Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-17 / 246. szám
Kinek jó a túlóra? « kérdésre — hogy kinek jó a túlóra? — voltaképpen akként kell válaszolni, hogy senkinek és mindenkinek. Nem jó, mert ugyan ki szeret napi 10—12 órákat dolgozni, egész napját a munkahelyen tölteni, holtfáradtan hazamenni, valamicskét aludni és másnap újrakezdeni, és nem jó, mert ugyan hol nem számolnának az ilyenkor alaposan megnövekedett bérköltségekkel, a romló minőséggel és a rohammunka megannyi elkerülhetetlen következményével? De ugyanakkor jó dolog ez a „túlóratalálmány”, mert alaposan megnövelhető a havi ' bér, mert segítségével — ha akárhogy is — teljesíthető a havi, a negyedévi terv, mehet a jelentés, dugig telhetnek a raktárak .... Egyszóval, ha nincs más mód, megteszi ez a tűzoltómódszer is. Soha senki nem vizsgálta, hogy a jó és rossz következmények közül ki, mikor és miért részesít előnyben bizonyos motívumokat. Valószínűsíthető csak, hogy a vállalatok csupán kényszerből folyamodnak a túlóráztatáshoz;. egyetlen tervperiódus elején sem . azzal a felkiáltással látnak munkához, hogy ,.ha nem sikerül időre befejezni a dolgunkat, , akkor majd túlóráztatunk”. Azt azonban már konkrét szociológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a munkások jó része előszeretettel dönt a túlórázás mellett, sőt adott esetben, bizonyos eszközökkel, módszerekkel ki is kényszeríthetik a túlórázást. Nem szabad ezen csodálkozni. Hosszú évek alatt megszokták, hogy — mert hol van munka, hol nincs — bizonyos időszakokban, a túlórák 'révén, alaposan megnövelhető a kereset összege. E két tényező — tudniillik a termelés szervezetlensége és a munkások alkalmankénti ,,túlórázást nül. Ám — úgy érezzük — azért így is hasznosak lehetünk. Szemmel tartjuk 'a munkakörülményeket, a többre, jobbra ösztönzünk. Örülünk, hogy végre lehetővé vált nálunk is az egységes munkaverseny megkezdése s az ÉPBER szocialista brigádjának felhívása visszhangra talált más szervezetek csapatainál is. A célunk az éves főbb feladatok teljesítése, az időarányos munkák maradéktalan elvégzése, az ésszerű anyagtakarékosság. a minőségi munka. Feltétlenül. szükség volt a kezdeményezésre, arra, hogy ki- ki komolyabban vegye a dől. gát, hiszen volt olyan terület,,..ahol hathónapos lemaradást is tapasztalhattunk a kivitelezőnél. Biztató, hogy megélénkült a tempó, s például a legnagyobb vállalkozónál. a . „31-eseknél”, 12 komples: szocialista brigád válaszolt az említett üzenetre., s diktálja azóta. is a tempót. Néha elfáradok, olykor talán el is keseredem egy kicsit, ha a dolgok nem mentiek úgy, mint szeretnénk. Másnapra azonban próbálom elfelejteni, s nyugodtan, Olyan kedvvel, akarattal igyekszem folytatni a munkedve” — együttes hatásaként értékelhető csak a túlórahelyzet mindenkori alakulása. Mellyel kapcsolatban meg kell jegyezni: a helyzet évek óta nem változik, sőt romlik. Nézzük a legújabb tényeket. A gépipari ágazatok termelési kilengései tavaly erősödtek a korábbi — és joggal bírálható — helyzethez képest. A negyedévek elején mélyen a 100' százalékon aluli teljesítmények, a negyedévek és különösen az év végén 130—140 százalékot is meghaladó teljesítmények — túlórákkal! Vegyipar: (ami már csak azért is érdekes, mert még a laikus ember is akként vélekedik, hogy ahol automata gépek diktálják a termelés ütemét, ott bizony a termelőmunkának folyamatosnak kell lennie.) Nos, úgy látszik az automatizálás, a termelési folyamatok magas szintű, automatikus folyamatszabályozása sem segít alapvetően a rohammunkán, mert a vegyipar termelésének egyenletessége tavaly még az ipari átlagnál is rosszabb volt. Lényegében hasonló volt a helyzet az egész nehéziparban és csak a könnyűiparról mondható el, hogy valamelyest javulta termelés ütemessége. A termelési ütemtelenség, a rohammunka, vagy ahogy szakmai zsargonnal fogalmazzák, az „ipari lázgörbe” mindig aránytalan munkaidő-felhasználást vagyis túlórázást feltételez. S tegyük fel ismét a kérdést: kinek jó az ütemtelenség, a túlórában, a rohammunkával teljesített havi, vagy negyedéves termelési program? A munkásnak, aki a túlórapótlékkal megfejelt bért kapja? Anyagilag valóban megéri, de csak abban a néhány hétben, amikor túlórázik és ezért pótlékot kap. ám mit fizet ezért? Szabad időt, pihenőidőt, és nem is keveset. Ha ez a túlórapótkámat, mint kell. Ahogyan' az SZMT-nél is várják. SAS LÁSZLÓ: — Az öreg gyárban tmk- vezető voltam, ilyen politikai poszton, mint a mostani, először dolgozom ... Amit tennem kell, ahhoz most is van ambícióm, hiszen már jó ideje vágyódom én is az új, a korszerű nagyüzem után, másrészt pedig fiatal vagyok: azok közül való, akikkel és akikért munkálkodom itt. Amióta ide kerültem, a meglévő egy mellé még öt KISZ-alapszervezetet alakítottunk s a tavasszal létrehoztuk közös bizottságunkat is. Az országos akcióprogram alapján tevékenykedünk, de munkánkat természetesen a bélapátfalvi, illetve az egyes kivitelező vállalatok sajátosságaihoz igazítjuk. Van egy „Radar-irodánk”, amely a kivitelezőknél szervezett „Radar-őrjáratokkal” közösen ügyel a mindennapi munka szervezettségére, a fegyelemre, figyelmeztet a lazaságokra, hiányosságokra: ott segít, ahol éppen tud. Bár Bélapátfalván nincs külön KISZ- védnökség, a megyei bizottság nemrégiben Ígéretet tett a pártnak, hogy a fiatalok a korábbinál is jobban támogatják a közös elképzelések megvalósítását, a községen túlról is részt vesznek a feladatok végzésében. Ettől kezdve még nagyobb felelősséggel dolgozunk a nagyberuházás sikeréért, azon vagyunk, hogy az erősítésül szervezett társadalmi munkaakciók valóban eredményesek legyenek. Két alkalommal mintegy 200—200 fiatal kért és kapott eddig feladatot. Először az egri Dobó, illetve Gárdonyi középiskolák, a pétervá- sári szakiskola diákjai, a községbeliek, a helyi út-vas- útépítők, másodszor pedig Gyöngyös város, a Mátravi- déki Fémművek, a cementgyár és a i„31-esek” ifjai se- gítkeztek. Október 23-ra pedig a füzesabonyi és a hevesi járás fiataljait várjuk. Egy idő óta á mi területünkön is egymás' után hívlékkal megfejelt jövedelem, egyenletes termelés esetén egyenletesen oszlana meg, féléves vagy éves átlagban, a munkás sem vesztene semmit. Vajon kiszámolta-e ezt már valaki? A munkahely számára a túlóráztatás egyértelmű kényszerintézkedés. Olyan kényszerintézkedés, aminek csak és kizárólag negatív hatásai vannak. Ezek egy részét a bevezetőben már említettem, de hadd egészítsem ki: növekednek a készletek, emelkednek a kötbérek, lassul a forgóeszközök forgási sebessége, emelkednek a bértételek, a bérköltségek, ennek megfelelően csökkennek a béremelési lehetőségek, s mert ezek csökkennek, a munkások könnyen jutnak arra az álláspontra, hogy — a jövedelemnövelés reményében — „túlórakényszerbe” hozzák magukat, tehát... ... tehát ördögi kör ez, amire végül is mindenki ráfizet. A megoldás ? Sokan és sokszor leírták, elmondták már: a termelőmunka jobb, racionálisabb megszervezése, a folyamatos munka elemi feltételeinek biztosítása. Az efféle gondok enyhülését, vagy éppen megszűnését nem lehet valamiféle általános hatású, közgazdasági csodaszertől várni. T udatos és koncentrált szervező munkára van — illetve: lenne szükség, no és arra, hogy az üzem- és munkaszervezés világszerte alkalmazott módszereit és ezek adaptálási kísérleteit itthon ne gyanakvással fogadják. E módszerek megismerésével, következetes alkalmazásával lehet csak lépésről lépésre megvalósítani,. hogy Csillapuljon áz ipari lázgörbe, hogy kevesebb legyen a túlóra, s hogy ez az állapot mindenkinek — úgymond .— „jő üzlet” legyen. Vértes Csaba juk össze' az ifjúsági “parlamenteket. Igyekszünk úgy szervezni • mindegyiket, hogy .a résztvevők felkészülve jelenhessenek meg s csupa olyanról szóljanak, amely feltétlenül nyilvánosságot követel. Bízunk abban, hogy eredményeinkkel mindenütt tovább növeljük a fiatalok tekintélyét s kiérdemeljük még meglévő problémáink megoldásához az újabb támogatást. Mindezek mellett a pártvezetőség, a szakszervezeti intéző bizottság s természetesen a KISZ-bizottság is gondot fordít például a politikai oktatásra, képzésre, továbbképzésre. Tanfolyamokat szerveznek az időszerű gazdasági feladatok megismerésére, vitaköröket rendeznek, két osztállyal — úgy, hogy környékbelieket is bevontak a tanulásba — marxista—leninista középiskolát indítottak. így ma már ősz- szesen 620-an vesznek részt a különböző foglalkozásokon — többen igen régi hiányosságokat pótolván ismereteikben. Kz elhelyezés, az ellátás, a munkásszállások körülményeinek,' az ‘ egészségügyi, a kulturális helyzetnek, a spor. A kutatóállomáscm üzembe helyezték a nyugatnémet—francia gyártmányú vő. rösborkészítő berendezést. (Fotó: Perl Márton) Szüret a kutatóál lomáson Párásak az októberi reggelek. Nehéz ilyenkor munkát kezdeni kinn a szőlődombokon, mert harmat borítja a fürtöket. Eger déli részén, a Kere- csend felé vezető Kőlyukte- tőn mégis serényen dolgoznak már a kora reggeli órákban is. A messze elnyújtózó szőlőtáblákról késő délutánig szedik a beérett fürtöket. Ez a szüret eltér a többitől, mert az őszi hetekben a különleges, úgynevezett kísérleti fajták vizsgáznak itt. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri állomásának szőlőskertjében járunk. Előttünk kis parcellák, távolabb nagyüzemi táblák. tolás! Tehetőségeknek javítása ugyan inkább a szakszervezeti intéző bizottság tevékenységéhez tartozna —, de a pártszervező, a KISZ-bi- zottság titkára is gyakori látogató a barakkokban, a már több mint kétezer építőt kiszolgáló üzletekben, konyhákon, étkezdékben. Az egyik is, a másik is azon fáradozik, hogy több és jobb áru legyen a boltokban, vonzóbbá váljanak a lakószobák, a klubok. Együtt örülnek annak, hogy a gyári sporttelepen sikerült végre olyan bitumenes pályát létesíteni, amely egész sor játékra alkalmas már s a kultúrház az „idegenek” előtt is nyitva áll. S közös a bosszankodá- suk is, amikor például azt tapasztalják, hogy az emberhez méltatlannak mondott munkásszállást néha maguk a munkások teszik olyanná, mint amilyen — vagy máskor, a , kultúrára sóvárgók még az ingyenjeggyel sem jutnak el a művelődési, otthonig, csak a korcsmáig ... Meglepő hallani, hogy például Búzás Sándor mostanában fűtésügyben szaladgált a legtöbbet, miután Bélapátfalván a viszonylag enyhe ősz ellenére is hidegebbek már a napok, mint másútt, s különösen éjszaka, a szállásokon mind kellemetlenebb elviselni a barátságtalan hőmérsékletet. Ugyanekkor véradás előkészítésével illetve a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos olyan tanácskozás szervezésével is foglalkozott, amelyre külön meghívják majd a nemes ügyért talán legtöbbet tehető szocialista brigádok vezetőit. Soroljuk tovább? Pártmunka, szakszervezeti munka, KISZ-munka? A feladatok között — íme — igencsak elmosódnak Bélapátfalván is a határvonalak. Ki-ki abban segít, amiben éppen a legnagyobb szükség van a munkájára, lelkesedésére. Amiben a legtöbbet tehet. S — vallják — ez a legszebb, a legérdekesebb az egészben . . . Gyóni Gyula •— Szeptember 20-án kezdtük a szüretet — mondja a mellettünk haladó Molnár János igazgató. — Először a leánykafürtöket szedtük, aztán a kísérleti parcellákról az intézet kutatói által nemesített fajtajelöltekkel folytattuk a munkát. A parcellákon egymás mellett fehér és vörös bort adó szőlők sorakoznak. Mindegyik sor más, legalább ötven fajtajelölt termésére kíváncsiak most a kutatók. — Van itt Zalagyöngye — folytatja az igazgató —, aztán az Egri csillagok, a Bornemissza Gergely és a Gárdonyi Géza sorozat tagjai is mind szedésre várnak. — Milyenek az első tapasztalatok? Molnár János az egyik tőkesorra mutat. — Ez a Badacsony—7 szőlőfajta, melyet Zenit néven a közelmúltban államilag is elismertek. Dr. Király Ferenc kutatónk hosszú évek munkájával nemesítette. Korai érésű és kiváló minőségű fehér bort ad. Most a szüret során 18,5 cukorfokos mustot préseltünk belőle. Biztató a Badacsony—8 fajtajelölt is, igaz, ebből egy cukorfokkal kevesebb mustot szűrtünk, mint a Zenitből. — Várható, hogy az új fajta elterjed a magyar borvidékeken? — Elsősorban Heves megyében, a Mátraalján és az egri dombokon szeretnénk, ha telepítenének belőle a gazdaságok. Állomásunk kezdeményezésére nemrég a Szabolcs-Szatmár megyei Nagy cserkeszen, a Kossuth Termelőszövetkezetben 3,5 hektáron Zalagyöngyéből és három fajtajelöltből törzstenyészetet alakítottak ki. A következő években innen kapnak majd fajtákat a Szabolcs megyei szőlősgazdaságok a még sok problémát okozó direkt termők felcserélésére. — Az eddig elismert fajtákat újabbak is követik? — Állomásunk nagy sikere most a Zenit nevű fajta, de rajta kívül hamaroSzombaton délelőtt Egerben, az SZMT székházában rendezte meg ifjúsági parlamentjét a Volán 4. számú Vállalat. Ezen közel 1200 fiatal képviseletében száztíz küldött vett részt. Harmincán kértek szót, tolmácsolva az ifjú szakemberek számos javaslatát. Balogh Tibor igazgató válaszadása után bizalmat san újabb három-négy ígéretes fajtajelöltet, is bejelentünk állami elismerésre. Ezektől sokat várunk. Távolabb a nagyüzemi szőlőtáblákról is szedik a fürtöket. — A kisparcellák mellett nagyüzemi kísérleteket is folytatunk — említi az igazgató. — Azt vizsgáljuk, hogy az általunk kidolgozott komplex szőlőtermelési módszer mennyire érvényesül a szüretnél. — Mi a lényege ennek? — Minden évben műszeres talaj- és levél vizsgálatokat végzünk a szőlőkben. Ezek alapján következtetünk, hogy az egyes táblákban mennyi műtrágyára van szüksége a növénynek. Ezt követi a leghatékonyabb metszési és művelési mód, melyek együttesen kihatással vannak a-terméseredményekre.“ Leánykából és a francia eredetű fehér Sovignonból például a komplex módszerrel 125 mázsát értünk el hektáronként. Száz mázsára számítunk olaszrizlingböl, cpor- tóból és kékfrankosból la, — A Soproni Állami Gazdaság és a Tokajhegyaljai Borkombinát után állomásunk speciális vörösbor-készítő berendezést kapott — mondja Molnár János. — A kék szőlőkből nyert cefrét két órán át 50—60 fokra melegítjük. A hő hatására a szőlőhéjakból a kék színanyag kioldódik. A teremben a gépek mellett három nagy erjesztőkádat is látni. — Régen ezekben érleltük a vörös borokat, most csak három maradt meg,' mert szeretnénk összehasonlítani, hogy a hagyományos eljárással, vagy pedig az .■ új berendezéssel tudunk-e jobb minőségű vörös borokat készíteni. Az állomás kutatói sokat várnak a nyugatnémet- francia gyártmányú gépsortól, mellyel október 20-ig befejezik a szőlőfeldolgozást Máskor ez a munka november végéig tartott../ szavaztak annak ,a... négy küldöttnek, akik eljutnak, majd a Volán.. Tröszt hasonló rendezvényére. 1976. október 17., vasárnap Mentusz Károly jáságl parlament Volán 4. szarná Vállalatnál
