Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-29 / 256. szám

Lázár György Belgrádiban Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Belgrádba érkezett. Képünk: a belgrádi pályaudvaron Lázár György és vendéglátója, Dzsemal Bijedics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Ta­nácsának elnöke az érkezés után. (MTI külföldi képszolgálat — Papp Jenő felv. — KS) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, csütörtökön Dzsemal Bijedicsnek, a Ju. goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnöké­nek meghívására, hivatalos és baráti látogatásra Jugo­szláviába érkezett. A kor­mány elnökét és a magyar küldöttség tagjait a belgrádi Topcsider vasútállomáson Dzsemal Bijediccsel az élen, a jogoszláv vendéglátók ün­nepélyesen fogadták. A pá­lyaudvari hivatalos fogadta­tás után Lázár György és a magyar küldöttség tagjai, ju­goszláv vendéglátóik kísére­tében, belgrádi szálláshe­lyükre hajtattak. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, csütörtökön délelőtt látogatást tett Vido_ je Zsarkoyicsnál, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Államelnöksége al_ elnökénél, akivel szívélyes beszélgetést folytatott a ma­gyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődéséről. Az államelnök­ség alelnöke arra kérte Lá­zár Györgyöt, hogy tolmá­csolja Joszip Broz Tito jókí­vánságait Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárá­nak és saját üdvözletét Lo- sonczi Pálnak, a Magyar Képköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének. A Vidoje Zsarkovícsnál tett látogatáson jugoszláv részről dr. Ászén Szimitcsi- ev, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, a Magyar—Ju­goszláv Gazdasági Együttmű­ködési Bizottság jugoszláv tagozatának elnöke és dr. Vi- tomir Gásparovics, budapesti jugoszláv nagykövet, magyar részről pedig Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete volt je­len. Az államelnökség alelnöké- nél tett látogatás után, a Mi­nisztertanács elnöke az Ava_ lara hajtatott, ahol koszorút helyezett el az ismeretlen katona emlékművén és beír­ta nevét az emlékkönyvbe. A magyar—jugoszláv hiva­talos tárgyalások a késő dél­utáni órákban kezdődtek. Lázár György jugoszláviai látogatásának első napja ün­nepi vacsorával zárult, ame­lyet Dzsemal Bijedics, a szö­vetségi végrehajtó tanácsel­nöke adott vendége tisztele­tére. A vacsorán a két kor­mányfő pohárköszöntőt mon­dott. Dzsemal Bijedics beszédé­ben egyebek között hangsú­lyozta, ' hogy Magyarországot és Jugoszláviát nemcsak a szomszédi viszony köti ősz- sze, hanem az a nagyfokú bizalom és barátság is, amelynek alapján a két or­szágnak a nemzetközi élet­ben betöltött szerepe, vala­mint egymás sajátosságainak az egyenrangúságon alapuló, kölcsönös tiszteletben tartá­sa képezi. A jugoszláv kor­mány ■— hangoztatta Bije­dics — nagyra értékeli a két ország viszonyát és úgy vé. li, hogy e kapcsolatok fej­lesztésében igen jók az ered­mények, de a jövőben köl­csönösen még több kezdemé­nyezésre van szükség. A szö­vetségi végrehajtó tanács el­nöke részletesen szólt a gaz­dasági együttműködésben el­ért eredményekről, a közös erőfeszítéssel megvalósuló létesítményekről, méltatta to­vábbá a két országnak más területeken kialakult kapcso­latait és bővülő együttműkö-. dését. A Minisztertanács elnöke, válaszában köszönetét mon­dott a szívélyes fogadta­tásért,, majd elismeréssel szó­lott a jól fejlődő kapcsola­tokról, amelyekben — mint mondotta — kiemelkedő és meghatározó jelentőségűek Kádár János és Joszip Broz Tito találkozói és baráti esz­mecseréi. Kapcsolatainkban — fűzte hozzá Lázár