Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

Ki mint vet, úgy arat 450 kalászt minden négyzetméteren í/| mamii épül Szolnokon Szolnokon, az ipar fejlődésével és az új lakótelepek kialakulásával megnövekedett « város vízigénye, ezért 280 millió forintos költséggel új vízmüvet építenek. A napi 79 ezer köbméter vizet adó berendezést a tervek szerint 1978-ban adják át. ■ , (MTI fotó — Branstetter Sándor) Eddig 420 ezer tonna cukorrépát szállítottak a gyárakba Felgyorsult a betakarítás 5 A KÖZELI NAPOKBAN elkezdődik az őszi búza ve­tése. A vetést komplexen keil felfogni, beleértve az előveteményt, talajelőkészí­tést, táplálóanyag-ellátást, vetési időt, vetőmag-előkészí­tést, vetési mélységet, csira­számot és a többi apró, ' de fontos részkérdést, mely en­nek során elvégzésre vár. így együtt értve kell gondolnunk a közmondás alapján, a jövő évi aratásra: ki mint vet, úgy arat. Olyan sikerrel fog­juk a terményt betakarítani, ahogyan most ezt a fontos komplex munkát végezzük. A termelőüzemek szakem­bereivel törént eszmecserék alapján ezúton szeretnénk néhány kérdésre ráirányítani a figyelmet. Egyik ilyen fon­tos szempont a jó tápláló­anyag-ellátás, melynek meg­valósítása még a kezünkben van. Az őszi búza alá kijut­tatott műtrágya-hatóanyag megyénkben még mindig el­marad az országos átlagtól, ég ez a tény az országos ter­mésátlagtól való lemaradást már eleve kialakítja. Ez év­ben megyénkben a hektáron­kénti hozam 85—86 százalé­ka az országosnak, jóllehet a természeti adottságokban nincs ilyen nagy különbség. 1971—75 évek átlagában hek. táronként az országosnak 91 százalékát termeltük meg, de 1974-ben már csaknem meg­közelítettük (98 °/o) azt. Ez saját tennivalóinkra hívja fel a figyelmet. Ezt biztonyítja a hevesi járás ez évi nagyobb átlagtermése is, ahol az or­szágos átlagnak a 93 száza­lékát érték el. HOZZÁVETŐLEGES ada­tok szerint megyénkben 100 —120 kilogramm hatóanyagot használnak fel a gazdaságok hektáronként őszi búza alá, az élenjáró gazdaságok pedig ennek több mint kétszeresét. Ez nagyban kihat a termés- eredményre. A megye köze­pén elhelyezkedő füzesabonyi járásban például 9—10 mázsa a különbség a nagyobb és kisebb termést elért termelő- szövetkezetek között. A Fü­zesabonyi Állami Gazdaság megközelítően 300 kilogramm hatóanyagot adott egy hektár őszi búza alá és termésered­ménye 45 mázsa. Természe­tesén más tényezők is hozzá­járulnak ezen szép termés­eredmények eléréséhez, de egyik legfontosabb a helyes tápanyaggazdálkodás. A já­rás termelőszövetkezeteinek átlagához viszonyítva ele­mezve az adatokat, azt az eredményt kapjuk, hogy a Füzesabonyi Állami Gazdaság minden kilogramm többlet­hatóanyaggal 6,3 kilogramm búzát termelt. Az összes költ­séget figyelembe véve, 5,6 fo­rint többletkiadás révén 18 forint többletbevételhez — vagyis több mint háromszo­ros bevételhez — jutott. Ha­sonló eredményre jutottunk a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága szá­mainak összehasonlításával is. A táplálóanyaggal való he­lyes gazdálkodás tehát nem­csak népgazdasági és megyei, hanem messzemenően üzemi érdek is. Azokat a befekteté­seket, amelyek gyorsan és nyereséggel kiegészülve meg­térülnek, szorgalmazni kell. Ez a helyzet a nagyobb ada- gú műtrágya-használattal is. Anyagi nehézségek esetén ál­lamunk kedvezményes hitelt biztosít a műtrágya beszer­zéséhez, és ezzel élni kell. Ennek ki nem használása sú­lyos mulasztás. TÖBBSZÖR felvetődik az a kérdés, hogy esetenként a nagyobb műtrágyadózis sem hozza meg a várt eredményt Ennek sok oka lehet (a mű­trágya előzetes kilugozódásr; nem kellő mélységű bedolgo­zása a talajba, későn elvég­zett kiszórása stb.), de ez okok közül is előre kívánko­zik a helyes arányok be nem tartása. Az ajánlható; hogy egy kilogramm nitro­génhez adjunk 0,8 kilogramm foszfor és 0,5 kilogramm ká­lium hatóanyagot. Ez nagy vonalú meghatározás, mely. érvényes átlagosan, de az optimális arányt és mennyi­séget csak táblánkénti talaj- vizsgálat alapján lehet el­dönteni. A talajban levő táp. anyagot ugyanis nagyban be­folyásolja az előző évben kiszórt dózis, az ott termelt növény és annak termésátla­ga, az időjárás és a talaj- munka. A talajvizsgálatok és a műtrágyázás; szaktanács- adás költsége általában több­szörösen megtérül a gazda­ságnak. Az említett gazdasá­gon kívül jó példa erre a füzesabonyi „Petőfi” és a detki Magyar—Bolgár Barát­ság Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet is, ahol a búza átlagtermése a megyei átlag felett van. Általános probléma me­gyénkben, de országosan is a jó elővetemény hiánya. A vetésszerkezet leegyszerűsíté­se kiszorította a borsót, a mákot, az egynyári szálas takarmányokat, és ez szűkí­tette a jó elővetemények skáláját. A kukorica ter­mesztése nagy százalékban monokultúrában valósul meg és így részben hasonló hely­zetbe kerültek az őszi kalá­szosok is. Ezen a tényen ez évben már nem sokat lehet változtatni, de a jövő­ben arra kell törekedni, hogy az őszi gabonák legalább 50 százaléka jó elővetemény után kerüljön elvetés­re. Jó elővetemény után ugyanis két évig is ter­melhetünk sikeresén őszi bú. zát, sőt ez az arány lehető­vé teszi a talaj előkészítés be­indítását közvetlen aratás után. Célszerű a terület né­hány százalékán borsót ter­melni, amely még mindig a legjobb elővetemény. Ugyan­akkor termelésével jelentős fehérjetakarmányhoz jutunk, amely állattenyésztésünk jö­vedelmezőségét növeli. Javí­tani lehet elővetemény-adott- ságunkat repce- és mákter­meléssel. Jó elővetemény a tavaszi árpa (mely általában késői kukorica Után kerül a talajba) a silókukorica, a ko­rán lekerülő kukorica és cu­korrépa is. Megvan tehát a lehetőség a kedvezőbb előve- temény-helyzet kialakítására, és ezt minden gazdaság adottságának megfelelően, helyben kell kidolgozni. Ugyanakkor különböztes­sük meg a búzaterületeket elővetemény szempontjából. Ne azt jelöljük ki újból bú­zaterületnek, ahol már két- három évig őszi kalászost termeltünk, hanem azt, ahol jó elővetemény után csak egy évig volt a talajban őszi kalászos. Ugyanakkor ezen területeken lehetőleg éges­sük le a tarlót és műveljük nyáron a területet. O hampetier de Ribes, a nürnbergi per francia főügyésze a tárgyalás utolsó napjaiban, most három évti­zede kijelentette: — Miután bemutattuk a dokumentumokat, meghall­gattuk a tanúkat, lepergettük a filmeket, amelyek láttán maguk a vádlottak is össze* rázkódtak a borzalomtól, a világon senki sem állíthatja, hogy a megsemmisítő tábo­rok, az agyonlőtt hadifoglyok, a halomra öldösött békés la­kosok, a hullahegyek, a test­ben és lélekben megnyomorí­tott emberek tömegei, a gáz­kamrák é» a hamvasztóke­mencék —, hogy mindezek a büntettek csupán a németel­lenes érzelmű propaganda képzeletének szülöttei. Ezt többé nem állíthatja senki. Senki? 1976 szeptemberé­nek utolsó napjaiban jelen­tették a hírügynökségek a Majna melletti Frankfurt­ból: „A német katonák harci szövetsége” nevű nyugatné­met újfasiszta szervezet a nürnbergi per befejeződésé­nek közelgő harmincadik év­fordulója alkalmából felfor­gató akcióba kezdett. Röplap­jain igyekszik hangulatot kel­teni a háborús főbűnösök pe­rében hozott ítéletek ellen, amelyek alapján — a neoná­cik szerint — „ártatlan em­berek” kerültek bitóra, illet­ve börtönbe. Ha más jelünk nem len­ne rá, ez a hír önmagában is FEL SZERETNÉM MÉG hívni a figyelmet az egyen­letes, 5—7 centiméteres mélységű vetésre. A csorosz- lyákat ne csak a tábla vé­gén, hanem közben is tisztít, tassuk le, mert sárral vagy növényi maradványokkal va­ló berakodás esetén a vetés mélysége sekély lesz. Ez pe­dig az erős téli fagyok, illet­ve tél végi felfagyások ese­tén jelentős ritkuláshoz ve­zet. Ezért is van az, hogy a kivetett 450—550 csirával szemben csak 300—450 ka­lászt takarítunk be négyzet- méterenként. Itt meg kell je­gyezni, hogy a tápanyaggal jól ellátott táblákon ilyen esetben is mindig kisebb a kipusztúlás aránya, mint a tápanyagban szegény terüle­teken. Fajták tekintetében bát­rabban nyúlhatunk a korai érésű fajtákhoz. Ezek a MV —4, Kompolti—1 és a GK Fertődi—2. Több év átlagá­ban glérik, sőt meghaladják a középérésű fajták termés­hozamát. E fajták vetőmag­ellátásában ez évben jelen­tős előrelépés történt és a jövő évben várhatóan telje­sen megoldódik ez a kér­dés. A többi nem részletezett tényezőkről sem szabad meg­feledkeznünk, de az előrelé­péshez most talán a fenti kérdések a legfontosabbak. Ezek megvalósítása biztosít­hatja elsősorban azt, hogy megyénk búzaátlagtermése elérje az országos 97 százalé­kát, A BÜZATERMELÉS és maga a vetés is tehát komp­lex feladat és nagy szakérte­lemmel, jó munkaszervezés­sel és körültekintéssel lehet csak eredményesen elvégezni. Mindez határozottságot és tü­relmet, önfegyelmet, lele­ményességet és más pozitív vezetői tulajdonság érvényre juttatását követeli meg a gazdaságokban. Ennek felté­telei megyénk mezőgazdasá­gi termelő üzemeiben jelen vannak és a most következő fontos komplex feladat min­den bizonnyal magas színvo­nalon fog végrehajtást nyer­ni. Ez esetben várható, hogy 400—450 kalászt tudunk négyzetméterenként előállíta­ni és betakarítani. Mivel tá­junkon egy kalász 1—1,1 gramm szemtermést hoz, így — a betakarítási vesztesége­ket is figyelembe véve — biztosítva lesz az országos elvárások, illetve a terv ma­radéktalan teljesítése. Dr. Szalai György Kompolt Mezőgazdasági Kutató Intézet Nürnbergi tanúsítja, hogy az 1945. ok­tóber 18-tól 1946. október 1- ig tartott monstre per nem egyszerűen a nyugodtan le­zárható múlt feledésre meg­érett szakasza. Annyira nem, hogy a nyugatnémet jobbol­dal legszélsőségesebb elemei még a mostani választási kampányban is szemrebbenés nélkül felhasználják a nürn­bergi évfordulót. A neofasiszta hecclapokban egymást követik az úszító tá­madások Robert Kempner frankfurti ügyvéd ellen, aki annak idején a német nép nevében a per egyik fővád­lója. Elképzelhetőnek tartotta bárki 1946 októberében, hogy 1976 októberében nürnbergi szerepére hivatkozva követel­jék egyesek Kempner eltávo­lítását az ügyvédi kamará­ból? A válasz egyértelmű igen; meglepetésről szó sincs. Arkagyij Poltorak neves szovjet jogász, aki a per ide­jén Rugyenko főügyész egyik munkatársa volt, könyvében emlékeztet egy azóta híressé vált nyilatkozatra, amely 1946 októberében Ameriká­ban hangzott el: „Az Egye­sült Államok még sokáig bánni fogja a nürnbergi íté­let végrehajtását.” És ezt nem valamelyik csuklyás Ku Klux Klan-vezér jelentette ki, ha­„Sziámi’, szőlő A természet ritka meg­nyilvánulását tapasztalták a Somló hegyen: az egyik szőlőfürt fele-fele' arányban fekete és fehér bogyójú ter­mést hozott. Barcza Lajos somlószölősi gazda szürete­lés közben először arra gondolt, hogy a két fürt vé­letlenül került egymás mel­lé, de meglepve tapasztalta, hogy valószínűleg bepor­zásból eredő kereszteződés ritka megnyilvánulásaként egy fürtön fejlődtek ki a fekete és a fehér szőlősze­mek. A Mézesfehér és Iza­bella szőlő keresztezéséből létrejött „sziámi” fürtön olyan bogyót is lehetett lát­ni, amelynek egyik fele fe­hér, a másik pedig fekete. memento nem Robert Taft, az Egye­sült Államok szenátora. Igen, voltak és vannak kö­rök, amelyek akkor is sajnál­ták, most is sajnálják, hogy érvényesült a történelem kér­lelhetetlen parancsa és az események menete így ala­kult. A vádlottak