Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-09 / 239. szám

Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Stockholmi őrségváltás Megalakította kormányát Thorbjörn Fälldin, a Svéd Királyság új miniszterelnöke. A stockholmi bár­sonyszékekben nem egyszerű személycsere történt, ha­nem olyan változás, amely alaposan foglalkoztatja a nemzetközi élet megfigyelőit. Dióhéjban azt történt, hogy az 1932 óta megszakítás nélkül uralmon levő szociáldemokrata kormányzatot egy talán leginkább „jobbközép” irányzatúnak nevezhető polgári formáció váltotta fel. Ez kétségtelenül lényeges változás a világ és Észak-Európa egyik leggazdagabb országában. De ha az ember a kulisszák mögé pillant, nem olyan nehéz megállapítani az okokat és túlzások nélkül megvonni e változás mérlegét. Közismert, hogy Svédországban nemzedékek óta rezzenéstelen béke van és két pusztító világégés során ez a szerencsés ország csak tovább gazdagodott. Kö­rülményei kedveztek a szakszervezetek érdekvédelmi — tegyük hozzá: kizárólag érdekvédelmi — tevékeny­ségének. Mindmáig a szakszervezetek jelentették a svéd szociáldemokrácia legkomolyabb bázisát. Most viszont, anélkül, hogy ezt fel lehetne róni nekik, ala­posan hozzájárultak a Palme-féle vezetés bukásához. Hogyan? A szakszervezetek nyomására a kormány komo­lyan foglalkozott olyan tervvel, amely az eddiginél is nagyobb gazdasági és politikai hatalmat adott vol­na a szakszervezeteknek. Az üzemek hasznának egy bizonyos százaléka — e terv szerint — szakszervezeti alapként szolgált volna. Hangsúlyozzuk: mindez csak terv volt, messze még a megvalósulástól. De a nagy­tőke támogatásával a polgári ellenzék azonnal rázen­dített egy disszonáns kórusra: Vigyázat! Palme alap­vető változásokat akar a (tőkés) rendszer alapjaiban. Ez persze nem volt igaz, de a kispolgári tömegeket si­került megrettentenie. Ez annál is könnyebb volt, mert Svédország hosz- szú idő óta először most érzi a saját bőrén a nyugati válság szorítását és természetes, hogy a jobboldal eze­ket a negatív jelenségeket Palmeék bűnéül kiáltot­ta ki. i Az új kormánytól azt várja a svéd és a nemzet­közi közvélemény, hogy Palmehoz hasonló követke­zetességgel folytassa az eddigi svéd külpolitikát, amelynek lényege a semlegesség és a mindenoldalú kapcsolatok ápolása volt. Nagygyűlés Moszkvában Neto részvételével M harag A Lenin nevét viselő moszkvai villamosgépgyár, ban pénteken nagygyűlést rendeztek, amelyen megje­lent és felszólalt Agostinho Neto, az Angolai Népj Köz­társaság elnöke, aki párt- és állami delegáció élén csü­törtök óta tartózkodik hiva­talos látogatáson a Szovjet­unióban. A nagy múltú üzem dolgo­zói előtt elhangzott beszédé­ben Neto őszinte köszönetét mondott a szovjet népnek az angolai nép harcához nyúj­tott támogatásért és testvé­ri szolidaritásért, az „angolai nép győzelme az egész világ haladó erőinek győzelmét je­lenti. Jól tudjuk, hogy a Szovjetunió, Kuba és más szocialista országok segítsé­ge nélkül nehezebben vív­hattuk volna ki győzelmün­ket az imperializmus erői fölött” — jelentette ki az angolai államfő. ★ Agostinho Neto villásreg­gelit adott szovjet vendéglá­tói tiszteletére. A villásreg­gelin szovjet részről megje­lent Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének elnöke. Pohárköszöntőjében Neto köszönetét mondott a szívé­lyes fogadtatásért. Szoros kapcsolatok alakultak kj az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom és a Szovjetunió Kommunista Pártja között — hangsúlyozta a további­akban. Pénteken befejeződtek a meleg, baráti légkörben foly­tatott szovjet—angolai tár­gyalások. A felek megelége­désüket fejezték ki a szovjet —angolai kapcsolatok to­vábbfejlesztésével összefüggő kérdések, valamint a kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó nemzetközi problémák sikeres megvitatása miatt. A tárgyalások befejeztével szovjet—angolai dokumentu­mokat írtak alá. Franciaország-szerte , óriási tömegek tiltakoztak a kor­mány politikája ellen, amely a gazdasági nehézségek vala­mennyi terhét a dolgozók vállára akarja tenni. A kép Pá­rizsban készült. (Telefoto — AP—MTI—KS) Hz OKP támogatja a kormányt az iflilácii leküzdésében Az Andreotti-kormány pénteki ülésén meghozta ko_ Folytatja munkáját az ENSZ közgyűlése Már csaknem száz kül­dött szólal fel az ENSZ- közgyűlés most folyó XXXI. ülésszakának általános poli­tikai vitájában. A csütörtöki munkanapon hangzott el egyebek között Jigal Állón izraeli külügyminiszter be­széde is. Állón — ismertet­ve kormánya álláspontját a különböző politikai kérdé­sekben — beszéde nagyob­bik részét a közel-keleti ren­dezéssel kapcsolatos izraeli álláspont kifejtésének szen­telte. Beszédéből világosan kiderült, hogy az izraeli el­képzelések semmit sem ve­szítettek merevségükből. Al- lonnak a lényeget érintő ki­jelentései a következőkben foglalhatók össze: Izrael vál­tozatlanul csak akkor haj­landó részt venni a közel- keleti békeértekezleten, ha azt „eredeti összetételében” — azaz a Palesztinái Felsza­badítási Szervezet képvise­lői nélkül hívják össze. A közel-keleti konfliktus rendezetlenségének tragikus következményéről — a liba­noni polgárháborúról szólva Állón kijelentette, „a kül­földi arab és Palesztinái csa­patokat ki kell vonni Liba­nonból, s mindenekelőtt nem szabad, hogy Libanon ismét az Izrael elleni táma­dások támaszpontja le­gyen”. Kijelentette, hogy Iz­rael hajlandó tárgyalásokat kezdeni az érintett arab ál­lamokkal a térségbe áramló fegyverzetek korlátozásáról. Állón beszéde alatt több arab és afrikai küldött ki­vonult a közgyűlés termé­ből. Csütörtökön este hangzott el a közgyűlés előtt Jose Medeiros Ferreira portugál külügyminiszter politikai nyilatkozata. Hangsúlyozta, hogy Portu­gália tagja marad a NATO- nak, az Atlanti Szövetség „illetékessége alá nem tar­tozó” területeken pedig sa­ját politikát fog követni. Portugália — hangoztatta a külügyminiszter — aktívan támogatja Angola ENSZ- tagságát. Üdvözölte azt a tényt, hogy az Afrikai Egy­ségszervezet hivatalos nyel­vei közé bekerült a portu­gál is. Az enyhülésről szól­va leszögezte, hogy kormá­nya üdvözli az enyhülési politikát. A közgyűlés harmadik számú bizottságában több ország — az NDK, Kuba, Guinea, Mozambik, Len­gyelország, Szíria, az Ukrán SZSZK, Jugoszlávia és Szo­mália — közös határozat- tervezetet terjesztett elő, amely üldözendő bűncselek­ménynek minősíti az apart­heid minden megnyilvánulá­si formáját. A javaslat fel­szólítja az apartheid-ellenes konvencióhoz még nem csatlakozott államokat, ír­ják alá a dokumentumot. „Az apartheid nemcsak egyes személyek jogainak megsértése, hanem az ENSZ- alapokmányban foglalt cél­kitűzések és elvek teljes semmibe vevése” — hangoz­tatja a határozattervezet. rábban bejelentett szigorú takarékossági politikájának első intézkedéseit. Előző este az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ve­zetősége teljes támogatásáról biztosította a kormányt az infláció elleni harcban és a gazdaság szerkezeti megújí­tására irányuló erőfeszítései­ben. Az OKP vezetőségi határo­zata leszögezi: a dolgozó tö­megekre leselkedő legna­gyobb veszélyt ma az inflá­ció jelenti, „Ha az infláció . üteme tovább gyorsul, meg- állíthatatlanná válik és fel­mérhetetlen károkat okozna, veszélybe sodorná magát a demokratikus intézményeket is Olaszországban”. Az OKP javasolja a beru­házások ellenőrzését és irá­nyítását, a foglalkoztatottsági szint megőrzését követeli, hogy szigorúbb és igazságo-,, sabb adópolitikát folytassa­nak és csökkentsék az állami - kiadásokat. Forrd ősz készülődik Spa­nyolországban. Az ország Jó­formán minden részéből heves összecsapások híre érkezik. Szeptember utolsó hetében immár másodszor hirdettek általános sztrájkot a Baszk­földön. Madridban heves ösz- szecsapások zajlottak a sztráj­koló postások és a rendőri erők között. Barcelona kör­nyékén 20 000 kohász lépett sztrájkba, hogy béremelést követeljen. A nyugtalanságnak és fe­szültségnek közvetlen gazda­sági okai is vannak. Amikor János Károly király Wa­shingtonban járt. 340 millió lollár kölcsönt kapott és a vjarez-kormány azt reméli, íogy még ebben az évben különféle forrásokból újabb kétmilliárdot vehet fel. Mindez azonban kevésnek bizonyulhat. Spanyolország, ahol 1960 és 1973 között határozott gazdasági fellendülés volt, rendkívül nehezen és rosszul vészelte át a második világ­háború utáni legnagyobb tő­kés válságot. Az volt az ok. hogv már a fellendülésnek is sok szempontból látszatjelle­ge volt. EGYMILLIÓ MUNKANÉLKÜLI Igv a konjunktúra motor­ja az óriási idegenforgalom és a Nyugat-Európában dol­gozó spanyol vendégmunká­sok hazaküldött bére volt, valamint az. hogy az ala­QJjwwkt 1976. október 9, szombat Forró madridi ősz csony termelési költségek ex­portképessé tették a világ­piacon a Spanyolországban termelt árukat. Mindez elta­karta a mélyben tovább tar­tó mozdulatlanságot. Azt, hogy a spanyol gazdaság el­avult szerkezete változatlan maradt, s hogy az ipari fel­lendüléssel párhuzamosan a külföldi monopóliumok sors­döntő pozíciókat hódítottak meg az ország gazdasági éle­tében. Amikor 1974 őszétől kezd­ve a konjunktúrát hajtó motorok egyszerre álltak meg, az elavult gazdaság- szerkezet nem tudott meg­birkózni a nehézségekkel. Je­lenleg Spanyolországban kö­rülbelül egymillió a munka- nélküliek száma, évi 20 szá­zalékos ütemű az infláció. 1976-ban 3 milliárd dolláros fizetési mérlegdeficitet és 4 milliárd dollár körüli külke­reskedelmi deficitet várnak, (összehasonlításul: az ország teljes deviza- és aranytarta­léka 1976 közepén 5,3 milli­árd dollár volt, tehát alig harmadával több. mint a kül- 1 kereskedelem várható hiá­nya.) Az exportot a pezeta feb­ruárban végrehajtott 11 szá­zalékos leértékelése sem tud­ta föllenditeni. Ezért ma Vnár arról beszélnek, hogy belát­ható időn belül újabb 10—15 százalékos leértékelést kell végrehajtani és a tömegeket súlyosan érintő gazdasági korlátozó intézkedéseket be­vezetni. Mindez még egy olyan nyugat-európai polgári de­mokráciában is politikai „robbanásveszélyt” jelentene, ahol rég létrehozták a fe­szültségek levezetését szolgá­ló kipróbált politikai szerve­zetet. Spanyolországban, ahol még a dolgozókat valóban képviselő szakszervezetek le­gális működése sincs bizto­sítva, nincsenek meg e fe­szültség levezetésének tárgyi feltételei. A robbanás veszé­lye tehát még nagyobb. LASSÚ LÉPÉSEK A helyzetet súlyosbítja, hogy ez a gazdasági válság, csak háttere a szenvedélye­ket kavaró és rendkívül sú­lyos politikai krízisnek. Fran­co halála után Arias Navar­ro, majd Suarez kormánya a „lassú lépések” politikáját követte. E lassú lépésekből a Suarez-kormány léyegesen többet tett meg. mint elődje. Nem tudott változtatni vi­szont azon a tényen, hogy a kormány gazdaságilag a nagybankok, politikailag pe­dig a hadsereg és a nagy­burzsoázia rabja! Ezért csak rendkívül las­san és óvatosan tudja levá­lasztani magát a legszélső jobboldaltól, a Franco-fasiz- mus elszánt örököseitől. Mindmáig nem volt képes arra. hogy olyan politikai re­formtervet dolgozzon ki, amely akárcsak egy nyugat­európai típusú polgári de­mokrácia létrehozásának fel­tételeit megteremtené. Még az egymást követő reformter­vek legújabb és viszonylag Robbanás okozta a kubai repülőszerencsétlenséget ’„legliberálisabb” változata is megtagadná a Spanyol Kom­munista Párttól a törvényes működés jogát és azt, hogy a párt induljon az 1977 jú­liusáig megtartandó válasz­tásokon. Emellett a különbö­ző ellenzéki erőket a jelen­legi szakaszban tömörítő De­mokratikus Koordináció jog­gal kifogásolja azt is, hogy az amnesztia továbbra is korlá­tozott és a kormány vonako­dik megadni a nemzetisé­geknek az önrendelkezési jo­got. Mindez azt eredményez­te, hogy a Demokratikus Koordináció szeptember vé­gi nyilatkozata szerint nem fogadhatja el a kormány re­formtervét. BESZŰKÜLT PÁRBESZÉD A politikai párbeszéd te­hát mégszakadt — méghozzá egy olyan pillanatban, ami­kor a háttérben nagy feszítő erejű gazdasági gondok tor­nyosulnak. A két folyamat egybeesése különösen veszé­lyes helyzetet teremt. A kor­mánynak lényegesen gyor­sabban és határozottabban kellene elszakítania azokat a bilincseket, amelyek a múlt­hoz láncolják — ehhez azonban a jelek szerint nincs ereje. A gazdasági és politikai párbeszéd csatornái szep­tember végén egyszerre zá­ródtak el. E párbeszéd hiá­nyában az ősszel Spanyolor­szág a jogos követeléseket hangoztató sztrájkok és tün­tetések. meg a rájuk zúdul j rendőri megtorlás örvényébe sodródhat. Havannai sajtójelentések szerint a kubai légitársaság pilótájának utolsó pillanat­ban tett drámai jelentése is megerősítette: robbanás okozta a barbadosi főváros repülőteréről való felszállás után tengerbe zuhant kubai utasszállító repülőgép ka­tasztrófáját. A szerdán tör­tént szerencsétlenség követ­keztében 73 személy, közöt­tük 57 kubai állampolgár vesztette életét. A gépen ma­gyar utas nem volt. A georgetown-i repülőtér irányítótornyában magnósza­lagra rögzítették a DC—8-as típusú gép pilótájának üze­netét. amelyben közölte: a fedélzeten robbanás történt és tűz keletkezett. Még enge­délyt kért a kényszerleszál­lásra, de egy perccel ezt kö­vetően már csak azt üzen­hette. hogy a gép a tenger­be csapódott. A szerencsétlenséggel sú­lyos veszteség érte a kubai vívósportot is. A gépen volt ugyanis a moszkvai ifjúsági olimpiára készülő teljes fér. fi- és női ifjúsági vívóválo­gatott, amely néhány nappal korábban elsöprő sikerrel, az összes aranyérmet megnyer­ve fejezte be a Cara- casban megtartott közép- amerikai vívótornát. A spor­tolókat a versenyekről haza­térőben érte a tragikus halál. Az Egyesült Államok terü­letén működő egyik ellen- forradalmi csoport közölte, Miamiban, ők helyezték ei a bombát a repülőgép fedélze­tén. A GELKA értesíti kedves ügyfeleit, hogy az alábbi helyeken szervizei új helyre költöztek: Eger, Széchenyi u. 26. Eger, Katona I. tér 5. (piactér) Tel.: 21-51 Profilja: híradástechnika, színes televízió javítás is. Hatvan, Horváth M. u. 3. Tel.: 17-16 Profilja: híradástechnika, háztartási gép. Füzesabony, Rákóczi u. 87. Tel.: 113 Profilja: híradástechnika, háztartási gép. 1976. október 15-től a meglévő gyöngyösi szervizek mellett, új szerviz kezdi meg működését. Cím: Gyöngyös, Mérges úti lakótelep Profilja: színes televízió, tranzisztoros készülékek A fenti új szervizeinkben is várjuk szíves megrendeléseiket. ,3 Gd&á 5: ___________Jo>­Szí m. a \j iaL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents