Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-21 / 249. szám
Mérföldkő volt az elmúlt öt esztendő Beszélgetés Tóth Mihállyal, a Heves megyei TESZÜV-elnökéve! A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa december 14—15-re összehívta a szövetkezetek III. kongresszusát. A legutóbbi kongresszustól eltelt időszak főbb eredményeiről, tapasztalatairól Tóth Mihállyal, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagjával, a Heves megyei területi szövetség elnökével beszélgettünk. — Hogyan korszerűsödött a szövetkezetek gazdálkodása megyénkben? Az elmúlt öt esztendőben az országoshoz hasonlóan.!jelentősen fejlődtek Heves me. gye termelőszövetkezetei is. A gazdaságokban egyszerűsödött a termelési szerkezet. Ennek megfelelően, a természeti és a helyi adottságok alapján, csak néhány növény termelésére szakosodtak. Ilyenek a kalászosok, a kukorica. a cukorrépa és a zöldségfélék. Az eredményekben meghatározó szerepük volt a termelés fejlesztését ösztönző minisztertanácsi határozatoknak és nem utolsósorban a szövetkezeti parasztság áldozatkész munkájának. Mindezek nyomán az elmúlt kongresszus óta megyénkben a növénytermelés évenként 16. az állattenyésztés 8 százalékkal emelkedett. Kö^ös gazdaságainkban tért hódított a modern technika, elterjedtek a korszerű, nagy teljesítményű erő. és munkagépek. 1975-ben Heves megyében már 29 nagyüzem 20 ezer hektáron vett részt valamilyen termelési rendszerben. A korszerű eljárásoknak köszönhető, hogy a kukorica átlagtermése 27, a cukorrépáé 22. a borsóé 12 százalékkal emelkedett. Gazdaságaink jelentősen előbbre léptek az állattenyésztésben is. Az utóbbi öt esztendőben 10 szakosított tehenészeti telep épült a megyében. Bár ” tobU lett a férőhelyek száma, azok jobb kihasználására mégis nagyobb gondot kell fordítani gazdaságainknak az új ötéves tervben. Javult szövetkezeteinkben a szakemberellátás. Öt év alatt több mint félezerrel növekedett az egyetemet, főiskolát végzettek száma. Ez abban is megmutatkozott, hogy jelentősen magasabbra nőtt az üzemek vezetési színvonala. 1975 végére. az egyesülések befejezésével, Heves megyében is kialakultak azok az üzemek, amelyek nagy területen, a kor követelményének megfelelő, magas színvonalú gazdálkodást valósítanak meg. Ezzel szövetkezeteink megtették az első lépést a vállalatszerű gazdálkodás megteremtésére. Ez csupán a kezdet, a cél az. hogy az ötödik ötéves tervben tovább fejlesz- szék és korszerűsítsék a mindmáig nehézkes számvi. telt és ügyvitelt, amely egyszerűsíti és érthetőbbé teszi a gazdálkodást. Szólnunk kell a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekről is. Ezek a Heves megyei gazdaságok is fejlődtek az elmúlt öt esztendőben. Államunk megkülönböztetett anvagi támogatásával, termelésüket 25. nyereségüket pedig 64 százalékkal növelték. — Mennyire javult a tervszerűség és a hatékonyság? — Szövetkezeteink az országos és a megyei célkitűzéseknek megfelelően a negyedik ötéves terv megvalósítására készítettek először középtávú fejlesztési terveket. Ezek a tervek alapul szolgáltak az éves operatív terveknek. melyek a műszaki, technológiai fejlesztést, a beruházásokat. a termelési szerkezet további tökéletesítését szolgálták. Az eredmények a tervezés és a tervszerű gazdálkodás sikerét bizonyítják nagyüzemeinkben. Öt évvel ezelőtt a szakosodás, a területi koncentráció és a termésátlagok növelése volt a legfontosabb cél. Most viszont magasabb szinten. az eddigieknél hatékonyabban, az eszközök jobb kihasználásával biztosíthatják szövetkezeteink sikeres gazdálkodásukat. A középtávú tervekben fontos helyet kapott a megye adottságainak megfelelően a zöldségtermelés, a szarvas- marha- és sertéstenyésztés, valamint a tejtermelés fokozása. illetve a hatékonyabb gazdálkodást elősegítő társulások szervezése. Ehhez megvannak az alapok. — Hogyan alakult a közös és a háztáji gazdaságok együttműködése ? — A háztáji termelés fontos tényező volt az utóbbi években is a tagok és a termelőszövetkezetekben dolgozó családok munkaerejének kihasználásában, az önellátásban és az életszínvonal növelésében. A háztáji gazdálkodás mégis hullámzóan fejlődött. Először fellendült, majd visszaesett a sertéstenyésztés. fokozatosan mérséklődött a szarvasmarhatartás, valamint a szőlő- és gyümölcstermelés is. Nagy lehetőségek maradtak kihasználatlanul a zöldségtermelésben, a baromfi- és tojástermelésben. valamint a kisállattenyésztésben is. A háztáji különösen ott jelentős, ahol a nagyüzemek fejlesztése eszközigényes. így új vonásként a közös gazdaságok ötödik ötéves tervében a háztáji termelés fejlesztése és támogatása is szerepel. Ezzel a nagyüzem a háztáji gazdaságot szerves egységeinek tekinti. — A szövetkezetek önállósága miként biztosította az adottságok jobb kihasználását és a közös vagyon gyarapítását? — A törvényes önállóság nagyobb felelősséget rótt az üzemekre. Ennek nyomán javult a gazdaságokban az ön- kormányzati munka, különösen a közgyűlések által választott bizottságok munkája tökéletesedett. Nőtt az ellenőrző bizottságok felelőssége és életre kaptak az önálló kezdeményezések, a fejlesztési tervek megvalósítására. Az önállóság keretében a gazda-, sági munka és a tervek eredményes megvalósításáért fontos szerepet vállaltak és vállalnak most is. a szövetkezeti pártszervezetek, illetve pártbizottságok. Irányító és ellenőrző jogkörükkel aktívan részt vettek az ésszerű kádercserék előkészítésében, és ezzel hozzájárultak, hogy nagyobb felkészültségű szakemberek irányítják ma mára közös gazdaságokat. — Mennyiben szolgálják a szövetkezetek a tagok emberi és közösségi fejlődését? — Az egyesülések után területre és a tagság számát illetően is növekedtek a gazdaságok. A tarnamérai például hat. a bélapátfalvi tíz községet foglal magába és ezek lakóit foglalkoztatja, hogy csak példaként említsem. A nagy területen. a megnövekedett feladatokkal azonban nem tartott lépést a tagság rendszeres tájékoztatása. az információcsere. Csökkent a közgyűlések száma is, a korábbi évi 3—4_ről egy-kettőre, miután a nagy létszámú tagság összehívása nehezebb. Ezért a jövőben növekszik a munkahelyi, úgynevezett kiskollektívák: a brigádok, az ágazati, a terüle ti egységek szerepe, melyeknek javaslatai, döntései közgyűlési határozatok mellett előtérbe kerülnek. Ehhez nyújt segítséget a TOT kongresszusi ajánlása is, amely az eddigieknél nagyobb jelentőséget szánt a tagság folyamatos tájékoztatásának. a kiskollektívák ön- kormányzati szerepének, nők, a fiatalok, a nyugdíjasok, a szellemi és fizikai dolgozók egyéni érdekvédelmének. — Közös gazdaságaink de. mokratizmusát az elmúlt időszakban növelte, hogy a közgyűlés által választott szak- bizottságok, a maguk által kidolgozott ügyrend szerint végzik munkájukat. Növekedett az ellenőrzés szerepe, a vagyonvédelem. Amellett, hogy egyre jobban működnek az ellenőrző bizottságok. a legtöbb szövetkezetben már függetlenített belső ellenőr is tevékenykedik. A belső ellenőrzés továbbfejlesztése, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének fontos feltétele. Növeli a vezetők biztonságát, erősíti a tagság tulajdonosi szerepét és fokozza azok közéleti aktivitását. A tagok jogai és kötelességei az utóbbi években összhangba kerültek egymással. Egyre kevesebb már azoknak a száma, akik csak jogaikat hangoztatva ítélik meg az adott helyzetet. — Mi jellemzi szövetkezeteinkben a nemzedékváltást, a tagság élet- és munkakörülményeit? — 1960-tól a mezőgazdaság szocialista átszervezésétől számítva, befejezéséhez közeledik nagyüzemeinkben az első nemzedékváltás. így egyre inkább a második generáció kerül a termelésbe. További gondot okoz azonban a munkaerő rohamos csőkké. nése. Ezért a mezőgazdaságnak égetően szüksége van minden nyugdíjas továbbfog. lalkoztatására. A szakosított telepek, a modern gépek könnyebbé tették a munkavégzést. Gazdaságainkban egymás után építettek mosdókat, öltözőket, üzemi konyhákat és a tagoknak ruhát is biztosítanak, melyek mind elősegítik a kulturáltabb munkát. Szövetkezeteink jelentősen támogatták a falusi bölcsődék, óvodák, iskolák, könyvtárak, művelődési otthonok építését és korszerűsítését. Ezt az erőfeszítést az Ötödik ötéves tervben is folytatják. így tovább csökkentik a falvak és városok közötti különbséget. Ezek szel. lemében zárultak Heves megyében is a kongresszust megelőző szövetkezeti közgyűlések, melyek légköre a tagság további tenniakarását tükrözte. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly Jó ütemben halad a Tiszai Vegyi Kombinát legújabb gyárának, az évi 40 ezer tonna kapacitású polipropilén gyárnak az építése. Ez év végén már megkezdik a technológiai berendezések szerelését is. Az új gyárban az igen széles körben alkalmazható polipropilén műanyag gyártása 1978. végén indul meg. (MTI Foto — Erezi K. Gyula) Csányi almaszüret, intő tanulsággal A borongós ég alatt 50— 60 ember toporog, várja a Csányi Állami Gazdaság autóbuszát, hogy vasárnapját feláldozva segítsen áz őszi gyümölcstermés begyűjtésében, s a munkáért járó forintokat a város gyermek- intézményeinek fejlesztéséhez adja. Tanácsi dolgozók, hatvani intézmények, vállalatok alkalmazottai valamennyien. Jön is a busz, hogy nem sokkal később egy almáskert szélén rakja le utasait, s még egyet forduljon Hatvan és Csány között. A határ néptelen. Kisvártatva előkerül azonban néhány ember a gazdaság dolgozói közül, hogy kipor- ciózza a munkát. Ládákat is hoznak tucatszám. Kilenc órakor már legalább negyven láda teli van starkinggal és mosolygós jonatánnal. S nem csappan a munkakedv, noha olyan gazos az egész almáskert, hogy mindenkinek a szoknyája, nadrágja derékig nyirkos immár. A nehéz talajon a kerekes állvány is inkább küzdelem, mint haszon. Akik szombaton már itt jártak, természetesen otthonosabban mozognak. Némelyik macska ügyességgel kúszik a sűrű, elvadult lombozatban a fák csücskén fészkelő gyümölcsért. Vannak persze, akik megpihennek olykor egy cigaretta kedvéért, mások zsebből uzsonnáznak, vitatkozva természetesen a dolgok állásáról, leginkább pedig az ilyesféle munka hasznáról. Ellene volnának? Ezt nem mernénk kimondani. De hogy nincs minden a helyén, kiérzik az elejtett félmondatokból, csípős megjegyzésekből. Különösen akkor válik feszültebbé a hangulat, amikor befejezvén a munkát, elkészül a számvetés. Dolgozott itt szombaton és vasárnap csaknem százötven ember. Igen mostoha körülmények közepette leszedett ezerszáz ládányi termést. S ami ezután az óvodaalapra jut: kilencezer forint! Nevetségesen kevés. Fejenként alig 70 forint jut két napra. Miközben a gazdaság alkalmazottai, munkásai jobbára a csányi búcsúban múlatták az időt. Ha egyetlen alkalomról, egyedi esetről lenne szó, talán nem foglalkoznánk az üggyel. De elharapózó jelenséggel állunk szemben! Több gazdaságban kihasználják a társadalmi munkát vállaló csoportokat, üzemi szocialista brigádokat, elfeledkezve arról, hogy ez az akció csak segítség. Gyorsítja, könnyíti a betakarítást, nem pedig egy-egy gazdaság dolgozói helyett végzi el. Vagyis visszatetsző, feszültséget kiváltó jelenség, amikor a szüretelő, almát sze* dő diákok, munkások, tisztviselők éléről hiányoznak a vendégfogadó szövetkezet tagjai. Más esetben, mint például Csány tanúsítja, olyan gyümölcsöst bíznak a társadalmi munkásokra, ami a végsőkig elhanyagolt, szöknek előle a gazdaság fizetett, állandó dolgozói. Még azon is érdemes elgondolkodni, hogy ha már egy tányér meleg levessel, bögre citromos teával nem kínálják meg a segítséget nyújtó városiakat, legalább illő módon fogadnák őket, Miért tulajdonítunk a tisztességes bánásmódnak, a becsületes munkabérnek ilyen fontosságot? Mert akik például legutóbb Hatvanból a Csányi Állami Gazdaság almáskertjében jártak, tisztességes munkát végeztek, szabad szombatjukon, vasárnapjukon állták a sarat a szó szoros értelmében. Ez maga elismerést parancsol. Ám azt is érdemes megfontolnia egy-egy gazdaság, szövetkezet vezetőségének, hogy jöhet máskor is mostoha esztendő, bolond időjárás. ami megnehezíti a betakarítást, s szükség lehet ismételten a társadalom segítségére. Viszont nem biztos, hogy akiket ma mostohán fogadtak, eljönnek még egyszer. (móldvay) Szervezeti egység — politikai erő (A kis létszámú alapszervezetek helyzete) — Miként alakult a szövetkezetek demokratikus működése és hogyan tökéletesedett szocialista jellegük? Ne kampányszerűen Tulajdonképpen már az alacsony létszámú alapszervezetek helyzetének értékelése is határozottan felhívja a figyelmet arra, hogy jellegét tekintve és azon belül egyedileg vizsgálva is, más és más problémákkal találjuk' magunkat szembe. Ezért a feladatokat illetően sem lehet azonos eljárást alkalmazni. Külön vizsgálandó például a községi alapszervezetek szervezeti egységének megteremtése. Ezen túlmenően míg egyes esetekben alapszervezetek megszüntetésére kell intézkedést tenni, addig más esetben az alapszervezet céltudatos és tervszerű pártépítő munkával, a káderhelyzet javításával, nagyobb segítséggel szervezetileg és politikailag megerősíthető. A feladatok kidolgozásának és végrehajtásának igen lényeges vonása, hogy azt a pártmunka normális folyamatában kell elvégezni, kerülve minden idényszerűséget, kapkodást és esetleges újabb formális megoldásokat. A pártmunka gyakorlata illetve hatékonysága szempontjából soha nem volt jó hatású az olyan megoldás, amely oda-vissza szervezéssel akarta helyettesíteni a folyamatos, céltudatos politikai munkát. A szervezeti erő összpontosítása és ezzel a kommunisták akcióképességének növelése több irányú munkát, megfelelő politikai mérlegelést, felelős döntést, a végrehajtásban pedig az érintett kommunisták egyetértéséi, tevékeny közreműködését igényli. Ebből indul ki a KB Titkárságának augusztus 30-i állásfoglalása is. A politikai feltételek mérlegelésekor mindenekelőtt azt szükséges vizsgálat tárgyává tenni, hogy az adott alapszervezet a párt politikájának érvényesítése szempontjából milyen társadalmi-politikai környezetben működik, valamint hogy van- e reális lehetősége annak, hogy feladatát ellássa. A szervezeti feltételek elemzése során figyelembe véve az adott gazdasági, közigazgatási, hivatali, intézményi egységek belső viszonyait (az irányítási struktúra, döntési fórumok, stb.) azt kell mindenekelőtt eldönteni, hogy mely egységben célszerű alapszervezetet és mely egységben pártcsoportot működtetni. A cél tehát az, hogy az alapszervezetek indokolt ösz- szevonásával megteremtsük az olyan nagyobb politikai szervezeti egységet, mely nagyobb politikai súllyal, hatásfokkal és kedvezőbb feltételekkel képes feladatát ellátni és ennek érdekében jobban igazodik az üzem, intézmény, stb. felépítéséhez. A titkárság határozata külön is kitér arra, hogy az összevonások lehetőleg ne érintsék a közös tanácsú községek társközségeinek alapszervezeteit, ha azok egyébként megfelelő segítséggel el tudják látni feladataikat. Az alapszervezetek összevonásakor is lehetőleg biztosítani kell, hogy pártcsoportok maradjanak azokon a helyeken, amelyeken az alapszervek megszűnnek. A kongresszusi határozat helyes értelmezéséből, a KB- Titkárság augusztus 30-i állásfoglalásából egyértelműen következnek a helyi céltudatos intézkedések a továbbra is megmaradó alacsony létszámú alapszervezetek működési feltételeinek folyamatos javítására. A szemléletben és a gyakorlatban egyaránt elsősorban abban kell rendet teremteni, hogy ezek az alapszervek ne legyenek magukra hagyatva, a politikai-szervezeti munka perifériájára szorítva. Célszerű, ha az irányításukat végző pártszervek minden jelentősebb feladat végrehajtásának megszervezése során külön is mérlegelik, hogy milyen megkülönböztetett segítséget kell adni számukra ahhoz, hogy a többi alapszervezettel azonos módon tudják ellátni tennivalóikat. Párttagságunk az alacsony létszámú alapszervezetekben is figyelemre méltó észrevételeket és javaslatokat tett a politikai, szervezeti munka javítására a tagsági könyvek cseréje alkalmával megtartott személyes beszélgetéseken, értékelő taggyűléseken. Ezek összegezésére, gondos tanulmányozására és megvalósításuk haladéktalan megszervezésére minden lehetőségünk megvan. Azonban az alapszervezetek megszüntetése, vagyis összevonása, pontosabban szólva a párttagság ezzel járó átje- lentése, a tagsági könyvek most folyó cseréjében jelentős zavarokat okozna. Ezért a titkárság úgy foglalt állást, hogy ahol ez indokolt, az összevonás a tagkönyv- csere befejezése után — vagyis 1977. első felében — az illetékes irányító szervek előzetes jóváhagyásával megfelelő irányításával és ellenőrzésével kezdődjön meg. Dr. Látos István KB PTO alosztályvezetője 1876. október 21.,
