Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-20 / 248. szám
Nemzetközi kiállítás a vásárvárosban Mit végeztek és mire készülnek az ipari szövetkezetek? Beszélgetés dr. Holló Béla KISZOV-elnökkel Az árutermelés területén, a könnyűiparban új, korszerű üzemházban folytatja munkáját 1978. első felétől a hatvani Házi és Kézműipari Szövetkezet, amely ezzel jelentősen fokozni tudja termelését s bővítheti a női a bébi-, valamint a gyermekruhák választékai is. A belkereskedelmi értékesítésen túl tagszövetkezeteink — főleg a cipőkészítők — az exportot is növelni kívánják, s így a külföldi forgalom várhatóan 260 százalékkal emelkedik. Máris több új gyártmánnyal jelentkeztek — a másokkal való együttműködést leginkább megvalósító — gépipari szövetkezetek, amelyek egyébként a tavalyinak több mint a felével növelik termelésüket a középtávú tervidőszak végéig. Néhány cikkük eladásánál pedig szintén törekszenek a más országok megrendelőivel történő közvetlen kapcsolatokra Is. Az ágazat fejlődését jelentősen elősegíti, hogy jövőre befejeződik a gyöngyösi Agromechanika Szövetkezet új üzemházának kialakítása s a tervidőszak utolsó éveiben az egri Fémes Elektromechanikai Szövetkezetben is hozzálátnak a korszerű telephely megteremtéséhez. Miután szabad munkaerőre a továbbiakban szövetkezeteink is aligha számíthatnak, az említett beruházások mellett főleg a munka- és üzemszervezésben még mindig rejlő lehetőségekre és a szakképzésre építenek megyeszerte. A termelés fokozásában, a hatékonyság javításában szó van egyes azonos tevékenységek bizonyos koncentrálásáról is, sőt, már történtek ilyen kezdeményezések, amelyeket sző. vétségünk támogat. — Mit mutat a tervidőszak első esztendeje, pontosabban : a háromnegyed év? — Ügy érezzük, hogy tagszövetkezeteink 5600 dolgozójának komoly a szándéka. A háromnegyed éves tapasztalatok biztatóak, s reméljük, hogy terveink megvalósítását a továbbiakban még nagyobb siker kíséri — mondotta dr. Holló Béla, a KISZÖV elnöke befejezésül. Gyóni Gyula Hogyan csomagolunk? Okleveles: az Egri Doiiánvavár és a Mátravidéki Fémművek A Mátravidéki Fémművek termékeit Molnár István, mutatta be dr. Ajtai Miklósnak. a vállalat vezérigazgatója Szomorú látvány a kihalt vásárváros. Szemerkélő őszi esőben néhány szállító, kar- bartartó munkást látni csak a pavilonok körül; mozgásuk elárulja, hogy ők is szívesebben lennének másutt. A központi, az „A”-jelű csarnok előtt idézi csupán a sürgésforgás a néhány hét előtti vásári hangulatot, igaz itt is inkább csak a szakemberek forgolódnak már: leendő, vagy éppenséggel régi üzletfelek. Az őszi BNV-t követő, immár hagyományosnak mondható nemzetközi anyag- mozgatási és csomagolási kiállítás hétfőn délután nyitotta meg kis területét az érdeklődők előtt. A fél csarnoknyi téren azonban több mint 120 hazai és külföldi kiállító mutatkozik be. A téma igen fontos, s gazdaságunk jelenlegi szintjén talán még nagyobb figyelmet is érdemelne, hiszen a korszerű anyagmozgatás, csomagolás élőmunkát takarít meg, gyorsítja a szállítást és növeli a biztonságát. Egyformán igaz ez, akár paradicsomról, akár szerszámgépekről van szó. Történnek biztató kísérletek, kezdeményezések, sőt, némely esetben elmondhatjuk; lépést tartanak vállalataink a nemzetközi színvonallal is, bizonyítékok erre az eddigi Bu- datranspack-bemutatók és a sok újdonságot hozó idei kiállítás. Ám a gyakorlatban még mindig nem fordítunk elegendő figyelmet — és főleg pénzt — a csomagolás fejlesztésére. Mert ez a termelési költségeket növeli, amit sem a gyártó, sem a kereskedő vállalat nem kockáztat. Mit kínál a Budatrans- pack ’76? Nyomdáink kitettek magukért a csomagolás fejlesztésében, bizonyítják ezt a hétfőn kiosztott aranyérmek: a mirelit áruk dobozaiért, a Tomi mosóporok csomagolásáért. Megyei vállalataink közül az Egri DoSzervezeti egység — politikai erő (A kis létszámú alapszervezetek helyzete) hánygyár cigarettacsomagjai méltó partner, a Kner Nyomda standján láthatók; mint arról már hírt adtunk, a magyar csomagolási versenyén a dohánygyár oklevelet nyert a Helikon cigaretta csomagó- lásával a zsűri korábban megtartott értékelésekor. A Mátravidéki Fémművek, a fémcsomagoló eszközök egyedüli hazai gyára, természetesen egyik főszereplője a csomagolási kiállításnak. Bemutatóján/újdonsággal is jelentkezett: Molnár István vezérigazgató a kiállítást megtekintő dr. Ajtai Miklósnak, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének büszkén mutathatta be a kúpos tubusok mintadarabjait, amelyek gyártására a siroki gyár szabadalmat is adott be. A szállítást, s a csomagolást korszerűsíti ez az eljárás, s teszi lényegesen olcsóbbá, hiszen a kúpos tubusok egyszerűen egymásba nyomhatok és sokkal kisebb helyen elférnek. A vendégek elégedettségét mutatja: a fejlesztés támogatására ott helyben tettek ígéretet. S hogy a jövőről szólva ne feledkezzünk a jelenről se: a gyár a Kereskedelmi Kamara oklevelét nyerte el a sűrített tej tubusának minőségéért, ízléses kiviteléért. A közeli napokban ülésezik Budapesten az OKISZ VII. kongresszusa. Az országos tanácskozásra Heves megye ipari szövetkezetei is készülődnek. Tizenegy küldött képviseli majd a helyi szövetséget, „tarsolyukban" öt esztendő eredményeivel és egy újabb ötnek a terveivel. Vajon, milyen ez az „útra való”? A legutóbbi kongresszus óta eltelt időszak tapasztalatairól és a további elképzelésekről, törekvésekről dr. Holló Béla KlSZÖV-elnök- kel, az egyik delegátussal beszélgettünk. — Hogyan érkeztek az ün_ népi eseményig, a KISZÖV elnöke milyennek látja, értékeli a végzett munkát? — Mindenekelőtt jóleső érzéssel szólhatok arról, hogy különösebb szégyenkezés nélkül „állhatunk” kongresszusunk elé, hiszen IV. ötéves tervünket lényegében túlteljesítettük. Együttesen 145 millió forintos beruházást sikerült megvalósítani: a gyarapodás, korszerű létesítményeink sora a kívülállónak is szembetűnő. Fejlődtek a szolgáltatások, új termékekkel jelentkeztek az árutermelők, néhány helyen más szövetkezetekkel és az .állami vállalatokkal is hasznos együttműködést teremtettek. Építőink 1654 lakás átadásával gazdagították a területet. Termelésünk az országosénál nagyobb ütemben növekedett s az öt év alatt, értékben megközelítette már a hárommilliárd forintot is. örvendetes, hogy a többlettermelés 71 százaléka a hatékonyság javulásából származott. 23 tagszövetkezetünk többsége megerősödött az elmúlt időszakban s ennélfogva a megye gazdaságában elfoglalt helyük, szerepük is jelentősebbé vált. Kedvezően változott a szövetkezetpolitikai munka is. a korábbinál jobban érvényre jutott a szövetkezeti önkormányzat, a vezetésben szélesedtek és mélyültek a demokratikus vonások. Mind több fiatal, nő kap helyet a felelősebb posztokon is, ami jó alapot teremtett s ad napjainkban is a továbblépéshez. Az értékes teljesítményekért az elismerést — mint ismeretes — néhány szövetkezetünknek országos kitüntetésekkel is kifejezésre juttatták. Mindezek ellenére sem lehet azonban azt mondani, hogy elégedettek vagyunk. Ugyanis az igazsághoz tartozik az is, hogy például a szövetkezetek készletgazdálkodása, a belső tartalékok feltárása és kihasználása ma sem egészen megfelelő. S bizony, vannak olyan szövetkezeteink is, amelyeknél úgy tűnik, hogy kicsit „megállt az idő”. Nem, vagy nem kielégítően fejlődtek, kevésbé korszerűsödtek. Itt-ott nem elegendő a termelés társadalmilag megkívánt - szervezettsége, 'hatékonysága, ehhez ma is hiányzanak a szükséges feltételek. Mi több: ezeken a helyeken baj van a politikai, a mozgalmi munkával is. — Milyen a további program? — Természetesen, iparkodunk az említett hibákat kijavítani, próbálunk ismét előbbre jutni. Az a célunk, hogy a ma még hellyel-köz- zel észrevehető kapkodás, a különféle elképzelések, elhatározások változtatgatása helyett sokkal inkább a megkívánt tervszerűség jusson kifejezésre s váljék gyakorlattá mindenütt a munkában. Azt akarjuk, hogy körültekintőbb, elmélyültebb, átgondoltabb, alaposabb legyen a vezetés, az irányítás, határozottabban s mindenkor a népgazdasági érdekeknek megfelelően cselekedjenek szövetkezeteinkben. Nem utolsósorban pedig azon vagyunk, hogy szövetségünk megyei apparátusa még hatékonyabban segíthessen a jobb eredmények elérésében. Az V. ötéves terv során is további dinamikus termelésnövekedésre törekszünk. Az idén 800—820 millió forintos árbevételre számítunk szövetkezeteinknél, míg 1980-ban szeretnénk túljutni már az évi egymilliárdos értéken is. Ami — elképzeléseink szerint — a tavalyiaknak majdnem a felével több. — Hallhatnánk részletesebben is a tervekről, a fejlesztésekről? — Tagszövetkezeteink beruházásai a jelenlegi tervidőszakban meghaladják a 170 millió forintot. A rendelkezésünkre álló anyagi eszközökből csaknem 100 millióval — számottevően tanácsi támogatással — szeretnénk például megduplázni szolgáltató tevékenységünket. A fejlesztések főleg a személyi szolgáltatásokat, így a fényképészetet, továbbá a gépkocsik, motorkerékpárok, elektroakusztikai és háztartási berendezések javításának, illetve a lakáskarbantartásnak a területét érintik. A gépkocsiszakmában lényegesen bővül a gyöngyösi szövetkezeti üzem kapacitása, Eger, Füzesabony és Recsk pedig új szervizt kap. Ez utóbbi két községben, továbbá Bélapátfalván, Hatvanban ugyanekkor a motorkerékpárok javítására is lehetőséget teremtenek. Műterem, laboratórium kialakításával szövetkezeti fényképészet is megkezdi munkáját Hatvanban, s itt létesül az új textiltisztító kisüzem is. Egerben a textil méretes tevékenység fejlődik. A szövetkezeti tervekben további 1400 új lakás felépítése szerepel — döntően a legnagyobb szervezet, a gyöngyösi Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet közreműködésével. Az előirányzat kevesebb a IV. ötéves tervénél, visszalépésről azonban szó sincs. A program — mint a többi — a központi és a megyei koncepciók érvényesülését tükrözi: a tevékenységben a korábbinál nagyobb helyet, fontosabb szerepet kapnak a felújítások, karbantartások, valamint a nem lakás- jellegű egyéb, kisebb építési beruházások. A 100 milliós szolgáltatási fejlesztésből 20 a lakáskarbantartóknak jut. I. Pártunkban a szervezéspolitikai intézkedéseket mindenkor alárendeltük a politikai célszerűségnek az olyan objektív tényezőknek, melyek hatnak a párt vezető szerepének érvényesítésére. Lényegében ez a törekvés fejeződik ki a módosított Szervezeti Szabályzatban. Ugyancsak ez fogalmazódik meg a XI. kongresszus azon határozatában, hogy „a nagyobb alapszervezetek léú- rehozásával meg kell szüntetni a szétaprózottságot minden olyan helyen, üzemben, községben, hivatalban, ahol ez szükséges és feltételei is megvannak. Ezzel is növelni kell a kommunisták akcióképességét, befolyását”. A Központi Bizottság titkárságának 1976. augusztus 30-i határozata ennek végrehajtására szolgál fontos iránymutatásként. Az alacsony taglétszámú alapszervezetek helyzete A 10 fő alatti taglétszámú alapszervezetek országosan mintegy 13 százalékot képviselnek az alapszervezetek összlétszámán belül. Hozzájuk tartozik a párttagság csaknem 4 százaléka. Ezek az alapszervezetek nagyobb arányban a különböző hivatalokban, intézményekben, szövetkezetekben, községekben, valamint a közlekedés és kereskedelem területén működnek. Számuk és arányuk területenként jelentős változásokat mutat. Fenntartásukra, megszüntetésükre, illetve újak létrehozására országos viszonylatban az utóbbi években különböző tényezők hatnak: mindenekelőtt annak az elvnek helyes és következetes alkalmazása, hogy a közigazgatás községi szintjének átszervezésével a társközségek ne maradjanak politikai irányítás nélkül. Azonban az új, alacsony taglétszámú alapszervezetek létrehozását nem minden esetben a helyesen értelmezett és alkalmazott politikai célszerűség határozta meg; helyenként félreértelmezve a párt felépítésének területi — üzemi elvét, arra törekedtek, hogy minden termelési ágazatban, a legkisebb hivatali egységben legyen egy-egy alapszervezet; más területeken — különösen a Politikai Bizottság 1972. márciusi határozatai után — azért bontottak meg alapszervezeteket, hogy növelve az alapszervezetek számát, létrehozhassák a községi, üzemi pártbizottságot, vagy pártvezetőséget, gyakran azzal az elgondolással, hogy így tehermentesítsék a járási, városi apparátust; a legnagyobb problémát az okozza, hogy az e kategóriába tartozó alapszervezetek létrehozása után nem mindenütt segítették és irányították szervezeti és politikai megerősítésüket. Holott számtalan a példa, hogy ahol fenntartásuknak egyéb feltételei és reális indokai is megvannak, céltudatos munkával ezek az alapszervezetek is életképes és hatékony pártszervezetekké válhatnak. A kicsi is lehet erős Az alacsony taglétszámú 'alapszervezetek helyzetének megítélésénél abból az elvből helyes kiindulni, iiogy a part valamely szervezeti egységének politikai erejét, tekintélyét, befolyását és munkájának hatékonyságát alapvetően nem a taglétszám adja. A korábban folytatott vizsgálatok igazolják, hogy a pártmunka javítására tett intézkedések — különösképpen a Politikai Bizottság 1972. decemberi, az alapszervezeti munka fejlesztésével kapcsolatos határozatában foglaltak megvalósítása e területeken is eredményeket hoztak. Rendszeresebbé vált a szervezeti élet, aktívabb a párttagok munkája. Szélesedett a pártmegbízatások köre, tartalmasabbak a taggyűlések, a tagfelvételi munkában is mutatkozik némi előrelépés. A szervezeti megerősítésükben és a tartalmi munka javításában elért eredmények mellett az alapszervezetek nagy részében azonban számottevő gondok is jelentkeznek. A pártmunka hatékonyságát, a pártélet rendszerességét főleg a „mesterkélten” létrehozott alapszervezetek jelentős hányadában gyengének lehet minősíteni. Munkájukban sok a formális vonás, nem találják helyüket a terület politikai irányításában, környezetükben jelentősebb politikai hatást gyakorolni nem tudnak. Még jelentősebbek a gondok azokban az alapszervezetekben, ahol az amúgy is kevés számú párttag „szétszórt” munkahelyen dolgozik. A párt vezető szerepének minden területre kiterjedő érvényesítéséből kiindulva tehát elejét kell venni a szervezeti egység indokolatlan megbontásának, végrehajtva a XI. kongresszus ezzel kapcsolatos határozatát. Ahol ez szükséges, megkell teremteni a párt szervezeti erejének megfelelő összpontosítását. Területi pártszerveinkre és az érintett alapszervezetekre ezzel kapcsolatban három feladat hárul. Ahol ez szükséges, el kell végezni az alapszervezetek összevonását, másrészt ki kell dolgozni a továbbra is indokoltan fenntartott alacsony létszámú alapszervezetek szervezeti-politikai és kádermegerősítésének feladatait. Végül a helyi viszonyoknak megfelelően meg kell határozni az újonnan alakítandó alacsony létszámú alapszervek létrehozásának feltételeit. Dr. Látos István (Folytatjuk.) A Fémművekkel közösen állított ki a „Grace” dárt vegyipari cég. Ez a vállalat, bár műanyagokkal foglalkozik, hogy piacát szélesítse, még gépek gyártására is hajlandó. A sörös-, üdítő italos üvegek koronadugóit gyártó gépsorokhoz műanyag betétet bepréselő gépet szerkesztettek. (így aztán eladják a műanyagot is!) A dolog jelentősége: eddig a Fémműveknél v folyékony gumit fröcsköltek a koronadugókbá, amit azután kiégettek. Ezt a rendkívül energiaigényes eljárást az új berendezéssel most kihagyhatják a sorból. Az élelmiszerek csomagolásában ugyancsak több újdonságot láthatunk a megnyitón, s közöttük a sok vihar után szép fejlődést ígérő Fém- és Elektromechanikai Szövetkezet bolti élelmiszercsomagoló, fóliázó gépét. A BNV után itt is bemutatták, sok versenytárs között. hiszen hasonló gépekkel mások is kísérleteznek. A 23-ig tartó kiállításon dől el: kié a siker... (hekeli) MÉBEkMQ 1796. október 20., szerda
