Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-29 / 256. szám
NAAA/WWNA/\AA/V\A/WVVNAA/V\AAAA/WVWSAAAAAAA/VVAAAAAA«*AAAAí Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: ügy király Párizsban PÁRIZS POMPÁHOZ SZOKOTT LAKOSSÁGA IS ég látott már olyan fényes fogadtatást, amilyenben János Károly spanyol uralkodót és feleségét részesítették vendéglátóik. Felvonultak a nehéz vértekbe öltözött lovasok, de ott szorongtak végesteien végig a királyi pár párizsi útvonalán a ballonkabátos titkosrendőrök is, nehogy valami incidens zavarja meg a fogadtatást. Ami a külsőségeket illeti, a Szajna partján értik a módját, hogy megadják a főúri vendégnek, ami ilyenkor ceremóniában dukál. Bizonyára azt az apró változtatást is feltűnés nélkül, a diplomáciai illemszabályok messzemenő tiszteletben tartásával és a franciákat oly jellemző tapintattal hajtották végre, hogy őfelsége csütörtökön nem a műszaki egyetemre, hanem a párizsi katonai akadémiára látogatott el. Hogy miért? Merő biztonsági okokból'. Ki tudja, hátha a rebellis hajlamú műegyetemisták körében akadtak volna olyanok, akik János Károly királyt merő udvariatlanságból azonosítják a madridi kormányzat azon elemeivel, akik a közeli múltban többször is és több helyen lövettek tüntetőkre, letartóz- tatási parancsokat adtak ki és foganatosítottak, egyszóval vajmi csekély tanújelét adták annak, hogy bármi is változott volna Franco óta Hispániában. MÁRPEDIG AZ URALKODÓ ÜTJÄNAK alig titkolt célja éppen az, hogy meggyőzze a francia vezetőket: Madrid demokratizálódik, s méltó arra, hogy a nyugateurópai államok nagy családja teljes jogú tagként befogadja. Netán még olyan elképzeléseket is melengettek a spanyol politikusok, hogy Giscard elnök — tekintettel az uralkodóhoz fűződő régebbi ismeretségére — szószólójául szegődik a madridi rezsimnek ott, ahol gyanúperrel figyelik a látszatengedmények és a sortüzek váltakozását. A francia elnök csupán a Spanyolország iránti barátságot méltatta néhány könnyed szóvirággal az ünnepi vacsorán, amelyen a király „Európa építésének egyik csúcsaként” ecsetelte a spanyol—francia együttműködést. Meglehet, kissé lehűtötte, hogy Giscard a kooperáció túlontúl kézzelfogható materiális területeiről tett csak említést pohárköszöntőjében: a nukleáris energia, a repülőgépipar és az elektronika témaköréről, s nem a feltétel nélküli együttműködésről. Annál határozottabban fogalmaztak a baloldal közös progamját aláírt pártok. Közös nyilatkozatukban nem rejtették véka alá véleményüket a jelenlegi spanyol rendszerről, amely folytatja az ellenzék üldözését, a demokratikus szabadságjogok lábbal tiprását. , MADRID ÜJABB PRÓBÁLKOZÁSA a rezsim szalonképessé tételére nem nélkülözi tehát a rendszert Jellemző kettősséget. Ám a csillogó pompa aligha feledteti a franciák őszinte véleményét, ha még oly sokat adnak is Párizs hagyományos etikettjére. A haladó erők bejrúti rádiója csütörtökön arról adott hírt, hogy Libanonban a helyzet állandóan javul, s hogy a haladó erők köreiben nagy megelégedéssel fogadták a kairói csúcsértekezlet határozatait. Ezek a határozatok — hangoztatta a baloldali erők rádiója — tápot adnak azoknak a reményeknek, hogy „közeledik a libanoni válság vége”. Az AMSIT-adó — a jobboldali erők rádiója — csütörtökön azzal vádolta a haladó és palesztin erőket, hogy az utóbbi napokban megszilárdították állásaikat a bejrúti frontvonalak mentén és a libanoni központi hegyvidéken. Ezeket a vádaskodásokat erőteljesen cáfolják azok a nyugati hír- ügynökségi értesülések, amelyek szerint a palesztin erők mintegy háromnegyed részét a hegyvidéki álláspontokból kivonták és Dél-Libanonba irányították. Ezzel egyidőben a szíriai egységek részben ugyancsak visszavonultak a hegyvidéki állásokból, a Be- kaa síkság keleti részére. Bejrúti lapok értesülése szerint november 5-ig hétezer szaúd-arábiai és szudá- ni katona csatlakozik majd a jelenleg mintegy 2300 fős arabközi békefenntartó erőkhöz. Ez a csapatmegerősítés első lépés lesz ahhoz, hogy a rijadi csúcskonferencia határozata értelmében 30 ezer főre növeljék a Libanonban állomásozó arabközi békefenntartó erők létszámát. Megfigyelők szerint az arabközi elrettentő haderő felállítása nem lesz akadálytalan, hisz a jobboldali vezetők máris közölték, hogy saját fennhatóságuk alatt és az arabközi erők ellensúlyozására maguk is haderőt akarnak kiállítani a keresztények lakta körzetek ellenőrzésére. Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezemezőgazdaság sikere Jó gabonatermés — a Szovjetunióban A nehéz időjárási viszonyok ellenére a Szovjetunió az idén nagyon jó termést takarított be. ennek kapcsán a gabona- probléma egyik legilietékesebb szovjet szakértőjével, Anatolij Golcov mezőgazdasági miniszterhelyettessel beszélgetett az APN szovjet hírügynökség munkatársa. — A nyugati sajtóban már többször olvashattuk, hogy á Szovjetunióban az idei jó gabonatermés csupán „a rendkívül kedvező időjárási feltételek” következménye. Mi erről a véleménye? — Nem volt könnyű esztendő. Természetesen az idei helyzet összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint a tavalyi, vagy az 1972-es, amikor az országot kegyetlen aszály sújtotta, de az idei mező- gazdasági évet nem nevezném „kedvezőnek”. Tovább megyek: nálunk gyakorlatig lag soha sincs a nyugat-eu_ rópai paraszt vagy az amerikai farmer számára megszokott bő esztendő. A szovjet mezőgazdaságnak a legnehezebb éghajlati viszonyokkal kell megbirkóznia: az ország a gabonának mintegy kétharmad részét olyan körzetekben termeli meg, amelyek állandóan aszálynak kiszolgáltatottak, méghozzá kegyetlenebbek. mint „az évszázad meteorológiai katasztró- fája”, amely az idén Nyugat- Európát sújtotta. A Szovjetunió fő éléstárai az ún kritikus földművelés övezetében vannak, ahol a termés csaknem mindig bizonytalan. Szárazság az idén is volt, az Észak-Kaukázusban és Nyu_ gat-Szibériában. Az őszi vetések jelentős része jókora területen kifagyott, s szüksé. OMfÉkM 1976. október 29., péntek gessé vált a tavaszi vetés. A tavasz elhúzódott és hideg volt. A betakarítás napjaiban csaknem mindenütt hosszú esőzések áztatták a földeket, helyenként még hó is esett. Mint látjuk, a jó termésért a szövetkezeti és állami gazdaságok dolgozóinak megfeszített munkával kellett fizetniük, a lehető legteljesebb mértékben felhasználva az intenzív termelés minden tényezőjét — technikát, műtrágyát, talajjavítást. Mindezt az időjárás szeszélyeivel dacolva. — Tavaly azonban még ez sem segített? — Ezt így nem mondanám. Ha országunk a súlyos aszály közepette be tudott takarítani 140 millió tonna gabonát, ez egyáltalán nem rossz eredmény. Egyébként még 1962-ben, vagyis nem is olyan régen, az ilyen termés az ország történetében rekordnak számított. — Nyugaton eléggé elterjedt az az állítás, hogy az októberi forradalom előtt Oroszország gabonát exportált, most pedig importál; ez. úgymond, a mezőgazdaság hanyatlását bizonyítja. — Ez komolytalan állítás. Közismert tényekre utalok: igaz ugyan, hogy az 1909— 1913. években a világ gabonaexportjának több mint negyed része Oroszországból származott, de a cári Oroszország nem „feleslegeit” adta el. így például 1911-ben. amikor mintegy 14 millió tonna gabonát szállítottak külföldre, az országban 30 millió ember, vagyis minden ötödik lakos éhezett. A kollektivizálást megelőzően (az 1926—1929. években), évente átlagban 55 mii Hó tonna gabonát takarította! be. Az 1971—1975. években annak ellenére, hogy az időjárási viszonyokat tekintve 5 esztendő közül 4 kedvezőtlen volt — az átlagos évi betakarított gabonamennyiség meghaladta a 188 millió tonnát. A Rómában nemrég megtartott élelmezési konferencián szóba került, hogy az egyre növekvő gabonakereslet kielégítése érdekében, a világ gabonatermelésének, amely jelenleg körülbelül 1200 millió tonna, évente hozzávetőleg 25 millió ton. nával kell növekednie. Ilyen ütemmel a világ gabonatermése 48 esztendő alatt kétszereződne meg. A szovjet gyakorlat bizonyítja — ez a növekedési ütem jelentősen túlteljesíthető. — Térjünk vissza a jelen, be. A gabonatermelés 1976. évi tervelőirányzatát tehát valószínűség szerint teljesítjük. Azt jelenti ez, hogy a Szovjetunió teljesen kielégíti saját gabonaszükségleteit? — Nem. ez így nem lenne igaz. Van egy általában elfogadott számítás: az ország minden lakosára szá. mítva, egy tonna gabonára van szükség. Ebben az eset. ben teljes mértékben ki lehet elégíteni a lakosság élei. miszer-szükségleteit. létre lehet hozni a szükséges tartalékalapokat, teljesíteni lehet az exportkötelezettségeket. Hiszen a Szovjetunió nemcsak vásárol, hanem el is ad gabonát. Tehát már most, legalább évi 250 millió tonna gabonára van szükségünk. Ezt a feladatot egyelőre ne. héz megoldani, ezért a jelenlegi ötéves terv (1976 1980) évi 220 millió tonna gabona termelését irányozza elő. Az optimális meny. nyiség előbb-utóbb reális gyakorlati cél lesz. Akkor majd — és csakis akkor — Imondhatjuk, hogy a Szov etunióban a termelés elérte a szükséges szintet. Lev Voszkreszenszkij, APN—KS Libanonoan a helyzet állandóan javul tője a szíriai Tesrin című lapnak adott nyilatkozatában kijelentette: „A libanoni tragédia nem ismétlődhet meg, s mindannyiunk számára tanulságként kell szolgálnia.” A palesztin vezető hangoztatta, hogy a PFSZ számára jelenleg a legfontosabb a tűzszünet megvalósítása, s az akcióegység létrehozása. Ez megteremti a lehetőséget, hogy a mozgalom szembe tudjon nézni a palesztin ellenállást Dél-Liba- nonban fenyegető veszély- lyel. Szíria és a PFSZ kapcsolatairól szólva, Kaddumi hangoztatta, hogy ez a kérdés létfontosságú a PFSZ számára. Közölte, hogy a PFSZ vezetőinek csoportja a közeli napokban Damaszkuszba utazik, s tárgyalásokat folytat majd a szíriai vezetőkkel a PFSZ és a Szíria kapcsolatainak megszilárdítását elősegítő eszközökről. Damaszkuszi palesztin forrásokból csütörtökön közölték, hogy a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága a napokban — hozzávetőlegesen egy év szünet után — ismét ülést tart a szíriai fővárosban. Az ülésen Arafat, a PFSZ VB vezetője elnököl majd. A tanácskozáson a szervezet jövőbeli tevékenységének programját dolgozzák ki. Portugália: Carvalho, Spinola, Goicaives Lisszabonban több ezer szélsőbaloldali tüntetett, Carvalho őrnagy húsznapi börtönbüntetésének felfüggesztését követelve. Az egykori COPCON főnökét azért börtönözték be, mert a közelmúltban részt vett a „népi egységet dinamizáló csoportok” elnevezésű szélső- baloldali — maoista front értekezletén és politikai nyilatkozatot tett a sajtónak. Carvalhónak a katonai fegyelmi szabályzat alapján történt letartóztatásával foglalkozott csütörtökön az Avante!, a PKP hetilapja. Nem tűnik különösebben demokratikus eljárásnak az — írja a lap —, hogy miközben Carvalho rács mögé kerül, a fasiszta rezsim bűnösei és a terrorista hálózat szervezői szabadon tevékenykedhetnek. ATempo című jobboldali hetilap csütörtöki számában részleteket közölt Spinola extábornok november 8-án megjelenő „Portugália szolgálatában” című könyvéből. A reakciós politikus, aki Eanes elnök engedélyével júliusban visszatért hazájába, a „nemzet szétzilálásával” és a „800 éves, több kontinenst átfogó portugál civilizáció” elpusztításával vádolja az antifasiszta, demokratikus forradalmi erőket. Síkraszáll a „nemzeti tudat felélesztéséért”. Vasco Goncalves tartalékos tábornok, több ideiglenes forradalmi kormány volt miniszterelnöke a setubali dolgozókhoz intézett üzenetében támogatásáról biztosította az egységes népi választási frontban részt vevőket és sok sikert kívánt harcukhoz. A front a PKP-ból, a portugál demokratikus mozgalomból és a szocialista népfront elnevezésű szervezetből tevődik össze. Kockán forog a genti konferencia sikere Két órával elhalasztották a Rhodesiával kapcsolatos genfi konferencia csütörtökön délután 15,00 órára kitűzött megnyitását —, közölte Ivor Richard az értekezlet brit elnöke. Egy brit szóvivő „technikai problémákkal” indokolta a halasztást. A konferenciához közelálló körök szerint azonban a halasztás azért vált szükségessé, mert Ian Smith, a rho- desiai fehértelepes kormány elnöke nem hajlandó eleget tenni a felszabadító mozgalmak követeléseinek. Délután három órakor a genfi nemzetek palotája bejáratánál csak Ian Smith és Ivor Richard jelent meg. Ismeretessé vált, hogy délelőtt Robert Mugabe és Joshua Nkomo, a felszabadító mozgalom két vezetője előzetes bejelentés nélkül ismét találkozott Richarddal. Megbeszélésük előtt közzétett nyilatkozatában a két afrikai politikus hangsúlyozta: kockán forog a konferencia sikere. Véleményük szerint a brit kormány összejátszik a Smith-rezsimmel és valójában Ivor Richard mindeddig nem fejtette ki világosan London álláspontját a politikai foglyok szabadon bocsátása kérdésében. Nem érkezett válasz Nkomo és Mugabe másik követelésére sem, amely a konferencián részt vevő delegációk költségeinek fedezésére vonatkozik. Ford—Carter párharc Egyre szorosabb , a verseny George Gallup és Louis Harris, a két ismert közvéleménykutató intézet vezetője azt erősítette meg, hogy a verseny szorosabb, mint hónapok óta bárki vélte volna. Miután Jimmy Carter, a demokraták elnökjelöltje utcahosszal vezetett a népszerűségi versenyben, ez az Gyilkolt a plasztikgolyó Belfasti anyák tüntetnek az észak-írországi főváros egyik angol katonai támaszpontja előtt, mert az odavezényelt brit „rendcsinálás” közben plasztikgolyóval megöltek egy 12 eves kisfiút. (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) előny a felmérések tükrében rohamosan fogy. George Gallup szerint már elképzelhető, hogy Carter elveszíti ezeket a választásokat. Ebben az esetben Ford, a republikánusok jelöltje, a leghátrányosabb helyzetet javítja meg, amióta Amerikában elnökválasztások folynak — vélekedett. Ford — meglepetésre — a televíziós viták hatására közelítette meg ellenfelét és a Gallup-intézet szerint már csak hat százalékponttal marad le Carter mögött, míg a Harris-intézet ennél is kevesebb Car tér-vezetést tételez fel: három-négy pontnyit. Hazato’oncolt légikalóz I. Zoszimov szovjet állampolgár, 1976 szeptemberében hatalmába kerítette és Iránba térítette az Aeroflot AN— 2 típusú repülőgépét. Az iráni féllel történt megállapodás alapján és annak az egyezménynek megfelelően, amelyet a Szovjetunió és Irán kötött, 1973 augusztus 7-én írtak alá a polgári repülőgépek eltérítésének megakadályozásában való együttműködésről, Zoszi- movot október 25-én vissza- toloncolták a Szovjetunióba. Ugyancsak visszaadják a szovjet repülőgépet. Lockheed-botrány Spanyolországban Az amerikai Lockheed repülőgépgyár korrupciós botránya elérte Spanyolországot is. Madridban hivatalosan bejelentették, hogy felmentették tisztségéből Luiz Rey Rodriguezt, a légierők tábornokát, a légvédelem vezérkari főnökét és Carlos Gran dal Cegade ezredest, a pol gári légügyi hivatal igazgató- helyettesét. A spanyol igazságügyi szerveknek a Lockheed-ügyben folytatott nyomozása során kiderült ugyanis, hogy e két magas rangú tisztviselő közreműködött abban az ügyletben, amelynek eredményeként a Lockheed 10 db C—130-as, Herkules típusú szállítógépet adott el Spanyolországnak. A spanyol sajtó a légügy minisztérium nyilakozatái kommentálva, kétkedését fejezi ki, hogy a botrányba keveredett magas rangú személyek csak Rey Rodriguezre és Grand al Cegade-re korlátozódnának. A Cambio —16 című, tekintélyes hetilap nem kevesebb, mint 11 olyan magas beosztású hivatalnokról tud, akik karácsonyi ajándék vagy más jogcímen az amerikai konszerntől jelentős adományokat fogadtak el. A közvélemény nyomásá. ra. a spanyol kormány megígérte, hogy a Lockheed- ügyben alapos vizsgálatot folytat le.
