Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

Heti külpolitikai Összefoglalónk J Rho(lesi a-konfer eiíeia AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Leonyfd Brezsnyev nemzetközi visszhangot keltett beszéde az SZKP Központi Bizottságának ülésén KEDD; Befejezi munkáját a Libanonnal foglalkozó arabközi csúcsértekezlet SZERDAI Kínában folytatódnak a tömeg gyűlések Ku a Kuo-feng pártelnöki kinevezése és „az összeesküvést szőtt négyek” leleplezése alkalmából CSÜTÖRTÖK: Rhodesiái-értekezlet Genfben — Választások Egyiptomban PfSNTEK: A szovjet parlament törvénybe Iktatja a 10. ötéves tervet SZOMBAT * A „közös piac" külügyminisztereit villámtanácskozásra hívták Hágába vwww WVWVWWWVVVAAWWVWVAAWWVW«WWWAWVIW' A HÉT LEGNAGYOBB nemzetközi visszhangot kel­tett eseménye kétségtelenül Leonyiű Brezsnyev moszk­vai beszéde volt. Hozzájá­rult egy formai elem is: most először fordult elő, hogy a főtitkár által, a köz­ponti bizottság ülésén el­mondottakat még aznap nyilvánosságra hozták. Az azonban mindjárt a lényeg­re utalt: arra, hogy a kül­világ a legilletékesebb for­rásból — valóban első kéz­ből — értesülhetett így róla, merre tart a Szovjetunió, s hogyan ítélik meg e hatal­mas ország kormányzó párt­jának legfelső vezető testü­letében a pártkongresszus óta eltelt hónapok belső és nemzetközi fejlődését, mi­lyennek látják a holnap távlatait. A kép mindkét vonatko­zásban reális és biztató. A Brezsnyev-beszéd — és a szovjet parlamentben idő­közben törvényerőre emelt tizedik ötéves terv — az eddigi fejlődés eredményeire építve, s tanulságait is ele­mezve, nagyszabású, ugyan­akkor a növekedés belső, hatékonysági és minőségi tartalékait előtérbe állító gazdasági és szociális fej­lesztési programot adott. Emlékeztetőül érdemes meg­említeni, hogy a nemzeti jö­vedelem 26, az ipari terme­lés 36, a mezőgazdasági ter­melés — évi átlagban — 16 százalékkal növekszik; a gyarapodást 90 százalékban éppen a termelékenység ja­vításával fogják elérni. A célok még hangsúlyosabbá teszik, hogy a szocialista nagyhatalom a legközvetle­nebbül érdekelt a békében, az építőmunka kedvező kül­ső feltételeinek tartósításá­ban. „AZ EGÉSZ VILÁG LÁT­HATJA, hogy a Szovjetunió a béke és a békés együtt­működés útját járja, és az egész világnak tudnia kell, hogy továbbra is ezen az úton haladunk!” — ez a Brezsnyev-beszéd egyik kulcsmondata. A szovjet ve­zetés természetesen látja az enyhülést fékező tényezőket is, amelyeket az amerikai választási hadjárat mostani finisében különösen jól le­hetett érzékelni. Felmérte azt az általánosabb irányza­tot is, amelyből joggal von­ja le a következtetést, hogy — az Egyesült Államok pél­dájánál maradva — bárki kerüljön is a Fehér Házba a kedden esedékes elnökvá­lasztások eredményeként, Washingtonnak a jövőben is számolnia kell a világon ténylegesen kialakult erővi­szonyokkal, hiszen eddig is éppen az erőarányok kész- ' tették az amerikai vezető köröket arra, hogy keressék a megállapodásokat a világ­szocializmussal. A szemléletnek és a poli­tikai gyakorlatnak e józan magabiztossága mellé he­lyezve szembeötlő az Egye­sült Államokban az, hogy a belső, pártpolitikai versen­gés kiéleződésével mennyi a rögtönzés és a kapkodás, mégpedig korántsem csak a kortesek fellépésében. Erről talán mindennél többet mond, hogy a héten Kissin­ger külügyminiszter is kény­telen volt elismerni: az amerikai választási előké­születek bizonytalansági ele­meket vittek a nemzetközi politikába. Ugyanakkor ezek az elemek korántsem vittek bizonyosságot a választások kimenetelébe, (holott nem­egyszer éppen a szavazathó­dítás lett volna a 'céljuk). A KEDDI AMERIKAI VÁLASZTÁS, amelyen nem­csak az elnök és az alelnök személyéről, hanem 435 kép­viselőházi tagságról, 33 sze­nátusi helyről és 14 kor­mányzói posztról is döntenek, teljesen nyílt esélyekkel zaj­lik majd. Kiszámíthatatlan Ugyanis. hányán lesznek, akik úgy érzik: sem a köz­társaságpárti Gerald Ford, sem a demokratapárti Jimmy Carter programja nem ad igazi választ az ország előtt ft Taurus Abroncsgyár leises? . „ életévüket betöltött FÉRFI ÉS NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT ., kiképezi őket gumiipari szakmunkássá. Továbbtanulási lehetőség. Jelentkezés esetén bővebb felvilágosítást ad a gyár munkaügyi főosztálya: 1965 Budapest VIII., Kerepesi út 17. (a Keleti pályaudvar mellett). Telefon: 342-385. álló égető belpolitikai, min­denekelőtt gazdasági kérdé­sekre (egyedül a munkanél­küliek száma több mint hét­millió!). Az idei1 amerikai vá­lasztások nagy kérdőjele ezért a közönyösök, a nem szavazók tömbje, amelynek arányait talán emberközelbe hozza egy példa. Egy dallasi olajipari vállalkozó, L. E. Klein, előbb szabadnapot ígért minden alkalmazottjá­nak, aki hajlandó elmenni a keddi voksolásra, aztán kész­pénzt ajánlott. Huszonöt dől. lárra kellett felsrófolnia a taksát, hogy emberei végre kötélnek álljanak.... Noha az amerikai válasz, tások küszöbén a világ nem ok nélkül gyanította, hogy a washingtoni diplomácia látványos afrikai ingajárat­sorozata és rhodesiai „cso­magterve” reklámcélokat is szolgál, az akciók mozgató­rugói sokkal inkább a tőkés világ afrikai gazdasági és hadászati érdekeltségében keresendők. A hét közepén Genfben mindenesetre nem váratlanul kezdődött afféle „süketek párbeszédeként” az a kerekasztal-értekezlet, ame­lyen a Smith-féle rhodesiai telepesrezsim a Kissinger, tervre hivatkozva arra ké­szül, hogy valamilyen formá­ban átmentse a maga ural­mát. Az ország őslakosságá­nak — a többségnek —kép­viselői viszont ezt látván, be. jelentették: akár fegyveres harc árán is készek kikény­szeríteni a hatalom átadását. Minthogy ezzel kapcsolatban nyugaton hovatovább „faji háború” ördögét festik a fal. ra, adalékként érdemes meg. említeni, hogy a fekete fel­szabadítómozgalom egyik ve­zetőjével, Joshua Nkomoval egy küldöttségben érkezett Genfbe egy fehér bőrű poli­tikus, Garfield Todd, volt rhodesiai miniszterelnök (!), akit igazságérzete állított Nkomóék mellé és ezért ha-1 zájában Smithék először bör­tönbe vetették, majd házi | őrizetben tartották... A KISSIN GER-TERV — | homályosságával és kibúvói­val — sokban emlékeztet az I amerikai külügyminiszter közel-keleti diplomáciai ak­cióira, amelyekről ma már jól látható, hogy inkább kon­zerválták a válságot. sem­mint előmozdították az igaz. ságos rendezést. Ebben a helyzetben robbant ki az alapválság sajátságos nyúl­ványaként a libanoni dráma, s ez ismét aláhúzza, hogy mennyire sürgető a valóban átfogó megoldás, amelynek kimunkálója a genfi közel- keleti értekezlet volna. Ma­gában Libanonban a héten a tűzszünet közepette eny­hült a feszültség. A kairói arab csúcsértekezletet köve­tően azonban, a jobboldali erők máris jelezték, hogy nem hajlandók beengedni te_ | rületeikre a „zöld sisakosok” arabközi rendfenntartó ala. I kulatait, s a szomszédos Iz­raelből nyugati tudósítók azt jelentették, hogy Tel Aviv katonailag — fegyverrel, sőt helyenként párhuzamos ak­ciókkal is — támogatja a | jobboldaliakat Dél-Libanon- ban, ahol a palesztinek tá_ I borai vannak. Ebben a hely. [ zetben különösen fontos len­ne, hogy rendeződjenek a kapcsolatok, egyfelől a pa­lesztinek és a libanoni ha. | zafiak, másfelől a libanoni háborúba belesodródott Szí­ria között. Ezért a hét végén figyelmet keltett a hír, hogy | a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetőinek egy cso­portja rövidesen Damasz­kuszba utazik, hogy tárgyal­jon a Szíriái vezetőkkel. Genfben Pénteken