Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-20 / 248. szám
VtLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETER! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIL évfolyam, 248. szám 1790. október 20., szerda Hajrá nélkül LJogyan lehetne hajrá nélkül zárni az esztendőt? Ha« •• gyan lehetne folyamatos a termelés, töretlen amuai ka ritmusa január első napjaiban? E kérdésekre régtől keressük a választ, ám az év végi rohammunka mégis az ipari üzemek viszonylag széles körében egyre csak ismétlődik. Most azonban több nyomós ok van rá, hogy az eddigieknél határozottabban és hatásosabban keressük a megoldást: az V. ötéves terv első événél* szokatlanul nehéz feladatait, illetve annak eddigi időarányos részét nem sikerült teljes mértékben végrehajtani. A' kedvezőtlen időjárás miatt a mezőgazdaság termelése legfeljebb az 1975. évi szintet éri el, és nem növekszik a tervezett mértékben. Az iparnak tehát, a kiesések részbeni pótlására fokozott mértékben kell hozzájárulnia a nemzeti jövedelem növeléséhez. így most az év végén nagyfokú erőbevetés szükséges. De tegyük mindjárt hozzá, csakis észszerű, a mennyiség hajszolásától mentes erőbevetés lehet eredményes. A szokatlanul szigorú hatékonysági követelmények teljesítése elképzelhetetlen rohammunka közepette.' De egyáltalán leküzdhető-e az év végi hajrá? Ez a ra. gályszerűen terjedő termelési váltóláz? A feladat nem egyszerű. Hiszen a vállalatok sokoldalú termelési-kooperációs kapcsolatban állnak és hatnak egymásra. Egyetlen üzem szervezetlen, kapkodó munkája lavinaszerűen a gyárak tucatját ránthatja magával. A vállalatok együttműködése az utóbbi években inkább romlott, mint javult. A krónikussá vált munkaerőhiány sokfelé okozott szervezetlenséget és kapkodást, fokozta a meglévő kooperációs zavarokat. Ezek az objektív, külső hatások vitathatatlanok, hibát kö^ vet el az, alá nem számol velük. De nem kisebb hiba eltúlozni, fetisizálni azokat. Bár a vállalatok közötti kooperációs kapcsolatokat ld irányítani, tervezni, szervezni szükséges, azért az ütemes termelés mégsem elsősorban külső és felső intézkedéseken múlik. Egyre több példa felreérthetetlenül bizonyítja, hogy a kezdeményező, tenni akaró és hozzáértő vezetés képes az objektívnak tűnő kooperációs nehézségeken felülemelkedni.' Méghozzá úgy, hogy ügyrendek, szervezési tanulmányok helyett megteremti a zavartalan munka elemi feltételeit, gondoskodik a folyamatos munka-, gép-, szerszám, és anyag- ellátásról. LeKet-e akármilyen szervezésről beszélni ott, ahol a-/ esztendő, a negyedév, a hónap végén zaklatottan kapkodó a munka, amit azután visszaesés és pangás követ? Lehet-e érdemi vezetésről beszélni ott, ahol nem a helyi akarat, hanem a kiszámíthatatlanul szeszélyes külső hatás érvényesül? A kérdések magukban hordják a válaszokat. Csak a szervezetlen üzem sodródik az eseményekkel és csak a gyenge vezetők magyarázzák a bizonyítványt „objektív nehézségekkel”: a szállítók lemaradásával, vagy munkaerő- hiánnyal. Az ésszerű szervezés, az előrelátó vezetés eleve kényszerpályára tereli az anyag-, az alkatrész-, a szerszámellátást és már tervezéskor számol a tényleges munkaerő- helyzettel. Kedvező jel, hogy mind szélesebb körben megerősödött a távlati szemlélet. A vállalatok nemcsak december 31-ig látnak, hanem főbb vonalakban 1980-ig. A jövő évi tennivalók részletes kidolgozását szinte mindenütt megkezdték, a távlati célok, az idei tapasztalatok, s a már kipróbált szabályozó rendszer ismeretében. (1977. januárjában kevesebb lesz a szabályozó módosítás, mint 1969. óta bármikor.) Az V. öt»es tervből eddig eltelt több mint 9 hónap során nyíl-, vánvalóvá vált, hogy különösen nehéz a fokozott hatékonyság követelményeihez felzárkózni. Aligha lehet éppen itt visszalépni, engedményeket tenni az idei finisben és ezt követően 1977. indításánál. Annál kevésbé, mivel a negyedik negyedévben várjuk az ipartól a kieső sok millió' dollár értékű élelmiszer- és mezőgazdasági termékexport részbeni ellensúlyozását, illetve a lakásépítkezésekben mutatkozó lemaradások pótlását. Olyan erőbevetésre van tehát most szükség, amely Jtí- állja az idők próbáját, s az idei terv sikeres teljesítésével együtt a jövő év jó megalapozását is szolgálja. Előrelátó, ésszerű erőbevetéssel tovább növekedhet a minden piacon versenyképes termékek aránya, javulhat a minőség, fokozódhat a hatékonyság. így 1976. utolsó hónapjainak és heteinek munkájával közelebb kerülhetünk a magyar népgazdaság egyensúlyi állapotának helyreállításához és ezzel párhuzamosan a vállalatok megnyugtató fejlesztését szolgáló érdekeltségi alapok növeléséhez. K. J. Losonczi Pál hazaérkezett latin-amerikai útjáról Losonczl Pált, az Elnöki Tanács elnökét dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke köszönti a Ferihegyi repülőtéren. (MTI Foto — Tormái Andor felvétele — KS) Befejeződtek a szorjet’-mongol tárgyalások Kedden a Kremlben befejeződtek a szovjet—mongol hivatalos tárgyalások. Szovjetrészről részt vett a megbeszéléseken Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgomij, a Szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alek- szej Koszigin miniszterelnök, Andrej Gromiko külügyminiszter, Fjodor Kulakov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Konsztantyin Ka- tusev, az SZKP KB titkára. A mongol küldöttséget Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke és Zsambin Batmönh miniszterelnök vezette. A megbeszélésen, amelyet a testvéri barátság és a valamennyi megvitatott kérdésben megmutatkozó nézetazonosság jellemzett, véleménycserét folytattak a Szovjetunióban és Mongóliában végzett szocialista és kommunista építőmunka legfontosabb kérdéseiről. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden délben hazaérkezett kéthetes latin-amerikai körútjáról, amelynek során hivatalos látogatást tett Venezuelában, Peruban, Panamában és Kubában. A társaságában volt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, és Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese. A Havanna—Budapest közötti mintegy 14 órás repü- lőutat rövid technikai pihenő szakította meg Kabátban. Az Elnöki Tanács elnökét Ahmed Oszmán, a Marokkói Királyság miniszterelnöke és Ahmed Laraki, a Marokkói Királyság külügyi államminisztere köszöntötte. Losonczi pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter és Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter. Jelen volt a politikai, a társadalmi és a kulturális élet több vezető személyisége. Ott voltak Antonio Pittol, a Venezuelai Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Guillermo Portugal Ballesteros, a Perui Köztársaság nagykövete, és Jose Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság nagykövete. Megérkezése után Loson• czi Pál, az Elnöki Tanács (Folytatás a 2. oldalon) Az eső megállította a munkát a földeken Lelassult a vetés és a betakarítás Háromszázezer tag kéjiviseleféiien Sajtótájékoztató az ipari szövetkezetek kongresszusáról A hét elején is jókora eső áztatta a földeket országszerte. Az eső mellett időnként a szél is felkerekedett. A sáros földeken mindenütt megállt a munka. Sokan mégis megpróbálták a folytatást, de sikertelennek bizonyult a próbálkozás. A traktorok, a kombájnok kerekei megpör- dültek és elakadtak a sárban. Hideg van a határban, a vetés és a betakarítás résztvevői vastag ruhát öltöttek és várják, hogy ismét kisüssön a nap, szárazra forduljon az időjárás. Újabb búzafajták Kömlőn — Több mint 50 milliméter eső esett erre az elmúlt napokban — mondja Csáti Jónás, a közös gazdaság elnöke. — Várhatott volna legalább még egy hetet, hogy befejezzük a vetést. — Hol tartanak most? Az elnök legyint. — A tervezett 1150 hektárból mindössze 80 hiányzik már. A búza zöme tehát magágyba került. Ezenkívül földben van már száz hektár őszi árpa is. — Milyen búzafajtákat vetnek? — Hosszú évek után fajtacserét végzünk. Az itteni adottságoknak legmegfelelőbb Rannáját, Ljubilejnaját, Li- bellulát és kompoltit termelünk. Kísérleti jelleggel az idén bevezetjük a jugoszláv Száva és Zlatna-Dolina fajtákat is. Ezek a babarci búzatermelési rendszerben hek- táranként 75 mázsát adtak. Mi is szeretnénk kedvező eredményeket elérni velük. — Több műtrágyát használtak? — A talajvizsgálatok alapján, most a vetés-előkészítéskor növeltük a műtrágyák hatóanyagát. Ez azért is szükséges, mert a fajtaváltással 36—40 mázsás átlagot tűztünk célul. Ehhez pedig kell a tápanyag... — Hétszáz hektár kukoricánk van — sorolja Csáti Jónás —, melyet iparszerűen termelünk, mivel tagja vagyunk a nádudvari rendszernek. A kukorica nagy része a nyári aszály miatt csak most érik be. Eddig 160 hektárról takarítottuk be a termést, két John-Deere kombájnnal és egy Claas-Domi- natorral. A cukorrépát több mint száz hektárról felszedtük már, és folyamatosan szállítjuk a Mátravidéki Cukorgyáraknak. Elhúzódik a kukoricatörés Tiszanánán A szünet nélküli esőzést emlegeti Korózs István, a szövetkezet elnöke. — Lassan érik a kukorica és magas a nedvességtartalma — emlegette. — Hatszáznyolcvan hektáron termett ez a fontos takarmánynövény, de eddig alig 80 hektárról törtük le a csöveket. A kukorica 30 százalék vizet tartalmaz, ezért szárítjuk. Van egy Sirokkó—20 típusú berendezésünk, amely kicsi, mert naponta csupán hét vagon terményt tudunk szárítani vele. — Es mi lesz a többi kukoricával? — A napokban megállapodtunk a kiskörei szövetkezettel, hogy a nagy teljesítményű bábolnai szárítójukkal gazdaságunk kukorica- termésének zömét bérszári- tásra elvállalják. — Hol tartanak a cukorrépa-szedéssel? — Kétszáz hektárról a termés csaknem hetven százalékát már elszállítottuk Hatvanba. A répával azonban nem vagyunk elégedettek, mert az aszály miatt későn ért be. Augusztus vége helyett csak szeptember 12-én kezdtük meg a betakarítását. — Sok még a vetésre váró terület? — Igaz, hat gépünk dolgozott, de az eső miatt pihenőre kényszerültek. Kétezer hektár kalászost terveztünk, ebből 1450 hektáron már a földben vannak a magvak. Ha ismét beköszönt a jó idő, meggyorsítjuk a munkát. Vízben áll a vetés Kiskörén — A sok eső miatt őszi vetéseink egy része vízben áll — mondja Magyar János, a kiskörei termelőszövetkezet elnöke. — Mély fek- vésűek itt a földek, így most a vizet vezetjük le a vetésekről. 44,4 milliméter csapadékot mértek Kiskörén, ami már gondot jelent. — Minden munkával megakadtunk — jegyzi meg Szilágyi László főmezőgazdász. — A vetés felénél tartunk, 573 hektár búza került eddig földjeinkbe és csaknem ennyi van még hátra. — Eddig négy hektárról takarítottuk be a cukorrépát — folytatja a főmezőgazdász, — de 45 hektár még hátra van. A letört kukoricák is nedvesek, így a bábolnai szárítónkat üzembe helyeztük. Óránként 15 torma kukoricát szárítunk meg a berendezéssel. — Hol értékesítik ezt a növényt? — Nem adunk el belőle egy mázsát sem, hanem saját keverőüzemünkben sertéstápot készítünk belőle. Kell az állatok takarmányozásához. A szóját már betakarították Kiskörén, melyből 13 vagonnal a Budapesti Növényolajipari Vállalatnak szállítanak. (mentusz) Mint ismeretes, 1976. október 26. és 27. között rendezik meg az ipari szövetkezetek VII. kongresszusát. A mozgalom gazdasági, társadalmi tevékenységének ötéves mérlegét megvonó, a továbbfejlődés irányait és főbb feladatait kijelölő nagy jelentőségű eseményről Rév Lajos, az OKISZ elnöke kedden a Parlament Gobelin- termében tájékoztatta a sajtó képviselőit. Többek között elmondotta, hogy a hazai szövetkezetekben jelenleg több mint 300 ezer tag és alkalmazott tevékenykedik. A szövetkezeti tulajdon az elmúlt ötéves tervben számottevően gyarapodott. Az iparba sorolt szövetkezetek az elmúlt esztendőben 35 milliárd forint értéket termeltek, s ebből 8,3 milliárd forint volt az építőipari kollektívák, 2,2 milliárd forint pedig a szolgáltató teljesítményének értéke. A szövetkezetek az elmúlt öt esztendő alatt együttesen hétmilliárd forintot ruházlak be. Amint az eső megállt, a nedves földeken folytatták a vetést Tiszanánán. (Fotó; Perl Marton)
