüggnek: céljuk, hogy a tömegsport és a testnevelés ügyét közös társadalmi ügy- gyé tegyék. Tisztelt országgyűlés! — A törvényjavaslat az eddigieknél nagyobb jogokat is biztosít. Hogy miként fogunk élni az adott lehetőségekkel, az nemcsak a köz- művelődés munkásain, hanem valamennyiünkön múlik — fejezte be felszólalását Úszta Gyula. ★ Horváth Miklós Vas megyei képviselő felszólalásával a parlament csütörtöki ülése — amelyen Apró Antal mellett felváltva elnökölt Ínokai János, Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. Ma délelőtt 10 órakor a köz- művelődési törvénytervezet fölötti vitával folytatja munkáját az országggyűlés. HOGYAN KERÜL a labda " a varrógéphez? Ennek története van. Két évvel ezelőtt azt kérték a bélapátfalviak a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat gazdasági vezetőitől, hogy vegyenek nekik egy labdát. Elég nekik egy labda ahhoz, hogy jól érezzék magukat a munkaidő után, hogy legyen miért ösz- szejönniük, legyen mivel hasznosan eltölteniük azt az egy-két félórát, amit a házkörüli munkájukból ki tudnak csípni maguknak. Kézilabdacsapatot akartak verbuválni a bélapátfalvi részleg női dolgozóiból. Nem olyan „igazit”, amelyik bajnokságban vesz részt, ami ezrekbe kerül, hanem egy maguknak valót, saját kedvtelésüknek megfelelőt. Csak úgy, a mozgás miatt, a szórakozás miatt, az együttlét miatt. Utóvégre nemcsak norma van és nemcsak reszortfeladat és nemcsak szalagon folyó termelés. Pihenni is kell. Talán már sok is az érvelésből egyetlen labda ügyében. Mibe kerülhet egy ilyen kézilabda? Vegyék meg, aztán kész, nem kell ide sem interpelláció, sem írásbeli kérvény, de igazgatói intézkedés sem. Mellesleg: ilyen olcsón aligha lehetne bárhol megúszni egy ilyen fontos célhoz vezető út kiépítését. Egyetlen labda . árán. De az élet nem olyan egyszerű. Még a legegyszerűbbnek tűnő teendők végrehajtásában sem. Itt van ez a labdapélda. A bélapátfalviak máig is hiába várták, hogy a labda végre az övék legyen. Labda nincs, a labdáért az ifjúsági parlament nyilvánossága előtt kell szólni, hátha akkor megmozdulnak az illetékesek, és végre megveszik a részlegnek azt a fránya labdát. Az igazgató ámult el a legjobban, amikor a vállalat fiatal dolgozója előhozakodott ezzel a labdaüggyel, az ifjúsági parlamenten. Ö is ezt kérdezte: miért nem vették már meg régen azt a labdát? GONDOLJUK CSAK EL, hány és hány ezer forint lelhető meg a különböző vállalatoknál, üzemeknél és szövetkezeteknél kulturális és sportcélokra? Hány és hány ezer forintot biztosít a gazdasági vezetés a KISZ- szervezetnek, a nőbizottságnak vagy az ifjúsági bizottságnak? Olyan pénzek ezek, amelyekkel a legjobb belátásuk szerint rendelkeznek. Nem kell engedély hozzá, nem kell kérvény hozzá, nem kell kiutalás hozzá, csak — egyszerűen el kell költeni. Nem költik el mindenütt Nem a legjobb célokra költik el mindenütt. Nemcsak ennél a vállalatnál alakul ki „labdaügy”. Mi ez? Nemtörődömség, hozzá nem értés, felületesség, rosszindulat, magatehetetlenség? Miért keletkezhetnek itt is, másutt is „labdaügyek”? Miért kell itt is, másutt is labdaügyben interpellálni egy olyan fórumon, amelynek egészen más feladata lenne, mint labdaügyben határozatot hozni? Ezek nem költői kérdések, még ha a válaszok nagyon is nyilvánvalóak mindenki számára. A meghökkentő csak az, hogy ebbén a „mindenkiben” azok is benne foglaltatnak, akik azt a bizonyos labdát „üggyé” fújják fel, duzzasztják fel. Pedig csak be kellene menniük az üzletbe, megvenniük a labdát, kérni ott egy közületi blokkot és azt az elszámoláshoz hozzácsatolni. Senki nem követelne tőlük igazoló jelentést a labdavásárlás miatt. Sőt! Ha kiderülne rövid időn, belül, hogy a kihelyezett üzemben, a gyárban vagy a szövetkezetben egyetlen labda megteremtette a jó légkört, kedvet adott az ott dolgozóknak az ott dolgozáshoz, hogy emberek csoportját hozta közelebb egymáshoz és az üzemhez, hogy olyan baráti kapcsolatok kialakulását tette lehetővé, amit másként aligha lehetett volna ilyen rövid úton megteremteni, és ezek a baráti kapcsolatok az üzem kerítésén belül is jól kamatozódtak az egymás iránti figyelemben és megbecsülésben, hogy ennek révén sikerült százalékpkat feltornászni, forintokat ösz- szegyűjteni, akkor a labda vásárlója feltétlenül kiérdemel legalább egy dicséretet. Nem titkoljuk, mi ennek a labdaügynek nagy fontosságot tulajdonítunk. Ügy véljük, sokszor keletkezik ilyen és ehhez hasonló ügy máshol is. Pedig a titok kulcsa nagyon egyszerű. Oda kell figyelnünk egymásra. „Lent”, a munkahelyen is. Nemcsak akkor, ha valaki nagy bajba jut, ha összecsapnak felette a hullámok. Akkor is, amikor apró-cseprő dolgokat tesz szóvá. Ezekből a piti-ügyekből lehetnek a nagy gondok, a nyomasztó problémák. Ne engedjük azzá fejlődni ezeket. Ne engedjük, ne engedjék sehol, hogy a labdaügy fórum elé kerüljön. Tessék azt a labdát mindjárt másnap megvenni! HADD LEGYEN jókedvük a dolgozóknak. G. Molnár Ferenc hogy most már mint miniszter nyilatkozzon az újságírónak. — Tulajdonképpen az expozém beletartozik a parlament hagyományosan megfogalmazott „szűzbeszéd” sorozatába, ugyanakkor jó érzéssel nyugtázom, hogy egy új törvényt sikerült a mai napon elfogadtatni minden indokával és minden céljával egyetemben az ország- gyűlés előtt. — Milyen érzés volt először felszólalni? — Sokszor szólaltam már fel, de így még nem. őszintén bevallom, hogy amikor törvény megalkotásáról van szó, mint jelen esetben, bizony nagyon izgultam. Remélem, hogy az indokok, s általában kodifikációs munka eléri azt a célt, amiért ezt a törvényt közösen, a széles társadalmi rétegekre támaszkodva megfogalmaztuk. ★ A szünetben az új törvényjavaslattal kapcsolatban beszélgettünk több képviselővel is. Nagy Márta, a Heves megyei országgyűlési képviselők legfiatalabbja arról beszélt, hogy a közművelődési törvény önmagában szép, azonban a végrehajtása nagyon sok elméletbeli változást kíván. Elmondotta például, hogy szocialista brigádok vállalásaiban a munkával kapcsolatos kérdések egyértelműek, ugyanakkor azonban a művelődéssel kapcsolatos vállalások már szinte sablonosak, sőt is- métlődőek. Érdemes - lenne felülvizsgálni, hogy ezek a vállalások különös tekintettel a hármas jelszó utolsó két célkitűzésére, úgy valósuljanak meg, ahogyan annak idején is megfogalmazták, s ahogy az új törvény ezzel foglalkozik. Találkoztunk a szünetben Eperjesi Iván fiatal képviselővel is, aki az első napirenddel kapcsolatban elmondotta : — Régóta várjuk ezt a nagyon konkrét célkitűzést, s a törvény erejével biztos, hogy még több sikert fogunk elérni. Szabó Imre, a detki termelőszövetkezet elnöke (országgyűlési képviselő) nagyot mosolyog, amikor ösz- szelalálkozunk a parlament kupolacsarnokában. Annak idején jó néhány évvel ezelőtt éppen Detken került szóba az igény, hogy a termelőszövetkezet saját kezelésébe veszi a helyi kul- túrházat, s az igazgatót ia a termelőszövetkezet alkalmazottjának tekintik. Szabó Imre mosolya és jókedve indokolt: ugyanis az új törvény lehetőséget biztosít az ilyen jellegű kezdeményezéseknek — tehát a közművelődés támogatásával kapcsolatos jószándékú támogatásnak. A késő délutáni órákban még folyt a vita az új törvényjavaslat felett. Fodor Istvánná Heves megyei képviselő úgy érezte, hogy a vita, s magának a vitának a témája: a törvényjavaslat, jó alkalmat ad egy egészséges, a közművelődéssel kapcsolatos aktív vélemény- cserére. Az ő területén, illetve a választókerületében sok hasonló jellegű prob* léma vetődött fel, mintaminek hangot adott több kép; viselő is az ülésszakon. Fodor Istvánná elmondottal — Ügy érzem, hogy ha ei a vita egy konkrét és végrehajtható állásfoglalást szülj akkor érdemes lesz magát a törvényt is megszavazni. Hátai Gábor nno 1976. október 15., péntek j Ahogyan értesültünk: hasonló témái ián, 10 esztendeje is járta í már KGST- szakemberei: a községben — s így közi lük többet régi ismerősként üdvözölhettek a bélapátfalvi, ik köreikben. A vende gek elmondták, hogy az új ibb látogatás is hasznosnak mutatkozik s minden bizonnyal jól szolgálja majd az elképzelések valóra váltását. A delegáí iónak csupán az első állomé sa Magyarország. A csoport a továbbiakban még más izocialista országokat is f ükeres tájékozódási, tanulmányi szándékkal, újabb tapasztalatok, vélemények, javaslatok gyűjtésére. : i-r ni) Fiala Tivadarné megyei meghívottakkal (Fotó: Perl Márton)