vallomá­saiból, a vád- és védőbeszéd­ből, a száztizenhat szóbeli és több mint kétezer írásbeli ta­núvallomásból, a tárgyalás négyszázhárom nyilvános ülé­sének minden percéből kide­rült a korszak egyik legfon­tosabb tanulsága: ha azok a bizonyos nyugati körök nem arra számítanak, hogy a „barna pestis”, a náci ára­dat majd elözönli a Szovjet­uniót — és csak a Szovjetu­niót —, akkor nem hánynak szemet a demilitarizált Raj- na-övezet megszállása, az Anschluss, Csehszlovákia „megszüntetése” és annyi más gaztett felett — és ak­kor talán nincs második vi­lágháború. Mondjuk ki: bizonyos kö­röket éppen a három évtize­den át is. átívelő aktualitása miatt zavar a nürnbergi me­mento. Ma is van számotte­vő párt a Német Szövetségi Köztársaságban, vezetőjét Franz-Josef Straussnak hív­ják, amely hivatalosan is Felgyorsult a cukorrépa- betakarítás szerte az or­szágban — édesig az összes 128 ezer hektárnyi termő- terület több mint 15 száza­lékáról, 21 ezer hektárról szállították be a gyárakba a fontos ipari nyersanyagot, több mint 420 ezer tonna cukorrépát. Mint a Cukor­ipari Trösztnél elmondot­ták, az elmúlt hetek esős időjárása némiképp visz- szavette a szedés, s így a feldolgozás munkáit, de ezen a héten már ismét kétségbe vonja ennek az any- nyiszor lángba borított konti­nensnek a határait; amely­nek zászlai alig néhány hete lobogtak utoljára lengyel és csehszlovák területeket „visz- szasíró” találkozók felett. Ma is van ország — miniszterei1 nőkét, Johannes Vorstert a második világháború alatt az angolok nácibarát tevékeny­ségéért internálták —, amely­nek hivatalos politikája a fajelmélet és amelynek hír­hedt apartheidrezsimjét ép­pen most próbálja megmen­teni a washingtoni diplomá­cia. 1946. október 1-én huszon­két háborús főbűnös felett mondták ki az ezerszer meg­érdemelt ítéletet. De nemcsak emberek, hanem jelenségek felett mondtak ítéletet Nürn- bergben: A népirtó brutali­tás, a vakbuzgó antikommu- nizmus felett; a nyárspolgár felett, aki együtt üvöltött a farkasokkal; a monoklis jun­ker felett, aki lenézte „a káplárt”, de meghódította ne­ki a fél világot; a szürke — csukaszürke' — masszává nyomorított tömeg felett, amely az engedelmesség je­gyében futószalagon szállítot­ta a gazembereket. H árom, évtized alatt so­kat változott a világ, lakhatóbb hely lett a gló­busz. Ha élni akarunk, nem lehetünk feledékenyek. Harmat Endre teljes kapacitással dolgoz­hatnak a gyárak. Az esőzés előnnyel is járt, a nyári aszály miatt gyöngébb ter­més ugyanis sok helyen megerősödött. A hét elején; a rekon­strukciós munkálatok be­fejeztével megindult a ka­posvári cukorgyárban is a termelés, a közeli napokban pedig Petőháza és Sárvár is fogadja már a terményt, így az ország mind a ti­zenegy cukorgyára üzemel, méghozzá éjjel-nappal, há­rom műszakban dolgozza fel a beérkező cukorrépát. A mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó vállalatok között most különösen fon­tos a szigorú összhang, a meleg időjárás miatt ugyanis a felszedett cukor­répa nem tárolható hosszú ideig, gyorsan romlik, ezért a feldolgozó kapacitáshoz kell igazítani a szállításo­kat. Ezt egyébként a mező- gazdasági üzemek és a cu­korgyárak közötti megálla­podás is előírja — be is tartják valamennyi helyen. A mezőgazdasági üzemek külön gondot fordítanak a szedőgépek előírás szerinti beállítására is, hogy a* szabványélőírásoknak meg­felelően vágják le a répa leveleit, s így jó minőségű terményt adhassanak a fel­dolgozóknak.-) A cukorgyárak a felfutást; az igazi csúcsmunkálatokra, október második felére ter­vezik, ekkor már kedvező,* száraz, hideg időjárás ese­tén tárolható, raktározható. is lesz majd a frissen fel­szedett cukorrépa. (MTI) MmwQ 1976. okíóbér 1., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents