Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-13 / 242. szám

\ 1á^^tr^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAMMAAMAAAMMAAMMAMAMAM Kedd esti külpolitikai kommentárunk: 1 teljes igazság hangja GUS HALL, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK Kommu­nista Pártjának főtitkára nyilatkozott egy amerikai telévíziós társaság, a Public Broadcasting Service programjában. Szavait ezúttal kétféle minőségben in­tézte az amerikai közvéleményhez: nemcsak a párt főtitkáraként, hanem egyben elnökjelőlijeként is. És itt álljunk meg egy pillanatra! Megéri maga a jelenség, hogy az amerikai kom­munisták egyáltalán jelöltet indítanak a novemberi választásokon. Ez a döntésük nemcsak a jobboldali csoportok eszelős dühének, sőt — minden alkalom­mal — rossz ízű gúnyolódásának tárgya, de vannak mérsékelt körök Amerikában és messze Amerikán túl is, amelyek értetlenül fogadják a jelöltindítás tényét. Vannak, méghozzá sokan, akik nem rosszindulat­ból, gyűlöletből, hanem őszinte érdeklődésből és poli­tikai tájékozatlanságból, őszintén kérdezik — maguk­tól is és nem ritkán az amerikai kommunistáktól is —: csak nem gondolják komolyan, hogy Gus Hall vagy egy másik kommunista az Egyesült Államok elnöke lehet? A VILÁGOS KÉRDÉS világos, őszinte választ ér­demel. Nem, egy pillanatra sem gondolják komolyan. Ha valakik, éppen a kommunisták ismerik a legjob­ban ennek az áthághatatlan akadályait, ök aztán tud­ják — naponta, percenként érzik a saját bőrükön •—, hogyan sújt le a monopoltőke jól olajozott erőszak­gépezete a párt aktivistáira. Sehol a világon nem esik annyi szó a „demokra­tikus játékszabályokról”, a „tiszta demokráciáról”, az amerikai alkotmány által maradéktalanul biztosított — de természetesen papíron maradó „népképviseleti jogról”. A kommunisták sokat beszélhetnének ezek­ről a jogokról. Beszélhetne Henry Winston elvtárs, a párt elnöke, aki a börtönben vakult meg, beszélhetne Angela Davis, akit csak a nemzetközi közvélemény ereje ragadott ki a rácsok mögül. Hát, akkor miért? A válasz egyszerű: azért, mert a választási kampány, igen nagy nyilvánosságot bizto­sító alkalom az amerikai kommunisták pártjának, hogy magas rangú tisztségviselője elmondja a közvé­leménynek a teljes, maradéktalan igazságot, és fel is tárja —- tudományos alapossággal — a jelenségek okait. FORDÉK SOK MINDENT ELMONDANAK Car- terékről és Carterék sok mindent elmondanak Fordék- ról. De mindez a felszín. A mélyből az igazság egyet­len tiszta forrása tör fel: a marxista—leninista ameri­kaiak, a kommunisták hangja. Természetes, hogy min­den alkalmat megragadnak arra, hogy ezt a hangot minél többen hallják­Romesh Chandra nyilatkozata a fejlődési béke-világkonferenciáról (Folytatás az 1. oldalról) utazás előtt Romesh Cnand- ra az MTI munkatársának adott, nyilatkozatában érté­kelte a fejlődési Békevj'ág- kcníer-ncia munkáját, ered­ményeit: — Valamennyi küldd :t vé­lemer yét tolmácsolva mond­hatom: a budapesti tanács­kozás mozgalmunk életértek kiemelkedő jelentőségű állo­mása volt. Lendületet ad az új nemzetközi gazdasági rendért folyó harcnak. új távlatokat nyitott az ENSZ és a BVT közötti együttmű­ködésben, hozzájárult ez imperializmus destabilázá- ciós törekvéseinek leleplezé­séhez. — A konferencia egysége­sen foglalt állást a szocialis­ta és a fejlődő országok kap­csolatának erősítése, az együttműködés további szé­lesítése mellet. Meggyőző erővel tárta a világ elé az el nem kötelezettek mozgal­mának növekvő súlyát és szerepét. Nemzetközi fóru­mon ilyen nyomatékkai még soha nem kapott hangot, hogy az enyhülés, a leszere­lés és a fejlődés között igen szoros az összefüggés. Meg­győződésem, hogy a konfe­rencia ösztönzést ad az egész békemozgalomnak, s külö­nösképp a fejlődő országok­ban a közös törekvéseinkért küzdők harcának. — Ezúton is köszönetét mondok a Magyar Országos Béketanácsnak a nagyszerű szervezését, a világkonferen­cia eredményes munkájához nyújtott támogatásért. Ká­dár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának konfe­renciánkhoz intézett levele nagy politikai támogató erőt jelentett, s a magyar delegá­ció igen hasznos és eredmé­nyes munkát végzett. — Tanácskozásunk doku­mentumait természetesen el­juttatjuk az ENSZ több szer­vezetéhez, a kormányokhoz, és a népi szervezetek széles köréhez is. Minden erőnket latba vetjük, hogy biztosít­suk az egyes munkabizottsá­gokban megfogalmazott ak­cióprogramok végrehajtását. Giscard d’Estaing tv-interjúja Mesterséges holddal továbbított kérdések Moszkvából Baracs Dénes, az MTI tu­dósitója jelenti: Giscard d’Estaing, francia köztársasági elnök kedden, a francia televízió déli híradó­jában válaszolt a párizsi te­levízió riporterének Moszk­vából feltett és mesterséges holdon továbbított kérdései­re. A francia államfő ily mó­don viszonozta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának televíziós nyi­latkozatát, amelynek során a szovjet vezető — pontosán egy héttel korábban — elő­ször fogadta irodájában egy nyugati televízió munkatár­sait. Giscard d’Estaing. aki az Elysée-palotában. dolgozó- szobájában nyilatkozott a francia és a szovjet televízió nyilvánosságának, először a francia külpolitika fő voná­sait körvonalazta. „Két cé­lunk van: egyrészt a béke. másrészt az együttműködés a nemzetközi gazdasági fejlődés érdekében” — mondotta. — „A második világháború so. rán, egymás oldalán kiállt megpróbáltatások nyomán érthető, hogy a két ország ragaszkodik a békéhez. A bé­kéhez vezető út az enyhülés politikája. Ez az egyetlen út. amely véleményünk szerint alternatívát jelent a konflik­tusokkal szemben” szögezte le a Francia Köztársaság el­nöke. Franciaország számára az enyhülés politikájából négy következmény adódik. Elő­ször is fel kell számolni azo­kat a magatartásokat, ame­lyek a múltban konfliktusok forrásai voltak, mint a hatal­mi éhség, a területi követelé­sek. a befolyási övezetek szervezésére vagy kiszélesí­tésére vonatkozó óhaj. vagy az egyoldalú gazdasági elő­Oszi utazás német földön Születésnapi ajándék Moldvay Győző jegyzete f Hétfő. Peches nap. Pedig ; wem is tizenharmadik*. Lát­ni akartam ismét a Zwinger régi műremekeit, Tiziant és a németalföldieket, ám Drez­da világhírű műgyűjteménye ezen a napon mindig zárva. Miklós barátom csinál azért jó néhány felvételt a park­ról, a Nimfák fürdőjének nemes figuráiról, az egyik pádon ül hűséges kalauzunk, Werner, ő is lencsevégre ke­rül, aztán trapp az Alberti- numba. Hátha több lesz a szerencsénk, s láthatjuk Moszkva, Leningrad szüle­tésnapi ajándékát Utunk őriző angyala mel­lénk szegődött ismét Mesz- sziről látni a hosszú ember­kígyót Drezda másik jeles műgyűjteménye, kiállító­csarnoka előtt, ahol a na­pókban nyílt egy összegező Chagall-tárlat, ellenkező szárnyában pedig a Puskin Múzeum és az Ermitage pósztimpresszionistái „ven­dégszerepeinek” hasonlóan gazdag anyaggal. Félórai to- pórgás árán jutunk az épü­letbe, s teremről teremre járva nyomomba szuszog, li­heg Werner, hogy megelége­déssel zsebelje be csodálko­zó szisszenéseimet. Bevallom, Chagall csaló­dást okozott, amiben kevés­bé attraktikus, dekoratív előadásmódja a ludas. Any- nyi volt viszont a munkás­ságát kísérő fényképmásolat és írásbeli dokumentáció, hogy elveszett benne a lé­nyeg a művek hatékonysá­ga. Bezzeg Matiss, Picasso, Gauguin, Van Gogh és tár­saik! Pőrén, színekben és vonalakban, foltokban és szerkesz*‘4'''",on. sallangtaia­nul. Itt a művekre tapadha­tott csupán az ember. Hogy mivel láncoltak ma­gukhoz ezek a mesterek? Mind a maga módján, sajá­tos