Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

VtLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETER! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIL évfolyam, 248. szám 1790. október 20., szerda Hajrá nélkül LJogyan lehetne hajrá nélkül zárni az esztendőt? Ha« •• gyan lehetne folyamatos a termelés, töretlen amuai ka ritmusa január első napjaiban? E kérdésekre régtől keressük a választ, ám az év végi rohammunka mégis az ipari üzemek viszonylag széles kö­rében egyre csak ismétlődik. Most azonban több nyomós ok van rá, hogy az eddigieknél határozottabban és hatáso­sabban keressük a megoldást: az V. ötéves terv első événél* szokatlanul nehéz feladatait, illetve annak eddigi időará­nyos részét nem sikerült teljes mértékben végrehajtani. A' kedvezőtlen időjárás miatt a mezőgazdaság termelése leg­feljebb az 1975. évi szintet éri el, és nem növekszik a ter­vezett mértékben. Az iparnak tehát, a kiesések részbeni pótlására fokozott mértékben kell hozzájárulnia a nemzeti jövedelem növeléséhez. így most az év végén nagyfokú erőbevetés szükséges. De tegyük mindjárt hozzá, csakis ész­szerű, a mennyiség hajszolásától mentes erőbevetés lehet eredményes. A szokatlanul szigorú hatékonysági követel­mények teljesítése elképzelhetetlen rohammunka közepette.' De egyáltalán leküzdhető-e az év végi hajrá? Ez a ra. gályszerűen terjedő termelési váltóláz? A feladat nem egy­szerű. Hiszen a vállalatok sokoldalú termelési-kooperációs kapcsolatban állnak és hatnak egymásra. Egyetlen üzem szervezetlen, kapkodó munkája lavinaszerűen a gyárak tu­catját ránthatja magával. A vállalatok együttműködése az utóbbi években inkább romlott, mint javult. A krónikussá vált munkaerőhiány sokfelé okozott szervezetlenséget és kapkodást, fokozta a meglévő kooperációs zavarokat. Ezek az objektív, külső hatások vitathatatlanok, hibát kö^ vet el az, alá nem számol velük. De nem kisebb hiba el­túlozni, fetisizálni azokat. Bár a vállalatok közötti kooperációs kapcsolatokat ld irányítani, tervezni, szervezni szükséges, azért az ütemes termelés mégsem elsősorban külső és felső intézkedéseken múlik. Egyre több példa felreérthetetlenül bizonyítja, hogy a kezdeményező, tenni akaró és hozzáértő vezetés képes az ob­jektívnak tűnő kooperációs nehézségeken felülemelkedni.' Méghozzá úgy, hogy ügyrendek, szervezési tanulmányok he­lyett megteremti a zavartalan munka elemi feltételeit, gon­doskodik a folyamatos munka-, gép-, szerszám, és anyag- ellátásról. LeKet-e akármilyen szervezésről beszélni ott, ahol a-/ esztendő, a negyedév, a hónap végén zaklatottan kapkodó a munka, amit azután visszaesés és pangás követ? Lehet-e érdemi vezetésről beszélni ott, ahol nem a helyi akarat, ha­nem a kiszámíthatatlanul szeszélyes külső hatás érvénye­sül? A kérdések magukban hordják a válaszokat. Csak a szervezetlen üzem sodródik az eseményekkel és csak a gyenge vezetők magyarázzák a bizonyítványt „objektív ne­hézségekkel”: a szállítók lemaradásával, vagy munkaerő- hiánnyal. Az ésszerű szervezés, az előrelátó vezetés eleve kényszerpályára tereli az anyag-, az alkatrész-, a szerszám­ellátást és már tervezéskor számol a tényleges munkaerő- helyzettel. Kedvező jel, hogy mind szélesebb körben megerősödött a távlati szemlélet. A vállalatok nemcsak december 31-ig látnak, hanem főbb vonalakban 1980-ig. A jövő évi tenni­valók részletes kidolgozását szinte mindenütt megkezdték, a távlati célok, az idei tapasztalatok, s a már kipróbált sza­bályozó rendszer ismeretében. (1977. januárjában kevesebb lesz a szabályozó módosítás, mint 1969. óta bármikor.) Az V. öt»es tervből eddig eltelt több mint 9 hónap során nyíl-, vánvalóvá vált, hogy különösen nehéz a fokozott hatékony­ság követelményeihez felzárkózni. Aligha lehet éppen itt visszalépni, engedményeket tenni az idei finisben és ezt követően 1977. indításánál. Annál kevésbé, mivel a negye­dik negyedévben várjuk az ipartól a kieső sok millió' dol­lár értékű élelmiszer- és mezőgazdasági termékexport rész­beni ellensúlyozását, illetve a lakásépítkezésekben mutat­kozó lemaradások pótlását. Olyan erőbevetésre van tehát most szükség, amely Jtí- állja az idők próbáját, s az idei terv sikeres telje­sítésével együtt a jövő év jó megalapozását is szolgálja. Előrelátó, ésszerű erőbevetéssel tovább növekedhet a min­den piacon versenyképes termékek aránya, javulhat a mi­nőség, fokozódhat a hatékonyság. így 1976. utolsó hónap­jainak és heteinek munkájával közelebb kerülhetünk a magyar népgazdaság egyensúlyi állapotának helyreállításá­hoz és ezzel párhuzamosan a vállalatok megnyugtató fej­lesztését szolgáló érdekeltségi alapok növeléséhez. K. J. Losonczi Pál hazaérkezett latin-amerikai útjáról Losonczl Pált, az Elnöki Tanács elnökét dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke köszönti a Feri­hegyi repülőtéren. (MTI Foto — Tormái Andor felvétele — KS) Befejeződtek a szorjet’-mongol tárgyalások Kedden a Kremlben befe­jeződtek a szovjet—mongol hivatalos tárgyalások. Szov­jetrészről részt vett a meg­beszéléseken Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitká­ra, Nyikolaj Podgomij, a Szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alek- szej Koszigin miniszterel­nök, Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, Fjodor Kula­kov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Konsztantyin Ka- tusev, az SZKP KB titká­ra. A mongol küldöttséget Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének el­nöke és Zsambin Batmönh miniszterelnök vezette. A megbeszélésen, amelyet a testvéri barátság és a va­lamennyi megvitatott kér­désben megmutatkozó nézet­azonosság jellemzett, véle­ménycserét folytattak a Szovjetunióban és Mongóliá­ban végzett szocialista és kommunista építőmunka leg­fontosabb kérdéseiről. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke kedden délben hazaérkezett kéthetes latin-amerikai körútjáról, amelynek során hivatalos látogatást tett Venezuelá­ban, Peruban, Panamában és Kubában. A társaságában volt dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter, Garai Róbert külügyminiszter-he­lyettes, és Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének elnökhelyettese. A Havanna—Budapest kö­zötti mintegy 14 órás repü- lőutat rövid technikai pi­henő szakította meg Kabát­ban. Az Elnöki Tanács el­nökét Ahmed Oszmán, a Marokkói Királyság minisz­terelnöke és Ahmed Laraki, a Marokkói Királyság kül­ügyi államminisztere köszön­tötte. Losonczi pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter és Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter. Je­len volt a politikai, a társa­dalmi és a kulturális élet több vezető személyisége. Ott voltak Antonio Pittol, a Ve­nezuelai Köztársaság ideig­lenes ügyvivője, Guillermo Portugal Ballesteros, a Pe­rui Köztársaság nagykövete, és Jose Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság nagykövete. Megérkezése után Loson• czi Pál, az Elnöki Tanács (Folytatás a 2. oldalon) Az eső megállította a munkát a földeken Lelassult a vetés és a betakarítás Háromszázezer tag kéjiviseleféiien Sajtótájékoztató az ipari szövetkezetek kongresszusáról A hét elején is jókora eső áztatta a földeket országszer­te. Az eső mellett időnként a szél is felkerekedett. A sá­ros földeken mindenütt meg­állt a munka. Sokan mégis megpróbálták a folytatást, de sikertelennek bizonyult a próbálkozás. A traktorok, a kombájnok kerekei megpör- dültek és elakadtak a sárban. Hideg van a határban, a ve­tés és a betakarítás részt­vevői vastag ruhát öltöttek és várják, hogy ismét ki­süssön a nap, szárazra for­duljon az időjárás. Újabb búzafajták Kömlőn — Több mint 50 milliméter eső esett erre az elmúlt na­pokban — mondja Csáti Jó­nás, a közös gazdaság elnöke. — Várhatott volna legalább még egy hetet, hogy befejez­zük a vetést. — Hol tartanak most? Az elnök legyint. — A tervezett 1150 hektár­ból mindössze 80 hiányzik már. A búza zöme tehát magágyba került. Ezenkívül földben van már száz hektár őszi árpa is. — Milyen búzafajtákat vetnek? — Hosszú évek után fajta­cserét végzünk. Az itteni adottságoknak legmegfelelőbb Rannáját, Ljubilejnaját, Li- bellulát és kompoltit terme­lünk. Kísérleti jelleggel az idén bevezetjük a jugoszláv Száva és Zlatna-Dolina faj­tákat is. Ezek a babarci bú­zatermelési rendszerben hek- táranként 75 mázsát adtak. Mi is szeretnénk kedvező eredményeket elérni velük. — Több műtrágyát hasz­náltak? — A talajvizsgálatok alap­ján, most a vetés-előkészítés­kor növeltük a műtrágyák hatóanyagát. Ez azért is szükséges, mert a fajtavál­tással 36—40 mázsás átlagot tűztünk célul. Ehhez pedig kell a tápanyag... — Hétszáz hektár kukori­cánk van — sorolja Csáti Jó­nás —, melyet iparszerűen termelünk, mivel tagja va­gyunk a nádudvari rendszer­nek. A kukorica nagy része a nyári aszály miatt csak most érik be. Eddig 160 hek­tárról takarítottuk be a ter­mést, két John-Deere kom­bájnnal és egy Claas-Domi- natorral. A cukorrépát több mint száz hektárról felszed­tük már, és folyamatosan szállítjuk a Mátravidéki Cu­korgyáraknak. Elhúzódik a kukorica­törés Tiszanánán A szünet nélküli esőzést emlegeti Korózs István, a szövetkezet elnöke. — Lassan érik a kukorica és magas a nedvességtartal­ma — emlegette. — Hatszáz­nyolcvan hektáron termett ez a fontos takarmánynövény, de eddig alig 80 hektárról törtük le a csöveket. A kuko­rica 30 százalék vizet tartal­maz, ezért szárítjuk. Van egy Sirokkó—20 típusú berende­zésünk, amely kicsi, mert naponta csupán hét vagon terményt tudunk szárítani vele. — Es mi lesz a többi kuko­ricával? — A napokban megálla­podtunk a kiskörei szövetke­zettel, hogy a nagy teljesít­ményű bábolnai szárítójuk­kal gazdaságunk kukorica- termésének zömét bérszári- tásra elvállalják. — Hol tartanak a cukorré­pa-szedéssel? — Kétszáz hektárról a ter­més csaknem hetven százalé­kát már elszállítottuk Hat­vanba. A répával azonban nem vagyunk elégedettek, mert az aszály miatt későn ért be. Augusztus vége he­lyett csak szeptember 12-én kezdtük meg a betakarítását. — Sok még a vetésre váró terület? — Igaz, hat gépünk dol­gozott, de az eső miatt pihe­nőre kényszerültek. Kétezer hektár kalászost terveztünk, ebből 1450 hektáron már a földben vannak a magvak. Ha ismét beköszönt a jó idő, meggyorsítjuk a munkát. Vízben áll a vetés Kiskörén — A sok eső miatt őszi vetéseink egy része vízben áll — mondja Magyar Já­nos, a kiskörei termelőszö­vetkezet elnöke. — Mély fek- vésűek itt a földek, így most a vizet vezetjük le a vetések­ről. 44,4 milliméter csapadékot mértek Kiskörén, ami már gondot jelent. — Minden munkával megakadtunk — jegyzi meg Szilágyi László főmezőgaz­dász. — A vetés felénél tar­tunk, 573 hektár búza került eddig földjeinkbe és csaknem ennyi van még hátra. — Eddig négy hektárról takarítottuk be a cukorrépát — folytatja a főmezőgazdász, — de 45 hektár még hátra van. A letört kukoricák is nedvesek, így a bábolnai szá­rítónkat üzembe helyeztük. Óránként 15 torma kukoricát szárítunk meg a berendezés­sel. — Hol értékesítik ezt a nö­vényt? — Nem adunk el belőle egy mázsát sem, hanem sa­ját keverőüzemünkben ser­téstápot készítünk belőle. Kell az állatok takarmányo­zásához. A szóját már betakarítot­ták Kiskörén, melyből 13 va­gonnal a Budapesti Növény­olajipari Vállalatnak szállí­tanak. (mentusz) Mint ismeretes, 1976. októ­ber 26. és 27. között rende­zik meg az ipari szövetke­zetek VII. kongresszusát. A mozgalom gazdasági, társa­dalmi tevékenységének öt­éves mérlegét megvonó, a továbbfejlődés irányait és főbb feladatait kijelölő nagy jelentőségű eseményről Rév Lajos, az OKISZ elnöke ked­den a Parlament Gobelin- termében tájékoztatta a saj­tó képviselőit. Többek között elmondotta, hogy a hazai szövetkezetekben jelenleg több mint 300 ezer tag és alkalmazott tevékenykedik. A szövetkezeti tulajdon az elmúlt ötéves tervben szá­mottevően gyarapodott. Az iparba sorolt szövetke­zetek az elmúlt esztendő­ben 35 milliárd forint érté­ket termeltek, s ebből 8,3 milliárd forint volt az épí­tőipari kollektívák, 2,2 mil­liárd forint pedig a szol­gáltató teljesítményének ér­téke. A szövetkezetek az el­múlt öt esztendő alatt együt­tesen hétmilliárd forintot ruházlak be. Amint az eső megállt, a nedves földeken folytatták a vetést Tiszanánán. (Fotó; Perl Marton)

Next

/
Thumbnails
Contents