délelőtt folytatta munkáját Genfben a Nem­zetek Palotájában a rhodesiai többségi kormányzás beve­zetésének megvitatására összehívott konferencia. A kép bal oldalán az értekezlet brit elnöke, Ivor Richard; jobb oldalt a Ian Smith vezette fehér, az előtérben pedig a rhodesiai őslakosság küldöttsége: Joshua Nkomo, Robert Mugabe, Ndabaningi SithoJe és Abel Muzoreva. (Népújság telefoto — AP—MTI—KS) Hírügynökségek jelentik Portugál szocialisták kongresszusa Lisszabonban szombaton megkezdődött a Portugál Szocialista Párt kongresz- szusa. A háromnapos ta­nácskozás fő témája a párt jövőben követendő politi­kájának meghatározásai. A kongresszus várhatóan állást foglal, majd abban a kér­désben is, vajon támogat­ja-e az egypárti kormány­zás továbbfolytatásának gon­dolatát, vagy koalíciót ja­vasol más politikai erők­kel. Lisszabonban úgy vélik, hogy ebben a kérdésben vi­ta várható, de a delegátu­sok többsége magáévá teszi Soares főtitkárnak azt a javaslatát, hogy folytassák az egypárti kisebbségi kormányzást és a vele já­ró politikai lavírozást. (3) MOSZKVA Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára az SZKP Köz­ponti Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének és Mi­nisztertanácsának meghívá­sára november első felében lengyel párt- és állami kül­döttség élén hivatalos, ba­ráti látogatást tesz a Szov­jetunióban. BEJRÜT Mohamed Hasszán Gona- im tábornok, az arab béke- fenntartó erők főparancs­noka pénteken Eliasz Szár- kisz libanoni elnökkel, va­lamint a bal- és a jobbol­dal vezetőivel és a Palesz­tinái Felszabadítási Mozga­lom képviselőivel folytatott megbeszélések után kijelen­tette; az arab békefenntar­tó erők Szárkisz elnök uta­sításainak megfelelően az ország egész területe felett ellenőrzést gyakorolnak, majd. A libanoni jobboldal kez­deti ellenállása után bele­egyezett, hogy a zöldsísa- kosok az általuk ellenőr­zött területekre beléphesse­nek. PEKING A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága a megbuktatott és őrizetbe vett „sanghaji radikálisok” helyett új vezetőket állított Kína legnagyobb, tízmillió lelket számláló városának élére. Mint az Űj Kína jelen­tette,. a kb határozata ér­telmében a városi pártbi­zottság első titkára Szu Csen-hua, másodtitkára Ni Csi-fu, harmadik titkára Peng Csüng lett. Az előbbi kettő póttagja a KKP KB Politikai Bizottságának, az utóbbi eddig Kiangszu tar­tomány forradalmi bizott­ságának elnöke volt. Az új sanghaji pártveze­tők foglalják el a város ál­lami vezetésének három el­ső tisztét is: Szu Csen-hua a forradalmi bizottság el­nöke, Ni Csi-fu az első, Peng Csüng a második el­nökhelyettes. Nemzetközi terrorizmus: a megelőzés és a meghiúsítás problémái Elszánt csoportok repülőgépeket rabolnak el, külföldi nagykövetségeket szállnak meg. A bécsi OPEC.székház el­leni támadás, a dél-malukkui terroristák hollandiai vonat- eltérítése, az ugandai Entebbében történt cselekmények mind-mind felvetik a nemzetközi terrorizmus elleni harc fontosságát. Ezzel a kérdéssel foglalkozik az APN szovjet sajtóügynökség nemzetközi jogi szakértője. MANAPSÁG a nemzetkö­zi terrorcselekményekről szó­ló jelentések, bármilyen saj­nálatos is, megszokott jelen­séggé váltak. Minden, új ter­rorcselekmény általános fel­háborodást vált ki, mivel ár­tatlan emberek szenvedését és pusztulását okozza. A kér­désnek azonban egy fontos politikai oldala is van. A nemzetközi terrorcselekmé­nyek feszültté teszik az ál­lamok közötti kapcsolatokat, súlyosan veszélyeztetik az ál­lamok biztonságát és a nem­zetközi béke megsértéséhez vezetnek. A nemzetközi terrorcse­lekmények elszaporodása szükségessé teszi a megelő­zésükre és meghiúsításukra irányuló, hatékony kollektív intézkedéseket. Ezt a problé­mát már hosszú ideje tanul­mányozzák az ENSZ-ben. A nemzetközi terrorizmus kér­désével foglalkozó külön bi­zottság, amelyet a közgyűlés 3034. számú határozata alp­ján alakítottak meg, mindez ideig nem tudta betölteni megbízatását, nem tudott ki­dolgozni mindenki számára elfogadható konvencióterve. zeict a nemzetközi terroriz­mus elleni harcra. AZ ÁLLAMOK TÖBBSÉ­GE szükségesnek tartja egy ilyen nemzetközi okmány ki­dolgozását. A bizottság meg­állapította : A nemzetközi terrorizmus elleni harcra az egyes országok szintjén ho­zott intézkedések elégtelenek, nemzetközi intézkedéseket kell hozni, mivel a megelő­zés és meghiúsítás szükséges­sé teszi minden állam együtt­működését. Az elmúlt évtizedekben történtek kísérletek a nem­zetközi jogi szabályozásra. A második világháború után, a terrorcselekményeket törvé­nyen kívül helyező jogi elv egy sor okmányban megerő­sítést kapott. Kiemelkedő hely illeti meg a nemzetközi jog elveinek 1970. évi dekla­rációját, amely kimondja: „Minden állam köteles tar­tózkodni a terrorcselekmé­nyeknek más államban való szervezésétől, bátorításától, támogatásától, vagy az eb­ben való részvételtől, illetve attól, hogy saját területén megtűrje az ilyen cselekmé­nyek elkövetését célzó szer­vező tevékenységet.” Termé­szetesen már korábban szü­lettek nemzetközi jogi érvé­nyű megállapodások. Ilyenek voltak azok a konvenciók. amelyek az úgynevezett „légi kalózkodás” megakadályozá­sát irányozzák elő; a külön­leges védelmet élvező sze­mélyek, köztük a diploma­ták, és mások elleni bűncse­lekmények megakadályozásá­ról és e bűncselekmények megtorlásáról szóló egyezmé­nyek. A már meglevő megálla­podások értelmezésekor és al­kalmazásakor, mind pedig a nemzetközi terrorizmus el­leni harcra vonatkozó, új megállapodások kidolgozása, kor és elfogadásakor több fontos kérdést tisztázni kell: 1. Az adott esetben kizá­rólag a nemzetközi terroriz­musról van szó, s követke­zésképpen a terrorizmusnak azok a megnyilvánulásai, vagy azok az egyéb, erősza­kos cselekmények, amelyek az államok belső hatásköré­be tartoznak, a vizsgált probléma keretein kívül es­nek. 2. Megengedhetetlen a nemzetközi terrorizmus fo­galmának kiterjesztése a gyarmati országok és népek nemzeti felszabadító harcá­ra. a megszállt területen a megszállóval szemben való ellenállásra és a dolgozók­nak jogaik és szabadságuk védelmében való fellépései­re. A népek szabadságáért küzdő harcosok, a megszál­lókat hazájuk területéről fegyverré! kiűzni megkísér­lő harcosok akciói törvényes válaszok azokra az erősza­kos terrorcselekményekre, amelyeket a gyarmatosító ál­lamok követnek el. hogy el­nyomják a nemzeti felszaba­dító harcot, a megszállással szembeni ellenállást. 3. A nemzetközi terroriz­mus nem korlátozható a po­litikai indítékokból elköve­tett terrorcselekményekre, mivel a köztörvényes bűnö­zők által végrehajtott terror- cselekmények (zsarolás, a bűncselekmények elkövetésé­ért járó -igazságos büntetés elől való szökés stb) nem ke­vésbé veszélyesek az állam­ra. , 4. A nemzetközi és nemze­ti törvényeknek megfelelően, az államok tegyenek meg minden lehetségest a nem­zetközi terrorcselekmények megelőzésére, elkövetésük esetén pedig biztosítsák a bűnöző büntetésének végre­hajtását, függetlenül tette el­követésének színhelyétőL EZEK AZOK AZ ÁLTA­LÄNOS ELVEK, amelyek a nemzetközi terrorcselekmé­nyek megelőzésének és meg. hiúsításának kérdéséhez kap­csolódnak. A nemzetközi ter­rorizmus elleni harc haté­konyságának növelése szem­pontjából nagy jelentőségű lenne továbbá olyan kétol­dalú szerződések megkötése is, amelyek kimondanák, hogy a terroristákat ki kell adni annak az országnak, amelynek állampolgárai. V. Menzsinszkij, a nemzetközi jog professzora < APN—KS V

Next

/
Thumbnails
Contents