eszközeivel. S persze a nosztalgiával, amit előzetes könyvélmények, életrajzi fe­jezetek, fakón is sokat ígérő reprodukciók tápláltak ben­nem. Matiss, a dekoratív har­móniák megteremtője, csend­életeivel a színek olyan ele­ven, harsány sokaságát zú­dítja a látogatóra, hogy nyo­mában csak öröm viliózhat. Aztán Picasso, akinek szinte minden izmus kialakításá­ban szerepe volt, s mégis sajátos, mégis egyedi. Geo­metrikus, szürke elemekből összerótt portréja, Vollard például azt a fájdalmas re­zignáltságot árasztja, amely- lyel évtizedeken át elha­gyott hazájára gondolhatott a nagy katalán. Még a szín is Barcelonát, az öreg házak köveinek árnyalati finomsá­gát idézi óhatatlanul. De lépjünk tovább! Gau­guin és Tahiti. Ez a távoli szigetvilág, amely a század- fordulón ősi romlatlanságá- val, babonáival elbűvölte a művészt. Olyannyira pedig, hogy szinte életmű kereke­C\ Mmfúma iá76. Október 13., szerda Liszt íróasztala, falon a zeneszerző fiatalkori portréja. (Fotó: Prelics Miklós> dett belőle. S most itt van­nak karnyújtásnyira a ké­pek, dzsungel és pávák, pi­pázó szigetlakók a nádkuny­hóban, szívtől szívig továb­bítva az immár tűnőfélben levő világ üzenetét. Ilyen helyeken ritka lehe­tőség, élünk hát vele, vil­lan a vaku, kattan a fotóma­sina zárja. A lencse pedig már újabb műremekre irá­nyul. Rey doktor ez, apró­zott ecsetkezeléséből felis­merni az alkotót, aki a pré- dikátorságot hagyta ott a festésért. S mint­ha maga Van Gogh nézne vissza az arcképről, az időből, amely olyan szűkre méretett, s oly tragikus ki­fejlethez vitt a művész életé­ben. Majd Cézanne folytat­ja a sort, aki gyökér, eredet a XX. századi törekvések te­kintetében, továbbá Henri Rousseau, aki itt lógó kepé­nek bizonysága szerint oly naív egyszerűséggel tekint a Sevres folyó hídjára, mint a gyermek, aki álmot és való­ságot lépten-nyomon össze­kever. Fájlaljam még a művészet- barátok szívét? Csak egy név erejéig. Monet! Az absztrakt előkészítője, aki tő műfajában, a tájképben vég­sőkig kiérlelte az impresszio­nizmus elveit. Rouen kated- rálisa fehér a fehéren, a Waterloo-híd pedig úgy bomlik ki a ködből, a Szaj­na páráiból, hogy árnyvo­nalai érzékelhetőek csupán. A mester ugyanúgy túljutott már az impresszionizmuson, mint idézett társai, korosai, mégis szuverén világ, utá­nozhatatlan levegő minden műve. Az idő észrevétlen múlik, délután három óra, mire k:- kevergőzünk az Albertinum termeiből, a múlt századvég alkotómestereinek varázs­latából. Hunyorgunk az ép­pen előbukó nap fényeiben, s előttünk az Elba, csöndes méltósággal úszó hajóival. Egyik látványt követi a másik, hogy még inkább ma­gához kötözzön bennünket a háború romjaiból csodálato­san megújult város, Erős Ágost Drezdája... nyök keresése — fejtette ki a francia államfő. A máso­dik követelmény Franciaor­szág szemében — folytatta —, hogy az enyhülésnek többnek kell lennie a hábo rú hiányánál. Azt az óhajt kell magában foglalnia, hogy az országok együtt éljenek és ezért elfogadják a köztük meglevő különbségeket gaz­dasági és társadalmi, ideoló. giai téren. Természetes, hogy a világ különböző országai­nak. kultúráinak és társadal mainak sokféleségében az egyes felek ragaszkodnak a maguk felfogásához. Követ­kezményt Giscard d’Estaing az enyhülésről a megértésre való áttérésként jellemezte. Ebben az értelemben az eny. hülés nem csupán a konflik. tusok megakadályozása, ha. nem pozitív akció, a népek közös munkájának keresése, és ezért fejt ki Franciaor­szág aktív együttműködést számos országgal, köztük a Szovjetunióval. Ez az együtt­működés egyszerre politikai gazdasági, tudományos és kulturális. A negyedik kö­vetkezmény Giscard d’Es­taing szemében a leszerelés­re vonatkozik. A francia el­nök kijelentette, hogy Fran­ciaország igen fontosnak tartaná