Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-21 / 249. szám

Mérföldkő volt az elmúlt öt esztendő Beszélgetés Tóth Mihállyal, a Heves megyei TESZÜV-elnökéve! A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa december 14—15-re összehívta a szövet­kezetek III. kongresszusát. A legutóbbi kongresszustól el­telt időszak főbb eredmé­nyeiről, tapasztalatairól Tóth Mihállyal, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagjával, a Heves megyei területi szö­vetség elnökével beszélget­tünk. — Hogyan korszerűsödött a szövetkezetek gazdálkodása megyénkben? Az elmúlt öt esztendőben az országoshoz hasonlóan.!je­lentősen fejlődtek Heves me. gye termelőszövetkezetei is. A gazdaságokban egyszerűsö­dött a termelési szerkezet. Ennek megfelelően, a termé­szeti és a helyi adottságok alapján, csak néhány növény termelésére szakosodtak. Ilyenek a kalászosok, a ku­korica. a cukorrépa és a zöldségfélék. Az eredmények­ben meghatározó szerepük volt a termelés fejlesztését ösztönző minisztertanácsi ha­tározatoknak és nem utolsó­sorban a szövetkezeti pa­rasztság áldozatkész munká­jának. Mindezek nyomán az elmúlt kongresszus óta me­gyénkben a növénytermelés évenként 16. az állattenyész­tés 8 százalékkal emelkedett. Kö^ös gazdaságainkban tért hódított a modern technika, elterjedtek a korszerű, nagy teljesítményű erő. és mun­kagépek. 1975-ben Heves me­gyében már 29 nagyüzem 20 ezer hektáron vett részt va­lamilyen termelési rendszer­ben. A korszerű eljárások­nak köszönhető, hogy a ku­korica átlagtermése 27, a cu­korrépáé 22. a borsóé 12 szá­zalékkal emelkedett. Gazda­ságaink jelentősen előbbre léptek az állattenyésztésben is. Az utóbbi öt esztendőben 10 szakosított tehenészeti te­lep épült a megyében. Bár ” tobU lett a férőhelyek száma, azok jobb kihasználására mégis nagyobb gondot kell fordítani gazdaságainknak az új ötéves tervben. Javult szövetkezeteinkben a szakem­berellátás. Öt év alatt több mint félezerrel növekedett az egyetemet, főiskolát végzet­tek száma. Ez abban is meg­mutatkozott, hogy jelentősen magasabbra nőtt az üzemek vezetési színvonala. 1975 vé­gére. az egyesülések befeje­zésével, Heves megyében is kialakultak azok az üzemek, amelyek nagy területen, a kor követelményének megfe­lelő, magas színvonalú gaz­dálkodást valósítanak meg. Ezzel szövetkezeteink megtet­ték az első lépést a vállalat­szerű gazdálkodás megterem­tésére. Ez csupán a kezdet, a cél az. hogy az ötödik öt­éves tervben tovább fejlesz- szék és korszerűsítsék a mindmáig nehézkes számvi. telt és ügyvitelt, amely egy­szerűsíti és érthetőbbé teszi a gazdálkodást. Szólnunk kell a kedvezőtlen adottságú szö­vetkezetekről is. Ezek a He­ves megyei gazdaságok is fej­lődtek az elmúlt öt esztendő­ben. Államunk megkülönböz­tetett anvagi támogatásával, termelésüket 25. nyereségü­ket pedig 64 százalékkal nö­velték. — Mennyire javult a terv­szerűség és a hatékonyság? — Szövetkezeteink az or­szágos és a megyei célkitű­zéseknek megfelelően a ne­gyedik ötéves terv megvalósí­tására készítettek először kö­zéptávú fejlesztési terveket. Ezek a tervek alapul szolgál­tak az éves operatív tervek­nek. melyek a műszaki, tech­nológiai fejlesztést, a beru­házásokat. a termelési szer­kezet további tökéletesítését szolgálták. Az eredmények a tervezés és a tervszerű gaz­dálkodás sikerét bizonyítják nagyüzemeinkben. Öt évvel ezelőtt a szakosodás, a terü­leti koncentráció és a ter­mésátlagok növelése volt a legfontosabb cél. Most vi­szont magasabb szinten. az eddigieknél hatékonyabban, az eszközök jobb kihasználá­sával biztosíthatják szövetke­zeteink sikeres gazdálkodásu­kat. A középtávú tervekben fontos helyet kapott a megye adottságainak megfelelően a zöldségtermelés, a szarvas- marha- és sertéstenyésztés, valamint a tejtermelés foko­zása. illetve a hatékonyabb gazdálkodást elősegítő társu­lások szervezése. Ehhez meg­vannak az alapok. — Hogyan alakult a közös és a háztáji gazdaságok együttműködése ? — A háztáji termelés fon­tos tényező volt az utóbbi években is a tagok és a ter­melőszövetkezetekben dolgo­zó családok munkaerejének kihasználásában, az önellá­tásban és az életszínvonal nö­velésében. A háztáji gazdál­kodás mégis hullámzóan fej­lődött. Először fellendült, majd visszaesett a sertéste­nyésztés. fokozatosan mér­séklődött a szarvasmarha­tartás, valamint a szőlő- és gyümölcstermelés is. Nagy le­hetőségek maradtak kihasz­nálatlanul a zöldségterme­lésben, a baromfi- és tojás­termelésben. valamint a kis­állattenyésztésben is. A ház­táji különösen ott jelentős, ahol a nagyüzemek fejleszté­se eszközigényes. így új vo­násként a közös gazdaságok ötödik ötéves tervében a ház­táji termelés fejlesztése és támogatása is szerepel. Ez­zel a nagyüzem a háztáji gaz­daságot szerves egységeinek tekinti. — A szövetkezetek önálló­sága miként biztosította az adottságok jobb kihasználá­sát és a közös vagyon gyara­pítását? — A törvényes önállóság nagyobb felelősséget rótt az üzemekre. Ennek nyomán ja­vult a gazdaságokban az ön- kormányzati munka, különö­sen a közgyűlések által vá­lasztott bizottságok munkája tökéletesedett. Nőtt az ellen­őrző bizottságok felelőssége és életre kaptak az önálló kezdeményezések, a fejleszté­si tervek megvalósítására. Az önállóság keretében a gazda-, sági munka és a tervek ered­ményes megvalósításáért fon­tos szerepet vállaltak és vál­lalnak most is. a szövetkeze­ti pártszervezetek, illetve pártbizottságok. Irányító és ellenőrző jogkörükkel aktí­van részt vettek az ésszerű kádercserék előkészítésében, és ezzel hozzájárultak, hogy nagyobb felkészültségű szak­emberek irányítják ma mára közös gazdaságokat. — Mennyiben szolgálják a szövetkezetek a tagok embe­ri és közösségi fejlődését? — Az egyesülések után te­rületre és a tagság számát illetően is növekedtek a gaz­daságok. A tarnamérai pél­dául hat. a bélapátfalvi tíz községet foglal magába és ezek lakóit foglalkoztatja, hogy csak példaként említ­sem. A nagy területen. a megnövekedett feladatokkal azonban nem tartott lépést a tagság rendszeres tájékozta­tása. az információcsere. Csökkent a közgyűlések szá­ma is, a korábbi évi 3—4_ről egy-kettőre, miután a nagy létszámú tagság összehívása nehezebb. Ezért a jövőben nö­vekszik a munkahelyi, úgy­nevezett kiskollektívák: a brigádok, az ágazati, a terüle ti egységek szerepe, melyek­nek javaslatai, döntései közgyűlési határozatok mel­lett előtérbe kerülnek. Eh­hez nyújt segítséget a TOT kongresszusi ajánlása is, amely az eddigieknél na­gyobb jelentőséget szánt a tagság folyamatos tájékozta­tásának. a kiskollektívák ön- kormányzati szerepének, nők, a fiatalok, a nyugdíja­sok, a szellemi és fizikai dol­gozók egyéni érdekvédelmé­nek. — Közös gazdaságaink de. mokratizmusát az elmúlt idő­szakban növelte, hogy a köz­gyűlés által választott szak- bizottságok, a maguk által kidolgozott ügyrend szerint végzik munkájukat. Növeke­dett az ellenőrzés szerepe, a vagyonvédelem. Amellett, hogy egyre jobban működ­nek az ellenőrző bizottságok. a legtöbb szövetkezetben már függetlenített belső ellenőr is tevékenykedik. A belső el­lenőrzés továbbfejlesztése, a szövetkezeti demokrácia fej­lesztésének fontos feltétele. Növeli a vezetők biztonságát, erősíti a tagság tulajdonosi szerepét és fokozza azok köz­életi aktivitását. A tagok jo­gai és kötelességei az utóbbi években összhangba kerültek egymással. Egyre kevesebb már azoknak a száma, akik csak jogaikat hangoztatva ítélik meg az adott helyzetet. — Mi jellemzi szövetkeze­teinkben a nemzedékváltást, a tagság élet- és munkakö­rülményeit? — 1960-tól a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­től számítva, befejezéséhez közeledik nagyüzemeinkben az első nemzedékváltás. így egyre inkább a második ge­neráció kerül a termelésbe. További gondot okoz azonban a munkaerő rohamos csőkké. nése. Ezért a mezőgazdaság­nak égetően szüksége van minden nyugdíjas továbbfog. lalkoztatására. A szakosított telepek, a modern gépek könnyebbé tették a munka­végzést. Gazdaságainkban egymás után építettek mos­dókat, öltözőket, üzemi kony­hákat és a tagoknak ruhát is biztosítanak, melyek mind elősegítik a kulturáltabb munkát. Szövetkezeteink je­lentősen támogatták a falusi bölcsődék, óvodák, iskolák, könyvtárak, művelődési ott­honok építését és korszerűsí­tését. Ezt az erőfeszítést az Ötödik ötéves tervben is foly­tatják. így tovább csökken­tik a falvak és városok kö­zötti különbséget. Ezek szel. lemében zárultak Heves me­gyében is a kongresszust megelőző szövetkezeti köz­gyűlések, melyek légköre a tagság további tenniakarását tükrözte. — Köszönjük a beszélge­tést. Mentusz Károly Jó ütemben halad a Tiszai Vegyi Kombinát legújabb gyárának, az évi 40 ezer tonna kapacitású polipropilén gyárnak az építése. Ez év végén már megkezdik a tech­nológiai berendezések szerelését is. Az új gyárban az igen széles körben alkalmazható polipropilén műanyag gyártása 1978. végén indul meg. (MTI Foto — Erezi K. Gyula) Csányi almaszüret, intő tanulsággal A borongós ég alatt 50— 60 ember toporog, várja a Csányi Állami Gazdaság au­tóbuszát, hogy vasárnapját feláldozva segítsen áz őszi gyümölcstermés begyűjtésé­ben, s a munkáért járó fo­rintokat a város gyermek- intézményeinek fejlesztésé­hez adja. Tanácsi dolgozók, hatvani intézmények, válla­latok alkalmazottai vala­mennyien. Jön is a busz, hogy nem sokkal később egy almáskert szélén rakja le utasait, s még egyet for­duljon Hatvan és Csány kö­zött. A határ néptelen. Kis­vártatva előkerül azonban néhány ember a gazdaság dolgozói közül, hogy kipor- ciózza a munkát. Ládákat is hoznak tucatszám. Kilenc órakor már leg­alább negyven láda teli van starkinggal és mosolygós jo­natánnal. S nem csappan a munkakedv, noha olyan ga­zos az egész almáskert, hogy mindenkinek a szoknyája, nadrágja derékig nyirkos immár. A nehéz talajon a kerekes állvány is inkább küzdelem, mint haszon. Akik szombaton már itt jár­tak, természetesen otthono­sabban mozognak. Némelyik macska ügyességgel kúszik a sűrű, elvadult lombozatban a fák csücskén fészkelő gyü­mölcsért. Vannak persze, akik megpihennek olykor egy cigaretta kedvéért, má­sok zsebből uzsonnáznak, vi­tatkozva természetesen a dolgok állásáról, leginkább pedig az ilyesféle munka hasznáról. Ellene volnának? Ezt nem mernénk kimondani. De hogy nincs minden a he­lyén, kiérzik az elejtett fél­mondatokból, csípős meg­jegyzésekből. Különösen ak­kor válik feszültebbé a hangulat, amikor befejezvén a munkát, elkészül a szám­vetés. Dolgozott itt szomba­ton és vasárnap csaknem százötven ember. Igen mos­toha körülmények közepette leszedett ezerszáz ládányi termést. S ami ezután az óvodaalapra jut: kilencezer forint! Nevetségesen kevés. Fejenként alig 70 forint jut két napra. Miközben a gaz­daság alkalmazottai, munká­sai jobbára a csányi búcsú­ban múlatták az időt. Ha egyetlen alkalomról, egyedi esetről lenne szó, ta­lán nem foglalkoznánk az üggyel. De elharapózó jelen­séggel állunk szemben! Több gazdaságban kihasz­nálják a társadalmi munkát vállaló csoportokat, üzemi szocialista brigádokat, elfe­ledkezve arról, hogy ez az akció csak segítség. Gyor­sítja, könnyíti a betakarítást, nem pedig egy-egy gazdaság dolgozói helyett végzi el. Vagyis visszatetsző, feszült­séget kiváltó jelenség, ami­kor a szüretelő, almát sze* dő diákok, munkások, tiszt­viselők éléről hiányoznak a vendégfogadó szövetkezet tagjai. Más esetben, mint például Csány tanúsítja, olyan gyümölcsöst bíznak a társadalmi munkásokra, ami a végsőkig elhanyagolt, szök­nek előle a gazdaság fize­tett, állandó dolgozói. Még azon is érdemes elgondol­kodni, hogy ha már egy tányér meleg levessel, bögre citromos teával nem kínál­ják meg a segítséget nyújtó városiakat, legalább illő mó­don fogadnák őket, Miért tulajdonítunk a tisztességes bánásmódnak, a becsületes munkabérnek ilyen fontosságot? Mert akik például legutóbb Hatvanból a Csányi Állami Gazdaság almáskertjében jártak, tisz­tességes munkát végeztek, szabad szombatjukon, va­sárnapjukon állták a sarat a szó szoros értelmében. Ez maga elismerést parancsol. Ám azt is érdemes megfon­tolnia egy-egy gazdaság, szövetkezet vezetőségének, hogy jöhet máskor is mos­toha esztendő, bolond idő­járás. ami megnehezíti a betakarítást, s szükség lehet ismételten a társadalom se­gítségére. Viszont nem biz­tos, hogy akiket ma mosto­hán fogadtak, eljönnek még egyszer. (móldvay) Szervezeti egység — politikai erő (A kis létszámú alapszervezetek helyzete) — Miként alakult a szö­vetkezetek demokratikus mű­ködése és hogyan tökéletese­dett szocialista jellegük? Ne kampányszerűen Tulajdonképpen már az alacsony létszámú alapszer­vezetek helyzetének értéke­lése is határozottan felhív­ja a figyelmet arra, hogy jellegét tekintve és azon be­lül egyedileg vizsgálva is, más és más problémákkal találjuk' magunkat szembe. Ezért a feladatokat illetően sem lehet azonos eljárást alkalmazni. Külön vizsgá­landó például a községi alapszervezetek szervezeti egységének megterem­tése. Ezen túlmenően míg egyes esetekben alap­szervezetek megszüntetésére kell intézkedést tenni, ad­dig más esetben az alap­szervezet céltudatos és terv­szerű pártépítő munkával, a káderhelyzet javításával, nagyobb segítséggel szerve­zetileg és politikailag meg­erősíthető. A feladatok kidolgozásá­nak és végrehajtásának igen lényeges vonása, hogy azt a pártmunka normális folya­matában kell elvégezni, ke­rülve minden idényszerűsé­get, kapkodást és esetleges újabb formális megoldáso­kat. A pártmunka gyakor­lata illetve hatékonysága szempontjából soha nem volt jó hatású az olyan megol­dás, amely oda-vissza szer­vezéssel akarta helyettesíteni a folyamatos, céltudatos politikai munkát. A szervezeti erő összpon­tosítása és ezzel a kommu­nisták akcióképességének nö­velése több irányú munkát, megfelelő politikai mérlege­lést, felelős döntést, a vég­rehajtásban pedig az érin­tett kommunisták egyetér­téséi, tevékeny közreműkö­dését igényli. Ebből indul ki a KB Titkárságának augusz­tus 30-i állásfoglalása is. A politikai feltételek mér­legelésekor mindenekelőtt azt szükséges vizsgálat tár­gyává tenni, hogy az adott alapszervezet a párt politi­kájának érvényesítése szem­pontjából milyen társadal­mi-politikai környezetben működik, valamint hogy van- e reális lehetősége annak, hogy feladatát ellássa. A szervezeti feltételek elemzése során figyelembe véve az adott gazdasági, közigazgatási, hivatali, in­tézményi egységek belső vi­szonyait (az irányítási struk­túra, döntési fórumok, stb.) azt kell mindenekelőtt el­dönteni, hogy mely egység­ben célszerű alapszerveze­tet és mely egységben párt­csoportot működtetni. A cél tehát az, hogy az alapszervezetek indokolt ösz- szevonásával megteremtsük az olyan nagyobb politikai szervezeti egységet, mely nagyobb politikai súllyal, hatásfokkal és kedvezőbb feltételekkel képes feladatát ellátni és ennek érdekében jobban igazodik az üzem, intézmény, stb. felépítésé­hez. A titkárság határozata külön is kitér arra, hogy az összevonások lehetőleg ne érintsék a közös tanácsú községek társközségeinek alapszervezeteit, ha azok egyébként megfelelő segít­séggel el tudják látni fela­dataikat. Az alapszervezetek összevonásakor is lehetőleg biztosítani kell, hogy párt­csoportok maradjanak azo­kon a helyeken, amelyeken az alapszervek megszűnnek. A kongresszusi határozat helyes értelmezéséből, a KB- Titkárság augusztus 30-i ál­lásfoglalásából egyértelműen következnek a helyi céltuda­tos intézkedések a továbbra is megmaradó alacsony lét­számú alapszervezetek mű­ködési feltételeinek folya­matos javítására. A szemlé­letben és a gyakorlatban egyaránt elsősorban abban kell rendet teremteni, hogy ezek az alapszervek ne le­gyenek magukra hagyatva, a politikai-szervezeti mun­ka perifériájára szorítva. Célszerű, ha az irányításu­kat végző pártszervek min­den jelentősebb feladat végrehajtásának megszerve­zése során külön is mérle­gelik, hogy milyen megkü­lönböztetett segítséget kell adni számukra ahhoz, hogy a többi alapszervezettel azo­nos módon tudják ellátni tennivalóikat. Párttagságunk az alacsony létszámú alapszervezetekben is figyelemre méltó észrevé­teleket és javaslatokat tett a politikai, szervezeti mun­ka javítására a tagsági könyvek cseréje alkalmával megtartott személyes beszél­getéseken, értékelő taggyűlé­seken. Ezek összegezésére, gondos tanulmányozására és megvalósításuk haladéktalan megszervezésére minden le­hetőségünk megvan. Azon­ban az alapszervezetek meg­szüntetése, vagyis összevo­nása, pontosabban szólva a párttagság ezzel járó átje- lentése, a tagsági könyvek most folyó cseréjében jelen­tős zavarokat okozna. Ezért a titkárság úgy foglalt ál­lást, hogy ahol ez indokolt, az összevonás a tagkönyv- csere befejezése után — va­gyis 1977. első felében — az illetékes irányító szervek előzetes jóváhagyásával megfelelő irányításával és ellenőrzésével kezdődjön meg. Dr. Látos István KB PTO alosztályvezetője 1876. október 21.,

Next

/
Thumbnails
Contents