György — mindig nagyszerepe v^n , a kölcsönös megbecsülés­nek és tiszteletnek, amelyet népeink, pártjaink' és kóriríá- nyaink éreznek egymás iránt. A kapcsolatok és együtt­működés fejlesztésében elért eredmények ismertetése után Lázár György méltatta a két ország nemzetiségi politiká­ját. ,,Jó dolog, hogy a nem­zetiségek léte nem vita for­rása közöttünk, hanem a köl­csönös bizalom alapján a ba­rátság és az együttműködés tényezője. Természetesen tud­juk azt, hogy államaink fe­lelőssége és feladata, tehát belső ügye a nemzetiségi ál­lampolgárok egyenjogúságá­nak biztosítása, hagyománya­ik, nyelvük, kultúrájuk ápo­lása. Tudjuli azonban azt is, hogy a nemzetiségi politika megvalósításában kölcsönös segítséget nyújtunk és nyújt­hatunk egymásnak az állam­közi kulturális munkaterv és más megoldások keretében” — mondotta egyebek között pohárköszöntőjében a kor­mány elnöke, majd röviden vázolta külpolitikánk fő cél­kitűzéseit. A Parlament kongresszusi termében szombaton több száz küldött és meghívott részvételével kezdi meg mun­káját az MSZBT VI. országos értekezlete. A baráti társa­ság legmagasabb fórumának kétnapos tanácskozásán ott lesznek a társadalmi és tö­megszervezetek képviselői, továbbá a szovjet testvér­szervezet az SZMBT küldött­sége. A társaság 1971. novembe­rében tartotta V. országos értekezletét. Most az elmúlt fél évtized munkájának mérlegét vonják meg: átte­kintik, hogy a mozgalom sok­százezres tábora milyen ered­ményeket ért el a két nép Folytatódik a szovjet parlament Második napja folytatja munkáját a moszkvai Kremlben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülés­szaka. A képviselők — mint arról már beszámoltunk — a Szovjetunió 1976—80-as ötéves népgazdaság-fejlesz­tési tervéről, valamint az 1977. évi terv- és költségve­tés tervezeteiről folytatják a vitát. A felszólalók egyöntetűen aláhúzzák, hogy ezek a ter­vek megfelelnek a szovjet nép alapvető érdekeinek, s ugyanakkor figyelembe ve­szik minden egyes szövetsé­gi és autonom köztársaság sajátosságait és szükségleteit, biztosítják e köztársaságok harmonikus fejlődését. Szabir Nyijazbekov, a ka- zah legfelsőbb tanács elnök­ségének elnöke elmondotta, hogy Kazahsztán az idén 1190 millió púd gabonát adott az államnak. Vaszilij Prohorov, a szov­jet szakszervezetek központi tanácsának titkára rámuta­tott: az ötéves tervidőszak első esztendejében elért jó ütem annak az eredménye, hogy sikerrel bontakozik ki a tervfaladatok maradékta­lan végrehajtásáért indított szocialista verseny, amely­ben jelenleg már több mint 87 millió munkás és alkal­mazott vesz részt. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka ma folytatja- munkáját. ­Bécsi haderőcsökkentés A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások csütörtöki plená­ris ülésén az NDK küldött­ségének vezetője, dr. Ingo öser nagykövet elnökölt A tanácskozáson Asaf In- hau nagykövet, a török de­legáció vezetője szólalt fel. Sajtótájékoztatón annyit is­mertettek, hogy Törökország képviselője támogatta a NATO-államok ismert állás- foglalását A küldöttségek legközelebb november 4-én tartandó ülé­sén tárgyalnak a haderőcsök­kentés kérdéseiről. közötti kapcsolatok erősíté­sében, a barátság ápolásá­ban. s melyen új formákkal, módszerekkel gazdagodott tevékenysége. Ismeretes, hogy a két országos értekezlet kö­zötti időben honosították meg a kollektív tagcsoport­munkaformát a barátsági munka hatékonyságának fo­kozására. hatósugarának bő­vítésére. 1971. április 22-én, elsőként kapta meg a tag­csoporttá nyilvánításról szó­ló oklevelet a Lenin Kohá­szati Művek kollektívája. Az­óta 1290 fölé emelkedett a munkahelyi, iskolai tagcso­portok száma, s bebizonyo­sodott, hogy létrehozásuk, A Magyar Szocialista Mun­káspárt Heves megyei Bi­zottsága 1976. október 28- án Vaskó Mihálynak, a me­gyei pártbizottság első titká­rának elnökletével kibővített ülést tartott. Vaskó Mihály köszöntötte Gáspár Sándort, a Politikai Bizottság tagját, a SZOT főtitkárát és dr. Raft Miklóst, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala el­nökhelyettesét —, akik részt vettek a pártbizottság mun­kájában, a napirendek vitá­jában — és Tömpe Istvánt, a Központi Bizottság tagját, államtitkárt, az Állami Rá­dió és Televízió Bizottság elnökét A megyei pártbizottság Fekete Győr Endrének, He­ves megye Tanácsa elnöké­nek, a megyei párt-végrehaj­tóbizottság tagjának előter­jesztése alapján megtárgyal­ta és elfogadta a végrehaj­tó bizottság jelentését a párthatározatok tanácsi te­A megye vállalatainak, szövetkezeteinek gazdálko­dása — hangsúlyozta egye­bek között az írásos és a szóbeli jelentés — a terve-' zettnél .is kedvezőbben ala­kult az eltelt, kilenc hónap alatt. Ez részben annak kö­vetkezménye, hogy jelentős fejlődés tapasztalható az esz­közgazdálkodásban, a terme­lő berendezések kihasználá­sában, javult a készlet-, tu~ datosabbá vált az anyag- gazdálkodás, valamint az anyagokkal és az energiával történő takarékoskodás. A gazdálkodás kedvező alakulásának másik forrása a jobb munkaerő-gazdálko­dás. A termelés növekedése egyértelműen a termelé­kenység emeléséből szárma­zik. Fokozottabban előtér­be került üzemeinkben a belső munkaszervezés. Több gazdasági egységnél tettek intézkedéseket a normakar­bantartás korszerűsítésére, valamint a felnőtt-szakmun­kásképzés javítása érdeké­ben. A főbb termelő ágak kö­zül az ipar teljesíti felada­tait. Ugyanakkor az ércbá­kiszelesitette a mozgalmat. A küldöttek írásban kéz­hez kapták az országos el­nökség beszámolóját, ehhez fűz szóbeli kiegészítést szom­baton Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Az országos értekezlet kül­döttei már szűkebb hazájuk tapasztalatainak, vélemé­nyének ismeretében vehet, nek részt a beszámoló felet­ti vitában. Vasárnap a beszámoló fe­letti vitával folytatódik a ta­nácskozás, majd megválaszt, ják a 175 tagú új országos elnökséget, valamint annak tisztségviselőit _____ r ületen történő végrehajtá­sának helyzetéről és javas­latát a végrehajtás meg­gyorsításának politikai és szervezeti feladataira. Ezt követően „Az 1976. évi tervfeladatok végrehajtásá­nak háromnegyed évi gaz­dasági és politikai tapaszta­latai és javaslat a további feladatokra” című jelentést vitatta meg a testület. A végrehajtó bizottság nevé­ben Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára fűzött kiegészítést a jelentéshez, amelyet a pártbizottság el­fogadott és meghatározta a politikai és gazdasági szer­vek feladatait gazdasági cél­kitűzéseink megvalósításá­ban. Végezetül Vaskó Mihály tájékoztatta a megyei párt- bizottság tagjait a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának 1976. október 26.-i üléséről: nyászat, az élelmiszeripar termelése nem éri el a ter­vezett szintet. A mezőgaz­daság munkáját az időjárás nagymértékben befolyásolta, a háromnegyed éves ered­mények elmaradnak a ter­vezettől. A megyei pártbizottság 1976. január 8-i „Cselekvési programijának megvalósí­tása összességében eredmé­nyesen folyik. A gépipari, a könnyűipari üzemeink és szövetkezeteink jelentős ré­sze korszerűsítette gyárt­mányszerkezetét. Ennek ha­tására nőtt a termékek ex­portképessége is. Jó ütem­ben halad továbbá a számí­tástechnikai és a közúti jár­műprogramhoz