a hatékony és álta­lános leszerelést. Indira Gandhi afrikai útja Port Louisban kedden kft* zös közleményt adtak ki In­dira Gandhi indiai minisz­terelnök mauritiusi látogatá­sáról és Seewosagur Ram- goolam mauritiusi miniszter- elnökkel folytatott tárgyalá­sairól. A közlemény felhívja az el nem kötelezett orszá­gokat. hogy támogassák Zimbabwe népének képvise­lőit a többségi kormány lét­rehozásában. Inéira Gandhi, indiai mi­niszterelnök tanzániai láto­gatásának második napján kedden Dar-es-Salaamban megbeszéléseket folytatott Julius Nyerere elnökkel Af­rika déli részének problé­máiról és a kétoldalú kap­csolatokról. Időhúzás fegyverzajjal Alig néhány órával Hasz- szán Szabri el-Kholinak, az Arab Liga libanoni képvi­selőjének bejelentése után, miszerint a staurai hármas találkozón a harcoló felek között elvi megállapodás született, a libanoni harcok teljes beszüntetésének kér­désében, súlyos összecsapá­sokról érkeztek jelentések Libanon déli részéből. A délelőtti órákban indí­tott újabb szíriai offenzívát az egyik palesztin szóvivő a következőképpen kommen­tálta: „A támadás csak meg­erősíti azt a gyanúnkat, hogy a staurai megbeszélé­seket a szírek csupán idő­húzásra használták fel.” Államcsínykísérlet Kínában? A londoni Daily Teleg­raph keddi tudósítása sze­rint Pekingben letartóztat­ták Csiang Csinget, Mao el­nök özvegyét, és a politikai bizottság három más tagját: Jaö Vén-jüant, Vang Hung- vent és Csang Csun-csiaot. A lap pekingi tudósítója megbízható diplomáciai for­rásokra hivatkozva azt írja, hogy államcsínykísérlet az ellenük felhozott vád. Le­tartóztatásukra valamikor októberben kerülhetett sor, mivel mind a négyén sze- tember 30-án jelentek meg utoljára a nyilvánosság előtt. Szovjet űrhajósok az NDK-ban Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának meghívására kedd délelőtt a Német Demokratikus Köz­társaságba érkezett a Szojuz 22. két szovjet utasa, Vale- rij Bikovszkij és Vlagyimir Akszjonov. Berlinben a leg­magasabb rangú vendégek­nek szokásos módon üdvö­zölték a két űrhajóst, akik legutóbbi űrutazásuk során — a szocialista országok kö­zös interkozmosz programjá­nak részeként — tudomá­nyos felvételeket készítettek a szovjet—NDK együttmű-. ködés eredményeként, a jé­nai Zeiss Művekben készí­tett „röntgenszemű'’ MKF—6 multispektrális fényképező­géppel. A Schönefeldi repü­lőtéren fogadtatásukra Erich Honeckerrel az élen megje­lentek az NDK párt- és ál­lami vezetői. A berlini lapok orosz és német nyelvű szalagcímek­kel köszöntötték a szovjet vendégeket. A Schönefeldi repülőtérről bevezető hosz- szú útvonalon és a város központjában — az NSZEÍ5 és az NDK Nemzeti Front­ja berlini bizottságának fel­hívására — tíz és tízezrek üdvözölték az űrhajósokat. Az NDK televíziója egyenes adásban közvetítette az ér­kezést és az ünnepélyes be­vonulást. A szovjet űrhajósok kör­utat tesznek a vasárnapi vá­lasztásokra készülő NDK- ban. Látogatásokon, találko­zókon és gyűléseken vesz­nek részt Berlinben, Lipcsé­ben, Erfurtban, Kari Marx- Stadtban, Drezdában, s Ger$ megyében, ahol a Zeiss Mű­vek központja, Jena városa is van. Berlinben bejelentették, hogy megkezdődött az MKF—6 kamera által a Szovjetunió, az NDK és Bulgária fölött készített csaknem 2500 felvétel kiér­tékelése. IHTQ-ii'tiigyaiuirlat a szovjet határnál Törökország keleti részé­ben, a szovjet határ közelé­ben „Display determinati­on” fedőnévvel folynak a NATO őszi hadgyakorlatai. A manőverekben a török szárazföldi erők egységei, a török légierő alakulatai és az amerikai 6. flotta répülő- gépanyahajóin állomásozó ■epülőgépek vesznek részt. A hadgyakorlatokon részt vett Newlton amerikai tá­bornok, a NATO délkelet­európai fegyveres erőinek parancsnoka. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents