Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-07 / 237. szám

/ 3TÄVLAT ÉS LEHETŐSÉG Jelentés a szójafrontról Sopronban, a Lövér-strand mellett fedett uszoda épül. A tervek szerint jövő évvé* gén adják át á versenymedencét és egy tanmedencét. A sokszög alakú ép.iiletet egy 45 méter átmérőjű gömbsátor-süveg takarja majd. Az 53 millió forintos költséggel készülő fedett sportuszodához a soproni dolgozók anyagilag is hozzájárultak, öt éven át éven­te egynapi fizetésüket ajánlották fel költséghozzájárulásként. (MTI Fotó — Hadas János — KS) Petőfibányai látogatás Gyáregységi hétköznapok A SZÓJA — ez a bokor­babhoz hasonló, szőrös szá- , rú, hüvelyes termésű növény J — egyike a világpiac legiz- í galmasabb árucikkeinek. Ezt i két tulajdonságának köszön- , heti. f Pozitív tulajdonsága, hogy a szójabab mintegy 18 szá­zaléknyi jó minőségű olaj mellett 40 százalék (!) fehér­jét tartalmaz. Tehát értékes ■ élelmezési cikk, az állatte­nyésztésben pedig egyszerű­en nélkülözhetetlen. Ha pél­dául Magyarországon a tech­nológia a takarmánykeverék­ben 25 százalék fehérjét ír elő. akkor ezt mi hazai anya­gokból nem tudjuk előállíta­ni, mert ebből a szempont­ból legértékesebb növé­nyünk, a lucerna sem tar­: talmaz többet 20 százalék fe_ ■ hérjénél. Tehát a megfelelő j minőségű keverék előállítása j végett szójadarát kell kever- I nünk az abrakba. / | _ Számunkra negatív tulaj- í 'donsága viszont, hogy a szó­ja eredetileg szubtrópusi nö- [ vény. Termesztésének két- kritikus pontja van. Ha vi- í rágzás idején a levegő pá- ! ratartalma alacsony. akkor j nem köt magot. Márpedig ■ nálunk éppen aratás idején t virágzik, amikor a levegő a ! legszárazabb. Ha viszont ősz- [■ szel esik az eső. akkor a „föl- I dön ülő” szójabokor leros- ! kad. a hüvelyek megpené- ' szednek, tehát nagy a vesz- í teség. Szójatermesztéssel a I világon azok az országok I- foglalkoznak, ahol párás a I nyár. száraz az ősz. Az I USA-ban például 23 millió 1 hektáron termelik, ami ha- I zánk egész szántóterületének [ csaknem az ötszöröse. Nagy ! termelők még Brazília és Kí- ! na is. ! Ezek után talán meglepő- ! en hangzik, hogy nálunk is j volt szójatermesztés a II. vi- t lágháború alatt, amikor kül­földről nem lehetett ezt a ! már akkor nélkülözhetetlen cikket beszerezni. Keveset termett, sokat kínlódtak ve­le de termelték, mert nem ' volt más megoldás. A béke­években azután fokozatosan abbahagytuk és áttértünk az ' importra. Évenként millió, később már tízmillió dollá­rokért vásároltuk a világ­piacon a szóját vagy szója­darát, hogy állattenyészté­sünket elláthassuk ' JÖTT AZONBAN a világ- .. gazdasági válság. Az Ameri- 7 7 Talán nem mindenki lát­ja pontosan: milyen szere­pük. feladatuk, lehetőségük van a szocialista brigádok­nak a közös gazdaságokban. Egyáltalán, élő, valóságos mozgalom lehet-e a szocia­lista brigádok versenye a mezőgazdasági üzemben? Egyetlen mezőgazdasági üzemből hozva a példákat, ezeket általános érvényűvé nagyítani, aligha lenne okos megoldás. De az egyetlen üzem is adhat jó tapasztala­tokat, adalékokat, akár iöp- . rengenivalót is. Gondolato­kat ébreszthet és továbbít- ' hat Ha pedig minderre al­kalmas az egyedi jelenség is, . máris megéri a vele való foglalkozást. Mostani példánk a Mátrai Egyesült. Tsz-ből való. Mint köztudott, három község: Szűcsi, Pata és Tarján föl­det művelő lakóit fogja ösz- sze ez a méreteiben is im­már tekintélyes szövetkezeti gazdaság. Adottak tehát a nagyüzemi feltételek, az itt dolgozó földet művelők is a nagyüzem dolgozóiként kell hogy tevékenykedjenek, ha nem is mindenben már a mostani időkben, de holnap­ra feltétlenül. És ez a nagy­üzemi. keret nemcsak a gaz­dálkodás módját írja elő pa- rancsolóan, hanem az em­kai Egyesült Államok elnöke 1973_ban szójaembargót ren­delt el, vagyis, termésükből más országoknak nem adtak. Ennek következtében az ad­dig 110 dollár körüli tonnán­kénti világpiaci ár egészen 500 dollárig emelkedett, de még _ ennyiért sem lehetett tetszés szerinti mennyiségben vásárolni. Rákényszerültünk, hogy újra megpróbálkozzunk a hazai termesztéssel. Arra a kérdésre, hogy si­került-e újra meghonosíta­nunk a magyar szántófölde­ken a szóját, a szakemberek még nem mernek egyértel­műen válaszolni. Kétségte­len, hogy az 1972-es ötezer hektáros vetésterület az idei esztendőig 38 ezer hektárra emelkedett. Termesztése a kukóricatermelési rendszerek gépeivel megoldható, és egyes gazdaságok fantáziát, mások ..aranybányát” láttak a ma­gas, — mázsánként 1100 fo­rintos felvásárlási árakban. Kiderült, hogy hazánk egyes kicsi körzeteiben, különösen a dunántúli folyóvölgyekben adott, vagy öntözéssel előál­lítható virágzáskor a párás levegő. Egyes gazdaságok­ban nem is kicsi területen, hektáranként 25 mázsa felet­ti termést is elértek, az or­szágos átlag pedig 15—16 mázsa körül várható. Hason­lóak a termésátlagok Ame­rikában is. Azt mondhatná valaki: ha annyit termelünk, mint az amerikaiak, akkor termeljük meg a szóját itt­hon és nem kell évenként dollármilliókat kiadnunk ér­te! Álljunk azonban meg egy pillanatra, mert a helyzet nem ilyen egyszerű. Ugyanis mondjuk 20 mázsa szójaba­bot olyan jó minőségű föld­ből lehet kihozni, ahol 50— 60 mázsa kukorica is köny- nyen megterem. Húsz mázsa szójáért a gazdaság 22 ezer forintot kap, 50 mázsa kukori­cáért pedig csak 14 ezer forin­tot. tehát a gazdaság számá­ra az „aranybánya” ■ egyér­telmű. Igen ám. csakhogy közben a világpiaci pánik el­múlt. az árak ismét normális szintre csökkentek. Húsz má­zsa szóját ma a világpiacon 280 dollárért lehet kapni, vi­szont 50 mázsa kukoricáért megadnak 600 dollárt is. Vagyis, a mai árakat és be­szerzési lehetőségeket tekint­ve, mi jobban járunk, ha ku­koricát termelünk, azt elad­berek gondolatait is átfor­málja, magatartását is vál­toztatja. törekvéseit, is be­folyásolja. A jó a helyes irányba lendíti. Az adatok szerint a tsz- ben 22 brigád igyekszik úgy dolgozni, tanulni és élni, hogy ezzel kiérdemelje a kiemelő minősítést tartalma­zó szocialista jelzőt, össze­sen 462 tagot számlálnak ezek a kis embercsoportok. Minden brigád megtartot­ta a gyűlését. Igaz, munka­időben, és az is igaz, hogy a brigádokhoz nem tartozók sem törték magukat a gyű­lés időtartama alatt, még mímelni sem nagyon töre­kedtek a munkát. Abból sem csináltak titkot, hogy őket is érdekli: mit és ho­gyan beszélnek a többiek a nagy fa árnyékában, miről folyik a szó. Persze, nélkü­lük. A brigádhoz nem tarto­zók nélkül. Egy kicsit kire­kesztetteknek is érezték ma­gukat. Bizonyára ez a visz- szás érzés is kilódíthatta őket korábbi tartózkodásuk­ból. A gyűlésekkel kapcsolat­ban feltétlenül motoszkál mindekiben a kérdés: mi hasznuk van az ilyen eszme­cseréknek? Előbbre viszik-e a közösség ügyét? Ha töb­bét nem, legalább annak a juk a világpiacon és az árá­ért szóját veszünk. MI TEHÁT A TÁVLAT? Pillanatnyilag egyetlen dön­tésre jogosult mezőgazdasági vagy közgazdasági szakem­ber sem gondol arra. hogy megkíséreljük szójaszükségle- tünk hazai térmelésből való kielégítését. Ennél azonban nem sokkal több az. amiben mindenki egyetért. Mert elképzelhető, hogy nagyjából visszaállítjuk a ré­gi helyzetet, tehát a szüksé­ges mennyiségű szóját kül­földön szerezzük be. Ám fel­idézve az 1973-as amerikai embargót, ez kockázatosnak tűnik. Túlságosan kiszolgál­tatnánk magunkat a világpi­ac szeszélyeinek. Elképzelhető a másik vég­letben. hogy felkutatjuk és felhasználjuk a szójatermesz- tésre alkalmas mikrokörzete. két. Húsz mázsa kprüli or­szágos átlaggal már népgaz­dasági mércével mérve jöve­delmezően tudunk szóját ter­meszteni. A józan megfontolás pil­lanatnyilag azt a megoldást sugallja, hogy elért eredmé­nyeinket ne adjuk fel. Tehát, ahol megy a szója, ott ter­messzük, de a vetésterületet a közeljövőben ne emeljük tovább lényegesen és főleg nem a mai, irreálisan magas felvásárlási árak ösztönzőjé­vel. Termeljünk tehát szóját és képezzünk a termésből biz­tonsági készletet, amely vál­ságokon át tud segíteni ben­nünket. Ugyanez a javaslat azt is tartalmazza. hogy szüntessük meg. vagy lega­lábbis erőteljesen csökkent­sük a szójabab mai, majd­nem kizárólagos kereskedel­mi forgását. TEHÁT AZ ÁLLAM NE VÁSÁROLJA FEL a ter­mést, hanem a szójababot használja fel maga a termelő üzem. Egyszerű módszerek­kel (vannak ilyenek) dolgoz­za fel odahaza, és keverjen belőle értékes abraktakar­mányt. ugyancsak odahaza. Az importált fehérje magas belföldi árát figyelembe vé­ve a gazdaság belső elszámo­lásában így 20 mázsa szója játszhat ugyanolyan szere­pet. mint 50 mázsa kukorica, a termelés tehát kifizetődik. A szükséges szója nagyobbik részét azonban vásároljuk meg továbbra is a világpia­con. Földeáki Béla néhány embernek az ügyét, akik egy ilyen csoporthoz tartoznak. Vagy csak szapo­rítják a szót, elbíbelődnek a kapott lehetőséggel és töltik az időt a senkit sem érdek­lő megjegyzések megfogal­mazásával? Nem ország-világot meg­váltó dolgok kerültek itt napirendre, terítékre. Az biztos. De nem is kerülhet­tek, hiszen a brigádok tag­jai a saját területük gazdái csupán. De ha a saját terü­letükért felelősséget is érez­nek, mi több, felelősséget is vállalnak, már megtették, amit tenniük lehet és kell. Mert szóltak itt a munka- fegyelemről is, az ember megbecsüléséről is, a jogaik­ról is éppen úgy, ahogy a kötelességeikről.. Nagyon éle­sen fogalmaztak, amikor a női egyenjogúság elvi alap­járól a munkaruha-juttatás ügyét felhozták. Miért legye­nek hátrányosabb helyzet­ben a tsz női tagjai a fér­fiaknál? Nem legyintettek arra sem, amikor pazarlást, nem­törődömséget láttak. Ne hulljon el a termény a szál­lítás során, ne vesszen kár­ba a műtrágya a raktározás­nál, a vagonok kirakását időben jelezzék a szállítással HA PETÖFIBÁNYA emlí­tésekor a település iparáról érdeklődik az ember, a já­ratlanabb válaszoló kapás­ból a bányászatról beszél, s az avatottabb is legfeljebb a bányaüzemből „átalakított”, de a szakmával még mindig valamilyen kapcsolatot tartó termelőegységekről tud. Fe­leletként, valójában csak ke­vesen szólnak másról, több­ről is, például a VEGYEP- SZER Vertikális Gyáregysé­géről — jóllehet ez sem ép­pen most született, hanem már évekkel - ezelőtt. Ráadá­sul pedig nem is valamiféle beköltözésről, amolyan „al­bérletről” van szó, hanem in­kább „honfoglalásról” s ez­zel együtt Új létesítmények egész soráról. S vele együtt számottevő — mint hallani a gyártelepen — immáron 43 millió forintos évi termelés­ről ... — A világért sem nehezte­lünk mindezekért a kívülál­lókra, az idegenekre — foglalkozóknak, az istállók rossz szerelvényeit javítsák meg, mert az állatok gya­rapodását hátráltatja a nem működő itató, a huzatos is­tálló — sorolták észrevéte­leiket. A közösség ügyeivel való törődés és a javítás szándé­kának kifejezése lehet az a két tényező, amelyek ezek­nek a szocialista brigádok­nak a fontosságát kifejezik. A valamikor sokat emlege­tett paraszti önzés így vál­tozott át mára a köz érdeké­nek elsőbbségére. Ez a for­dulat is korszakváltást je­lez. Mi mindennek kellett történnie ahhoz, hogy ez az újfajta szemléletmód váljék általánossá, meghatározóvá, jellemzővé! Nem hibátlan még a szo­cialista brigádmozgalom a tsz-ekben, a gyöngyöspatai székhellyel működő Mátrai Egyesült Tsz-ben sem. Bizo­nyára sok formalitás is kö­löncként húzza, nehezíti az előbbre haladást, de a ki­boruló hajtás belső erejének dinamizmusával nő tovább, erősödik egyre a mozgalom, környezetet és embert for­málva, új életfelfogást, kö­zösségi gondolkozást szülve. A kiteljesedése a holnap ígérete. G. Molnár Ferenc mondja mosolyogva Nagy László irodavezető és Prauda Miklós főművezető —, hi­szen. őszintén szólva magá­nál a gazdánál, az országos vállalatnál is csupán az utóbbi időkben kezdik job­ban észrevenni a petőfibá­nyai telepet... Nem vég­zünk feltűnő, látványos mun­kát. termékeink, a nyílászá­rók. a különböző fémszerke­zetek többnyire építőink, a cég vállalkozásainak kiszol­gálására készülnek, kisebb részben pedig egyéb meg­rendelőknek. Igaz, volt már néhány érdekesebb megbízá­sunk — tőlünk kérték pél­dám az inotai gázturbinás csúcserőmű légszűrőházait — dolgozunk a jól ismert nyer­gesújfalui „PAN II.” beruhá­zás megvalósításán, sőt, ta­valy óta részt veszünk a né­met IFA-Ludwigsfelde autó­gyár bővítésében is, ahol fel­adataink pontos végzésével, a szigorú Minőségellenőrző Részvénytársaság előtt vizs­gázunk, eredményeink, akár­csak a szomszédokéihoz ké­pest is meglehetősen elenyé- szőek... Szerény e vallomás is. meg nem tudná belőle az ember, hogy azért ez a kh vidéki gyáregység tavalyi teljesít­ményei alapján, a vállalat húsznál több szervezete kö­zül már a 3. lett a kiváló munkahelyekért indított ver­senyben. Jónás Sándorék csapata elnyerte a vállalat kiváló brigádját megillető címet, s a petőfibányai kol­lektíva az idei első félévben mutatott igyekezetével a ko­rábbinál még előkelőbb 2. helyre tört. AZ OKLEVELEK láttán, amelyek mellett ott díszük a falon a KISZ KB-nek a fia­talokat megtisztelő két dicsé­rete is — önkéntelenül is egy kis elégedett felsóhajtást, de­rűs kedvet vár a látogató — ám a gyáregységben, mint halljuk, korántsem teljes még az öröm. — Kétségtelenül sokat gyarapodtunk, fejlődtünk — beszélik —. ám gyáregysé­günk ma is inkább csak kül­sőleg modern, korszerű: az új épületekből sok alapvető berendezés, gép hiányzik. Más lehetőség, jobb megol­dás híján emberek emelgetik a négy-öt mázsás szer­kezeteket is, ha nagyobb anyagmozgatásról van szó, egész csoportot. csoporto­tokat kell igénybe venni. S ilyenkor aztán gyakran ® szakmunkás is segédmunká­ra kerül, ahelyett, hogy a tu­dását, gyakorlatát haszno­sabb feladatnál kamatoztat­ná. Az iparvágánynál nincs megfelelő rakterületünk, no­ha évente csak fából mint­egy kétezer köbméternyit fo­gadunk. s ugyanennyit adunk vasútra, sokszor még rakodás közben is mozgatják a kocsit, amelyen dolgozunk. Elég nagy gond. hogy a gyáregy­ség nem láthat messzire: kö­zelebbről, jobban csupán a negyedéves programot is­merjük. a többiről legfel­jebb sejtéseink vannak. Gyakran felborul a terv is. mert időközben sürgősebb megbízásokat — hiánypótlás­hoz szükséges munkát — ka­punk a központól. Még jó, hogy ebből-abból azért csak kitölthetjük a kapacitásun­kat. A rendkívüli feladatok­ból. meg abból, amit mi. magunk keresünk, végül is van annyi termelés, hogy nem unatkozunk. A helyzet természetesen nem egészen olyan sötét és kilátástalan, mint amilyen­nek látszik. Az utóbbi idők­ben ugyanis a még nagyobb segítséget is megígérték. Szó van a hiányolt fejlesztésről, a legszükségesebb eszközök­re feltétlenül számíthatnak A petőfibányaiak a közeljövő­ben. S mint hírlik: a válla­lati munkaszervezet korsze­rűsítése is napirendre került már. Jobb körülmények­re, nagyobb lehetőségek­re van kilátás a gyáregység­ben. így minden bizonnyal még többet mutathatnak, még előbbre léphetnek. AMI A PETÖFIBÁNYAIA­KON múlik — fógadkoznak — abban ezután sem lösz hi­ba. Ha néhány embert hiá­nyolnak is soraikból, a gárda általában megvan a még na­gyobb feladatokhoz is. Jelen­tős a törzsgárda, amelyré mindenkor számíthatnak, ki­lenc szocialista brigád dik­tálja a tempót, mutatja má­soknak is a példát. S ez így. -együtt: már je­lent valamit! (gyón i) 1976. október 7., csütörtök Szocialista brigádok a tsz-ben

Next

/
Thumbnails
Contents