Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-10 / 240. szám
Tv-aikatrész Boldogról Kevesen tudják, hogyBol- godról igen sok alkatrész kerül az Orion és Videoton televíziókba. Három esz1'’'díjé ugyanis a Kőbán ■ ?i Porcelángyár kihelyezett ü nmet létesített a községben, ahol 150 főnyi betanított munkásgárda dolgozik a helybeli lakosok közül. Az ii ■•írészben híradástechnikai kerámiák készülnek évente mintegy 20—25 millió forintos értékben. Az itt gyártott termékek nem csupán a hazai készülékekbe kerülnek. A Boldogon gyártott speciális kerámiáknak egyre nagyobb a keletjük a külföldi piacon is. Pultok és vevők Egy lakótelep panasza Por, zaj minden mennyiségben A Vörös Hadsereg utcai boltnál egy zöldség-gyümölcs elárusítóhelyiséget sikerült kialakítaniuk falbontás segítségével. Büfékocsikat állítottak be a Fecske és a Szőlőskert utcákba. Az idegenforgalmi kereslet jobb kielégítésére a strandon, a Sástónál és Mátraszentlászlón pavilont emeltek. A Füzesabonyi Állami Gzadasággal közösen további négy ilyen épületet szereltek össze a gyors és olcsó étkezési lehetőség biztosítására, mégpedig Mátrafüreden, Sástónál, Mátraházán és Galyatetőn. A legújabb a Mérges utcai ÁBC-áruház, amelynek kialakításához sok segítséget kaptak a városi tanácstól. Hasonló támogatást kérnek a Diófa utca környékén és a Püspökiben létesítendő boltokhoz is. Feszíti a gondjaik sokaságát a Fő téri üzletük sorsa is, amit ma is Hangyaként emleget mindenki. Ennek a kis eladóterű üzletnek a bővítése, a korszerűsítése már a körmükre égett. Miután nincs elég pénzük ehhez, így csak jövőre foghatnak hozzá, bármennyire kellemetlen is itt a zsúfoltság a kedves vevőnek. A mostani tervidőszakban megépül még egy 400 négyzetméter alapterületű üzlet az Epreskert és a Petőfi utca sarkán, illetve Mátra- szentistvánban egy 100 négyzetméter alapterületű bolt. ★ A vállalat gyöngyösi tevékenységéről a városi tanács végrehajtó bizottsága is megfogalmazta a véleményét a legutóbbi ülésén. Elismerte a fejlődés tényeit, jónak értékelte az alapvető élelmiszerekkel való ellátottság színvonalát, és további támogatását is ígérte a vállalatnak. A végkövetkeztetés az volt, hogy mivel az élelmiszerekkel való ellátás mértéke jelentősen befolyásolja a lakosság hangulatát, a hiányosságokat nem szabad bagatellizálni. A vállalat vezetőségének feladata ezeket a kérdéseket súlyuknak megfelelően kezelni, megoldásukra törekedni. Komoly szavak ezek. De a valósággal szembe kell nézni: a kereskedelem olyan területe az életnek, amely mindenkit érint. Nem könnyű, de nagyon szép feladat ezen a területen dolgozni, és a felmutatott eredményeket elkönyvelni. A vállalat gazdálkodási sikerei, a vezetők törekvése, a dolgozók céltudatos munkája a biztosíték arra, hogy Gyöngyösön is egyre több lesz az elégedett vevő és az elégedett — kereskedő. G. Molnár Ferenc „Tisztelt szerkesztőség! Önök is sokat cikkeznek mostanában a levegő szeny. nyezéséről, a zajártalomról, a környezetvédelemről. Reménykedtünk. hogy egyszer a felnémeti kőőrlőüzemet is tollhegyre veszik. Úgy látszik, hiába várjuk. Pedig ez az üzem tökéletes harmóniá. ban biztosítja a környékbeli lakók nem kis keserűségére a port, a zajt. Éjszakánként felébredünk a vagonokba zúdított kő. valamint a daráló zajára, a poros, piszkos levegő miatt szellőztetni sem merünk lakásainkban. Hallottuk. hogy az üzemet megbüntette már a tanács is, de a helyzet mit sem változott. Szerintünk nem a vállalatot, hanem annak vezetőit kellene büntetni, mert saját zsebükbe bizonyára nem nyúlnának olyan könnyen bele, mint az államéba. Nem vagyunk szakemberek, nem értünk a kőőrléshez, így azt sem tudjuk, hogy mit lehet tenni. De azt igenis tudjuk, hogy még a felnémeti lakóte. lepen is legfőbb érték az ember. Vagy tévednénk?” A fenti levelet az egri Fi- nomszerelvénygyár felnémeti lakótelepén élő dolgozóitól kgpta szerkesztőségünk. Ezért elsőként Lőcsei Józseftől, a vállalat pártbizottságának titkárától kérdeztük meg, hogy osztja_e véleményét a levél íróival? — Teljes mértékben. A mi dolgozóinkkal együtt több mint 250 családnak kell elviselnie a zajt. a port. a környék szennyezését. Az egri Finomszerelvénygyár ezen azonban mit sem tud válto- tatni. Azzal is tisztában vagyunk. hogy az őrlő által okozott por, zaj megszüntetéséhez milliókra lenne szükség. Valamit azonban mégis tennie kell a szóban forgó üzemnek. vagy vállalatának. Mert azonkívül, hogy a kőpor, a zaj az egészségre is ártalmas, a telepen élő dolgozóink hangulatára is kedvezőtlenül hat az erős zaj, a szennyezett levegő elviselése. Zámbori Ferencnek, az Egri Városi Tanács osztályvezető főmérnökének sem tudtunk újat mondani levélíróink panaszaival. —Az üzem okozta ártalmakat a közelmúltban megvizsgálták az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet Miskolci Állomásának szakemberei. A vizsgálat eredményei alapján köteleztük az egri székhelyű Országos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Műveit, hogy a megjelölt határidőn belül tegyenek megMindennapos téma: a vásáriás. Bemegyek az üzletbe, széjjelnézek, és attól függően, hogy megtalálom-e a keresett árut vagy nem, véleményt mondok a kereskedelemről. Nem az adott boltról, nem is a hiányzó cikk okozta bosszúságról, hanem szőröstől-bőröstől a kereskedelemről. És nagyon egyszerűen minősítek. Ha kapom azt, amit kérek, akkor így mondom: jó a kereskedelmi ellátás. Ha az eladó azt válaszolja a kérésemre, hogy „sajnos, éppen elfogyott, most nincs”, akkor kifakadok: micsoda kereskedelempolitika ez? Tegye mindenki a szívére a kezét: így szoktuk ezt csinálni? Ha nem így kellene, akkor mi a reális megítélés lehetősége? ★ Hiba az, ha valaki a statisztikai átlagot mindig a saját testére akarja szabni. Ezek a számok csak viszonyítási alapnak hasznosak, tájékozódni tudunk a segítségükkel. Például. A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat gyöngyösi boltjaiban a tavalyihoz képest tíz százalékkal nőtt a forgalom. Mindenből? Korántsem. Lényeges körülmény, hogy a legfontosabb élelmiszerekből mindig annyi volt a boltok polcain, amennyi kellett a kedves vásárlóknak. Ez nagyon fontos tény. Viszont éppen ebből a hangsúlyos megállapításból az is következik, hogy nem lehetett mindig mindent kapni. Hogy az is előfordult augusztusban, hogy este már kenyér sem volt, hogy esetenként tojást is hiába kért bárki, de tejet is hiába a zárást megelőző negyedórákban. Ezt a furcsa körülményt ugyan lehet magyarázni, de menteni aligha. Szokás ilyenkor a kiszámíthatatlan kereslet-hullámzásra hivatkozni. Magyarán : az átlagnál nagyobb kereslet alakult ki váratlanul. És ez igaz is. Két dolgot kellene rögzíteni ezzel kapcsolatban. Az egyik: a kedves vevőt nem lehet „beütemezni”. Akkor megy vásárolni, amikor akar, és azt kér, amit akar. Ez ellen nincs mit tenni, mert semmiféle rendelettel sem lehetne előre megszabni, hogy ekkor ez a lakótömb vonuljon ki, méghozzá ezért és ezért éspedig az X-számú boltba, ekkor pedig ez és ez. Képtelenség. A másik: ne kerteljünk, ne ötöljünk-hatoljunk, fogadjuk el annak a lehetőségét, hogy az üzletben a zárás előtti időben néhány „mindennapi” élelmiszer már nem található a polcokon. Például tej, például kenyér, például tojás. Ha ebbe az utóbbiba beleegyeznénk, furcsa dolgok következhetnének belőle. ★ Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egy sor nagyon szép eredménnyel büszkélkedhet. Nemcsak a forgalmának dinamikus fejlődését lehet figyelemre méltónak tartani, hanem azt is. hogy boltjaiban átlagban 3000 literes hűtőtér biztosítja az élelmiszerek korszerű tárolását, kínálatát. Gondoljuk el, ez a hűtőtér megegyezik harminc otthoni fri- dzsiderrel. Ugye, szép szám? A különböző őrlőgépek is a vevők kényelmét szolgálják. ahogy a szeletelők is. Talán a vásárló nem úgy ítéli meg. de az önkiszolgáló bol 'ok gyors számológépei is az ő érdekeiket szolgálják, mert minél hamarabb kiszá- mo'ia a gép a fizetendő ösz- sz’get, annál gyorsabb a vásáros. szűnik meg a sor- á1'" a pénztárak előtt, 1 iát mit érnek a gépek, hr • ííásukat sokszor egész ''i]léres értékű alkatrésze'' hiányában nem lehet elvégezni? Mert ilyen is QJjWjsjjj 1976. október 10.. vasárnap van, nem is ritka kivételként. A vevők érdekében bevezették Gyöngyösön az élelmiszerboltokban, hogy zöldséget és gyümölcsöt vásárolhatnak a termelőktől. Ez nagyon hasznos intézkedés. De mit ér az ilyen intézkedés, ha a valóságban a néhány kiló uborkát, barackot, szőlőt és sárgarépát a bolt nem tartja fontosnak megvásárolni és továbbadni a kedves vevőnek? Mit ér a rendelkezés, ha esetenként a fonnyadt, csökött nagyságú gyümölcs és zöldség „kínálja magét” a polcokon ? Ha ezek a fontos cikkek nem is kaphatók mindig és megfelelő választékban? ★ Köztudott dolog, a kereskedelemben nagyon sok nő dolgozik. Hogy mit jelent nekik az áru pakolása Innen oda, ezt nem kell magyarázni. Azt sem, hogy a hétvégi pihenőnapokra nekik is mennyire szükségük van. A vasárnapi nyitva tartás megszüntetése ezt vette figyelembe, és ahogy a kezdet jelzi, a lakosság is ráhangolódott az újabb rendre. • Miután a fizetésük a bolti dolgozóknak nem a legkedvezőbb, nem is sokan jelentkeznek erre a pályára. Akik jelentkeznek, azok sem a legjobb tanulók közé tartoznak. Állandó, idegesítő gond a megfelelő létszám biztosítása. Ha nincs szakképzett eladó, megteszi az is, aki életében akkor állt meg először a pult másik oldalán, amikor munkába lépett. Ha idegesek, Ka türelmetlenek, ha nem elég udvariasok, ha nem bánnak úgy a vevővel, ahogy kellene, ez a magyarázata. Persze, ebbe belenyugodni nem lehet, mert a vevőnek nem kötelessége tudni, hogy a pult mögött tevékenykedő személy szakképzett eladó-e vagy sem. Nem meglepő tehát, ha kiderül, hogy ebben az évben 72 esetben kérték el a panaszkönyvet a vevők. Az esetek nagyobbik részében azért, hogy dicséretet jegyezzenek bele. A vállalat vezetőinek megállapítása szerint 16 alkalommal alaptalan észrevételt tettek és csak 15 bejegyzést találtak indokoltnak. Ezeknek a következménye lett a „figyelmeztetés”. Egy esetben pedig az áthelyezés. Kommentárt ehhez nem kell fűznünk. ★ Sok a régi, szűk, magánházakban levő kis boltocska Gyöngyösön. Ezekkel alig tud mit kezdeni a vállalat. Rengeteg pénzükbe kerül, hogy úgy-ahogy „mentsék” ezeket a boltocskákat a bezárás elől. Hajók — országúton A Sió csatorna „tatarozása” miatt az országutakon különleges járművel szállították Bala- tonfüredröl Paksra azokat a 300 lóerős kikötői vontatóhajókat, amelyeket a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységében készítettek Sziria megrendelésére. A szárazföldön „járó” halók Pakson a Duna vizére kerülnek. s innét már vízen teszik meg a hosszú utat Szíriáig. Az üzem mindennap biztosítja a zajt. a levegő szeny. nyezését. ' (Fotó: Perl Márton) Koós József felelő hatékonyságú intézkedéseket. Konkrétan a zsákos szűrőtelep zárttá tételére, az őrlemény zárt tárolására, valamint a pormentes rakodásra és szállításra köteleztük a vállalatot. — Mennyiben tett ezeknek eleget a vállalat? — Sajnos, csak részben, ezért júniusban ötezer forintos bírságot szabtunk ki. amelyet be is fizettek. — A büntetésen kívül a tanács mást nem is igen tud tenni. — így van. A környezet szennyezésének megszüntetése a vállalat kötelessége. Amelyet biztosan meg is tennének, ha volna hozzá elég pénzük. A por. zaj ügyében szinte naponta kap levelet Székely László, az Országos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Műveinek igazgatója is. — Megértjük a panaszkodó lakótelepieket, de ők is értsék meg. hogy az üzemre szüksége van a népgazdaságnak. és nemcsak idő. hanem pénz is kell a jogosan kifogásolt zaj- és porártalom megszüntetéséhez. Mégpedig nem is kevés. — Mégis, mikorra terve, zik, mikorra várható a vál. tozás? — Kezdjük a zajjal: már megkezdtük a zajszigetelő falak felszerelését. A korántsem olcsó lemezfalak jelentősen csökkentik a zajt az üzemben. Ennél lényegesen nagyobb beruházást igényel viszont az őrlemény zárt tárolójának a megépítése, őszintén meg kell mondani, hogy saját erőből nem is igen tudjuk megépíteni. Terveit ettől függetlenül is meg. rendeltük, s nagyon szeret, nénk. ha még ebben a terv. időszakban meg is valósulna. — Arról tehát szó sincs, hogy az 50-es évek elején épített üzemet — amely ti. pikus példája a jövővel nem számoló beruházásnak — esetleg megszüntetnék, vagy kitelepítenék? — Nincs. Mert ahogyan mondottam. az üzem termékére nagy szüksége van a magyar mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak is. A kört itt be is zárhatjuk tehát. Marad az egyetlen lehetőség: levélíróinkkal együtt drukkolni, hogy mielőbb meglegyen a szükséges pénz az említett beruházásra. A mély lélegzetvételt azonban tanácsos mellőzni! Mert a kőpor ugyan sok mindenre jó, de megenni, lenyelni, beszívni semmi esetre sem ...'
