Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-20 / 248. szám
^^^^^^^aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^aaaaaaaaaaaaaaaaaaaa Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Új lehetőség ÜJ LEHETŐSÉG — ezzel a két szóval lehet jellemezni a Rijadban létrejött, Libanonnal kapcsolatos új megállapodást. Azért csak ilyen óvatos módon értékelhető a másfél esztendeje dúló libanoni polgár- háború befejezését ígérő megállapodás, mert az elmúlt 17 hónapban legalább harmincszor állapodtak meg a fegyvemyugvásban, de a megvalósulásuk azonban mindig elmaradt. Most is az az első megjegyeznivaló: a legnagyobb fegyveres erővel rendelkező jobboldali csoportok eleve megkérdőjelezik a rijadi négy pontot. (Camille Chamoun, az úgynevezett „liberális” jobboldal vezetője első nyilatkozatában adott hangot kétségeinek.) Kubai tanácsválasztás Kubában — az október 10-i tanácsválasztás első fordulóját követő pótválasztással — befejeződött a válasz tás. Országszerte megválasztották a járási, valamint havannai kerületi tanácsok összesen 10 725 tagját, pótválasztáson az első fordulóban ötven százaléknál ke vesebb voksot kapott jelöl tek ügyében döntöttek a sza vazópolgárok. Bias Roca, az országos választási bizottság elnöke, Kubai KP Politikai Bizottságának tagja rámutatott: a választás mérföldkövet jelent a forradolom új típusú intézményes rendjének meg teremtése útján. A MEGALLAPODAS SZERINT csütörtökön hajnalban kell véglegesen elhallgatnia a fegyvereknek; a szembenálló felek állásainak kiürítésére tíz nap idő \ Waldheim-utód? van. Alighanem a legnehezebb lesz a megállapodás abban, vajon hová kell visszavonniuk a feleknek a csapatokat — az 1975. áprilisi helyzetet ugyanis is az elmúlt időkben mindig másként határozták meg a másfél esztendeje harcoló ellenfelek. Nem könnyű probléma az sem, hogy milyen lesz a mostani megállapodás szerint 2300 főről 30 ezer főre növelendő „zöldsisakos”, azaz arabközi békefenntartó erők ösz- szetétele. (Nem intézkedtek például arról a megállapodásban, hogy a Szíriái csapatokat az arabközi erők részének tekintik-e.) Luis Echevertria mexikói köztársasági elnök bejelentette, hogy az ENSZ főtitkára kíván lenni a január 1-én kezdődő és öt évig tartó ciklusban. Bejelentése meglepetést keltett, mivel úgy vélték, hogy Kurt Wald heim még nem kíván visz- szavonulni. Kétségtelen azonban, hogy jó néhány tényező erősíti a derűlátást a rijadi megállapodást illetően. Legfontosabb: hosszú szünet után végre kezet szorított egymással Egyiptom és Szíria elnöke. Hasonlóképpen lényeges, hogy a Palesztinái Felszabadítási Szervezet jogállását úgy rendezték, hogy ebben a kérdésben Jasszer Arafat álláspontját tiszteletben tartották. A rijadi megállapodás eltakarította azokat az akadályokat is, amelyek az Arab Liga államfőinek csúcstalálkozója előtt tornyosultak: a tanácskozás hétfőn Kairóban megkezdődik. ÜJ LEHETŐSÉG! Most a szembenálló feleken múlik, hogy a véres másfél esztendő után végre megkezdődhessék a békés munka Libanon földjén. A béketervvel kapcsolatban kétkedő jobboldalnak is számot kell vetnie azzal a szomorú ténnyel, hogy ártatlan emberek ezrei és tulajdonképpen megállapíthatatlan értékű anyagi javak pusztultak el 18 hónap alatt. Az emberveszteséget soha, az anyagi károkat pedig csak talán másfél évtized alatt pótolhatja Libanon. ^wVV^^y/ySAA/S/VSAAAAAAAAAAA^sAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/NAAAAAAAAA/NA/ Elfogott légi kalózok A caracasi Rádió Rumbos közölte, hogy bizonyos Her- nan Ricardo, aki útlevele szerint venezuelai állampolgár, beismerte: bűnös a kubai légitársaság utasszállító gépe ellen elkövetett terror- cselekményben. A kubai utasszállító repülőgép — mint ismeretes — október 6- án robbant fel a levegőben, miután Barbados repülőteréről felszállt. A gép személyzete és utasai — összesen 73- an — életüket vesztették. Hernan Ricardót, akinek még két más névre szóló hamis útlevele volt, Trinidad és Tobago hatóságai tartóztatták le egy bizonyos Freddy Lugóval együtt. Mindketten Trinidad repülőterén szálltak fel a gépre és Bar- badosban hagyták el azt, röviddel a katasztrófa előtt. Ismét a „Bermuda-háromszög”... Losonczi Pál hazaérkezett latin-amerikai útjáról A közelmúltban olyan sztrájkmozK&lom rázta meg Franciaországot, amelyre 198* májusa óta nem volt példa. Párizsban több mint félmillió ember tiltakozott Glscard D’Gstalng elnök és Barre miniszterelnök gazdaságpolitikáié ellen, országosan pedig hatmilliónál többen sztrájkoltak. Két héten belül ez már a második nagyszabású megmozdulás volt Franciaországban a kormány politikája ellen. Aligha vitatható: a közvetlen oka a hírhedtté vált Barre-terv, amely úgy akarja megoldani Franciaország gazdasági gondjait, hogy a stabilizálás súlyát egyértelműen a bérből és fizetésből élők tömegére — s ezen belül e tömeg álsó kétharmadára — hárítja. ötmillió síegény francia Meglehetősen tele poharat csordított ki ez a lépés. Hiszed a nyugat-európai gazdaságkutató intézeték egybehangzó véleménye szerint földrészünk nyugati felében éppen Franciaországban a legnagyobb a társadalmigazdasági egyenlőtlenség. Ott nyílik legszélesebbre az olló Merüli rnn WuíSffiS 1796. október 20., szerda tartanak, hogy a közel 200 méter hosszú hajó 37 főnyi legénységével együtt elsüly- lyedt. A Bermuda, Puerto Rico és Virginia határolta térség az elmúlt években több könyv és fantasztikus írás témájául szolgált. Feltételea leggazdagabbak és legszegényebbek között. A kontinens nyugati felén Francia- országban a legnagyobb azoknak az aránya, akik a hivatalosan megállapított létminimum határán élnek. Körülbelül ötmillió ember! Ilyen háttér előtt a körülbelül 10 százalékos infláció éppen a gazdasági piramis alsó, szélesebb részén zsúfolódó tömegeket sújtja. A tartósan magas infláció következtében ezek a tömegek joggal érzik úgy, hogy életszínvonaluk nem emelkedik. Ugyanakkor az iparban tíz év alatt 35 százalékkal nőtt a termelékenység, s ez a tőké- sekkkel szemben engedékeny adópolitikával párosulva rendkívüli gazdasági lehetőségeket biztosított a nagy- vállalatok urai számára. A Barre-terv egyik alapvető intézkedése, hogy célul tűzi ki az infláció ütemének 6.5 százalékra csökkentését. Egyidejűleg előírja, hogy a bérek és fizetések növekedése nem haladhatja meg a lét- fenntartási index növekedésének ütemét. Lényegében a tervnek ez az intézkedése robbantotta ki a felháborodást. Az okai: az infláció csökkentése kegyes szándék, a bérbefagyasztás viszont zések szerint ebben a háromszögben — ahol a tengervíz mélysége helyenként eléri a kétszáz métert — több száz hajó, jacht és repülőgép tűnt el nehezen megmagyarázható körülmények között. (DPA) végrehajtandó határozat. A kettő együtt azt jelenti, hogy a legjobb esetben is stagnál 1977 végéig a reálbér. A terv előírja, hogy a kollektív szerződések megkötésekor csak az állami inflációs statisztikára lehet hivatkozni, a szakszervezetek által készített statisztikákra nem. Márpedig ezek évekre visszamenően sokkal valósabbaknak bizonyultak az állami statisztikáknál. A szakszervezeti álláspont: az infláció tényleges üteme jóval magasabb, mint amit a pénzügyminisztérium manipulált számadatai mutatnak. Ez azt jelenti, hogy a Barre-terv végrehajtása esetén az „elméletben” befagyasztott életszínvonal a valóságban csökken. Elsősorban politikai küzdelem! Mindehhez hozzájárult, hogy a Barre-terv a jövedelmi adót több mint 9 százalékkal, a vállalati adót alig több mint 2 százalékkal növelte. Ezenkívül még az exportra termelő nagyvállalatoknak külön hitel- és adó- kedvezményeket helyezett kilátásba. A Franciaországban kibon(Folytatás az 1. oldalról) elnöke nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda tudósítójának. — Latin-Amerikában első ízben járt hivatalos látogatáson magyar államfő. Miként értékeli útjának politikai Jelentőségét? — Kéthetes latin-amerikai látogatásunk során négy országot kerestünk fel. Négy ország államfőjével, illetve miniszterelnökével folytattunk hivatalos tárgyalásokat, megbeszéléseket. Várakozással néztünk tárgyalásaink elé. A Venezuelai Köztársaságban, a Perui Köztársaságban és a Panamai Köztársaságban eszmecseréink a vártnál kedvezőbb eredményekkel jártak, míg a szocialista Kubában a két ország testvéri kapcsolata eleve garantálta megbeszéléseink gyümölcsöző voltát. A meglátogatott országok vezetőivel történt személyes találkozások önmagukban is kedvező tényezők voltak, hiszen így ezúttal is könnyebb, egyszerűbb és eredményesebb volt a felmerülő kérdések tisztázása, értelmezése, a cselekvést segítő megoldások keresése. Ezt támasztja alá, hogy hivatalos tárgyalásaink eredményét közös nyilatkozatokban rögzítettük. — Milyen területeket öleltek fel a tárgyalások? — A nemzetközi kérdése- két és a kétoldalú kapcsolatainkat. Venezuelával és Panamával viszonylag kevés kapcsolatunk volt, most tárjuk szélesebbre a kapukat. A Kubai Köztársasággal — és hozzátehetem: Peruval is — kiterjedt és szakadatlanul bővülő kapcsolataink voltak már eddig is. Most ezeknek az országoknak a legmagasabb rangú vezetőivel összegeztük elért eredményeinket, kerestük a politikai, a gazdasági, a műszaki-tudományos és a kulturális együttműködés lehetőségeit, új területeit, illetve konkrét megállapodásokban körvonalaztuk a kapcsolatok fejlesztésének teendőit. A nemzetközi élet legalapvetőbb kérdéseiről közösen megfogalmazott álláspontunkat rögzítettük — ez már ismert nyilvánosságra hozott közös nyilatkozatokból. — A meglátogatott államok eltérő megoldásokat keresnek társadalmi, gazdasági felemelkedésük érdekében. Ez. valatakozott és éleződő küzdelem ily módon közvetlenül a dolgozók gazdasági és társadalmi jogaiért folyik. Magától értetődik, hogy ha a harc közvetlen céljai gazdasági jellegűek is — mélységesen politikai küzdelemről van szó. A Barre-terv elsődleges politikai hatása, hogy igazolja azt a gazdaságpolitikai elemzést, amelyet a Francia Kommunista Párt és a Francia Szocialista Párt a közös program megalkotásakor adott — s ezzel megszilárdítja a baloldal egységrontját. Az egységfronthoz egy Sor olyan réteg is csatlakozik a gazdasági kényszer nyomása alatt, amely eddig távol tartotta magát. A helyzet másik belpolitikai hatása: a francia kormánytöbbség sorait megosztó, mélyülő szakadék. A francia kormány többsége a gaulle-ista pártból (UDR), Giscard D’Estaing köztársasági elnök „független köztársasági pártjából”, valamint a centristákból áll. A Franciaországot nyomasztó gazdasági gondokból az UDR vezetője, Chirac, volt miniszterelnök politikai kiutat keresett: új választásokat mint a bennünket elválasztó földrajzi távolság nem hat-e közeledésünk, közös fellépésünk ellen? — Ami a távolságot illeti, történelmi hasonlattal élve azt mondhatom: ha az európai gyarmatosítókat erkölcstelen és becstelen törekvéseik keresztülvitelében nem tartóztathatta fel évszázadokkal ezelőtt az akkor valóban végtelen távolság, miért emelne közénk akadályt az óceán ma, amikor a szó szoros értelmében összezsugorodtak földünkön a távolságok? Amikor hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak és a meglátogatott országok kormányainak olyan életbevágóan közös érdekeik vannak, mint a béke megőrzése, a leszerelés, a békés egymás mellett élés nyújtotta lehetőségek kihasználása, teljes felszámolása, a gyarmatosításnak és az újgyarmatosításnak. a faji megkülönböztetésnek, s az az elidegeníthetetlen és elévülhetetlen jog, hogy minden állam nemzeti érdekeinek megfelelően, szabadon rendelkezhessen természeti kincseivel. Venezuela, Peru, Panama kormánya és népe erélyesen és határozottan törekszik hazája gazdasági és politikai függőségének lazítására, pontosabban: a teljes függetlenség és szuverenitás kivívására. Hazánkban, a szocialista Magyar Népköztársaságban e küzdelmükhöz megbízható partnert látnak. Együttműködésünk nemcsak népeink, hanem a békeszerető népek és nemzetek legáltalánosabb érdekeit is szolgálja. Ebben minden tárgyaló partnerünkkel vita nélkül egyetértettünk. — Milyen személyes benyomásokat szerzett Losonczi elvtárs? — A hivatalos látogatások számos emberi vonatkozást tárnak fel, erre — részben — már az előzőekben is utaltam. Minden ország vezetőjével, politikusaival, népének hivatalos és nem hivatalos képviselőivel, állampolgáraival történő találkozás eleven nyomokat hagy az emberben. Éppen ez adja — hogy csak a vendéglátó országok államfőinek egyszerű, «wkonszenves magatartására hivatkozzam — azt a bizonyos többletet, amit a személyes tárgyalások mindig eredményeznek. Ahol csak megfordultunk —gyárban és egyetemen, faluban vagy városban — érezhetően meleg szeretettel köszönakart kiírni. Tekintve Chirac rendkívüli ambícióit: nyilvánvalóan abban reménykedett, hogy az új választásokon az elnök pártja meggyengül, az UDR megerősödik és ezzel a koalíción belüli egyensúly felbillen, sőt megnyílik előtte az út az elnöki palota, az Elysée felé. És addig is: olyan erős miniszterelnök lehet, aki a hatalom megosztására kényszerítheti az einököt. Giscard D’Estaing éppen ezt akarta elkerülni. Ö a politikailag színtelen „közgazdász-miniszterelnök” mellett döntött és új választások helyett a miniszterelnökéről elnevezett Barre-tervet nyújtotta át az országnak. Erősödik a baloldal vonzása Ily módon a helyzet politikai következménye az, hogy a baloldal dinamikája, vonzóereje megerősödött — miközben a lemondásra kényszerített Chirac az UDR élén a „kormánypárton belüli ellenzéket” szervezi. Az események ilyen alakulása azt jelenti, hogy Franciaország nemcsak gazdaságilag, hanem politikai szempontból is rendkívül súlyos válság- időszak előtt áll, amely új lehetőségeket kínál a baloldal erőinek. í-i -e) töttek bennünket. A sza» vakból, gesztusokból, kü* lönféle megnyilvánulásokból a szocialista Magyarország megbecsülése sugárzott. A kedves, kellemes benyomásokat teljes elevenségükkel zártuk szívünkbe. Különösen a Kubai Köztársaságról mondhatom el ezt, arról a szocialista államról, amely- lyel azonosak eszméink, amellyel egyazon célért küzdünk, amelynek harcban és munkában egyaránt tiszteletet érdemlő, nagyszerű népével már történelmi múltra tekintő kapcsolataink épültek ki. Mostani látogatásunkkal újabb jelentős lépést tettünk az országaink közötti legmagasabb szintű személyes kapcsolatok továbbépítése terén. Szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy valamennyi meglátogatott ország államfőjét meghívtuk hivatalos magyarországi látogatásra. Összegezve: két hétig tartó latin-amerikai látogatásunkról elmondhatom, hogy mind a négy országban újabb mérföldkőhöz érkeztünk el államaink kapcsolatának, népeink barátságának, nemzetközi fellépésünk összehangolásának egyre szélesedő útján. Érdemes több figyelmet fordítani erre a világrészre — fejezte be nyilatkozatát Losonczi Pál. (MTI) Rijadi csúcs „testvéri egyetértésben” Az Arab Ligához kedden este megérkeztek a rijadi hatos értekezlet dokumentumai. Ezeket a szerdán kezdődő külügyminiszteri értekezlet elé terjesztik. A külügyminiszterek tanácskozásának célja ismét az, ami miatt egy hete egyszer már összeültek: a nyolcadik arab csúcsértekezlet előkészítése. Erre a tervek szerint jövő hétfőn kerül sor Kairóban. Hafez Asszad szíriai elnök kijelentette: sikeresnek tartja a rijadi találkozót. Az arab biztonsági erők tényleges erővé válása és azoknak a libanoni elnök alá rendelése olyan lépés lehet — mondta Asszad —, amely megteremtheti a libanoni rendezést és lehetővé teszi a palesztin mozgalom számára, hogy „minden erejével az Izrael elleni akciókra összpontosítson”. Szadat egyiptomi elnök örömét fejezte ki, hogy az arab országok „megmutatták egyetértésüket és felelősségüket a világnak”. Szadat szerint az 1973-as október; háború „az arabokat hatodik nagyhatalommá tette”, nézeteltéréseik miatt ez a pozíciójuk megrendült, de most jó remény van arra, — mondta Szadat —, hogy „akár ötödik hatalommá is váljanak”. Szabah Szalem el Szabah kuvaiti államfő a megbeszélések „testvéri légkörét” emelte ki. Jó remény van arra mondta, hogy elsimuljanak az ellentétek, amelyek Egyiptom, Szíria és a palesztin mozgalom között álltak fenn. Megnyílt az ALMAVÁSÁR a 3-as és a 33-as út mentén a Füzesabonyi Állami Gazdaság pavilonjaiban 5,— Ft-os egységáron. Párizsi szakadékok Az amerikai flotta két repülőgépe, valamint a parti őrség ezen a héten hétfőn is folytatta az úgynevezett Bermuda-háromszög térségében a múlt hét szerdáján eltűnt panamai teherszállító hajó felkutatását. A hivatalos körök attól