kapcsolódó megyei üzemek kooperációs feladatainak végrehajtása. A munkahelyi pártszervek és pártszervezetek határozatai­nak megfelelően a tömegpo­litikai munka a munka- verseny-mozgalom, a minő­ségi és a gazdaságossági kö­vetelmények végrehajtását segítette elő eredményesen. Az ipar termelése összességében a terveknek megfelelően nö­vekedett. A növekedés mér­téke a bázisidőszakhoz ké­pest tízszázalékos. A nehéz­ipari ágazatban a Mátraalji Szénbányák termelése meg­közelítően a tervezett szin­ten alakul. Javult a kibá­nyászott lignit minősége, ez­által a Thorez Külfejtéses Bányaüzem az erőmű igé­nyét folyamatosan ki tudta elégíteni. A gyakori üzem­zavarok következtében azon­ban a Gagarin Hőerőmű nem teljesiti villamosener- gia-termelési előirányzatát. Az erőmű folyamatos üze­meltetésében gondot okoz a II. számú blokk javításának elhúzódása, valamint hogy a IV. számú blokk nagyjavítá­sa a tervezettnél is hosz- szabb időt vesz igénybe. Dinamikusan fejlődött a gépipar. A jelentősebb egy­ségek termelésüket a bá­zishoz képest 15 százalékkal növelték. Az ágazatban ered­ményesen folyik a gyárt­mányszerkezet korszerűsíté­se. Néhány piacképes ter­mék gyártása az átlagot meghaladó mértékben növe­kedett. Az Egyesült Izzó Gyöngyösi Gyárában a min- tacsiszológép-gyártás kétsze­resére nőtt, a diódagyártás 18,5 százalékkal, a korsze- , rű tranzisztorok gyártása 62 százalékkal növekedett. Jelentősen emelkedett a ter­melése a Mátravidéki Fém- műveknek és a Finomsze- relvénygyárnak is. A megye könnyűipari ter­melése az országos átlagot meghaladó mértékben növe­kedett. Javult az ágazat ex­portképessége. Az I. félév folyamán jelentkező anyag- ellátási és piaci problémák — a bútoripar kivételével — megoldódtak. Élelmiszeripari üzemeink egy része nyersanyag hiá­nyában termelési célkitűzé­seit iiem képes teljesíteni. A zöldség konzervgyártás a tervezettnél 35—40 száza­lékkal alacsonyabb. Igen. nagyarányú a zöldbab. és paradicsomkönzerv termelő* sének csökkenése. Paprika­alapanyag ' hiányában azt egyéb termékek termelése is csökkent. A húsipar várhatóan tel­jesíti tervét. A cukorrépa­feldolgozás a Mátravidéki Cukorgyárak mindkét gyá­rában tervszerűen folyik. A cukorrépa-szállítás folyama­tos, a cukorkihozatal ked­vezőbb mint egy évvel ko­rábban. A „Cselekvési program”- ban meghatározott felada­toknak megfelelően a me­gyei tanács felmérte és a hatékonyság szempontjából elemezte a megye iparának szervezeti és termelési hely­zetét. Az ágazati és gyárt­mányszerkezet, az ipari szer­vezet korszerűsítésére vo­natkozó javaslat készítése most van folyamatban. A gondok jó része a munka­erőhelyzettel függ össze, mi­után több térségben és üzemben a tervek teljesíté­sénél nehézséget okoz a munkaerőhiány (például Eger és környéke, a selypi medence, a Mátravidéki Fémművek, az EIVRT Fél­vezető és Gépgyára, az épí­tőipar stb.) Az építőipari szervezetek termelése a bá2 zishoz képest mintegy 10— 12 százalékkal növekedett. Az építési és szerelési mun­kák volumene megközelíti a tervezettet. Egyes építkezés sek kivitelezése "azonban je­lentősen elhúzódott. Első­sorban a lakásépítéseknél és a kommunális létesítmé­nyeknél tapasztalható na­gyobb mérvű lemaradás. Az évi 2800 lakással szemben várhatóan csak 2500 kerül átadásra. Ez részben indo­(Folytatás a 3. oldalon) ' Holnap kezdődik a Magyar—Szovjet Baráti Társaság VI. országos értekezlete megerősödésük öt év alatt Ésszerűbben, korszerűbben Megyénk üzemeiben is előtérbe került a hatékonyabb termelés Ülést tartott az MSZMP Hoves megyei Bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents