Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-09 / 239. szám
$ MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA A mezőgazdasági kistermelés érdekében Fontos „húsba vágó” társadalmi ügy a mezőgazdasági kistermelés. Ezt bizonyítja, hogy a Minisztertanács az idén mór két határozatot hozott a háztáji ég kisegítő gazdálkodásról, de legutóbbi ülésén ismét napirenden szerepelt ez a téma. A Minisztertanács ezúttal áttekintette az eddig hozott döntések eredményét, és távlati kérdéseket is tárgyalt. Az erőteljes társadalmi érdeklődés. valamint a megtett hatósági intézkedések egyik napról a másikra természetesen nem hozhatnak gyökeres változást a mezőgazdasági kistermelésben. Az első kedvező jelek azonban már mu. tatkoznak. A termelőszövetkezetekben megerősödtek a háztáji bizottságok, és a közös gazdaság egyre inkább kiterjeszti figyelmét a nem tsz-tag kistermelőkre is. Általánosítva megállapítható, hogy a t6Z-ek háromnegyed részében már jó úton halad a támogatás. A másik igen kedvező tünet. hogy „fellelhetők” a termelési kedv javulásának jelei”. Ez főleg az állattenyésztésben mutatkozik meg. A tsz-tagok vagy más foglalkozású kisemberek tulajdonában levő tehenek számának csökkenése nem állt ugyan meg. de üteme a minimálisra mérséklődött. A kocák száma pedig ebben a kategóriában határozottan növekszik. Ez utóbbi főleg annak tulajdonítható, hogy az állatforgalmi vállalatok komoly erőfeszítéssel munkálkodnak a fellendítésen, és igyekeznek partnernek megnyerni a helyi nagyüzemeket. Ma már a települések 80 százalékában elvállalta valamelyik helyi nagyüzem — tsz. állami gazdaság vagy áfész —, hogy szervezi és támogatja, azaz integrálja a területén levő valamennyi kistermelő sertéstenyésztési és -hizlalási munkáját. Ugyancsak nagy jelentőségű megállapítás. hogy a közvélemény nagy része ma már helyesen értelmezi a mezőgazdasági kistermelés szerepét, jelentőségét. Azoknak tehát, akik napi munkájukon túl vállalják, hogy tehenet tartanak, sertést hizlalnak, zöldséget, gyümölcsöt termelnek, bort szűrnek, egyre kevésbé kell még az ezzel nem foglalkozó emberek előítéleteivel is megküzdeniük. Az elért eredményekkel azonban még nem lehetünk elégedettek. Ezért a Minisztertanács koncepciót fogadott el az ötödik ötéves terv időszakában megvalósítandó intézkedésekről. Ezek sorában a legjelentősebb, hogy végre megnyugtatóan biztosítani akarják a kistermelők ellátását a szükséges gépekkel, eszközökkel, vegyszerekkel, szaporító anyagokkal. stb. Alapos vizsgálat és számítás alapján döntik el. hogy mit lehet idehaza gyártani, mi szerezhető be a szocialista piacon és mire kell dollárt áldozni még akkor is. ha a népgazdaság ennek nincsen bővében. El kell érni. hogy minden jelentősebb településen a kistermeléshez szükséges eszközök értékesítésére legyen legalább egy szakosított üzlet, amelynek eladói érdemi tanácsokat is tudnak adni. Ezenkívül pedig legyen felelős szervizhálózat a javítások elvégzésére, az alkatrészek pótlására. A vegyiparban új csomagológépeket is vásárolnak, hogy a műtrágyát és vegyszereket kis tételű. biztonságosan kezelhető csomagolásban hozhassák forgalomba. A Minisztertanács utasította a pénzügyminisztert, hogy október végéig adja ki a kistermelők adózását szabályozó új rendeletet. Az adók ösz_ szege lényegesen nem változik — inkább csökken —, azonban az adózási rendszer áttekinthetőbb és egyszerűbb lesz. Megszűnik például a mostani, sok vitára, félreértésre alkalmat adó módszer, amelyben a tiszta jövedelem alapján adózhatnak. A jövőben— évi 150 ezer forint felett — a teljes bevételt, tehát a bruttó jövedelmet veszik alapul és ez után kell — alacsonyabb kulcsokkal — adózni. Bevezetnek néhány új kedvezményt, például a szarvasmarha-tenyésztés és tejtermelés jövedelme nem számít majd bele a bruttó bevételbe. (MTI) OKTÓBER 29., PÉNTEK Takarékossági világnap Az OTP központjában, fővárosi és vidéki fiókjaiban folynak az előkészületek a „takarékosság ünnepére”. A világ takarékpénztárai 1924. évi milánói kongresszusának határozata alapján ugyanis október utolsó napján, az idén október 29-én, pénteken rendezik meg a takarékossági világnapot. Az országos eseménysorozat vezérgondolata: takarékosság — gondtalanabb élet. A takarékossági világnap alkalmából foglalkoznak a takarékosság egyéni és társadalmi előnyeivel, felhívják a figyelmet ja jövedelem ésszerű felhasználására, tájékoztatást nyújtanak a takarékosság különböző formáiról, lehetőségeiről, az OTP különféle szolgáltatásairól. A takarékossági világnap alkalom a számvetésre is, értékelik a kerületek, a megyék lakossági takarékosságának eredményeit. Az országos adatok szerint a lakosság takarékbetét-állománya az idén eddig 6,7 milliárd forinttal 88 milliárd forintra emelkedett. Az egy főre jutó betétösszeg 8600 forint. 13 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A háztartások minden 100 forint készpénzbevételükből négy forintot betétbe tesznek: s jelenleg több mint 5 millió betétkönyv van forgalomban. Országszerte takarékossági plakát- és rajzkiállításokat, ifjúsági takarékossági vetélkedőket, tapasztalatcseréket, háztartási napló-ankétokat rendeznek. Az iskolákban osztályfőnöki órákon, úttörő- és KISZ-gyűléseken ugyancsak foglalkoznak a takarékosság fontosságával. A hagyományoknak megfelelően, az idei takarékossági világnap első szülöttjeit Budapesten és megyénként egy- egy 2000 forintos betétkönyvvel ajándékozza meg az OTP. (MTI) Lengyelek építik a Hajdúsági Cukorgyárat Kakán Az ötödik ötéves terv legnagyobb élelmiszeripari berufiázása a kábái cukorgyár építése. Államközi szerződés értelmében a gyárat termelésre kész állapotba lengyel vállalat építi fel. A lengyel munkások egy része már megérkezett és elkezdte a több mint kétmilliárd forint értékű munkát. A képen: Tóvári József villamosmérnök, tolmács és Leszek Sáron, a cukorgyár generálkivitelezésének igazgatója az építkezésen. (MTl-foto: Balogh P. László felvétele — KS) AZ UTOLSÓ NEGYEDÉV ELŐTT Még lehet javítani, de rontani is... Az idei gazdasági év várható eredményei ilyen, vagy olyan formában meghatározó erejűek az ötödik ötéves terv feladatainak ütemes végrehajtásában. Megyénk ipari üzemei is szigorúbb, nagyobb termelékenységet, növekvő hatékonyságot feltételező terveket készítettek. A hajrá, az utolsó hónapok előtt úgy tűnik, sikerül is végrehajtani ezeket ,a célkitűzéseket, gondokat néhol az exporttervek teljesítése okoz. hat. AZ EGYESÜLT IZZÓ gyöngyösi félvezető és gépgyára, amely a termelés melA MOLT MODERN FOLYTATÓI A zöldség továbbra is első Tarnamérán Gazdag múlt és hagyomány jelzi a paprika-, a paradicsom- és az uborkatermelést a Tárná mentén. Hosszú évtizedek óta gondos kertészkezek művelik a zöldségtermelésre oly kiváló földeket és érlelnek rajta valamennyiünk által közkedvelt primőröket. HEVES MEGYE ELLÁTÁSÁRA TÖREKSZENEK A hat községet magába foglaló Egyesült Tarnamen- ti Termelőszövetkezetben, a kedvező adottságokat kihasználva, az ötödik ötéves tervben is elsők között szerepel a zöldségtermelés fejlesztése. A közös gazdaság középtávú terve, a gépesített takarmánytermelés mellett, á kornak megfelelő magas színvonalú zöldségtermelés megvalósítását jelöli meg. A szövetkezet vezetői, élükön Kurunczi István elnökkel — aki fél esztendeje került a közös gazdaság élére — nem titkolják, hogy az eddigieknél eredményesebb gazdálkodásra törekszenek. A szövetkezetben az egyesülést követően megvalósították a gépesített búza-, kukorica- és cukorrépa-termelést. Ehhez sorakoznak most fel a zöldségnövények is. Tarnamérán jelenleg a másodvetésekkel 800 hektáron termelnek hagymát, paradicsomot, paprikát, zöldbabot, dinnyét, uborkát és káposztaféléket. A közös gazdaságban az idén messzemenően szem előtt tartották azt a szándékot, hogy az aszály okozta károk mérséklésére kizárólag Heves megye fogyasztóit látják el különböző árukkal. A szándék valósággá vált és a zöldségfélék nagy részét a SZÖV- TERMÉK-nek, illetve ipari nyersanyagként a Hatvani Konzervgyárnak adják el. Ezt figyelembe véve már az idén főleg a másodvetéseknél — a zöldségfajtákat a felvásárló vállalatokkal egyeztették és az igényeknek megfelelően állították össze. Ez a kölcsönös előnyök alapján a termelés biztonságát segíti elő most is és a következő években is. ÖSZTÖNZŐ KORMÁNYHATÁROZAT A tarnaméraiak termelésfejlesztését ösztönzi a Minisztertanács idei szeptember 9-én hozott határozata, amely főleg a zöldségtermelés jövedelmezőségét és versenyképességét fokozza. A kormányhatározat elősegíti a technika korszerűsítését, az erőteljesebb szakosodást és a termelés biztonságosságát. Kedvező hatással van arra is, hogy Tarnamérán az ötödik ötéves terv végére 1200 hektárra növeljék a zöldségtermő területet. Ha megvalósul — márpedig megvannak a feltételei — akkor a termelőszövetkezet Heves megyében a legnagyobb, Magyarországon pedig az elsők között lesz a zöldségtermelő gazdaságok sorában. Amellett, hogy a kormányrendelet alapján 15 százalékkal növelik a zöldségfélék felvásárlási árát, a tarnaméraiak további tíz- százalékos támogatást kapnak a területfejlesztéshez. Ennek nagyobbik részét műszaki fejlesztésre fordítják. 1980-ig 60 millió forintot költenek gépek és géprendszerek vásárlására. Miután az élő munkaerő' tovább csökken a szövetkezetben is, így fejlesztési programjukat a munkaigényes zöldségféléknél gépekkel, modern technikával valósítják meg. Terveik között szerepel az öntözés fejlesztése .is. Ehhez kétmillió forintos költséggel már vásároltak hat nagy teljesítményű berendezést, amelyek közül egy-egy száz hektár öntözésére alkalmas. A vizet a szövetkezet sóder- bányájából, illetve Tarnabod térségében a jelenlegi ötéves tervben megépülő tárná; víztárolóból nyerik majd. Ezzel a zöldségfélék mellett a szántóföldi és a takarmány- növények öntözésére is lehetőség nyílik. NÖVEKVŐ TERMÉSÁTLAGOK A megnövelt zöldségtermő területen 1980-ig korszerű fajtákkal és az azokat művelő modern gépekkel emelik az átlagterméseket: a paradicsomét például hektá- ranként a jelenlegi 120 helyett 350 mázsára, a paprikáét 73 mázsáról 150 mázsára. A szövetkezetben már az idén gépesítették a hagymatermelést, ennek kedvező tapasztalatait a következő években is felhasználják. Jövőre előbbre lépnek a paradicsomtermelésben, miután ezt a fontos zöldségnövényt száz hektáron magról vetik, a termését pedig ősszel kombájnnal takarítják be. A műszaki fejlesztés mellett nagy. hangsúlyt fektetnek a zöldségfélék növényvédelmére is. A hagyományos földi gépeken kívül főleg a már jól bevált repülőgépet alkalmaz, zák permetezésre és porozásra. A szövetkezet nemrég tagja lett a Heves; Állami Gazdaság irányításával megalakult zöldség-gyümölcs termelő és feldolgozó közös társulásnak, így termékeinek nagy részét a leendő feldolgozó hevesi üzemnek szállítják majd. Emellett továbbra is fontos feladatuknak tartják Heves megye piacainak napi ellátását primőr és friss zöldségfélékkel. Heves határában, az Alatka- pusztán felépített „lévonallal” a jövőben is ipari paradicsomot juttatnak a Hatvani Konzervgyárnak. Zöldségfélékből év végéig 26 millió forint árbevételre számítanak Tarnamérán, amely a fejlesztési program megvalósításával 1980-ig várhatóan megduplázódik majd. Ezzel még jövedelmezőbbé válik a zöldségtermelés a közös gazdaságban, amely előreláthatólag a szántóföldi növények termelésével azonos szintre emelkedik. Meutusz Károly lett nagyszabású fejlesztő beruházásba is kezdett — mint azt Skultéti János igazgató elmondta — eddig maradéktalanul teljesítette feladatait. A szocialista versenymozgalomban részt vevő kollektívák többletvállalásai is teljesültek, az így növelt tervfeladatok időarányos részét is teljesítették. A készárutermelés értéke összesen 7,5 százalékkal több az eddig tervezettnél. Végrehajtották a termékszerkezet módosítására kidolgozott terveket is. Összességében a termelési érték a tavalyi háromnegyed évhez viszonyítva 32 százalékkal nagyobb. Az export a tervnek megfelelően alakult, 2 —3 százalékos növekedés tapasztalható. A tervezett beruházási program, az integrált áramkörgyártás bevezetése az előírt ütemben megkezdődött. Az áttelepítéseket követően, a jövő év első félévének végéig várhatóan befejezik az építési munkákat. AZ EGRI DOHÁNYGYÁR — tudósítónk, Jványi Illés tájékoztatott — ugyancsak teljesítette gazdasági feladatait az év első háromnegyed évében: 4 millió 895 ezer filteres cigarettát gyártottak, 158 millióval többet, mint a tavalyi hasonló időszakban. Ez a teljesítmény 58 millió filteres cigarettával több, mint az előírt gyártási feladat. Az eddig termelt érték eléri a 755 millió forintot; 13 millió forinttal nőtt a termelés, viszonyítva 1975 hasonló időszakának eredményeihez. A munkaversenyben tett vállalások teljesültek a megtakarításban és a minőségi mutatókban is. A további feladatok között a legjelentősebb a selejtcsökkentésre tett vállalások teljesítése. A megye nagy gépipari vállalatai közt AZ EGRI FINOMSZERELVENYGYÄR tervét túlteljesítette. Korszerűsítették a gyártmányszerkezetet és nagyobb gondot fordítottak a minőség javítására is. Mint Györfi Ferenc gazdasági igazgató tájékoztatott, kisebb mértékű lemaradásuk van a tőkés exportban, ennek oka'az olasz líra leértékelése is. A tervezettnél viszont nagyobb arányban nőtt a szocialista országokba irányuló exportjuk. A term'.lés növekedése terjes egeszeoen a termele- kenység javulásából következhetett be, hiszen a tavalyi évhez képest 140-nel csökkent a gyáriak létszáma. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték 6—7 százalékkal emelkedett, s hasonló arányú volt a vállalati bérszínvonal emelkedése is. Kiegyensúlyozott készlet- gazdálkodás mellett az ön-1 költség csökkentésére kitűzött célokat is túlteljesítették. Ennek eredménye, hogy 8 százalékkal nagyobb nyereséget ért el eddig a vállalat a tervezettnél. Az év utolsó negyedében különösen nagy feladatot ró a kollektívára a tőkés export teljesítése, erre már intézkedéseket is hoztak, s biztosítottnak látszik mintegy 10 százalékkal növelni a kivitelt. A KÖNNYŰIPARI GÉPGYÁRTÓ VÁLLALAT 10-es egri gyárában nagyobb az időarányos lemaradás importanyagok hiánya miatt. Veréb József igazga.tó elmondta, hogy ez visszavetette az exportjukat is, hiszen két nagyobb értékű, NDK-ba szállítandó irezőgép, nem készülhetett el teljesen importból származó anyagok hiánya migtt, s ez 9 milliós lemaradást okozott. A 43 millió forintos exporttervb öl eddig 29 milliót teljesítettek, szárítókat, klímaberendezéseket, bőripari gépeket szállítottak külföldre, elsősorban a szocialista országokba. Az idei tervük 124 millió, valamivel kevesebb a tavalyinál, elsősorban1 amiatt, hogy a tervben is csökkentették az importanyagok fel- használásának arányát. A gyár az idén költözött új telephelyre, a régi területről körülbelül két hétig szállítják még az ott raktározott különböző anyagokat és utána végleg átadják a városi tanácsnak. Az új telephelyen jobbára már csak a tereprendezés van hátra, tárolók, raktárak építésén dolgoznak még. Az átköltözés nem zavarta a termelőmunkát, elsősorban a kollektívák társadalmi munkavállalásai révén. (hekeli) iMMkMO 1976. október 9., szombat
